Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-06 / 80. szám

1M7. április 6. 4 Csütörtök Sok kiemelkedő eredményt értek el a mezőgazdaság szervezett dolgozói Április l-én a Felsőnyomási Állami Gazdaság kultúrtermében tartotta meg hatodik küldöttérte­kezletét a MEDOSZ megyei bizott­sága. Az értekezlet, elnökségében, több kiemelkedő szakszervezeti aktíva mellett helyet foglalt Kovács István, a MEDOSZ orszá­gos főtitkára, Sarkadi István, a •megyei pártbizottság munkatár­sa, Nagy István, az SZMT vezető titkára. Az írásbeli beszámolóból és Samyai, Ferencnek, a MEDOSZ megyei bizottsága titkárának szó­beli kiegészítőjéből elsősorban az ötlött szembe, hogy az elmúlt négy­évi termelési célkitűzéseknek és élért nagyszerű eredményeknek a motorjai a szocialista brigádok, a különböző versenymozgalmak­ban részt vevők voltak. Négy év­vel ezelőtt 34 brigád 332 tagja, tavaly viszont már 171 brigád 2302 tagja nyert szocialista címet, kö­zülük több brigád négy ízben is az elmúlt évek folyamán. A ve­lük együtt versengő dolgozók munkájának eredményeként az állami gazdaságokban jelentősen növekedett a búza, a kukorica, a takarmánygabona és a cukorré­pa termésátlaga. Ráadásul úgy, hogy mindegyik növényfajtánál jelentősen csökkentették az ön­költséget. A versengés eredmé­nyeként az elmúlt négy évben 20 állami gazdaság és mezőgazdasá­gi üzem nyerte el az Élüzem cí­met, köztük az Orosházi Gépjaví­tó Állomás három ízben a Mi­nisztertanács és a SZOT Vándor­zászlaját. Az állami gazdaságok dolgozói a kongresszusi verseny­ben felajánlott 24,6 millió forint­tal szemben 50.8 millió; a gépja­vító állomások dolgozói a felaján­lott 5,8 millió forint helyett 13 millió forint értékű túlteljesítést értek el. A gazdaságok és a gépjavító állomások dolgozói az elmúlt négy év alatt 1483 újítást adtak? be. Az újítómozgalomban. különösen a mezőkovácsházi, a sarkadi, a mezőberényi és az Orosházi Gép­javító Állomás, továbbá a mező­be gyesi és a Szarvasi Kísérleti Állami Gazdaság dolgozói jeles­kedtek . A munka megkönnyíté­sére és eredményesebbé tételére kifejtett erőfeszítések mellett növelték általános műveltségüket és szakmai tudásukat is a MEDOSZ tagjai. Különösen azok a dolgozók, akik bekapcsolódtak a szocialista brigádmozgjalomba. Az elmúlt négy év alatt 1811-en végeztek középiskolát és egyete­met, 1406-an pedig általános is­kolai végzettségűket egészítették ki. Rajtuk kívül 2800-an szerez­tek mezőgazdasági és gépesítési szakmunkásbizonyítványt. A leg­jobban dolgozók közül az elmúlt négy évben 737-en kaptak Kivá­ló Dolgozó oklevelet és 728-an Kiváló Dolgozó ;jelvényt Az ilyen értelmű megbecsülés mel­lett sokat javultak a mezőgazda­ság szervezett dolgozóinak élet- és munkakörülményei, hiszen a gaz­daságok és az üzemek 723 millió forintot költöttek beruházásra és gépesítésre, s több mint 56 millió forintot a szociális és kulturális igények kielégítéséle. A beszámolóból az is kitűnt, hogy még nincs minden rendben a mezőgazdasági üzemekben. Töb­bek között még negyvenöt für­dőre és mosdóra, negyvennyolc öltözőre, legalább tíz korszerű üzemi konyhára és 18 orvosi ren­delőre van szükség. Az eleven újítási mozgalom mögött is több helyütt meghúzódik még a bürok­rácia és a lebecsülés, ami abban nyilvánul meg, hogy az újítási ja­vaslat hónapokig hever a fiókban, s a bevezetett értékes újításokért mindössze egy-lcét száz forint „borravalót” adnak az üzemek. Sokat javult az üzemi demokrácia is. Ez főleg abban nyilvánul meg, hogy a korábbi összevont terme­lési értekezlet helyett most már mindinkább