Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-06 / 80. szám
1M7. április 6. 4 Csütörtök Sok kiemelkedő eredményt értek el a mezőgazdaság szervezett dolgozói Április l-én a Felsőnyomási Állami Gazdaság kultúrtermében tartotta meg hatodik küldöttértekezletét a MEDOSZ megyei bizottsága. Az értekezlet, elnökségében, több kiemelkedő szakszervezeti aktíva mellett helyet foglalt Kovács István, a MEDOSZ országos főtitkára, Sarkadi István, a •megyei pártbizottság munkatársa, Nagy István, az SZMT vezető titkára. Az írásbeli beszámolóból és Samyai, Ferencnek, a MEDOSZ megyei bizottsága titkárának szóbeli kiegészítőjéből elsősorban az ötlött szembe, hogy az elmúlt négyévi termelési célkitűzéseknek és élért nagyszerű eredményeknek a motorjai a szocialista brigádok, a különböző versenymozgalmakban részt vevők voltak. Négy évvel ezelőtt 34 brigád 332 tagja, tavaly viszont már 171 brigád 2302 tagja nyert szocialista címet, közülük több brigád négy ízben is az elmúlt évek folyamán. A velük együtt versengő dolgozók munkájának eredményeként az állami gazdaságokban jelentősen növekedett a búza, a kukorica, a takarmánygabona és a cukorrépa termésátlaga. Ráadásul úgy, hogy mindegyik növényfajtánál jelentősen csökkentették az önköltséget. A versengés eredményeként az elmúlt négy évben 20 állami gazdaság és mezőgazdasági üzem nyerte el az Élüzem címet, köztük az Orosházi Gépjavító Állomás három ízben a Minisztertanács és a SZOT Vándorzászlaját. Az állami gazdaságok dolgozói a kongresszusi versenyben felajánlott 24,6 millió forinttal szemben 50.8 millió; a gépjavító állomások dolgozói a felajánlott 5,8 millió forint helyett 13 millió forint értékű túlteljesítést értek el. A gazdaságok és a gépjavító állomások dolgozói az elmúlt négy év alatt 1483 újítást adtak? be. Az újítómozgalomban. különösen a mezőkovácsházi, a sarkadi, a mezőberényi és az Orosházi Gépjavító Állomás, továbbá a mezőbe gyesi és a Szarvasi Kísérleti Állami Gazdaság dolgozói jeleskedtek . A munka megkönnyítésére és eredményesebbé tételére kifejtett erőfeszítések mellett növelték általános műveltségüket és szakmai tudásukat is a MEDOSZ tagjai. Különösen azok a dolgozók, akik bekapcsolódtak a szocialista brigádmozgjalomba. Az elmúlt négy év alatt 1811-en végeztek középiskolát és egyetemet, 1406-an pedig általános iskolai végzettségűket egészítették ki. Rajtuk kívül 2800-an szereztek mezőgazdasági és gépesítési szakmunkásbizonyítványt. A legjobban dolgozók közül az elmúlt négy évben 737-en kaptak Kiváló Dolgozó oklevelet és 728-an Kiváló Dolgozó ;jelvényt Az ilyen értelmű megbecsülés mellett sokat javultak a mezőgazdaság szervezett dolgozóinak élet- és munkakörülményei, hiszen a gazdaságok és az üzemek 723 millió forintot költöttek beruházásra és gépesítésre, s több mint 56 millió forintot a szociális és kulturális igények kielégítéséle. A beszámolóból az is kitűnt, hogy még nincs minden rendben a mezőgazdasági üzemekben. Többek között még negyvenöt fürdőre és mosdóra, negyvennyolc öltözőre, legalább tíz korszerű üzemi konyhára és 18 orvosi rendelőre van szükség. Az eleven újítási mozgalom mögött is több helyütt meghúzódik még a bürokrácia és a lebecsülés, ami abban nyilvánul meg, hogy az újítási javaslat hónapokig hever a fiókban, s a bevezetett értékes újításokért mindössze egy-lcét száz forint „borravalót” adnak az üzemek. Sokat javult az üzemi demokrácia is. Ez főleg abban nyilvánul meg, hogy a korábbi összevont termelési értekezlet helyett most