Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-15 / 12. szám

1986. január 15. 5 Szombat Ünnepélyes I öröskereszt vezetőségválasztó taggyűlés Szarvason Szív és törvény Meleg hangulatú, szinte csalá­dias ünnepség keretében tartotta meg vezetőségválasztó taggyűlését január 12-én Szarvason a 3-as körzet Vöröskereszt alapszerveze- le. Az ünnepélyességet az is emelte, hogy a szokástól eltérően most fehérrel terített, virággal díszített asztalok mellett foglal­taik helyet a résztvevők. Dr. Simon Béla körzeti orvos, a Vöröskereszt alapszervezetének elnöke nyitotta meg az ülést, majd Batári Istvánná titkár be­számolt az elmúlt két évben vég­zett munkáról. Többek között el­mondotta, hogy igen sokat kö­szönhetnek dr. Simon Bélának, ! aki a kezdet kezdetétől segítette munkájukat, elnöke volt az alap­szervezetnek, most pedig, 72 éves korában lemond erről a tisztség­ről. Az alapszervezet tagjai nevé­ben meleg szeretettel mondott kö­szönetét ezért a segítségért. A be­számolójában foglalkozott a tag- szervezéssel, a véradással, mely­ben a körzet kiváló eredményeket ért el, ismertette továbbá az első­segélynyújtási, valamint az egész­ségügyi tanfolyamok eredményeit, a családvédelmi tevékenységet és a tisztasági mozgalomban végzett munkát. Beszédének befejezése­kor javasolta, hogy a tagság vá­lassza meg díszelnökévé dr. Simon Bélát. Ezután sor került a veze­Ivóvízliütö berendezések készülnek Kuwait számára A Magyar TRANSELEKTRO Kül­kereskedelmi Vállalat nyerte meg azt a pályázatot, amelyet a ku­vaiti elektromos!pari minisztéri­um hirdetett meg ivóvízihűtő-be- rendezések vásárlása céljából. A pályázatra tizenhárom cég nyúj­totta, be, ajánlatét és a bizottság a magyar vállalat teltételeit találta a legkedvezőbbnek, és így a 'TRANSELEKT'RO-tól rendelte meg a 250 berendezést. tem Juanita vackába, míg a kis éjjeli pillangó odakint csatan­golt az utcán és leste a pasaso­kat. Juanita hajnal felé állított be holt részegen és odafeküdt hoz­zám a keskeny vaságyra. Nem volt egy fél fityingje sem, mert amit keresett, reggelre mind el­itta. Míg csókolt, keze a székre dobott' zakóm zsebében kotorá­szott. — Mit hoztál a ite kis cicus- kadnak? — kérdezte részeg affek- lálással. — Jé, csak két lempira? Azt hittem több... — mondta csalódottan, de azért eltelte a pénzt. Tudta, hogy nemcsak inni já­rok a kocsmákba, hanem a pénzt is ott keresem Akkorára ugyan­is már a kocsmatöltelékek: csa­vargók, munkanélküliek, betö­rök és prostitulállak kedvence voltam. Bár a kezem olykor már re­megett, még mindig kitűnő lövő voltam és ha italhoz akartam jutni (márpedig állandóan ittam volna), mivel minden pénzem rég a kocsmárosok zsebébe ván­dorolt, a kocsmatöltelékekhez fordultam: — Egy tízesért kereszt üllő vöm a levegőbe dobott lempirát! Aki­nek van egy felesleges tízese és világszámban altar gyönyörköd­ni, tegye ki a pultra! tőség es a küldöttek megválasztá­sára. Az alapszervezet elnökévé dr. Kóczy Kálmánt választották. A taggyűlésen részt vett és fel­szólalt Cserei Pálné megyei titkár is, aki méltatta az alapszervezet munkáját és a megyei elnökség elismerését fejezte ki az aktívák tevékenységéért. Dr. Simon Bélá­nak pedig, szintéin a megyei el­nökség nevében, köszönetét mon­dott a Vöröskeresztben végzett 15 évi munkásságáért és ez alkai óm­mal értékes ajándékot is nyújtott át. Igen megható volt,, amikor a Vöröskereszt-alapszervezet tagjai nevében Szepesi Károlyné mon­dott köszönetét volt elnökük áldo­zatos munkájáért, amellyel fárad­hatatlanul segítette az alapszer­vezetet minden megmozdulás­ban, ugyanakkor orvosi hivatását is