Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-23 / 146. szám
1965. június 2S. 4 Szerda Üzemi gyakorlaton Az 5+1-es politechnikai oktatásban részesülő tanulók kéthetes üzemi gyakorlaton vesznek részt a tanév befejeztével. A szeghalmi Péter András Gimnázium III. b) osztályos tanulói a Petőfi Termelőszövetkezet kertészetében petrezselymet egyelnek. Fotó: Esztergály OA/VVWV\OAWWWWVWVVVVVVVI^VVVWVW> rvvVVWVWWWWVwVwVWVVJVV« Bepillantás egy „nehéz szakma“ Nyáron különösen • I ff tr időszerű Egyelőre valóban csak bepil-1 lantani tudok Gyulán Nagy János műszerész Városház utca 23 szám alatti műhelyébe, mert rendsze-1 rint ez a felírás olvasható a műhelyajtó ablaküvegén: „A szomszéd cipészműhelybem vagyok...” Ez az eligazítás természetesen csak arra való, hogy a Nagy Jánost kereső látogató a szomszédban szerezzen információt a mester távollétének feltehető időtartamáról, a vele való személyes találkozás lehetőségeiről. Nagy János ugyanis csak kisebb részben foglalkozik varrógépek javításával, akkumulátor féltöltéssel is, fő munkaterületét írógépek és más irodagépek karbantartása, javítása képezi, amely feladatát rendszerint a helyszínen, a megrendelő irodahelyiségeiben végzi. Antikor hosszú várakozás után mégis sikerült vele találkoznom, szemüvegét cserélgetve, szerénységből el akarja hárítani a beszélgetést, de azután — régi ismeretségünk közvetlen hangját megtalálva — szóra bírhatom. Sok mindent elbeszél. Ügy, mintha csak magához intézné szavait, saját magának válaszolna egy szakma elmélyült, odaadó munkái igénylő sajátosságainak, a minden munkadarabnál előálló technikai problémák, az üzletfelekhez való alkalmazkodás elengedhetetlen igényű követelményeinek sokrétű kérdéseire: — Nehéz szakma ez, kérem... Előbb-utóbb megeszi a szemet... — törülgeti szemüvegét Nagy János. — Annak idején két héttel a tizenkettedik életévem betöltése előtt, korhatár előtt szerződtem le lakatosinasnak a gyulai Sipos- céghez. Egy esztendővel a felszabadulásom előtt kitűnt, hogy egészségileg nem bírom ezt a szakmát... Az orvosok eltanácsoltak. Könnyebbet választottam, műszerész lettem... Nagy ambícióval vetettem magam a tanulásra, hiszen minden vágyam az volt, hogy a fémszakmában dolgozzam. Pesten technológiai tanfolyamon is részt vettem, több vidéki városban dolgoztam, miközben sok fiatal szaktársammal együtt kivettem részemet az ingadozó gazdasági helyzet különböző nehézségeiből, a munkanélküliségből is, mígnem mindezt megunva, 1937-ben kiváltottam az ipart. Azóta itt dolgozom Gyulán. Hogy mi ennek a szakmának a különös nehézsége? Az alkatrészbeszerzés. Vagy beszéljek a számlázási fix árakról? Néha nekem többe kerül egy beszerelt alkatrész, mint amennyit a megrendelőnek felszámíthatok érte... A szerződéses karbantartástól eltekintve, hozzám rendszerint csak akkor jönnek, ha nagyon sürgős a dolog. Nagy János fáradtan néz maga elé. Szinte tapintatlanságnak érzem, amikor megkérdezem tőle, hány éves, meddig szándékozik dolgozni, van-e önbiztosítása? — Most ötvenhét esztendős vagyok, dolgozni szeretnék, ameddig bírom szemmel. Az önbiztosítás lehetőségeivel természetesen élek. Három éve fizetem a biztosítási díjat, még hetet kell fizessek, azután kaphatok öreségi nyugdíjat, havi négyszáz forintot. Amikor már búcsúzkodom, Nagy János még hozzáteszi: — Az azért fáj, hogy nem áll módomban a műszerész szakma számára az új generációból utánpótlást nevelni, de állandóan úton vagyok, műhelymunkával meg nem tudnék foglalkoztatni egy tanulót. Nehéz szakma ez .. . Surányi Sándor A tanulók nyári foglalkoztatása mindig komoly gondot okoz szülőknek, nevelőknek egyaránt. Ezen segítenek a kultúrházak nyá. ri gyermekfoglalkozásai, amelyek hasznos időtöltést jelentenek a gyermekek számára. — Milyen program tárja a nyár folyamán a gyerekeket? — A művelődési otthon június 18-tól augusztus 31-ig, hetente egy alkalommal és vasárnap délelőtt a matiné előadások kivételével, gyermekfoglalkozásokat szervez — válaszol kérdésünkre Ábrahám Béláné, a szeghalmi járási művelődési otthon igazgatónője. A szervezésbe bevonjuk az úttörőcsapatvezetőket is. A felügyeletnél az ifivezetők segítenek. Június 18-án tartottuk az első gyermekfoglalkozást, ahol mesefílmet vetítettünk és játékokat tanítottunk be a kicsinyeknek. Július, augusztus hónapokban kirándulások, számháborúk, különféle játékok gazda, gítják majd a gyermekek nyári programját. A társasjátékok és más játékok naponta 4-től 8 óráig a kis vendégek rendelkezésére állnak. Egyik városunk uszodájában fürdés után betértem az ottani parányi büfébe. Álltamban megittam egy pohár sört és közben megettem egy pogácsát is. Fizettem, köszöntem és indultam. A tízesből visszakapott pénzt nézve, úgy éreztem, hogy túl drágán vásároltam. A negyedrendűnek jelzett büfében soknak találtam a nyolcvan filléres pogácsáért és a 4,90-es sörért a hét forint nyolcvan fillért. Reklamáltam. Kiderült, hogy üvegbetétet is számítottak, de mivel én ezt nem tudtam, ők pedig a nagy forgalomban elfelejtettek figyelmeztetni rá, emiatt történt, ahogy történt. Ez a kis epizód azonban sok olyan esetet idézett fel emlékezetemben, amikor is zsúfolt büfékben, éttermekben, vasúti restikben, strandvendéglőkben és hasonló helyeken, a gyorsan fo* gyó étel, ital miatti nagy tülekedésben a vendégeknek gondolkodni sem volt idejük és már adták is át a helyüket a következőknek s ilyenkor vastagon fogott a fizetőpincér ceruzája, vagy a sietségben számolatlanui zsebre gyűrt visszajáró összegben is hézagot fedezett volna fel az ember nyugodtabb körülmények között. Néha-néha akadt egy-egy bátor fogyasztó, aki észrevette A földművesszövetkezet gyomai eszpresszójában a gyomai járási pártbizottság és tanács támogatásával egy értékes kezdeményezés folytatásaként a helyi kiállítás után Gaburek Károly festőművész tárlatát nyitotta meg Koszta Róza festőművész, a Dél-alföldi Képzőművész Munkacsoport megyei megbízottja 1965. jún. 20-án. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Hugyik András, a gyomai járási pártbizottság első titkára, Szakái József, a gyomai községi pártbizottság titkára, Kokavecz A fiatalokról és a felnőttekről sem feledkeztek meg a kultúrház vezetői. A KlSZ-fiatalak hetente egyszer klubfoglalkozás keretében szórakozhatnak, ahová a községben működő KISZ-szervezeteket egy-egy alkalomra meghívják. A művelődési otthon júliusi programjához tartozik még a fotószakkör kiállítása is, amelyet a környező kisebb községekben is bemutatnak. A sárréti együttes kondoros: meghívásnak tesz eleget műsorával, augusztusban pedig a környező községekben mutatja be produkcióját. A dolgozók levelező tagozatának hallgatói augusztus 15-től 30- ig tanfolyamon vehetnek részt. A Szegedi Szabadtéri Játékok egy előadására kirándulást szerveznek, amelyen a művelődési otthon aktívái is részt vesznek. A szeghalmi járási kultúrház- ban nem lesz holtszezon a nyár folyamán, most már csak a kultúrház dolgozóin múlik, hogy mit j valósítanak meg a sokrétű nyári I programból. a dolgot és visszakövetelte, ami jár. Aztán vagy visszakapta, vagy méltatlankodó visszautasításban részesült és még a többi vendég haragját is magára zúdította, amiért „ilyesmivel” feltartja a kiszolgálást. A vastag ceruzájú avagy „feledékenyen” visszaadó vendéglátóipari dolgozó erkölcsi önámítással oly módon gondolkodik, hogy „a kedves vendég kibírja azt a kis hozzácsapást, hisz utóvégre csak szórakozik, az pe* dig nem kötelező”. Pedig a dolog akkor is riasztó, ha függetleníteni tudnánk erkölcsi oldalától. Például négy-öt tagú családot nyári kirándulása, utazgatása közben naponta csupán 2— 3 alkalommal rövidítsen meg egy-két forinttal a lelkiismeretlen számlázó, a pénztárca rohamosan soványodni kezd és a hosszabb időre tervezett turis- táskodás jó néhány nappal csökkenhet emiatt. Aki borravalót ad, önként adja. Ám aki borravalót vesz ki mások zsebéből, azok tudta és akarata nélkül, annak cselekedete aligha különbözik az olyanétól, aki titokban embertársai zsebében kotorászik elemelhető tárgyakért. János községi tanácselnök és Cs. Nagy Gábor, a íöldszöv ügyvezető igazgatója. A megnyitó szavak után a nagyszámú közönség soraiból kérdéseket tettek fel a kiállító művésznek a festészet műhelytitkairól. A közönség érdeklődése dicséri ezt a kezdeményezést, amely hivatva lesz a gyomai közönség képzőművészeti kultúrájának fejlesztésére. Megyénk más helységében is megkísérelhetnék a hasonló rendezvényeket, hiszen bizonyára másutt is akad olyan lelkes szervező, mint Honti Antal, a Gyomai Földszöv dekoratőre, aki önzetlen buzgalmával a kultúra hivatásosait is megelőzte. A gyomai kiállítás nagy közönségsikere eloszlathatja azok aggályait, akik a modern piktúrával szembeni érteden elutasításról szeretnek beszélni. Az ízig-vérig modern fiatal festőművész úgy válogatta össze a kiállítás képeit, hogy azok mintegy demonstrálták azt a hosszú utat, amelyet a legnaturálisabb rajztechnikától a modern vonalvezetésű, merész színtechnikájú mai stílusához elvezette. A sajátosan egyéni jellegű képeket egyenként több tárlaton láthattuk már, így összességükben azonban jellemzően képviselték Gaburek Károly rokonszenves művészetét. Jól bizonyította ez a kiállítás is, hogy a csoportos tárlatok mellett milyen nagy szükség van egy-egy művészt bemutató egyéni kiállításra is. (K-v) Közület munkaerőigénye Az EM 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munkahelyekre — férfi és női segédmunkásokat, valamint kubikosokat. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Tanácsigazolás és munkaruha szükséges. Jelentkezési Budapest V„ Kossuth Lajos tér 13—ts, földszint. *52 Fürdözök figyelmébe! A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat vezetősége felhívja a lakosságot, hogy a téglagyárak és bányagödrök területén engedély nélkül átjárni, tartózkodni és fürödni tilos! .»ki ezen figyelmeztetésünket ne m tartja be, s ebből kifolyólag bármi néven nevezendő balesetet szenved, vállalatunk semmiféle felelősséget nem vállal. BÉKÉS MEGYEI TÉGLA- ÉS CSERÉPIPARI VÁLLALAT 281 A szeghalmi járási Móricz Zsigmond Művelődési Ház nyári programjából H. R. Értékes kezdeményezés Gaburek Károly festőművész kiállítása Gyomán