már mindinkább kisebb egységenként, brigádonként tartják meg a termelési tanácskozásokat. Azonban még tapasztalható az, hogy különbséget tesznek a fizikai és a szellemi dolgozók között. Példa rá, hogy főleg csak a fizikai dolgozók vétségeit utalják társadalmi bíróság és egyeztető bizottság elé. Érdekes módon az előforduló balesetek kivizsgálásánál is leginkább a fizikai dolgozókat marasztalják el. ' K. I. 0 második ötéves terv idején jelentősen növekedett az építő- és építttanyagipar szerepe és tevékenysége Az Építő-. Pa- és Épitőanyag- -pari Dolgozók Szakszervezetének megyei küldöttéretkezletét vasárnap tartották meg Békéscsabán, az építőipari vállalat tanácstermében. A küldötteken kívül részt yefit a tanácskozáson Hercegfalvi István, az Épitők Szakszervezeteinek képviselője, Nagy István, az 6ZMT vezető titkára, Huszár Mihály, a megyei pártbizottság munkatársa, L'ipták Pál, az SZMT titkára és Takács János, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője. Az írásbeli jelentést az élműit Hegy évi időszak munkájáról Knei- ffel Antal, az Építők Szakszervezete megyei bizottságának titkára fezŐbeK beszámolóval egészítette íti. Többek között elmondotta, hogy a második ötéves terv ideijén az építőmunkások a megyében is több jelentős beruházás megépítésén fáradoztak. Ebben az időszakban épült fel az Orosházi Üveggyár, a Békéscsabai Konzervgyár, a Békéscsabai Hűtőház, 1560 lakás, 78 általános iskolai és 37 középiskolai tanterem, kezdte meg termelését a békéscsabai téglagyárban a középfalazóblokk- gyártó-üzem. Az építő- és építőanyagipari munkások a beruházások végrehajtásával jelentősen kivették részüket az ipar vidékre telepítéséből. Jogosan állapította meg Kneifél elvtárs, hogy a megyei beruházások növekedésével egyidőben megnőtt megyénk építő- és építöanyagiparának szerepe és tevékenysége. A szakszervezet tisztségviselői ta termelési feladatok segítésével, a szervezett dolgozók nevelésével, ti szocialista munkaverseny szervezésével támogatták a munkatervekben és munkaprogramokban elhatározott célok elérését. Olyan kedvező körülmény is segítette ezt, hogy a múlt esztendőben csaknem 6 millió forintot fordíthattak a fizikai dolgozók bérfejlesztésére, illetve alapbéresítésre. A közelmúltban lezajlott szak- szervezeti választásokról szólva elmondotta: a megye területén 366 bizalmit, 7 szakszervezeti tanácsot, 6 üzemi bizottságot és 19 műhelybizottságot választottak. Az írásbeli jelentés és a szóbeli beszámoló feletti vitában többen felszólaltak. Podmaniczki Pál, a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat KlSZ-titkára arról szólt, hogy több gondot kellene fordítani az olyan, itt-ott még észlelhető visszásságra, mely szerint a fiatalok és a nők a bérezésnél egyenlő munka esetén is háttérbe szorulnak. Pálinkó Sándor- né, az Orosházi Üveggyár dolgozója kérte a megyei bizottságot: vizsgálja felül, vajon üzemükben, elsősorban az osztólyozóban, ahol sok nő dolgozik, nem lehetne-e a munkaidőt csökkenteni. Török Imre, a Békés megyei Tanács Építő és Tatarozó Vállalatának párttitkára felszólalásában az építőipar jellegéből adódó gondokról beszélt Elmondotta, arra törekednek, hogy dolgozóikat otthonukhoz közel foglalkoztassák. Vasas Györgyné, a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat szb-titkára kérte a megyei bizottságot, hogy a jövőben többet segítsen a szak- szervezeti alapszervezeteknek. Nagy István, az SZMT vezető titkára az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével kapcsolatban elmondotta, hogy az több felelősséget és politikai bátorságot igényel. A jövőben ténylegesen szükséges érvényesíteni azt az elvet, hogy aki jobban dolgozik, az többet is keressen. A szakszervezeti választások tapasztalatai igazolták — mondotta —, hogy a szervezett dolgozók bizalma növekedett, a szakszervezeti munkához a lehetőségek is javultak. Épp ezért az a legfőbb követelmény, hogy a választott tisztségviselők munkájukkal megfeleljenek a kapott bizalomnak. Többen szóltak a tennelóst még sokszor gátló anyagellátási gondokról. Huszár elv tára, a megyei pártbizottság munkatársa ehhez kérte a szak- szervezet központjának segítségét, mivel a megye építőipara sokszor hátrányt szenved amiatt, hogy messze van az anyaglelőhelyektől és elosztó vállalatoktól. Hercegfalvi elvtárs, az Építők Szakszervezetének kiküldötte annak szükségességéről szólt, hogy a gazdasági vezetés és a szakszervezet ne csak a vállalatok központjában, hanem a munkahelyen is jobban és eredményesebben segítse egymást. Vagyis az üzemmérnök is működjön együtt az üzemi bizottság titkárával, a művezető pedig a szakszervezeti bizalmival. A vita után a megjelentek megválasztották a megyei bizottságot, a küldötteket az SZMT megyei értekezletére és a szakszervezet kongresszusára. A megyei bizottság titkára ismét Kneifel Antal lett. P. Fs 0 tagság politikai nevelése, érdekeinek biztosítása, élet- és munkakörülményeinek javítása a legfontosabb feladat Tegnap, április 5-én Békóscsa- nem tudnak mindig igénybe ven- bám, a Fegyveres Erőik Klubjá- ni —, akkor még ez a szám is ban a Közalkalmazottak Szak- csökken. Az adatok szerint emiatt szervezete megtartotta megyei a SZOT által kapott beutalóknak küldöttértekezletét. Az elnökség- évente mintegy tíz százalékát velőén helyet foglalt Huber Lajos, a szítik el a közalkalmazottak. "Megoldásképpen a megyei szociális bizottság kezdeményezésére Közalkalmazottak Szakszervezete központi vezetőségének elnöke, Nagy István, a szakszervezetek megyei tanácsának vezető titkába, dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb-titkáira, valamint a szakszervezethez tartozó alapszervezetek legjobban dolgozó küldöttei. A megnyitó beszéd után dr. Krasznahorkai György titkár tartotta meg a már előzőleg írásban kiadott beszámolóhoz a szóbeli kiegészítést. A választmány jelentése első pontban a szakszervezet ideológiai és politikai tevékenységét értékelte 1963 és 1966 között. Eszerint a legutóbbi küldöttértekezlet után, az első két évben igen jó eredményeket érteik el. A különböző közös rendezvényeken erősödött a közösségi szellem, növekedett a szak- szervezeti politikai iskolák hall- igatóinatk száma és javult az alapszervezeteik kulturális munkája. 1963-ban kilenc alapszervezet közül hét helyen tervszerű klubprogramot dolgoztak ki, és ennék megfelelően segítették a tagok nevelését. A jelentés megemlíti, hogy I960 elején viszont ez a munka alábbhagyott. A politikai nevelőmunka ennek ellenére tovább fejlődött. Bizonyltja ezt az, hogy amíg 1963-ban 74 fő rendelkezett politikai iskolai végzettséggel, a múlt évben már 93-ra emelkedett a számuk. Pártislzolát, illetve esti egyetemet 1963-ig 27 közalkalmazott végzett, 1966-ban már 71-en rendelkeztek ilyen bizonyítvánnyal. Az írásos jelentés beszámolt a tagság élet- és munkakörülményeiről is. Fontos volt ez a feladat az utóbbi években, hiszen a legutóbbi választmány azt követelte a megyei bizottságtól, hogy többet törődjön a tagság ilyen irányú igényeivel. Ennék megfelelően a munkabizottságok több ízben tárgyaltaik a tagság érdekvédelmi helyzetét, amit jelez, hogy a különböző hiányosságok megszüntetésére 26 esetben tettek javaslatot. A munkakörülményekkel .kapcsolatosan a jelentés hangsúlyozza, hogy a tanácsok elhelyezése egészen eltérő. Szinte a legrosszabbnak jelzi a megyei tanács elhelyezését. Ezen lényegében nem sokat változtatott az a tény sem, hogy a közelmúltban már átadták a megyei tanács úgynevezett toldalék-épületét. Az illetékes szerveknek kell megtenni mindent annak érdekében, hogy a megyei tanács dolgozói mielőbb egészséges és normális munkahelyeket kapjanak. Ugyanide sorolja a beszámoló a szarvasi tanácsi dolgozók helyzetét is. Sőt, megfelelőnek csak a gyulai, az orosházi és a békéscsabai tanácsházát tartja. A közelmúltban évente általában 260 felnőtt, 17 külföldi és 49—50 gyermekbeutalót kapnak. Ez azt jeleníti, hogy a tagságnak mintegy hat-hét százaléka részesülhet kedvezményes üdültetésben. És ha ehhez hozzászámoljuk azt is, hogy sok beutalót a téli hónapokra kapnak — amelyeket saját erőből egyéb üdültetési lehetőségeket próbáltak biztosítani. Ilyen tekintetben Békéscsabán, Szarvason, a mezőkovácsházi járásban, Vésztőn értek el jó eredményeket. Ezeknél az alapszervezetéknél az úgynevezett SZOT-kereten kívül a tagságnak mintegy nyolc—tíz százalékát tudják üdültetni. A hivataloknál működő önsegélyező csoportok is adnak lehetőséget emellett, hiszen csupán az elmúlt évben 45 fő vett ezen részt. A beszámoló általában nem ért egyet az elaprózott száz—százötven forintos segélyezésekkel, ugyanis ezzel szinte semmit sem segítenek a rászorulón. Helyesebb lenne kevesebb szakszervezeti tagnak, de nagyobb összegű segélyt juttatni. A következő pontban a hitvitán munka segítésével, a szakszervezeti tagság szakmai fejlődésével foglalkozott a beszámolójelentés. Bár a javulás észrevehető, de a hivatali munka segítése terén még most is vannak lazaságok. Az is igaz viszont, hogy a megyei munkaszervezési és továbbképzési bizottság a legaktívabb és a legkövetkezetesebb munkát végzi. Szervezi az ésszerűsítési mozgalmat, segíti a hatékony munkaértekezleteket, sokat törődik munkabrigádokkal, szocialista brigádokkal és a szakbizottságokkal. A hivatali munka egyszerűsítésének problémájával kapcsolatosán különösen a megyei tanácsnál, az orosházi és a szeghalmi tanácsnál, a gyulai városi tanácsnál tettek sök ésszerűsítési javaslatot. A közalkalmazottak szakmai fejlődéséről a jelentés azt állapítja meg, hogy a képesítési követelményeknek álltaiéban eleget tett a tagság. Emiatt erősen megcsappant, már a továbbtanulók száma. Akiknél viszont a továbbtanulás megoldhatatlan, de munkájukét jól ellátják, azok részére a képesítés alóli felmentést javasolták a szakszervezeti bizottságok. Nem takargatja a beszámoló a szakszervezetnek azt a véleményét sem, hogy akik saját hibájukból mulasztották el a továbbtanulást, azoknak képességük szerint más munkahelyet kell választaniuk. A szakszervezeti bizottság beszámolója hangsúlyozta: — Tagságuk ideológiai, politikai nevelé- se, a jogos érdekek biztosítása, az élet- és munkakörülmények állandó javítása a legfontosabb feladatunk. Végül a szervezeti életről adott tájékoztatást a jelentés. A titkár beszámolója után a számvizsgáló bizottság jelemesét: hallgatták meg a küdöttek, majd vita következett. Délután az értekezlet megválasztotta a 17 tagú megyei bizottságot, valamint a szakszervezet kongresszusára a küldötteket. Varga Tibor i