kisebb egységenként, brigádonként tartják meg a ter­melési tanácskozásokat. Azonban még tapasztalható az, hogy kü­lönbséget tesznek a fizikai és a szellemi dolgozók között. Példa rá, hogy főleg csak a fizikai dol­gozók vétségeit utalják társadal­mi bíróság és egyeztető bizottság elé. Érdekes módon az előforduló balesetek kivizsgálásánál is leg­inkább a fizikai dolgozókat ma­rasztalják el. ' K. I. 0 második ötéves terv idején jelentősen növekedett az építő- és építttanyagipar szerepe és tevékenysége Az Építő-. Pa- és Épitőanyag- -pari Dolgozók Szakszervezetének megyei küldöttéretkezletét vasár­nap tartották meg Békéscsabán, az építőipari vállalat tanácster­mében. A küldötteken kívül részt yefit a tanácskozáson Hercegfalvi István, az Épitők Szakszervezete­inek képviselője, Nagy István, az 6ZMT vezető titkára, Huszár Mi­hály, a megyei pártbizottság mun­katársa, L'ipták Pál, az SZMT tit­kára és Takács János, a megyei tanács építési, közlekedési és víz­ügyi osztályának vezetője. Az írásbeli jelentést az élműit Hegy évi időszak munkájáról Knei- ffel Antal, az Építők Szakszerve­zete megyei bizottságának titkára fezŐbeK beszámolóval egészítette íti. Többek között elmondotta, hogy a második ötéves terv ide­ijén az építőmunkások a megyé­ben is több jelentős beruházás megépítésén fáradoztak. Ebben az időszakban épült fel az Orosházi Üveggyár, a Békéscsabai Kon­zervgyár, a Békéscsabai Hűtőház, 1560 lakás, 78 általános iskolai és 37 középiskolai tanterem, kezdte meg termelését a békéscsabai tég­lagyárban a középfalazóblokk- gyártó-üzem. Az építő- és építő­anyagipari munkások a beruházá­sok végrehajtásával jelentősen ki­vették részüket az ipar vidékre telepítéséből. Jogosan állapította meg Kneifél elvtárs, hogy a me­gyei beruházások növekedésével egyidőben megnőtt megyénk épí­tő- és építöanyagiparának szere­pe és tevékenysége. A szakszervezet tisztségviselői ta termelési feladatok segítésével, a szervezett dolgozók nevelésével, ti szocialista munkaverseny szer­vezésével támogatták a munka­tervekben és munkaprogramok­ban elhatározott célok elérését. Olyan kedvező körülmény is se­gítette ezt, hogy a múlt esztendő­ben csaknem 6 millió forintot for­díthattak a fizikai dolgozók bér­fejlesztésére, illetve alapbéresítés­re. A közelmúltban lezajlott szak- szervezeti választásokról szólva elmondotta: a megye területén 366 bizalmit, 7 szakszervezeti ta­nácsot, 6 üzemi bizottságot és 19 műhelybizottságot választottak. Az írásbeli jelentés és a szóbeli beszámoló feletti vitában többen felszólaltak. Podmaniczki Pál, a Békés megyei Tégla- és Cserép­ipari Vállalat KlSZ-titkára arról szólt, hogy több gondot kellene fordítani az olyan, itt-ott még észlelhető visszásságra, mely sze­rint a fiatalok és a nők a bérezés­nél egyenlő munka esetén is hát­térbe szorulnak. Pálinkó Sándor- né, az Orosházi Üveggyár dolgo­zója kérte a megyei bizottságot: vizsgálja felül, vajon üzemükben, elsősorban az osztólyozóban, ahol sok nő dolgozik, nem lehetne-e a munkaidőt csökkenteni. Török Imre, a Békés megyei Tanács Épí­tő és Tatarozó Vállalatának párt­titkára felszólalásában az építő­ipar jellegéből adódó gondokról beszélt Elmondotta, arra töreked­nek, hogy dolgozóikat otthonuk­hoz közel foglalkoztassák. Vasas Györgyné, a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat szb-titkára kérte a megyei bizottságot, hogy a jövőben többet segítsen a szak- szervezeti alapszervezeteknek. Nagy István, az SZMT vezető titkára az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével kapcsolat­ban elmondotta, hogy az több fe­lelősséget és politikai bátorságot igényel. A jövőben ténylegesen szükséges érvényesíteni azt az el­vet, hogy aki jobban dolgozik, az többet is keressen. A szakszerve­zeti választások tapasztalatai iga­zolták — mondotta —, hogy a szervezett dolgozók bizalma növe­kedett, a szakszervezeti munkához a lehetőségek is javultak. Épp ezért az a legfőbb követelmény, hogy a választott tisztségviselők munkájukkal megfeleljenek a ka­pott bizalomnak. Többen szóltak a tennelóst még sokszor gátló anyagellátási gondokról. Huszár elv tára, a megyei pártbizottság munkatársa ehhez kérte a szak- szervezet központjának segítségét, mivel a megye építőipara sokszor hátrányt szenved amiatt, hogy messze van az anyaglelőhelyektől és elosztó vállalatoktól. Herceg­falvi elvtárs, az Építők Szakszer­vezetének kiküldötte annak szük­ségességéről szólt, hogy a gazda­sági vezetés és a szakszervezet ne csak a vállalatok központjában, hanem a munkahelyen is jobban és eredményesebben segítse egy­mást. Vagyis az üzemmérnök is működjön együtt az üzemi bizott­ság titkárával, a művezető pedig a szakszervezeti bizalmival. A vita után a megjelentek meg­választották a megyei bizottságot, a küldötteket az SZMT megyei értekezletére és a szakszervezet kongresszusára. A megyei bizott­ság titkára ismét Kneifel Antal lett. P. Fs 0 tagság politikai nevelése, érdekeinek biztosítása, élet- és munkakörülményeinek javítása a legfontosabb feladat Tegnap, április 5-én Békóscsa- nem tudnak mindig igénybe ven- bám, a Fegyveres Erőik Klubjá- ni —, akkor még ez a szám is ban a Közalkalmazottak Szak- csökken. Az adatok szerint emiatt szervezete megtartotta megyei a SZOT által kapott beutalóknak küldöttértekezletét. Az elnökség- évente mintegy tíz százalékát ve­lőén helyet foglalt Huber Lajos, a szítik el a közalkalmazottak. "Megoldásképpen a megyei szociá­lis bizottság kezdeményezésére Közalkalmazottak Szakszervezete központi vezetőségének elnöke, Nagy István, a szakszervezetek megyei tanácsának vezető titká­ba, dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb-titkáira, valamint a szakszervezethez tartozó alapszer­vezetek legjobban dolgozó küldöt­tei. A megnyitó beszéd után dr. Krasznahorkai György titkár tar­totta meg a már előzőleg írásban kiadott beszámolóhoz a szóbeli kiegészítést. A választmány je­lentése első pontban a szakszer­vezet ideológiai és politikai tevé­kenységét értékelte 1963 és 1966 között. Eszerint a legutóbbi kül­döttértekezlet után, az első két évben igen jó eredményeket ér­teik el. A különböző közös ren­dezvényeken erősödött a közös­ségi szellem, növekedett a szak- szervezeti politikai iskolák hall- igatóinatk száma és javult az alap­szervezeteik kulturális munkája. 1963-ban kilenc alapszervezet kö­zül hét helyen tervszerű klub­programot dolgoztak ki, és ennék megfelelően segítették a tagok ne­velését. A jelentés megemlíti, hogy I960 elején viszont ez a munka alábbhagyott. A politikai nevelőmunka ennek ellenére to­vább fejlődött. Bizonyltja ezt az, hogy amíg 1963-ban 74 fő rendel­kezett politikai iskolai végzett­séggel, a múlt évben már 93-ra emelkedett a számuk. Pártislzolát, illetve esti egyetemet 1963-ig 27 közalkalmazott végzett, 1966-ban már 71-en rendelkeztek ilyen bi­zonyítvánnyal. Az írásos jelentés beszámolt a tagság élet- és munkakörülmé­nyeiről is. Fontos volt ez a fel­adat az utóbbi években, hiszen a legutóbbi választmány azt köve­telte a megyei bizottságtól, hogy többet törődjön a tagság ilyen irányú igényeivel. Ennék megfe­lelően a munkabizottságok több ízben tárgyaltaik a tagság érdek­védelmi helyzetét, amit jelez, hogy a különböző hiányosságok megszüntetésére 26 esetben tettek javaslatot. A munkakörülmények­kel .kapcsolatosan a jelentés hangsúlyozza, hogy a tanácsok el­helyezése egészen eltérő. Szinte a legrosszabbnak jelzi a megyei ta­nács elhelyezését. Ezen lényegé­ben nem sokat változtatott az a tény sem, hogy a közelmúltban már átadták a megyei tanács úgy­nevezett toldalék-épületét. Az il­letékes szerveknek kell megtenni mindent annak érdekében, hogy a megyei tanács dolgozói mielőbb egészséges és normális munkahe­lyeket kapjanak. Ugyanide sorol­ja a beszámoló a szarvasi tanácsi dolgozók helyzetét is. Sőt, megfe­lelőnek csak a gyulai, az orosházi és a békéscsabai tanácsházát tart­ja. A közelmúltban évente általá­ban 260 felnőtt, 17 külföldi és 49—50 gyermekbeutalót kapnak. Ez azt jeleníti, hogy a tagságnak mintegy hat-hét százaléka része­sülhet kedvezményes üdültetés­ben. És ha ehhez hozzászámoljuk azt is, hogy sok beutalót a téli hónapokra kapnak — amelyeket saját erőből egyéb üdültetési le­hetőségeket próbáltak biztosíta­ni. Ilyen tekintetben Békéscsa­bán, Szarvason, a mezőkovács­házi járásban, Vésztőn értek el jó eredményeket. Ezeknél az alapszervezetéknél az úgynevezett SZOT-kereten kívül a tagságnak mintegy nyolc—tíz százalékát tudják üdültetni. A hivataloknál működő önsegélyező csoportok is adnak lehetőséget emellett, hi­szen csupán az elmúlt évben 45 fő vett ezen részt. A beszámoló általában nem ért egyet az elaprózott száz—százöt­ven forintos segélyezésekkel, ugyanis ezzel szinte semmit sem segítenek a rászorulón. Helyesebb lenne kevesebb szakszervezeti tagnak, de nagyobb összegű se­gélyt juttatni. A következő pontban a hitvi­tán munka segítésével, a szak­szervezeti tagság szakmai fejlő­désével foglalkozott a beszámoló­jelentés. Bár a javulás észrevehető, de a hivatali munka segítése terén még most is vannak lazaságok. Az is igaz viszont, hogy a me­gyei munkaszervezési és tovább­képzési bizottság a legaktívabb és a legkövetkezetesebb munkát végzi. Szervezi az ésszerűsítési mozgalmat, segíti a hatékony munkaértekezleteket, sokat tö­rődik munkabrigádokkal, szocia­lista brigádokkal és a szakbi­zottságokkal. A hivatali munka egyszerűsítésének problémájával kapcsolatosán különösen a me­gyei tanácsnál, az orosházi és a szeghalmi tanácsnál, a gyulai vá­rosi tanácsnál tettek sök éssze­rűsítési javaslatot. A közalkalmazottak szakmai fejlődéséről a jelentés azt álla­pítja meg, hogy a képesítési kö­vetelményeknek álltaiéban eleget tett a tagság. Emiatt erősen meg­csappant, már a továbbtanulók száma. Akiknél viszont a tovább­tanulás megoldhatatlan, de mun­kájukét jól ellátják, azok részé­re a képesítés alóli felmentést ja­vasolták a szakszervezeti bizott­ságok. Nem takargatja a beszá­moló a szakszervezetnek azt a véleményét sem, hogy akik saját hibájukból mulasztották el a to­vábbtanulást, azoknak képessé­gük szerint más munkahelyet kell választaniuk. A szakszervezeti bizottság be­számolója hangsúlyozta: — Tag­ságuk ideológiai, politikai nevelé- se, a jogos érdekek biztosítása, az élet- és munkakörülmények állandó javítása a legfontosabb feladatunk. Végül a szervezeti életről adott tájékoztatást a jelentés. A titkár beszámolója után a számvizsgáló bizottság jelemesét: hallgatták meg a küdöttek, majd vita következett. Délután az érte­kezlet megválasztotta a 17 tagú megyei bizottságot, valamint a szakszervezet kongresszusára a küldötteket. Varga Tibor i

Next

/
Oldalképek
Tartalom