Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-10 / 162. szám
1908. július 10. 4 Vasárnap Négy kérdés, négy válasz az új postaszabályzatról Kilenc nappal a rendelkezés életbe lépése után Mint ismeretes, a Magyar Posta új szabályzatot adott ki, ami július 1-én életbe lépett. Azóta 9 nap telt el, bizony kíváncsiak voltunk, hogy az érdekeltek hogyan értelmezik az új rendelkezést. Ezzel kapcsolatban felkerestük a békéscsabai postahivatal osztályvezetőjét, Zelei Józsefet és tájékoztatást kértünk az eltelt napok tapasztalatairól. O Az eltelt kilenc nap alatt milyen szabálytalanságok ütköztek ki legjobban? — Mindenekelőtt a levelek címzése, a bélyeg felragasztása, ezért szeretném a figyelmet felhívni a helyes címzésre, ugyanis gyakori még a boríték hátuljára ragasztott bélyeg. Ez bizony érvénytelen. lítem meg, hogy érdemes lesz mindenféle postai küldeményt pontosan címezni, mert a szabályzat szerint címnyomozási díjat szedünk, amely esetenként 60 filléres portót jelent. Ha a címzésnél tartunk, hadd kérjem meg ügyfeleinket, hogy a címzés tiszta és jól olvasható legyen és ahol van postafiók, ott annak számát is jelöljék meg. Nagyon őszintén mondom, arra számoltunk, hogy még ennyi zökkenő sem lesz, mert a szabálytalan leveleket visszaküldjük a feladónak, ám nem így történt, hanem türelmes felvilágosítás, tanulás és tanítás következett. Így szokjuk meg valamennyien az új előírásokat. Egyébként a szabályzat megvásárolható Budapesten, a 72-es számú postán, 10 forintos áron. §íeJz&/~ J&no Sé&xjotói ‘3£ors££QtfQxá «22;..; JL. Tfest’rtJfiiO U £. V. J&aL&f-u. £ A levélcímzésre szolgáló hely "Jxlö centiméternél kisebb nem lehet. A címoldalra a címadatokon és a különleges kikötés jelzésén kívül egyéb szöveg nem írható. (Expressz, tértivevény, utánvét) A feladó nevének es címének feltüntetését a levél bal alsó részére kell írni. A levélpostai küldeiményelcnél a bélyeget teljes lapjával a címoldal jobb felső sarkába kell rag asztam. Mi lenne az, amit Ön még fontosnak tart elmondom? — Talán egy kéréssel fejezzük be ezt a beszélgetést. Igaz, hogy mi a július hónapot türelmi időnek tekintjük és szívesen magyarázzak a helyes eljárást, de arra kérjük a feleket, hogy július hónapban gyakorolják a posta új szabályzata szerint a küldeményeik feladását. Rocskár János A másik hiányosság főként a vállalatok borítók nélküli küldeményeinél van. Ugyanis több vállalat évekre előre legyártatta a céges jelzésű levelezőpapírt, ösz- szehajtotta, gépkapoccsal összetűzte és feladta. Most a boríték nélküli küldeményeknél a címoldalon kizárólag a feladó neve, a címzett neve, rendeltetési helye és címe lehet. Más jelzés (ajánlott, expressz stb.) 'kívül nem lehet. Ezen küldeményeket is csak akkor fogadjuk el, ha levelezőlap nagyságúak és írópapír vastagsá- aúak. O Volt-e fennakadás az elmúlt napokban? — Olyan szigorú értelemben ■ ett fennakadás nem volt, Íriszen csak különleges kikötés nélküli csomagot lehet feladni portósan. Ha a feladó jelzi, gyorsan, romló csomagokat is bérmentesíteni.kell és expresszként feladni. Megemlítem, hogy az értékelvél-feladás 5000 forint értékhatárig könnyített, azaz zártpecsét jeggyel is le lehet zárni, Ez a csomagokra is vonatkozik, mégpedig 2000-től 5000 forint értékig. A nyomtatványok feladásával is van egy kis baj. Sok a különböző bejegyzés. A nyomtatványokba, val<*bejegyzéseket a posta erősen korlátozta. Bejegyezni csak a feladó és a címzett nevét és lakáscímét, a feladás keltét, nyilvántartási számát és a sajtóhibát lehet. Más bejegyzést eszközölni .......................- Julika néni j nyugdíjba megy j A bókéscsaibai vasútáMomás Utas*« 3 ellátój án<aik egyik szorgalmas dől- 3 gozója, Szatmári Jánosaié, akit leg- 3 többen csak Julika néniként tász- 3 telnek, július 20-án megkezdi a jói 3 megérdemelt pihenést, nyugdíjba | megy. A ÍCulich Gyula sízociailisita 3 brigád tagja, s mint pénztáros és 5 Kiváló dolgozó, becsülettel helyt- | állt két évtizedig munkahelyién’. 3 Mindenki szerette, mert készsége- Jj sen segített. Munkája mellett négy jj gyermeket nevelt feh « B. Gy. : Vendégszeretet—ad abszurdum! Láttam a múltkor egy olasz filmet. Ügy kezdődik, hogy suhan az elegáns kocsi a sztrádán, amikor hirtelen lassít, kivágódik az ajtaja és kidobnak belőle egy nőt. Utána hajítják a táskáját is. A nő egyébként elég szemrevaló és elég fiatal; nem veszi túlságosan zokon a dolgot, mert az ilyesmi szakmájával jár. Mondom, ezt láttam a moziban. Suhan az elegáns kocsi az úton, lassít, kivágódik qz ajtaja, és beül egy lány, aki a járdán sétált — ezt viszont az életben láttam. Itt a városban. A kocsinak előkelő márkája volt és idegen rendszáma, s a lány alig tudta megértetni magát a férfival, aki a volánnál ült. Iga?, hogy nem is igen lehetett sok mondandójuk egymás számára. Nos, ekkor történt, hogy kicsit megsajnáltam azt a lányL Nem a sivár kis leikéért sajnáltam, a rövid szárnyú képzeletéért. Nem is a szégyenért, hogy az idegen kéz egyetlen unott intésére engedelmes eszközévé válik valami röpke szeszélynek. Nem a fiatalságára gondoltam, amely oly hamar fogja cserbenhagyni, amilyen értelmetlenül pazarolja. Csak eszembe/ jutott, hogy nemsokára megismétlődik majd — vele — az a jelenet, amit az olasz'' filmen láttam. Ezért a prózaian kényelmetlen, de többé-kevésbé elkerülhetetlen helyzetért sajnáltam. Persze lehet, hogy fizikailag nem lökik ki, csak tudtára adják, hogy most már eltűnhet. Talán jutalmat is kap szolgálatkészségéért. Nylon harisnyát, vagy egy doboz külföldi cigarettát. (Olyat is hallottam, hogy fél pár harisnyát kapott a lány, a másik felét a következő alkalommal kellett kiérdemelni.) Pedig ez a lány még nem tart ott, ahol a szóban forgó filmben szereplő autóvadász hölgy. Hiszen ennek a lánynak állása van, tisztességes munkája és rendes családja, akik előtt nehezen képes kisebb-nagyobb hazudozásokkal kimagyarázni időszakos távolléteit. Ezt a lányt nem a megélhetés megalázó kényszere ösztökéli, csupán az elegáns és főleg külföldi gépkocsi ritka varázsa vonzza. „Holdvilágos éjszakán, miről álmodik a lány? Hogy jön egy királyfi tán, hófehér paripán...” Az operettsláger — mint minden ostoba közhely — o valóság egy szikráját rejti magában: közhelyekkel kitapasztott, olcsó fantáziájú, sovány kis lelkek valóságát. S hófehér paripa helyett megteszi egy hófehér Taunus, királyfi helyett meg egy nyeg-„ le vigéc. Mondják, hogy nálunk a legjobb — idegennek lenni. Vendégszeretetünk hagyományos és híres-nevezetes. Sok mindent megteszünk a (munkából, szórakozásból vagy más okból) hozzánk érkező külföldiek kedvéért. Van itt paprikasch, tschikosch, gulasch és delibab, vannak finom ételek, tüzes borok, van Balaton és sétalovaglás; van a magyar paraszt munkája nyomán szárba szökkenő acélos gabona, mézédesre érett gyümölcs és van a magyar munkás szakértelmét dicsérő iparcikk, gép meg műszer. Ki-ki válogathat abban, ami kell. Azért mégse vigyük túlzásba és talán ne terjesszük ki mindenre ezt a nagy-nagy vendégszeretetet, s ne nyugodjunk bele, hogy csélcsap kis személyek viselkedése, leereszkedően pöfeteg magatartása bátorítson velünk szemben bármilyen náció bármiféle képviselőjét. —ajda— Új munkaalkalom diákoknak Mint már lapunkban közöltük, a KISZ békéscsabai városi bizottsága és az alapszervézetek fiataljai védnökséget vállaltak a forgácsolóüzem 78 millió forintos beruházása felett. A KISZ városi bizottsága megalakította a védnökséget irányító operatív bizottságot, melynek feladata a munkaerő toborzása. A kiszeseknek és a KISZ-en kívüli fiataloknak is ezzel új munkaalkalomra nyílott lehetőségük. A nyári szünidőiben részt vehetnek a munkában azok a középiskolás diákok is, kik nem jelentkeztek a különböző építőtáborokba. A KISZ megyei,bizottsága éppen ezért felhívással fordult a fiatalokhoz, hogy jelentkezzenek a forgácsológyár építéséhez. i július hónapot úgynevezett türelmi hónapnak tartjuk. A felek nem ismerték az új szabályzatba foglaltakat ;és egyelőre elfogadtuk küldeményeiket, ahogy elkészítették. Ám figyelmeztettük a rendelkezés szerinti helyes címzésre stb. Egyébként a levélcímzéshez hasonlóan kevésbé értették meg a portós csomag- és nyomtatvány- feladás módját. Hangsúlyozom, nem szabad, O A posta dolgozóinak, kézbesítőinek jelent-e pluszmunkát az új rendelkezés? — Még van pluszmunka, ismételnem kell az elégtelen címzést és ilyenkor megkezdődik a nyomozás a kézbesítők között és ha valamelyik kézbesítő felismeri benne körzetének lakóját, akkor befejeződött a nyomozás. Ilyen többletmunkánk még van. Itt emA NAGYALFÖLDI KÖOLAJTERMELÖ VÁLLALAT SZOLNOK Beloiannisz utca J4/a. üzemi gyakorlattal rendelkezőket alkalmaz AZ ALÁBBI MUNKAKÖRBE: ÉPÍT ÉSZTECH NlKUS,- ÉPÍTÉSZMÉRNÖK, GÉPÉSZTECHNIKUS, GÉPÉSZMÉRN ÖK, VEGYÉSZMÉRNÖK, ELEKTROTECHNIKUS, ELEKTROM ÉRN ÖK, általános mérnök. JELENTKEZNI LEHET A SZÜKSÉGES OKMÁNYOKKAL A VÁLLALAT SZEMÉLYZETI OSZTÁLYÁN SZEMÉLYESEN VAGY ÍRÁSBAN. 67506 A mezőgazdaság helye a népgazdaságban I1L Külkereskedelem és a mezőgazdaság A mezőgazdaság elsőrendű feladata a lakosság növekvő élelmá- szerszükségletének, a népgazdaság igényeinek kielégítése. Hazánkban azonban a mezőgazdaság nemcsak az ország élelmiszerellátásában ■tölt be jelentős szerepet, hanem a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek exportja révén is fontos, nélkülözhetetlen ágazata gazdasági életünknek. Ezért a magyar mezőgazdasági termelésnek alkalmazkodnia kell a világpiac, a nemzetközi munkamegosztás által megszabott követelményekhez is. Természeti és földrajzi adottságaink olyanok, hogy a népgazdaság nyersanyagszükségletének jelentős részét külföldről kell biztosítanunk. Több termékből a teljes hazai szükségletet importból elégítjük ki. Ilyenek pl. a juta, a gyapot, a nyers- és műgumi, a nyersfoszfát és a legtöbb színesfém, stb., de behozatalból fedezzük a nyersolaj 50, a vasérc 80,. a kohókoksz 60 százalékát és teljes egészében behozatalból származik a kohászat sok fontos, egyéb anyaga. Emellett a termelés fejlesztéséhez szükséges gépek, felszerelések, berendezések jelentős részét is külföldről vásároljuk. Mezőgazdasági és élelmiszeripari exportunk fejlesztésének jelentőségét éppen az adja meg, hogy a népgazdaság zavartalan működését szolgáló behozatal egy jelentős részét az erősen aktív agrár export-import egyenlegből kell fedeznünk. Mezőgazdasági exportunk fejlesztését azonban nemcsak a népgazdaság ilyen irányú szükségletei követelik meg, hanem a megfelelő nagyságú és összetételű agrárexport pótolhatatlan népgazdasági előnyei is. Hazánk természeti adottságai, a mezőgazdasági termelés hagyományai, tapasztalatai 'kiváló lehetőségeket biztosítanak arra, hogy jó minőségű, versenyképes, előnyösen exportálható termékeket állítsunk elő és ezzel kihasználjuk a helyzetünkből adódó kedvező lehetőségeinket. Érdemes fejlesztem mezőgazdasági exportunkat, hiszen a jó minőségű borok, a jó ízű, zamatos gyümölcsök a zöldségfélék, a kiváló vetőmagÉV 1961. 1962. 1863. 1964. 1965. Behozatal Összesen szocialista országokból vak mind kivívták a külföld elismerését. A magyar szarvasmarha- export hosszabb idő távlatában is biztos piacokkal rendelkezik. Élelmiszeriparunk termékei, a húsipari készítmények, a különféle konzervek, stb. is kedveltek a külföldi piacokon. A mezőgazdasági export fejlesztésének különösen nagy jelentősége van a tőkés fizetési mérleg egyensúlyának biztosításában. Jelenleg összes exportunknak mintegy 21 százaléka mezőgazdasági és élelmi szeri par i termék. A tőkés országokba irányuló exportunknak azonban közel fele származik a mezőgazdaságból. A legfejlettebb tőkés országok esetében a mező- gazdaság részaránya még ennél is nagyobb. Mezőgazdasági kivitelünk a második ötéves terv időszakában mintegy 70 százalékkal növekedett. Ez azt jelenti, hogy mezőgazdasági exportunk értéke kétszerese a felszabadulás előttinek. Növekedett az exporton belül a feldologozott áruk részaránya, ami nagyobb devizabevételeket tét lehetővé. A mezőgazdasági termékek külkereskedelmi forgalmát a második ötéves terv időszakában az alábbi adatok jellemzik: Millió devizaforintban * Kivitel 1003.1 1103.9 1228.1 1328.9 1278,8 581.1 371.2 252.0 193.0 465,4 Ebből Összesen Ebből tőkés orszocialista tőkés országokból országba országba 422,0 2367,9 1266,3 1101,6 732,7 2455.2 1246,7 1208,5 976,1 3115,7 1462,6 1653.1 1135,9 3256,3 1677,1 1579,2 813,4 3913,1 1878,5 1734,6
