Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-10 / 239. szám

MSI, október 10. 5 Kedd A fővé és a gyermek Nagyon sok szülő megengedi, ■öt némelyik úgy rendelkezik, hogy a gyereke naponta véle együtt ott üljön a televízió előtt — műsorkezdéstől zárásig, úgy vélik, hogy ezzel valami haszno­sat, okosat művelnek. A televíziót nem a gyerekek­nek találták ki. Vannak hozzájuk szóló műsorok, azok közvetítése­kor ott is a helyük a készüléknél, de a többi nem rájuk tartozik. S egyébként a gyereknek nincs, s nem juthat ideje ama, hogy na­ponta végignézze a tv-műsort, to­vábbá nem nyer azzal, ha óra­szám a képernyőt nézi. Mennyit alszik? A gyetrekrfek — és ez még a serdülőre is vonatkozik — napi 9 —10 óra alvásra van szüksége. Ehhez 9-fcor ágyba kell bújni, mégpedig fogmosás, mosdás és tenmésizieteisen napi kötelességlei­nek rendes elvégzése után, ami egy mai gyereknél nem kis idő: 2—3 óra tanulás, szakkör, edzés, barkácsolás, játék, olvasás. Hoz­zátartozik a napi programhoz, hogy — életkortól függően — egy­két órát délután a szabad levegőn mozogjon a gyerek. Tessék számélni, miként lehet­séges, hogy mindezt meg is való­sítsa s több órája maradjon a tv- re is! Nem marad! Amelyik gye­rek mást állít, az valahol füllent, valamit nem végzett el. Gyakran szüksége lenne az esti órákra is. De a legrosszabb, hogy egy gye­rek műsorzárásig odaülhet a tv elé — és sajnos, nagyon sok csa­ládban elkövetik ezt a felelőtlen­séget —, akkor jelentősen csökken a feltétlenül szükséges alvás ide­je, ami előbb-utóbb idegrendsze­rének károsodásához, kimerülésé­hez vezet. Mikor olvas? Azok a gyerekek, akik minden műsort megnézhetnek, általában felületesen tanulnak, sietnek, hogy „időre” készein legyenek és rendszerint ki sem kérdezik őket otthon, ugyancsak a tv miatt. A legnagyobb baj azonban az, hogy szinte semmit sem olvasnak. A két utóbbi megállapítás azokra is vonatkozik, akik csak este 8-ig nézhetik a műsort. A televízió nem pótolja az ol­vasást. A szellemi fejlődésnek megvan a maga szükségszerű és megváltoztathatatlan útja. A gye­reknek meg kell tanulni beszélni, utána írni, olvasni, majd újra be­szélni, most már folyamatosan, helyesen, sőt szépen, s végül meg kell tanulnia gondolkodni maga­sabb szinten is. Kihez olvasás kell, a visszalapozás, megállás nagy lehetőségével, amit csak a könyv ad. A gyerek igazi szellemi fejlődése akkor indul meg, ami­kor önszántából addig foglalko­zik egy gondolattal, amíg egészen meg nem értette. Abból a gye­rekből, aki nem olvas naponta rendszeresen' és nem szereti meg az olvasást, sohase lesz valóban művelt, gondolkodó ember. Csontos Magda A Balassi táncegyüttes sikeres fellépése Kétsopronyhan A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének ve­zetősége és két Bratislavából ér­kezett vendég a napokban me­gyénkbe látogatott Ez alkalom­ból Kétsopronyban szombaton es­te a Balassi Táncegyüttes fellé­pésével műsoros estet rendeztek. A községi művelődési ottbon zsúfolásig megtelt s a táncegyüt­tes nagy sikert aratott. A műsoros esten fellépett Sze­gő Zsuzsa és Andó Mihály nép­dalénekes is. Andó Mihály szlo­vák dalokkal kedveskedett a kö­zönségnek. Az egészségügyi szakaszok versenyében Medgyesbodzás, Orosháza és Szarvas nyert helyezést A békéscsabai KISZ-táborban vasárnap délelőtt különös ruhába öltözött csoportok jelentek meg: a polgári védelem egészségügyi szakaszainak versenyét rendezte meg a megyei Vöröskereszt. A versenyen a megye hat legjobb szakasza mutatta be tudását, a kétéves kiképzésen tanultakat. Gyula, Orosháza és Szarvas, va­lamint Bélmegyer, Medgyesbod­zás és Körösújfalu egészségügyi szakasza vetélkedett egymással. Teljes felszereléssel, sugár- szennyezett helyről kellett ki­Nem kihalt a magyarbánhegyesiek új otthona Verőfényes őszi délelőtt. Az új művelődési otthon ott áll a köz­pontban, dísze a falunak. S bár igen szép, modem épület, mégis azt hihetnénk, hogy ilyenkor ki­halt, hiszen a falusi embernek van dolga bőven a határban. Té­vedünk. Az új kerítésnél kerék­párok várnak gazdáikra, belülről pedig élénk beszélgetés szűrődik ki. Bedolgozók és kézimunka szakkör Az egyik teremben kézimunká­zok csevegnek. Az asztalokon minták, kész horgolt kesztyűk és sokszínű fonál. A fürge ujjak gyönyörű norvég mintás kesztyű­ket formálnak s a fényes kötőtűk össze-összekoccan ní(k, halk kí­sérőzeneként az asszonyok, lányok vidám beszélgetéséhez. Néha megakad a csevegés, mert az idő­sebbek, a gyakorlottabbak odaha­jolnak az újakhoz, megmutatják nekik, mi a következő lépés. — Most alig tizenöten vannak itt, de átlagosan 40—50 tagú a szakkörünk — mondja Hajdara Magdolna, a művelődési otthon fiatal igazgatónője, akit szintén bent találunk. — Az Orosházi Há­ziipari Szövetkezetnek több be­dolgozója van Magyarbánhegye- sen, s megkértük őket, szakkö­rünkön tanítsák a fiatalokat. Az Könyvespolc Sík Endre: Próbaévek A „Fekete Afrika története”, (.Hősköltemény prózában”, s,Egy diplomata feljegyzései” és más nagy sikerű könyvek írója újabb érdekes és egyben rendkívül ér­tékes könyvvel jelentkezik. A Próbaévek címen megjelent — kivitelezésben is szép — könyv az 1917—23-ig terjedő — esemé­nyekben gazdag éveket eleveníti meg a szerző saját élményanyaga alapján. Színhely az általunk ke­véssé ismert Bajkálon túli vidék, a messzi Szibéria. A dokumentá- lisan is hiteles írás kifejezetten szépirodalmi jellegű. Sik Endre, az író, mint magyar hadifogoly tiszt kerül ebbe a lázas, forron­gó világba, és válik ott aktív forradalmárrá. Sok embert meg­ismer, akiknek életútját, jelle­mét gazdag színekben villantja fel, megmutatva a forradalom hétköznapjait is, a nagy politi­kai fordulatok hamisát az egyén életére. Az érdekes, színvonalas könyv a Nagy Októberi Szocialista For­radalom méltó köszöntéseként az 50. évforduló tiszteletére jelent meg a Zrínyi Katonai Kiadó gondozásában. ŐSZI REJTVÉNYPÁLYÁZAT A Békés megyei Népújság őszi rejtvénypályázata — Első díj: 1 db 2000 forintos vásárlási utalvány 26. rejtvényünk Vajda Péter és Holka Gyula írta azt a könyvet, mely a Kos­suth Kiadónál jelent meg 1967-ben. A könyv a Szovjetuniót mu­tatja be a számok tükrében. Kérdés: Mi a könyv címe? REJTVÉNYSZELVÉNY 1967. október 10. 26. idén különösen sok leány jelent­kezett, hogy megismerje a kesz­tyűkötés művészetét. Az olvasóterem sem egészen üres. A kényelmes székeken ülve többen olvasgatnak, lapozgatják a folyóiratokat, könyveket. — Ezt azért még nagyon keve­sen szokták meg, inkább a gye­rekek maradnak itt szívesen. Könyvtárunk 3 ezer kötetes, s az olvasók létszáma közel ötszáz. A legtöbben viszont inkább hazavi­szik a könyvet, minthogy itt le­ülnének. Pedig a környezet szép, modem, kényelmes. Szeretnénk, ha több látogatója lenne az olva­sóteremnek. Nemrég Szeghalmon voltam tapasztalatcserén. Nagyon tetszett a mostanában létesített zenei részleg. Lehet, hogy nálunk is megvalósítható. Ifjúsági klub öregekkel? — Főleg a fiatalokat szeret­nénk ideszoktatni — folytatja az igazgatónő —, mivel még nagyon kevesen járnak a művelődési ott­honba. Programunkat úgy állítjuk össze, hogy a rendezvények fel­keltsék érdeklődésüket. Hogy miért kevés a fiatal? Eljárnak a saját ifjúsági klubjukba. De ma már csak a neve „ifjúsági”... __ ? ! ■ — A tsz bocsátotta rendelke­zésre az épületet. Eleinte ez na­gyon is jó volt, különösen amíg fel nem épült a művelődési ott­hon. Lemezjátszó, folyóiratok, tár­sasjátékok — ezzel szórakoztak a gyerekek. Csakhogy lassan szinte kiszorulnak innen, mert az idő­sebbek is eljárnak oda és kár­tyáznak, biliárdoznak. Füst és hangos szó, ez jellemzi a klubot. A KISZ-taggyűléseken kívül sem­milyen más rendezvényt nem tu­dunk ott megtartani. Még a tag­gyűlésekre is betérnek az időseb­bek, s képzelheti, mire megma­gyarázzuk nekik, miről van szó, hogy ilyenkor nem lehet kártyáz­ni vagy biliárdozni, addig a tag­gyűlés félbeszakad. Szóval, nincs ez így jóL — Azért szervezünk a művelő­dési otthonban többek között „Csak fiataloknak” címmel szom­batonként vidám klübdélutánt. Ez volt az első lépés. Már meg­kedvelték és egyre többen jönnek el... Hajdara Magdolna egyébként maga is KISZ-vezetőségi tag. Ért­hető tehát, hogy szívén viseli a fiatalok művelődésének, szórako­zásának gondját. Az a törekvése, hogy a szép, új művelődési ott­hont minél látogatottabbá tegye. Ilyen célból alakult meg az iro­dalmi színpad az általános iskola felső tagozatú tanulóiból. Lelkes segítőtársra talált Tarján László tanárban, aki irányítja a harroinctagú csoportot. Már szép sikereket is elértek a különböző rendezvényeken. Bandi bácsi és a színjátszás Az igazgatónő törekvései bizo­nyára gyümölcsöznek, hiszen sok kultúrát kedvelő ember él Ma- gyarbánhegyesen. A színjátszó csoport Szabó Dénes vezetésével például már évek óta működik, s hírnevet szerzett a környező köz­ségekben. A harminckét tagú cso­portban olyanok is áldoznak Thá- lia oltárán, mint Gönczöl Imre és Gúla András bácsi, aikik már túl vannak az ötödik X-en és a színpadot semmi áron nem hagy­nák ott. És vannak közöttük lel­kes tizenhat évesek is, akik szor­galmukkal, tehetségükkel tűntek ki. Az idei évadban gazdag progra­mot állítottak össze, és már a próbákat is megkezdték. Jó ott­honra találtak az új kultúrház- ban, melynek szép termeit, szo­báit ők is igyekeznek tartalommal megtölteni, hogy az egész község javát szolgálja. Kasnyik Judit menteniük a sebesülteket. Fejsé­rülés, lábtörés, mellkassérülés kötözését, vízbefúlt vagy áram­ütött ember mentését kellett be­mutatni. Mi a legsürgősebb teen­dő, hogyan kell kihozni a sebe­sülteket a sugárszennyezett te­rületről — ez volt a feladatuk. A sebesülteket az út-, híd- és vízműépítési technikum diákjai imitálták, néha olyan jól, hogy a gyakorlatot végzők teljesen át- érezhették a „sebesültek fájdal­mát” és a legnagyobb odaadás­sal részesítették őket elsősegély­ben. A verseny eiméieti részén kü­lönböző egészségügyi és a men­téssel kapcsolatos kérdésekre vá­laszoltak a résztvevők. Az értékelő bizottságok tagjai között orvosok, polgári védelmi szakemberek és vöröskeresztes vezetők voltak. A bizottságok egyes feladatok végrehajtását pontozták és ezek összesítése alapján bírálták el az elsőbbsé­get. A versenyben a medgyesbodzá- siak bizonyultak a legjobbaknak. A második helyezést Orosháza, a harmadikat Szarvas egészségügyi szakasza érte el. A csoportok ok­levelet, a szakaszvezetők és ta­gok pedig értékes tárgyjutalma­kat kaptak. Az ünnepélyes ered­ményihirdetésen Farkas Ferenc, a Magyar Vöröskereszt Országos Központjának képviselője, öz Ferenc megyei titkár és Tímár Ernő alezredes köszöntötte a ver­seny részvevőit, majd dr. Farkas Ernő megyei főorvos adta át a díjakat. Hangulatos dalest a Csaba Étteremben A Hazafias Népfront II. kerü­leti bizottsága szombaton Békés­csabán, a Csaba Étteremben kö­zös vacsorával egybekötött dal­estet rendezett. A vendégeket Kovács Ferenc és Urbán András üdvözölte, majd Szentendrei Klá­ra, Czirok László fővárosi mű­vészek és a Békéscsabán igen népszerű Andó Mihály magyar- nóta-énekes szebbnél szebb ma­gyar nótákat, operettrészleteket és táncdalokat énekeltek. Előregyártóit, szétszedhető és variálható munkásszállást terveztek A vízügyi munkák rendszerint szétszórtan és lakóhelytől távol történnek, ami szükségessé tette a követelményeknek megfelelő, könnyen szétszedhető és máshol újra felállítható munkásszállás tervezését. A feladatot a Körös- vidéki Vízügyi Igazgatóság né­hány dolgozója Budai Gyula épí­tészmérnök irányításával Csanki Mihály, Kovács Mátyás és Ká­dár Imre oldotta meg. Az épület négy háló-, két nappali szobá­ból, két főzőfülkéből és előszo­Ebben a hónapban megjelenik D E L tudmányos T technikai A magazin 631 bából áll. Szerkezete fémvázra erősített két farostlemez, közte thermonit hőszigetelő van. Egy- egy falemez egy méter széles és két méter 65 centiméter hosszú, súlya mindössze 57 kiló. A tető­elem sem sokban különbözik et­től. A 16 személyes munkásszál­lás szállítása tíz három és fél tonnás gépkocsin megoldható. Érdekesség az is, hogy az ösz- szeállítás variálható az oldalfa­lak, illetve a tetőelemek elhelye­zésének módosításával, a helyisé­gek száma pedig növelhető vagy csökkenthető. Ilyen módon rak­tárnak is kialakítható. Mivel pe­dig hét ember a legnehezebb ele­met is elbírja, az anyagmozga­táshoz sem szükséges külön eme­lőszerkezet. A vízügyi igazgatóság a terve­zést újításként fogadta el. Az Or­szágos Vízügyi Főigazgatóság megbízására elkészült az előre­gyártott és szétszedhető munkás- szállás kiviteli tervdokumentá­ciója, mert országosan is alkal­mazni akarják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom