Békés Megyei Népújság, 1968. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1968-02-08 / 32. szám
W68. február 8. 5 Csütörtök Termelőssdvetkexeti nxabadegyetem Február 21-én kezdődik az előadássorozat Békéscsabán A gazdaságvezetők szabadegyeteméhez hasonlóan a termelőszövetkezeti vezetők: elnökök, fő- agronómusok, agronómusok, főkönyvelők, könyvelők, üzemegységvezetők, üzemgazdászok, brigádvezetők és párttitkárok részére megrendezik a termelőszövetkezeti szabadegyetemet A Körösök Vidéke Termelőszövetkezeti Szövetség és a TIT megyei szervezete öt előadásból álló termelőszövetkezeti szabadegyetemet szervez. Az előadásokat Békéscsabán, a városi tanács dísztermében tartják, minden alkalommal délelőtt 9 órai kezdettel. Az első előadás február 21-én lesz. Ekkor dr. Simka József, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főosztályvezetője A magyar mezőgazdaság fejlesztésének közgazdasági alapjai címmel tart előadást. A következő téma: A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek vállalatszerű gazdálkodása, különös tekintettel a hitelezés rendszerére, előadója Kovács Sándor, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója lesz. Ezt az előadást február 28- án rendezik. Március 6-án Ve- reczkey Imre, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője A termelőszövetkezetek új számviteli rendszere, bevezetésének szükségessége, jelentősége címmel tart előadást. A következő, március 13,-i témakör előadója Munkácsy László, a MÉM Termelésfejlesztési Főosztályának csoportvezetője lesz, aki a korszerű állattenyésztési (sertés- és szarvasmarhatenyésztés) technológiákról tájékoztatja a hallgatóságot. A befejező előadást március 20-án rendezik. Ekkor dr. Györffy Béla, az MTA mar- tonvásári kutatóintézetének tudományos főmunkatársa Korszerű kukoricatermesztés, különös te- j kintettel a fajta- és talajelőkészí- | tésre címmel tart előadást. Antii Finnországról tudni kell Finnországot az ezer tó országának hívják, de a szemtanú turista szerint testvémépünk országának területén több mint 70 000 kisebb-nagyobb állóvíz tálálható. A turista, dr. Vasvári Artúr a Föld és Ég című folyóirat főszerkesztője, kedden a gyulai érdeklődőknek számolt be Finnországi útiélmiónyeiről, színes diaképekE döbbent Nap Éppen „lemenőben" volt. de még teljes arccal bámult a Földnek erre a Körös-menti részére. Meghökkent, mert észrevette, hogy valaki figyeli. Az illető egy földszinti szobácská- ból követte tekintetével. Fél kézzel elhúzta a függönyt, a másikkal napszemüveget rakott fel, kettőt is egymásra. Úgy látszik, egyenként gyengék voltak ahhoz, hogy gazdájuk nyugodtan figyelhesse izzását. A Nap határozottan ideges lett. Nem azért, mert nézik, mert bámulják. Az ilyesmit megszokta embert hordozó évezredek során. Ha gyakoribbak kitörtései, nagyobbak foltjai, vagy ha az elébe tolakodó Hold miatt fogyatkozik, máris az érdeklődés fókuszába kerül. Jelenleg például, százezer kilométer hossszú- ságú, ijesztő szeplő ült ki arcára, hogy csúfítsa egy darabig. Hadd bámulják, akiknek ez szórakozás, törődik is vele. De ez az alak más, félelmetes. Talán az ablakkal szemben annak a , téglagyári szárítópajtának a hosszú tetőzete elfedi előle. Fedné is, de az illető hirtelen széket penderít maga elé, rááll és úgy követi leáldozását, azzal a duplán sötét üvegű tekintetével. Miért oly riasztó az egész? Mert atommáglyája legközepéig érzi, hogy a székre állt ember, miközben őt és szeplőjét vizsgálja, mélyen elgondolkodik. Any- nyira mélyen, mintha a Nap és rajta a szeplő, nem is. izgatná különösebben és csak arra jó, hogy segítségével tovább lépjen, olyan mély öblű területekre, ahol a Nap, a maga rendszerével már csak egy modulocs- ka csupán. Ez a szemüveges figura, kinek az ősei még Istenként imádták őt, kinek a léte nélkül nem lenne élet a Földön, átnéz rajta, akár egy kirakatüvegen ... Új Rezső Ezerötszáz veszélyeztetett gyerek Békés megyében kel illusztrálva előadását. Elmondta, hogy a Skandináv félsziget 100 évenként fél méterrel emelkedik, s bár ez egy eroiber- öltőnyi idő alatt nem sok, de hosszabb távon már igen jelentősen befolyásolja az ittlaikók terű leti adottságait. Finnország a gránit, a víz és a fa hazája. Nem véletlen, hogy a bútoripar igen fejlett és finn építészeti alkotások mércéül szolgálhatnak a mai kor tervezőinek, víz pedig mindenütt van. Hol tavakká szélesedve, hol arasznyi patakocskáik formájában. A növényzet buja vegetációja azt bizonyítja, hogy legtöbb helyen már fél méterrel a felszín alatt is bőven van víz, amit viszont a mezőgazdaság nem minden esetben fogad kitörő örömmel. Finnország elképzelhetetlen szaunák nélkül. A szauna olyan kis házikó, amelyben a forró kövekre vizet öntve gőzt fejlesztenek és aztán itt gyógyítgatják és frissítik fel magukat északi rokonaink. Finnországról még tudni kell, hogy legtöbb város főterét a finnek nem- I zeti sporthősének, Paovo Nurmd- j nak a szobra díszíti. A 30-as évek I csodafutója ma Helsinkiben él, I egy divatáruüzlet tulajdonosa. —br— 1. — Rettenetes, milyenek ezek a mai fiatalok! Ilyen és ehhez hasonló felkiáltás bizony sokszor elhangzik. Utcán, autóbuszon, munkahelyen, vagy az otthoni körben. Valahányszor feltűnően viselkedő, hangoskodó fiatalemberekkel találkozunk, mikor modortalanok, vagy éppen kíméletlenek az idősebbekkel, ha követelődzőek, és hanyagok a munkapad mellett, egy-egy újsághír kapcsán, mely garázda fiatalok, bűnöző galerik leleplezéséről tudósít. A fiatalkorú bűnözések aránya világszerte emelkedik. Egyes tőkés országokban ijesztő, elképesztő mértékben. A mai fiatalok: a jövő felnőttek generációja. Mi jót lehet várni attól a nemzedéktől, amely már friss, fiatal hajtásaiban is magában hordja a közönyt, a kiégettség, vagy a romlottság beteges tüneteit? Más részről — kétségtelen — a ti- zenvalahány évesek sorsáért o felnőttek felelősek. Egy gyermek sem születik kérges lelkűnek, vagy gonosznak, legfeljebb környezete, a „nagyok” példája teszi azzá. A mi társadalmunkban nincs ok félreverni a harangokat, korántsem olyan riasztó az ifjúság egyes rétegeinek erkölcsi arculata, mint mondjuk Nyugat-Euró- pában. Azért vannak gondok nálunk is. Mi a helyzet Békés megyében? Emelkedik a fiatalkorú bűnözés aránya A megye bűnüldöző szerveinek felmérése szerint a fiatalkorú bűnözők aránya három év alatt 6,3 százalékról 10,7 százalékra emelkedett. A bűncselekményt elkövetett fiatalkorúak 27 százaléka foglalkozás nélküli. A demográfiai hullám idén és jövőre várható csúcsosodása hatékony, gondos megelőző munkára hívja fel a figyelmet. A legelrettentőbb büntetésnél is jobb módszer, fontosabb feladat: elejét venni az ifjúsági bűnözésnek, csírájában fertőtleníteni a bomlasztó gócokat. Hiszen a rossz útra tévedt gyermek, ha még oly vétkes is, voltaképpen — áldozat. No. de hol van a melegágya a gyermeki bűnöknek, honnét indulnak a mindjárt kezdetben vakvágányra lökődött, elsodort életek? Néha bizony a legmagasabb életszínvonallal ki- párnázott, fémjelzett nevelést Termelőszövetkezetek, |víioih/ig) kertészek, kiskert-tulajdonosok! A Vctőmagtermeltető és Értékesítő Országos Vállalat Békés megyei Alközpontja, Orosháza, Huba u. 34. (Tel.: 391) korlátlan mennyiségben elfogad MEGRENDELÉST HÓNAPOS RETEK. SÁRGARÉPA, UBORKA, CÉKLA, HOSSZÚ PETREZSELYEM. PARADICSOM ALAKÚ PAPRIKA MAGVAKRA. Fémzárolt, fajtiszta vetőmagot vessen* 91 biztosító szülői házból. Akad erre is példa. Többségében azonban mégiscsak az otthoni környezet rossz hatása, a rendezetlen életű, primitív gondolkodású felnőttek környezete okozza a bajt. A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a múlt év utolsó negyedében széles körű vizsgálatot tartott a gyermek- és ifjúságvédelem helyzetéről. A tavalyi év végén mintegy 1500 veszélyeztetett környezetben élő gyermeket | tartottak nyilván Békés megyé- ! ben. Körülbelül ugyanennyi fiatalkorú van állami gondozásban, j Kik, és miért kerülnek ide? Leggyakoribb az erkölcsi kifogás A tanácsok gyámhatóságai, a fizikai szellemi vagy lelki fejlődésükben gátolt gyermekekről — akiknek egészséges . fejlődése nincs biztosítva — veszélyezte- tettségi nyilvántartást vezetnek. Védő- és óvóintézkedésekkel igyekeznek ellensúlyozni a káros környezeti hatást, ha ez nem segít, állami gondozásba veszik, illetve utógondozással tartják rajta a szemüket egy-egy fiatal sorsán. Ezekre az intézkedésekre anyagi, egészségügyi vagy erkölcsi okokból kerülhet sor. Ez utóbbiak miatt szükséges leggyakrabban az állami beavatkozás a családok életébe. Az elmúlt négy esztendő alatt megyénkben 50 százalékról az összes eseteknek több mint 60 százalékára nőtt azoknak a száma, akiket erkölcsi meggondolásból kellett gondozásba venni. Egészségügyi szempontból — évek óta — 15 százalék körül mozog a gondoskodásra szoruló gyerekek száma. Az anyagi körülmények szűkös volta miatt gondozásba vettek aránya évről évre csökken. De még tavaly is 24 százalékban ez volt az indok. Léteznek családok nálunk 1968-ban, akik nem képesek kielégítően eltartani gyermekeiket? S miért nőtt az erkölcsileg veszélyeztetett fiatalok aránya? Kik ezek a gyerekek, akik a társadalom peremén élnek? Monori Ferencnél, a békéscsabai gyámügyi hivatal előadóját elkísértük útjára, mikor ellátogatott néhány régi pártfogoltjá- hoz. „Nem ad az állam...!" A Zrínyi utcában I. Károlyné azzal fogad: éppen most akart volna takarítani, egy kicsit rendbe _ tenni a gyerekeket. Bizony, némi kis rend meg tisztaság elkelne, csakhát nemigen tudom elképzelni, hogyan lehetne itt hozzákezdeni? Hepehupás, földes szoba, a mennyezet görbe gerendái a fejek búbját súrolják. A berendezés alig több két fekvőalkalmatosságnál és egy gyermekágynál, amibe se lepedő, se matrac, csak pár szál keresztléc, meg egy bámulatosan szurtos, ijedt kis lurkó. Egyik bátyja már bátrabb VI- j dáman mosolyog az idegenekre, j Hogy fiú, az nem kétséges — bár szép vonású, lányos pofikája van — mert szakadt pendelye még az ülepéig sem ér. A sarokban apró vaskályha ontja a füstös meleget. Ebben a szobában két házaspár, és hat gyerek lakik. Az asztal mellett B. János bácsi rozzant hegedűt reperál féltő gonddal. — Nyugdíjas vagyok én kérem, de a hetesben el-elmuzsikálga- tok. — Hát a férje? — kérdezzük I.-nét, mivelhogy övéké az összes gyerek. — Dolgozik. Hol? Itt a maszek zöldségesnél. Nem, az SZTK-ba nincs bejelentve. Tudom én azt, hogy milyen sok családi pótlékot jelentene... De ha egyszer így van? Az Erkel Utcában K. Andrásék az udvar végén szoba-konyhás kis épületben laknak. Amint beljebb kerülünk a szobába, a férfi akkor kászálódik fel a díványról. Ruhástól feküdt ott, egyébként dél van. A lakásban mindenütt szép rend, tisztaság. Ez a tűzhely körül szorgoskodó háziasszony kezét dicséri. No, és az ember? — Dolgozom, kérem. — Talán délutáni műszakban? — Hát... biciklimegőrzö vagyok a 19-es italboltnál. — Miért nem vállal rendes munkát? Elesik 680 forint családi pótléktól. Különben is sok baj volt az italozással, a kocsma nem magának való környezet. — Nem iszom én, tessék elhinni... Ja, hogy ez a szag? Hát nem mondom, egy féldecit felhajtottam még reggel. Beteg ember vagyok én. Azért nem tudok dolgozni. A szívem, az nagyon beteg. Orvosnál? Hogyne lettem volna: tessék, a papírok. — De hisz ez mind negatív!? — Hát nem is az orvosok tudják az én betegségemet: csak magam érzem. Azért mentem volna én dolgozni — itt az igazolás, hogy alkalmas vagyok —, volt is felvétel a baromfigyárnál, mégsem adtak munkát. Miért? Ezt magyarázza meg az elvtárs! — vágja ki a végső tromfot. Belenézek K. András személyi igazolványába. 1961-től 18 különböző munkahely van bejegyezve. Van, ahol egy hétig sem dolgozott. A konyhában üldögél egy töpörödött bácsi. K.-ék elvállalták a „gondozását”. Az asszony szerint az egész család — négy gyerekkel — az öreg nyugdíjából él. K.-né előveszi a szekrényből, be- I mutatja azokat a szép ruhákat, j amiket a tanácstól kapott segély- ! bői vásárolt a gyermekeknek. Sajnos, egy pár lábbelire nincs számla. Utolsó felvonás: a ..családfő” óriási műfelháborodás közepette kiabál: „Az a baj, hogy az állam nem törődik, nem ad eleget a gyermekeknek.” Különben is 6 ezentúl nem fogad el semmilyen segélyt. Úgy. bizony! Utánunk jön az utcán, és elpanaszolja; csakis lelki bánatból iszik. Mindennek az asszony az oka. Világos. (Folytatása következik) Vajda János A Mezőkovácshází Gépjavító Állomás felvételre keres 1 fő gépésztechnikust üzemfenntartási csoportvezetőnek, 1 fő vizsgázott gépjármüelőadót, 1 fő szerszámlakatost. Jelentkezés írásban vagy személyesen az állomás főmérnökénél. 77