teljesítette és e nehéz munka mellett is szakított időt arra, hogy a Vöröskeresztben tevékenyked­jen. Szepesi Károlyné is ajándé­kot nyújtott át a tagság nevében. K. J. Elkészült az 1965. évi totó és lottó mérlege. Ezek szerint me­gyénkben az elmúlt évben 101 négyes találatot értek el a foga­dók. Totó- és lcttónyeremények- re — együttesen — 16 millió fo­rintot fizettek ki a megye OTP- fiókjai. Az év legjelentősebb lot­tónyereményeire Kevermesen 297, Békéscsabán ?54, Battonyún 213, Dévaványán 170 és Dobozon 169 ezer forintot fizették ki. A totóban Szarvas, Békéscsaba és Gyula fogadói nyertek. Szarva­son 220. Békéscsabán 120, Gyulán pedig 102 ezer forintos nyere­ményt mondhattak magukénak. Ez az év is jól kezdődött me­gyénk lottózóinak. Endrődön Mindig akadt egy balek, főleg az új vendégek közül, aki rá­szánt egy tízest. De a törzsven­dégek között is nagy volt a te­kintélyem. Jóllehet állandóan részeg mámorban törődtem, ez a tekintély nőttön-nőtt. Bivaly erőm még mindig meg­volt és bárkit szívesen a földhöz kentem egy deciért. De tudtam még valamit, amivel végérvé­nyesen kivívtam a kocsihatölte­lekiek — a régiek, s újak — cso­dálatát és rokonszenvét: kést, dobálni. Ez olyan nagy szám volt, hogy mindig rengeteg bá­mulom akadt. 'Olykor kö- rülsereglettek az ivó égjük végében és egymás után dobáltam a késeket a söntés deszka burkolatú falába, mint egy igazi cirkuszi artista. És hul­lottak a pultra a lempirák, mint a záporeső. összeszedtem és a csapiáros felé rikkantottam: — Még két decit, Puebló! Gondolhatja mindenki, hogy ilyen temérdek alkohol megtette a magáét. Lefogytam, mint az agár. Nem volt egy rendes ru­hám, csupa rongyokban jártam. Már csak a hűséges késem volt meg, attól sem pénzért. sem pálinkáért nem váltam meg. Az­zal kerestem a pálinkáravalót. (Folytatjuk) Az utóbbi hónapokban több el- bocsájtott dolgozó ügyében kel­lett határozatot hoznia a munka­ügyi döntőbizottságnak. A hozott döntés nem minden esetben nyer­te el a dolgozó, illetve a vállalat vezetésének tetszését. Olykor bi­zony zsebbe nyúló döntések szü­lettek, s a vállalat vezetőségét az anyagi kár megtérítésére kötelez­ték. A döntőbizottsági tárgyalások egy része azt tanúsítja, hogy az el- bocsájtás ténye mögött népgazda­sági érdek áll. Több esetben azon­ban a beosztott és a vezető nem kellő munka- és emberi kapcsola­tát fedte fel a vizsgálat. Meg­esett, hogy az elbocsájtás tényét olykor a vezető szubjektív véle­ménye váltotta ki, esetleg a kö­zötte és a beosztott között kiala­kult nyílt nézeteltérés is latba esett a megítélésnél. Ha mindez a törvényes kereteken nem nőtt túl, vagyis a vállalat vezetőségének intézkedése törvényes, az elbo­csájtás sorsára jutott dolgozót sem a járási, sem a megyei mun­kaügyi döntőbizottság nem véd­tek el. A szabó ktsz öttagú kol­lektívája az elmúlt óv nyarán ha­tározta el, hogy variációs szel­vénykulcs alkalmazásával heti 32 darab szelvénnyel, állandó szá­mokkal kísérti Fortuna istenasz- szonyt Az említett két négyes ta­lálat mellett a kollektívának még hét hármasa és ugyanennyi kettes találata is lett. Nyereményük együttes összege meghaladja a 230 ezer forintot. Az 51. játékhét szelvényei vet­tek részt a tárgynyeremény-sor- solásban. Megyénkben tizenegy 2—10 ezer forintig terjedő vásár­lási utalványt; nyolc különböző márkájú tv-t és rádiót; négy hű­tőgépet; három „háztartási kis- gépesítós”-t; három arany karórát; egy-egy Pannónia, illetve Danu- via motorkerékpárt; egy Jáva ro­bogót: egy-egy fényképezőgépet; konyhaíedszerelést, hangulatsar­kot válthatnak ki megyénk sze­rencsés lottózói. Már négy hete egyetlen foga­dónak sem sikerült 13+1-es talá­latot elérnie a totóban. Így az e heti főnyeremény — szerencsés esetben — elérheti az 1 millió 200 ezer forintot. Érdemes lesz az olasz csapatokkal szorosabb isme­retséget kötni, az az egymillió 200 ezer forint megéri..; Ezer hold őszi búzát lejírágyázott a liizesgyarmat! Vörös Csillag Tsz Évek óta megyénk egyik leg­jobb búzatermelő szövetkezete a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz, ahonnan rendszerint 200 vagon körüli kenyérgabonát kap a nép­gazdaság Az elmúlt ősszel a rend­kívüli időjárás ellenére idejében teljesítették a vetéstervet, s min­den területen nagy hozamú búza- fajtákat vetettek. A szépen kikelt vetést táblánként vizsgálták meg a szakemberek és aszerint döntöt­ték el, hova mennyi fej trágyát szórjanak. A napokban ezer hol­don fejezték be a fejtrágyézást. A legfejlettebb táblákra 130 kiló pétisót szórtak holdanként, a leggyengébben fejlett vetések pe­dig kettőszáz kilónál is többet kaptak. hette meg. Az elbocsájtás körül­ményeit, okát a döntőbizottság nem vizsgálhatja. Nem feladatkö­re. A döntőbizottságnak egy-egy ügyben csak a Munka Törvény- könyvének előírásai felett kell őr­ködnie. A dolgozók legtöbb esetben az­ért keresik igazukat az üzemtől független társadalmi szervnél, mert vállalatuktól nem kapták meg azt az emberséget, amire számítottak. Egy-egy ügy kapcsán esetleg a helyszíni szemlén részt vevők többek között megállapítot­ták ezeket a tényezőket is, a hatá­rozat meghozatalában azonban ezekből egyet sem mérlegelhet­nek. Hogy egy üzemből kit kell elbocsájtani, azt nem a döntőbi­zottság állapítja meg, hanem az üzem vezetősége. A szívnek mindenekelőtt azok­ban az emberekben kell megdob­bannia, akik üzemi szinten dön­tenek egy-egy dolgozó ügyében. A munkavállaló életkörülményeit, az elért teljesítményt elsősorban az üzem vezetőinek kell mérlegel­nie és következtetnie az adott in­tézkedés hatására. A vállalati tervek teljesítése mellett vannak bizonyos szociál­politikai feladatok is, melyeket üzemen belül még abban az eset­ben is meg kell oldani, ha nem éppen szimpatikus a dolgozó. Ezt az élet követeli. Ezt a mércét ál­lítja vezetője elé a sokgyermekes családapa vagy éppen egy egye­dül élő anya. Néhány hónapja az egyik gépjavító állomásról egy több gyermekes családapát küld­tek el. Az illető szerelői bizo­nyítvánnyal, több éves gépállomá­si traktorosmúlttal rendelkezett, A főmérnök mégsem jegyezte fel a szerelőbrigád • tágjai közé. Ugyanakkor a község hangoshir­detője hónapokon át harsogta: „A gépállomás szerelőket keres.” Amikor a főmérnököt megkérdez­tem, miért nem foglalkoztatja szerelőként a dolgozót, tudtomra adta: „Engedje meg, hogy saját dolgozóimat én válasszam meg.” Az illető máshol bizonyítson és majd azután 'esetleg lehet szó felvéte­léről. Azóta megtudtam, hogy a főmérnök apja a múlt rendszer­ben a munkanélküliek közé tar­tozott. Családjának, így a népi demokráciában mérnökké csepe­redett fiának, egy-egy munkaadó szeszélyessége miatt nem minden­kor tudott akkora karéj kenyeret adni. mint szeretett volna. ' Előfordul nem is ritkán, hogy egyes vezetők türelmetlenek a dolgozók teljesítményével. Töb­bet várnak. S ha ezt a többet nem látják, a dolgozók átcserélésétől sem riadnak vissza. Hallottam, hogy egy három gyermeket eltar­tó takarítónőnek az egyik község­ben azért mondtak fel, mert 20 irodát nem győzött kellően tisztán tartani. Az értelemnek kellene ilyen esetben megszólalnia: vajon a húsz iroda egy műszakra nem nagy követelmény? (Az asszony naponta 8 óránál jóval többet dol­Az eleki Lenin Termelőszövet­kezetben működik Ifjú Elekes István szocialista brigádja. Ta­valy a brigád 25 tagja figyelemre méltó eredményt ért el a kitűzött tervek valóra váltásában. Ebben az évben a brigád újabb célokat tűzött maga élé, hogy a szocia­lista címet megőrizhesse. A 25 tagú kollektíva vállalta többek között a géppark sártala- nítását, a géplemosó kikövezését, gozott.) S mi lesz a három gye­rekkel? Jóllehet, egy üzem vagy ép­pen 'egy vállalat nem lehet szoci­ális intézmény. A termelési ter­vek megvalósítása mindenkor erő próbát jelent. Kétségtelen, nen- mindegy, hogy ezt vagy azt a fel­adatot hányán oldják meg. A munka intenzitása, a gazdaságos ság elért szintjének tartása, to­vábbfejlesztése műszaki gon-, marad, ha a dolgozók életkorú: ményeivel nem törődnek. A mun kas is meg a műszaki is a mag; életének gondjaival, örömeivel lett az, ami. A termelés egyes fá­zisainak megismerése, elsajátításc rövidebb vagy hosszabb folyamat, s ebben a folyamatban csiszoló­dik a munkás jó munkássá, a mű­száki jó irányítóvá Az előbb említett folyamatain" azonban sok összetevője van. melyben legjelentősebb az embet helyének felismerése, átsegítése azokon az akadályokon, melyék a munka során ambícióját fékezi! Az emberségnek, az életköríü menyek mérlegelésének, lehetőse geinkhez mért továbbjaví tárén;. — még helyi kezdeményezésből is — sohasem volt akkora szerepe jelentősége, mint napjainkban. A tervek teljesítésének szorgalmazá­sa közben türelemre, megértésre vap. szükség és jó szóra is, mert ez a legigazibb önbizalmat adó té­nyezője a kiváló emberré válás­nak. Tartós termelési eredményét: viszont csak akkor születhetnek, ha a munka légkörét — a köve­telmények mellett — az emberi esség jellemzi! A dolgozók ügyével való törő­dés elválaszthatatlan a munka­helytől. Az ember életének felét az üzemben, a vállalatnál vagy éppen valamelyik intézményben tölti. Ez a tény azt követeli, hogy ami jót csak tehet embertársáért, tőle telhetőén tegye, és nagy tü­relmet, megértést tanúsítson olyaín helyzetben, amikor az élet Így kö­veteli. Különösen a vezető beosz­tásban dolgozók mellőzzék a szub­jektív döntéseket, ilyen alapon a beosztottak elmarasztalását, eset­leg a Munka Törvén ykönj'véber. összegezett rendelkezések alapján az elbodsájtás gondolatát. Ha egy munkához az eddigieknél keve­sebb kéz is elegendő, az emberek megértik, csak tudják mit, miért kell tenniük. Bár előfordul, hogy egyesek erről a kötelezettségük­ről megfeledkeznek és ^ vállalat irányításában elfoglalt helyüknél fogva szívesebben kiosztják a munkát, minthogy maguk állja­nak oda és magyarázzák az in­tézkedések szükségességét. Az élet legnagyobb követelmé­nye az emberek dolgainak, ügyei­nek megértése és a gondok meg­oldásához a kellő segítség meg­adása. Kétségtelen, csakis azért fordul elő sok munkaügyi döntő- bizottsági tárgyalás, mert néha- néha valamely fokon az ember­séget a lelketlenség „helyettesíti”. Dupsi Károly az üzemanyag-tárolóhoz út készí­tését, a műszaki iroda környéké­nek parkosítását, a munkagépek­nek szín készítését, ennek fedé­séhez nád vágását, egy pótkocsi­parkírozóhely megépítését, a nyugdíjas tagoknak a segítést és I a továbbképzésben való részvé­telt. Ezeket a célkitűzéseket a kollektíva társadalmi munkába'’ [valósítja meg. Egy év alatt 16 millió forintot nyertek megyénkben Két négyes találat Endrődön — Harmincöt tárgynyeremény keresi gazdáját — Hagy nyerési lehetőség a heti totóban — ugyanis iker négyes találatot ér­Kulturáltabb környezet kialakítása egy szocialista brigád célkitűzéseiben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom