Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-17 / 65. szám
1968. március 17. 3 Vasárnap i ifszá ■ ■ ■ Furcsa autóstop. Reggel 8 óra. A Felsőnyomási Állami Gazdaság diadalíves bejáratától néhány méterre bundás öregember bandukol az országúton. Két kezét tömött táskák húzzák szinte az aszfaltig. Már jó néhány gépkocsi elsuhant mellAte. Ezúttal is visz- szafordul és egyik kezét ügyetlenül felemeli. Megállók. Beszáll. — Ne haragudjon kérem, lekéstem a buszt. Éjjeliőr vagyok itt a bikagondozóknál, havi ötszázért. Egyébként nyugdíjas. A MÁV-tól hatszáz forintot kapok. (Hagyom beszélni, ömlik belőle a szó). Hatvanhat éves vagyok. Nem bírják már a lábaim a sietést. Most is ezért jártam így. Pusztaottlakára megyek. Ott a házam. Egy szerencsétlen 89 éves asszonyt vettem magamhoz, segíteni kell őt. Én már 22 éve egyedül élek, a gyerekeim meg Gyulán. Nem nagyon törődnek velem... Bíró Mártonnak hívnak. Még be sem mutatkoztam. Azt a szegényt is elhagyták a rokonai, így ajánlották hozzám. Agyérelmeszesedése van. Óvni kellene öt, igyekszem is nagyon. De hát én... hiába már felettem is elszaladt az idő... Megállunk utunk céljánál. A bácsi megkérdi: — Mennyivel tartozom ? — Ugyan már. Bíró bácsi... Hiszen maga is segített nekem. — Én? Hogyan? — Az önzetlenségnek olyan szép példáját mondta el, amit majd megírok az újságbanA sárga mellényes. Csanádapáca után sárga mellényes ember rója lépteit a keskenyvágányú sínpár között. Vállán csákány, hatalmas kalapács. Megszólítom: — Kaszaperig ez a tíz kilométeres szakasz az én pályám — világosít fel Szendrei László vonalgondozó. — Egy éve kaptuk ezt a „kanári kabátot”, — ez a jelvényünk —, hogy a ködben is könnyebben észrevegyenek bennünket. Naponta megteszem ezt a tíz kilométert. Figyelem a felemberek, a hivatalos fórum képviselői léptek közbe. ...Sajnos, már későn! * Miért kellett Pistikének meghalnia? Az utcabeliek azt mondják a családról, hogy nagyon jó emberek, és a, gyermekeket is szeretik A két öreg él-hal az unokákért. Akkor miért történhetett meg mégis a tragédia? Záporoznak a kérdések, a férj és feleség csendesen néz maga elé. — Miért nem vitték azonnal az orvoshoz, amikor látták, hogy valami baja van? — Gondoltuk, meggyógyul, ha a jóságos atya is úgy akarja. — Nem tudták, hogy a gyermek életéért, a törvények szerint felelősséggel tartoznak? — De igen. Azután el is vittük az orvoshoz, csak azt nem akartuk, hogy kórházba kerüljön. — Tudták, hogy súlyos az állapota? — Igen. — Akkor miért hozták el mégis a kórházból? — Itthon akartuk eltemetni — Miből gondolták, hogy meghal? — Az atya rendelte így... — Nem szerették? — Az asszony megrezzen erre, de csak egy pillanatra, azután monoton hangon mondja: — Bele kell törődnünk az úr rendelésébe. Imádkozunk a lelki üdvösségéért... Ezután már minden kérdésre hasonló a válasz. Szinte falba ütközik az ember, s ez a fal a szakadt csavarokat, kicserélem, vetk-ezetben dolgozik. Még nem ellenőrzőm a sínszögeket, beverem kezdődtek meg a talajmunkák, a őket, ha kilazultak, nehogy valami vezetőség — természetesen nem baleset legyen. Észre vettem már ingyen — odaadta Nagynak a von- síntörést is. Akkor a pályamester tatót, hogy épületanyagot fúva- Tótkomlósról jött segíteni... Té- rozhasson vele Mezőkovácsházá- len nagyon nehéz, kifagy az em- ról, mert a tsz-tag családi házat bér ezen az útszakaszon. De ha épít. nehéz is, ezért fizetnek... Most — Telik rá, most is 69,50 forint már jobb, jön a tavasz. Sok min- volt az egy munkaegységre jutó dent látok itt az országúton. Az> jövedelem. Ez előreíökött egy autósok, motorbíciklisek sokszor kicsit a házépítésben — mondja úgy rohannak, mint az őrültek. Nagy Nem tartják be a közlekedési sza- — Nálunk csak 61 forintot ért bályokat. A biciklisták sem kü- egy munkaegység. Azért az se lőnbek. Este nincs lámpájuk és rossz —- feleli Bogár. — Munka sokszor négyen is hajtanak egy- meg nálunk sincs még, így hát más mellett. A múltkor ezért volt segítünk egymáson... egy baleset. Számukra sem ártana — Azért egyet még megírhatna KRESZ-tanfolyamokat szervez- — fplytatja Bogár. — Én raktáros n*— vagyok a Zalkában, de úgy is * mint magánember mondom: a Lehet, hogy a vezetőség. Kasza- TÜZÉP-telep nagyon egyoldalú per előtt kukoricával megrakott szerződést köt az ügyfeleivel. Ezt szekér döcög a bitumenen. Bizony úgy gondolom, hogy ők diktálják, kerekeiről jócskán rázódik le a mennyit lehet elvinni ebből-ab- csúszós sár az úttestre. Itt vigyáz- hói. De 2,5 ezer cseréppel honi kell. Az út bal oldalra eső ré- SFan lehet befedni egy tetőt, pél- szén a földek még tele vannak óául a Dani házának a tetejét? kupacokba állított szárakkal. A Még ezer kellene hozzá. Honnan szekereshez fordulok tréfásan: vegyük...? — Tán, csak nem olvasta az ~ Ez ‘§az! De lesz több is, re- újságcikket a földeken hagyott méljük, nemsokára... rengeteg szárról? * — Nem én. Lehet, hogy a veze- Nem érünk rá. Végegyháza után tőség, mert ők „kértek fel” ben-1 két kucsmás biciklis hajt egymás nünket az elhordására... Bár tud- mellett. Lehúzódok az út szélére juk ezt magunktól is — mormogja megállítom őket. még az orra alatt. — Bocsánat, újságíró vagyok. CsuEz biztos így van, de hát akkor EÍJjtnipercig SZCretnék magukkal maguktól is elvihették volna már , _ régen - gondolkodom és tovább kp7: Velu^“ kérde* 8 *dmö- morfondírozok, vajon a háztáji- vezetőkhöz mennek először! ról vagy a közösből származha- — Nem egészen... Akkor nem tott-e az a fuvar? Érdemes lett álltam volna megvolna megkérdezni. — Nem érünk rá. ö traktoros * a tsz-ben. Tüdőszűrésen volt és Segítünk egymáson. A nagy- Sietek « nnűhely, . , , mert nekem is vissza kell banhegyesi kanyar után, Mező- jönnöm. kovácsháza irányában megáll egy Elégedetlen az arcuk. Próbálom MTZ. Vezetője Vidovenyecz Já- még visszatartani őket, de bicik- nos. A pótkocsin meg Bogár And- hre ülnek és továbbmennek, rás és Nagy Dániel ülnek. A ve- — Azért ne hajtsanak egymás zető és Nagy, az Aranykalász Tsz mellett, ez szabálytalan! — kiáltagjai, Bogár pedig a Zalka sző- ** utának. bosszúsan eszembe jutva a kalapácsos ember. Vala................................................................. olyat kiabálnak vissza, hogi J jobb lenne, ...ha még többen egybeletőrődés. az atyába vetett hit. ♦ P18® mePet„t hajtanának. Vagy vaEgy szekta taaiai mindnváian 1laml mást? Mar nem tudtam ki- r,gy szeaia tagjai mindnyáján. {venni a szavaikból... Újságot nem olvasnak. Radio és televízió ismeretlen a háznál, pedig a berendezést tekintve, anyagilag nem állnak rosszul. Nyessük a görcsöket. Mezőhe- gyes előtt két ember gallyaz. Az , .. , , . ♦ egyik Battonváról való, és Ba- Nem erünk ra arra, hogy ra-ibot:ka Lajosnak hívják. A másik — | Hulina Pál mezőhegyesi lakos. szabad időnk,“Mindketten vasutasok. Két nap « szabadságot kértek plusz egy nap diót hallgassunk — mondják Ha van egy kis imádkozunk. Mit mondanak a szomszédok? i szabad idejük van és... — Mi barátkoztunk velük, hi-J — önkéntes szocialista brigád- szén jó emberek, de amióta tele- í tömörültünk a tüzrevalónkért, víziót vettünk, elfordultak tő-»— mondja tréfásan az 58 éves lünk. Azt mondják, nem jönnek • Hulin8 hozzánk, mert minket a világi dol-Jh ~ ^ embernek igyekeznie kell, _ tha van valami lehetősége, hogy gok érdekelnek. - Egy asszony j előrébb haladjon _ veszi át a mondja ezeket. 4szótBabofka—, két családom van. Nem sok család, de nagyon* A fizetés ruházatra, étkezésre kell. összetartanak a szekta tagjai. Há-?Az Útfenntartó Vállalat meg elég zastársat is csak egymás közül vá- » tűrhetően adta ki gallyazásra eze- lasztanak. Azt tartják, idegen vér-á- ♦, ,x_»ket a fákat. Miénk a tuskó meg a gally, a törzs és a nagyobb ágak pedig az övék maradnak. Jövőre nem keveredhet közéjük. A gyógyítást egy maguk választotta i [s megíesz a tuzelőnk. csodadoktor végzi. A körzeti or-I _ Van> aki másra használja fel voshoz csak súlyos esetben men- . a szabad idejét, de még a fize- nek, hiszen nem merik megten-ítését is! — folytatja Hulina báni, hogy ne jelentsék, de mit ér az, ha a gyógyszereket ki sem váltják. Nemrég egy idősebb társuk éppen ezért halt meg, mert hiába volt nála az orvos és írt gyógyszereket, ha el sem hozatta. , esi. — A kocsmában. A családdal - meg nem törődik. Ez nem jó politika. Szerintem minden alkalmat ■ meg kell ragadni ahhoz, hogy [ könnyebb legyen a sorsunk... Szélesítjük útjainkat. Hazafelé _. ... . , f jövet, Medgyesegybáza előtt nagy Pistike is meghalt. Negyeves * csapat ember ás a gidres-gödrös volt... Élhetett volna boldogan,« út szélén. Arrébb erőgép húz ma- mint annyi mai gyerek. Szomorú, fga után egy úti-ekét. Szántja aa de mai történet... A rakétatechnt-í utat. Mellettük éppen villanykaka világában, e rohamos fejlődés-Jfóra kapaszkodik fel. másszóval ben is vannak még sötét foltok,*8 porcelánszigetelőkhöz egy vil- ahol az emberi butaság, a földön-* lan-vszetr.e,lof A vihar megrongálta túli világba vetett hit él. !a vezeteket. Kijavítja. Óvatosan * *1 i-.