Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-06 / 81. szám

IMS. április 0. 3 Kedd Az első elnök Kürti László a felszabadulást követően — mint a párt akkori községi bizottságának megbízottja — a békési földosztó bizottság el­nöke volt. E nagyon fontos meg­bízatásán túl, már az első hetek­ben, hónapokban a földműveeiszö- vetkezeti mozgalomnak nemcsak segítője, hanem alapító tagja lett. ö vette kezelésbe a grófi birtokok elhagyott gépeit, gazdasági felsze­reléseit. Békésen, 1945. szeptember 30sán, a jelenlegi járá»i művelődési ház nagytermében mintegy 230-an jöt­tek össze, hogy kimondják a ftöld- művesszövetkezet megalakulását. Itt választották meg a szövetkezet első igazgatóságát és első elnökét Kürti László személyében, aki 1948. május elsejéig irányította a Békés és környékén elhelyezkedő nagy szövetkezet életét. Ettől kezdve nemcsak az elhagyott nagybirtokok gépei, mezőgazdasá­gi felszerelései kerültek a földtnű- vesszövetkezet kezelésébe. 1945 őszén a földművesszövetkezet Fe­hérháton, majd 1946-ban Vizesfá­son és Bajkánzugban, 1947-ben pe­dig Békáson alakította meg a rizs­termelő csoportot. Ezenkívül 1946- ban Vizesfáson, Muronyban és Kamuton már a gabonafelvásárlás is a szövetkezet feladata lett. Ugyancsak ebben az évben Béké­sen, a Krisztinazugban aprómag- és konyhakerti növényeket terme­gyártásához meg kell rendelni az anyagot, biztosítani kell számos vállalat együttműködését. Nos, ha a rendelések és a kooperáció­igény nem tartalmaz újdonságot — márpedig az új, korszerű gyártmányok új anyagokat, ele­meket, tartozékokaé is igényel­nek —, a nullsorozat elindításáig mintegy két esztendő telik el. Ezt a vállalatok közötti kapcsolatokat szabályozó szállítási szerződések jelenlegi rendszere eleve garan­tálja. Ennél csak akkor kedve­zőbb a helyzet, ha az irányító ha­tóság biztosítja a soronkívülisé­get. Ezt a kedvezményt azonban csak tárcán belül nyújthatja, s ez még nem elegendő, mert a válla­lati együttműködés legtöbb gyárt­mány esetében túllépi a tárcake­reteket. Egy-egy új prototípus beveze­téséhez, sorozatgyártásához nem­csak az anyagot kell biztosítani. Az új híradástechnikai gyártmá­nyok előállításához például se­gédberendezések, mérőműszerek is szükségesek, amelyek a keres­kedelemben általában nem kap­hatók. Akár az importot, akár a hazai megoldást választják — lő csoportot szervezett a földmű­vesszövetkezet Nehéz és küzdelmes évek voltak ezek Békésen is. Kürti László és a többi hozzá hasonló egyszerű em­ber, akik vezetői tisztséget vállal­tak a szövetkezetben, küzdöttek önmagukkal, s a vezetésben! já­ratlansággal. De küzdöttek az ak­kori Hangya szövetkezet tagságá­val is, akik közül többen igen fur­csa szemekkel nézték az agrárpro- letának és új földhöz juttatottak földművesszövetkezeti mozgalmá­nak kibontakozását. A nagy gabonaraktárakat még 1947-ben is fenntartotta magának a Hangya, amikor a szövetkezet már a kiskereskedelem kibonta­koztatásához a napraforgó, a tök­mag olajjá préselését és a dará­lást is megkezdte Békés község belterületén. Közben 1947-ben fontos állomáshoz jutott el a föld­művesszövetkezet: a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek szervezé­séhez adott nagy segítséget. Ami­kor 1948-ban a békési Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet 17 taggal megalakult, Kürti Lászlóval az élen, a földművesszövetkezet gon­doskodott arról, hogy az Egri-féle és a dr. Hajnal-féle birtokokat egy tagba kapják