Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-18 / 273. szám

1W7, november 18, 3 Szombat A szerkesztőség postájából: Békéscsaba éléstárában Köszönet a Kossuth vasutasbrigádnak Férjem 1963-ban üzemi baleset következtében vesztette életét. Két kicsi gyerekkel egyedül ma­radtam. Nagy gond nehezedett rám. 1965 tavaszán értesítést kap­tam, hogy a curtici magyar—ro­mán közös határállomáson műkö­dő Kossuth szocialista brigád anyagilag és erkölcsileg támogat­ni kívánja gyermekeimet. Nagyon jól esett a figyelem, hogy a vas­utasok nem feledkeztek meg ró­lunk. Minden évben kétszer meglátogatnak bennünket, egy- egy alkalommal 4—500 forintot költenek a gyerekekre. Nekünk ez igen nagy segítség. A ruhákat j közösen választjuk ki a gyerme- j kék részére. A brigád vezetője, Pacz József elvtárs és a brigád valamennyi tagja együttérez kis családunkkal. De nemcsak az emberi szeretet- ben mutatnak példát, hanem a munkában is. Amikor megismer­tem őket, zöldkoszorús jelvény volt a zubbonyukon, később már ketlő, legutóbb pedig bronzkoszo­rús jelvényt láttam. Kívánom, hogy a legközelebbi találkozáskor már ezüstkoszorús jelvény díszítse kabátjukat Az eddigi segítségért és fárado­zásért hálás köszönetét mondunk. özv. Frájer Béláné, Béluska és Lacika 170 endrődi és gyomai asszony, leány nevében Az Endrődi Cipész Ktsz varro­darészlegének dolgozói és bedol­gozói köszönjük a pártnak és a kormánynak azokat az intézkedé­seit, melyeknek eredményeként segíteni igyekszenek a falvakban is a családos anyák és az iskolát végzett leányok nehéz problémá­in, s munkalehetőséget teremte­nek számukra. Mint a részleg be­dolgozója, 170 asszony és leány, valamint a magam nevében fog­tam tollat, hogy köszönetünket nyilvánítsuk. Munka közben néha felidézzük a régmúlt keserves napjait, ami­kor — a világgazdasági válság esztendőiben — az apák nem tud­ták megkeresni a kenyérre valót, elvétve akadt ínségmunka és mi nők jó, ha nyáron tudtunk egy- egy kicsit dolgozni. Most — mi, bedolgozók — ha­zavisszük az anyagot, másnap visszük be a kész munkát, a házi I teendők mellett 800—1000 forintot | Vietnami műszak a A Békés megyei Tanács Építő­ipari és Tatarozó Vállalatának szállítási csoportja 23 dolgozó részvételével sikeres vietnami műszakot tartott a rendes mun­kaidő meghosszabbításával. A résztvevők a műszak alatt 67 tonna árut szállítottak rendelte­tési helyére. Ezért a munkáért a is megkeresünk havonta. Az End­rődi Cipész Ktsz-nél a bent dol­gozók, valamint bedolgozók közül 170-en találtak munkát, jutottak keresethez endrődi és gyomai asz- szonyok, leányok. Napi 1500 pár cipőt készítünk kiváló minőség­ben, nagyrészt külföldi megren­delésre. Köszönet a ktsz vezetősé­gének, pártszervezetének és mind­azon dolgozóknak, akik évről év­re azon fáradoztak, hogy az End­rődi Cipész Kisipari Termelőszö­vetkezet minél nagyobb eredmé­nyekkel járuljon hozzá népgazda­ságunk célkitűzéseihez és minél több endrődi, gyomai lakosnak biztosítson munkaalkalmat. ígér­jük, hogy az eljövendő esztendők­ben is azon leszünk, hogy ered­ményeinket megsokszorozzuk, s ezzel is gazdagítsuk szépülő fel- vainkat, városainkat. Dávid Vincéné és 150 aláírás tatarozó vállalatnál mintegy 110 órára járó munkabért — annak elszámolása után — el­juttatjuk majd a vietnami nép megsegítése javára. Ezzel kíván­juk kifejezni szolidaritásunkat és támogatásunkat a vietnami nép igazságos harca iránt. Mokos István gépkocsi-előadó Nem madárlátta tejtermékből látják el a tótkomlósíakat Hetekkel vagy inkább hónapok­kal ezelőtt hallottam arról, hogy Tótkomlóson megváltozott a la­kosság tejtermék-ellátásának rendje. Korábban ugyanis a ter­melőszövetkezetek által termelt tejet elszállították innen is Makó­ra, Hódmezővásárhelyre, ott le­fölözték, s aztán másnap vissza­hoztak annyit, amennyit a boltok igényeltek. A fölözés csak az egyik, kisebbik baj volt. A na­gyobbik az, hogy a kisebb közsé­gek egész sora nem rendelkezett hűtési lehetőséggel, s a másnap visszaszállított fölözött tej bizony nemegyszer összement. Négy hónappal ezelőtt a Viharsa­rok Tsz átvette a tejipari vállalat­tól a tótkomlósa tejbegyűjtőt. Az­óta nemcsak 6—700 liter tejet, hanem hetenként 100—110 kiló túrót és 60—70 liter tejfölt is ki­mérnek a helyi lakosságnak. Le­hetséges, hogy több is elkelne, ha nem kellene érte a község távoli pontjairól is a tejüzembe menni. Ugyanis a forgalomba hozott tej 4—4,1 százalékos zsírtartalmú és kimondottan TB-mentes tehénál­lománytól fejik. Ugyanilyen mi­nőségű tejből készül a túró is. Arra a kérdésre, hogy miért j nincs több tejkimérő, Mohácsi József, az üzem vezetője elmond­ta, hogy ők megpróbáltak egyez­ségre jutni a földművesszövetke­zettel, de nem sikerült. Egyéb­ként ő is és Lóczi János, a helyi földművesszövetkezet kiske­reskedelmi osztályának vezetője is elmondta, hogy immár tíz éve, a keddi nap kivételével, mindennap I jelentős piac van Tótkomlóson, s j akik csirkét, zöldséget jönnek vá­sárolni a község távolabbi részei­ből, azok ott találják közel és egy helyen a tejet, a túrót és a tejfölt. A későbbiek folyamán minden bizonnyal növekszik a helyben megvásárolható tej- és tejtermék mennyiség. Egyelőre ugyanis a tejipari vállalat igényt tart a há­rom termelőszövetkezet és a ház­táji gazdaságok által naponta be­szállított tejmennyiség nagy ré­szére, szám szerint mintegy 2 ezer literre. A szövetkezetek mindegyi­ke igyekszik kialakítani a TB- mentes tehénállományt, a háztá­ji gazdaságokból már csak men­tesített tehéntől veszik át a -tejet. A választék is bővül majd. Mo­hácsi József, aki tejipari szak­munkás-dinasztia tagja — apjá­nak is ez volt, öcesének is és hú­gának is ez a foglalkozása — elmondta, hogy a tejbegyűjtőt üzemeltető Viharsarok Tsz 300 anyajuhot vásárolt most az ősz folyamán, s jövőre már juhgomo- lyát is készítenek, s adnak el be­lőle a helyi lakosságnak. A Vihar­sarok Tsz elhatározta, hogy jövő­re egy korszerű, új tejüzemet épít, mert a jelenlegi kicsi, ráadásul a földművesszövetkezet igényt tart arra az épületrészre, amelyben a tejcsamok üzemel. Tervezik azt is, hogy nyári szezonban poharas tejet biztosítanak a tótkomlósi fürdőző vendégeknek. K. I. Készül a tizenötödik káposzta-prizma. Ennek jó részét a körösladány! Oj Barázda Tsz-ből szállították. A képen látható gépkocsirakomány is az övéké. Még nincsen egészen egy esz­tendeje, hogy átadták a MEK bé­késcsabai kirendeltségének a 210 vagon tároló- és hűtőheülyei ren­delkező új raktárépületet a szük­séges irodákkal és öltözőkkel együtt. Külső szemlélő nem is gondolná, hogy itt átlagosan há­romszázan dolgoznak, de egyes szezonális időben ennél többen is. Szükség van a sok fürge mun­káskézre, hiszen az idén 2160 va­gon vegyes zöldség és gyümölcs fordul itt meg, mintegy 40 irrillió forint értékben. Ebből a nagy mennyiségű áruból 300 vagonnal válogatnak ki és csomagolnak be exportra. Emellett innen gon.dos- kedpak Békéscsaba lakosságának egész évi és téli zöldség- és gyü­mölcsellátásáról. Az ellátás fo­lyamatos, december 31-én még 10 ezer mázsa burgonyát, 2 ezer má­zsa vöröshagymát, 2 ezer mázsa fejes káposztát, 1200 mázsa sárga­répát és petrezselymet, 700 mázsa karfiolt, céklát, zellert, továbbá 3 ezer mázsa almát tárolnak a csabaiak számára. Ennek a nagy mennyiségnek egy részét a békés­csabai termelőszövetkezetek ter­melik, többek között 1500 mázsa fejes káposztára, 400 mázsa kara- lábra, 350 mázsa karfiolra és 100 mázsa sárgarépára kötöttek szer­ződést. Emellett a megye külön­böző tájairól is szállítanak zöld­séget és gyümölcsöt a termelőszö­vetkezetek. Négynapos tanulmányúira indulnak A Gépipari Tudományos Egye­sület megyei szervezete négyna­pos, úgynevezett kombinált „Győr —Mosonmagyaróvár” tanulmány­utat szervezett. A 33 résztvevő kü- lönautóbusszal november 20-án, hétfőn indul útnak Békéscsabáról. A csoport ellátogat Székesfe­hérvárra, Győrbe, Mosonmagyar­óvárra, Pozsonyba, Esztergomba, visszajövet pedig Budapestre. Üt­jük során megtekintik az IKA­RUSZ karosszériagyárat, a Cél­gépgyárat, a Műanyaggyárat, a Mezőgazdasági Gépgyárat, vala­mint ellátogatnak a MOFÉM-hez, Pozsonyban pedig a Hegesztés­Magasodnak a ládahegyek a gép segítségével válogatott hagy­ma val. technikai Intézetbe, majd haza­jövet felkeresik a Marógépgyárat és Műszergyárat Az almát kézzel válogatják, mert nemcsak az egyenletesség, hanem a hibátlanság is nagy szerepet játszik a tárolásnál és főleg az értékesítésnél. Fotó: Demény

Next

/
Oldalképek
Tartalom