- x-i ’\ 'i a. r • t megyek előre. De itt már meg sem Az ilyen Pistikék eletére is ne-J-llok Hiszen látom úgyis, hogy künk kell vigyázni, hogy ne ra-t mit csinálnak. Amit mindannyian: gadja el őket az értelmetlen ha-»szélesítjük, biztonságosabbá tesz- lál. J szűk útjainkat... Kasnyik Judit f Varga Dezső Demény Gyula felvétele WVWVAAO/VWW^WW Jelentősen csökkent az üzemi balesetek száma az orosházi járásban Az orosházi járás munkavédelmi bizottsága a napokban az Orosházi Üveggyárban tartott értekezletet, melyen megvitatta az ipari, a mezőgazdasági, a kereskedelmi és a közlekedési vállalatok, üzemek munkavédelmi helyzetét. Megállapította, hogy 1967-ben — az 1966. évihez képest — 111-gyel kevesebb üzemi baleset fordult elő. Többek között a Barofiipari Országos Vállalat Orosházi Gyáregységében 33- ról 11-re, az Orosházi Faipari Vállalatnál 46-ról 24-re, a tangazdaságban 31-ről 3-ra, az üveggyárban 137-ről 82-re csökkent, s ezzel együtt a kiesett munkanapok száma is jóval kevesebb volt. A javulás egyrészt a vállalatok, üzemek vezetőinek az érdeme, akik nagyobb gondot fordítottak a biztonságos munkakörülmények kialakítására. Elismerés illeti a járási munkavédelmi bizottság társadalmi munkavédelmi felügyelőit, akik következetes ellenőrzéssel segítették a balesetek megelőzését. Javult a szakszervezeti bizottságok munkavédelmi tevékenysége is. A járási munkavédelmi bizottság az 1968. évi tervében főfeladatként a leggyakrabban előforduló balesetek megelőzését írta elő. Ilyen például az olajbányászoknál a szabadtéren levő munkahelyek kialakítása, megfelelő kéziszerszámok használata, az állami gazdaságban a traktorok üzemelésének rendje és az állatok előírás szerinti gondozása, általánosságban a rakodásnál és anyagmozgatásnál az eszközök helyes alkalmazása, az iskolákban a politechnikai műhelyek gépeinek, eszközeinek, valamint a torna- és sportszereknek a minősége és használata. A bizottság nagy gondot fordít a dolgozók nevelésére, oktatására. Az üveggyár szb műhelybizottságok munkavédelmi felügyelői vállalták, hogy a járási bizottsággal együtt részt vesznek majd az ellenőrző és felvilágosító munkában. Az elnök meg a „fejlődés” Az egyik termelőszövetkezet párttaggyűlésén történt. Arról vitatkoztak, van-e rá lehetőség, megérdemlik-e az asszony-brigád tagjai, hogy a távoli üzemegységbe hajnalonként ne kelljen kikerékpározniuk, hanem teherautó vigye munkahelyükre őket. Persze a tsz szűkében van a szállítókapacitásnak amúgy is, meg aztán — több mint tíz éve tapossák a pedált az asszonyok — eltaposgatják azok még jő egy pár évig. ha kell. Legalábbis ezen a véleményen volt az elnök. Többen magukévá lették nézetét, csak akkor bolydult fel a taggyűlés, mikor valaki felállt, s eképp szólott: — Értem én. hogy nem olvan egyszerű máshonnan elvonni, személyszállításra biztosítani a gépiárműveket. Azonban figyelembe kéne venni a Cntinzaíns feilűdést. Itt van például az elnök elvtárs esete: eleinte kis- kerékpárraJ ment szemlére a batárba, az Később — amikor a tsz-nck már volt — fölkapaszkodót! egy-egy arrafelé tartó tehergépkocsira. Azután már saját kis Bervájával rótta az utat, jelenleg pedig személygépkocsival. Ügy gondolom, ennek a szép fejlődésnek a tagok munkakörülményeiben is illene megmutatkoznia! Az asszonyok szállítására vonatkozó javaslatot — minimális ellenzés mellett — elfogadták.