meg a szövetkezet „úttörői*'. A jég azonban csak 1949-ben tört meg. Akkor, amikor a Han­gya szövetkezet, a Hitelszövetke­zet és az 1943-ban Maróban és Rosszerdőn a kis- és középparasz­tok által alakított gépszövetkezet is csatlakozott a földművesszö­vetkezethez. Ez azt jelentette, hogy győzött Békésen a fökknű- vesszövetkezeti mozgalom. Kürti László — mint a földosz­tó bizottság elnöke — kilenc hold fűzteleppel segítette lerakni a földművesszövetkezet gazdasági alapjait. Mert e telep fűz vessző- termése jelöltette annak idején azt a szűkös anyagit, ami a „vér­keringéshez” mint egy falat ke­nyér, annyira kellett. Kürti Lászlónak, a szövetkezet első elnökének munkáját egyidő- ben senki nem igényelte. A múlt év nyarán a szövetkezet jelenlegi vezetői azonban felkeresték és nemcsak elismerik érdemeit, ha­nem számítanak is munkájára, mozgalmi tapasztalatára. Balkus Imre mindkét esetben múlik az idő. A bevezetés egy további lassító té­nyezője: a felszerszámozás jelen­legi helyzete. A szerszámok gyár­tására szakosított gépipari válla­lat — a Danuvia — az országos szükségletnek csak egy töredékét tudja kielégíteni, s így a vállala­tok saját kapacitásuk terhére kénytelenek biztosítani a felszer- számozást — ami ismét hónapok­ba telik s ezenkívül rendkívül költséges is. Normális körülmé­nyek között a felszerszámozás ke­reskedelmi katalógus alapján tör­ténő bevásárlásból kellene, hogy álljon, s a vállalatoknak csak a különleges szerszámok előállítá­sával szabadna foglalkozniuk. Előfordul, hogy hiba van a pro­totípusban. Az EM—500-as prog­ramvezérlésű ■ másolóeszterga prototípusát például három ízben kellett módosítani s az új típus­ból hat év alatt sem lett sorozat­gyártmány. A Járműfejlesztési Intézet 180 lóerős új Diesel-motor típusát jóváhagyták, felszerszá- mozták, anyagszükségletét is biz­tosították, a gyártás azonban 1964-ben alig 50 darabig jutott el, mert időközben az új motor mű­és Új cukorrépafajta, hosszú nyelű egyelőkapa egyéb érdekes kísérjetek Mezőhegyesen Kísérleti telepünk feladata több összetevőből adódik, ilyenek például a különböző tenyészirá* nyú hazai és külföldi fajták teP jesítménybírálata, agrotechnikai, védekezési és trágyázás! kísérle­tek, valamint Mezőhegyes tájára való cukorrépa kinemesatése. Ugyanis a Mezőhegyes körzeté­ből termelt répák hamutartalma viszonylag magas az ország többi tájaihoz viszonyítva — e hamu- tartalom a melaszhányadost erő­sen növeli a kinyerhető cukor- mennyiség kárára — ezért szük­ségesnek látszik a Mezőhegyes környéki talajokhoz és klímawi- szonyokhoz jói alkalmazikodó, karán érő, magas cukortartalmú, nagy teljesítőképességű tenyész- vonalak előállítása. Ez évben is több mint 20 kisparcellás kísér­letet állítottunk be a feladatok megvizsgálására. A KGST fajtaősszehasonlftó kísérletben zömmel csehszlovák, keletnémet és magyar fajták sze­repeltek. A kísérletben a legjobb eredményt az új magyar mono­germ fajtajelöit érte eh amely cu­kortermésben 13 reL százalékkal megelőzte a már fogalomban lé­vő Béta Poiy—1. fajtát, (megje­gyezni kívánjuk, hogy a cukor- termés nem azonos a cukortarta­lommal, hanem a gyökértermés, cukortartalom és hamutartalom összefüggéséből adódik). Á külföldi fajták közül a keletnémet Multvema-fajta sze­repelt legjobban, de ez is alatta maradt teljesítményben a fentebb leírt monogerm fajta teljesít­ménynél. A Cukoripari Kutató Intézet által beállított 36 fajtás kísérletben — amelyben az Eu­rópában lévő összes külföldi faj­ták szerepeltek, a jelenlegi ma­gyar fajtákkal összehasonlítás vé­gett — itt is jó eredményt ért el az új monogerm fajtajelöit, amely a gyökértermésben az előkelő 3. helyet foglalta el a 36 fajta közül. A Mezőhegyesen előállított új fajtákat minden évben teljesít­ménybírálati kísérletbe állítjuk, hogy a fajták tulajdonságait mi­nél jobban meg tudjuk ismerni. Így az 1962. évben előállított TK —282-a tripláid hibrid fajtajelöl­tünk az idén az úgynevezett táj­kísérletekben — a tájkísérletek Sopronhorpácson, Hatvanban és Mezőhegyesen voltak beállítva — összesített cukortermésben 7 rel. százalékkal múlták felül a Béta Poly—1. fajta teljesítményét. E hibrid fajtánk ezek szerint igen szép eredmény elérésére biztat bennünket. Az 1963. évben előál­lított triploid hibrid fajtánk, a TK—390-es, szintén igen jó eredményt mutat, 9 rel. százalék­kal előzte meg a cukortermésben a Béta Poly—3. fajtát Kísérletbe állítottuk a forga­lomban lévő magyar szemenként! vetőgépet (SZVS—60) összehason­lítás végett a nyugatnémet Fähse és az angol Stanhay, valamim a hagyományos Saxónia vetőgépet. Vizsgáltuk a kelési, fejlődési erélyt, a hold árukénti tőszámot, valamint a gyökért érmést hason­lítottuk össze. A hagyományos vetési módot 100 százaléknak véve a györkértérmés szempontjából, a Fähse gép 85 százalékot, a Stan­Cikkünk* A Békés megyei Népújság ja­nuár 28-i számában Ki a medidő viták vesztese? című cikkünkben arról írtunk, hogy a Gyulai Kö­tői pari Vállalatnál igen kedvezőt, lenek a szociális körülmények. A városi tanács — a városrendezési távlati tervre hivatkozva — el­zárkózik attól, hogy az üzem te­szaki értéke vitathatóvá vált. A bevezetés további akadálya lehet, ha későn történik a gyártó válla­lat kijelölése vagy a kutatási eredmény kivitelezhetetlen, vagy csak nagyobb beruházásokkal hasznosítható. gjj Az előbbiek jórészt az ipar és a kutató-fejlesztő intézetek hiá­nyos együttműködésének a követ­kezményei. De eddig az ipar és a kereskedelem kapcsolatában is mutatkoztak rések; az értékesí­tésre hivatott kereskedelem — nem ismerve kellően a valóságos igényeket — az új termékből ke­veset vagy későn rendelt. Min­denesetre kedvező, hogy az idei évtől kezdve az ipari vállalatok­nak már a fejlesztési cél megha-J tározásakor tisztázniuk kell a fel­használók igényeit s mindkét fél­nek — az iparvállalatnak az új termék műszaki tulajdonságai, gyártási határideje, a kereskede­lemnek pedig az általa igényelt mennyiség tekintetében — köte­lezettségeket kell vállalnia, ami simábbá teheti az új termék be­vezetésének az útját. Garamvölgyi István nyomán rülebéji barmai yen építkezés tör­ténjen, emiatt a helyzeten nem tudnak változtatná. S az SZMT munkavédelmi felügyelője intéz­kedést adott ki, hogy amennyiben a vállalat 1965. július 1-ig a nor­mális szociális körülményekéit nem biztosítja, akkor a további üzemeléshez nem urul hozzá Más szavakkal: a munkái be kell szüntetni. A városrendezési táv­lati terv tehát közvetve a terme­lés akadályává vált. A cikk alapján a megyei tanács vb vizsgálatot tartott, s az aláb­biakat állapította meg: „A Gyulai Városi Tanács Végre­hajtó Bizottsága nem járt el az ügyben elég körültekinitően. ami­kor a Gyulai Kötőipari Vállalat számára a szociális létesítmények építéséhez szükséges engedély ki­adását meggátolta. Az ugyanis nem vitás, hogy a váWw részletes rendezési terve a kérdéses terüle­ten beépítési tilalmat ír elő, de a 3/1964. (VIII. 28.) ÉM. sz. ren­delet 17. paragrafusa — elvi jel­legű építési engedély kiadásával — az ilyen jellegű munkák elvég­zését lehetővé teszi. A probléma megoldását most már az gátolja, hogy erre 1965 év­ben fedezet előirányozva nincs. Ezért a megyei tanács vb ipari osztálya a HVDSZ területi bizott­ságával együtt eljár a SZOT-nál a szükséges anyagi fedezet biztosí­tása iránt és ettől függően tesz az ügyben intézkedést.” A megyei tanács vb a Gyulai Városi Taifecs V. B. elnökét fel­hívta arra, hogy a probléma meg. j oldását a maga részéröl is segítse 'elő. I hay 94 százalékot ért el, míg a magyar gyártmányú lesodró<s-tár- csás, szememkénti vetőgép 105 százalékot ért el a gyökértermés­ben. - így megnyugtatónak látszik a magyar típusú vetőgép nagy­üzemben való használata. 1965. évben tovább folytatjuk a meg­kezdett munkát és reméljük, hogy e munkák igen hasznosakká vál­nak a cukorrépatermeléssel fog­lalkozók számára. A magyar lesodrós-tárcsás, szemenként! cukorrépa-vetőgép­pel a cukorrépa magtisztító és ki­készítő üzem által a termelőknek kiadott vetőmagtételekből kispar­cellás vetéseket végzünk a kiké­szített, osztályozott mag utólagos elbírálására, amelyek során vizs­gáljuk a mag osztályozottságának pontosságát Végzünk laboratóri­umi csírázóképesség-összehason lítást a szántóföldi keléssel, nö­vényállomány-sűrűség összeha­sonlítást egyes magméterekkel történt szemenkénti vetésekben, s a régi módon, kis egyelökapával történő és kevésbé fárasztó, álló testhelyzetben végzett hosszú nye­lű egyelőkapával végzett egyelésl. Ez utóbbi szorosan kapcsolódik a szemenkénti vetés módszeréhez és máris megállapítható, hogy a sűrű vetésé répásért 100 százaléknak véve, a ritkított, koptatott magos vetésekben az egyeiési idő ka- pirccsal 20—30 százaléklkai, sze­menkénti vetésben kapirccsal 30 —50 százalékkal, hosszú nyelű ka­pával álló testhelyzetben az egye- lés 60—100 százalékkal csökkent­hető. Az egyelés fizikai munkája nem megerőltető, ráadásul azzal, hogy 1 kh egy elésre 10—12 napról 4—6 napra csökken, jobb termés érhető el. Ezt fejlesztjük tovább azzal, hogy örökletesen egymagvű maggal (M—101) végzünk ez évben kisparcellás szemenkénti vetést 50 kih-on a csanádalberti Kossuth Tsz-ben. A sejttani vizsgálatok kiter­jednek arra is, hogy a megtermelt polyploid fajta cukorrépamag hány százaléka triploid, mert mi­nél magasabb — legalább 50 szá­zalékot el kell érje —.annál ér­tékesebb a magtétel, gyökérlevél, cukorhozam és feldolgozhatóságot tekintve. A sejttani vizsgálat olyan termeléstechnikai hibára is rámutat, mint például arra az esetre, ha a mechanikus magke- verékü elitmagvetést — ahogy a dugványt jelenleg termeljük — helytelenül kiegyelik, ami által a tetraploid (3 rész) egyedek rész­vételi részarányuk miatt nagyobb százalékba# kerülnek eltávolítás-^ ra, mint a diploid (1 rész) dug- ványegyedek. Ezzel a kívánt be­porzás jnaghozó évben kedvezőtle­nül eltávolodik, a termelt mag fajtaértéke leromlik. Ezért a Poly—1. néven termelt elitmagve­tést egyelni nem szabad, aminek célja a kikészítési munka javítá­sa, így az elmúlt évben fémzáro­lásra került 50 vagon magból csak 1 tétel került az OVF által visszautasításra. Vizsgálatot végzünk a magki­készítő üzem részére tisztaság, csíraképesség, gomolyszám, go- molynagyság, idegen mag és szár­rész tartalomra, a magtételek ki­készítése során, a fémzárolás előtt. Emődi Gyula Balázs ik Mihály agromómök agromémök

Next

/
Oldalképek
Tartalom