Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-06 / 81. szám
IMS. április 0. 3 Kedd Az első elnök Kürti László a felszabadulást követően — mint a párt akkori községi bizottságának megbízottja — a békési földosztó bizottság elnöke volt. E nagyon fontos megbízatásán túl, már az első hetekben, hónapokban a földműveeiszö- vetkezeti mozgalomnak nemcsak segítője, hanem alapító tagja lett. ö vette kezelésbe a grófi birtokok elhagyott gépeit, gazdasági felszereléseit. Békésen, 1945. szeptember 30sán, a jelenlegi járá»i művelődési ház nagytermében mintegy 230-an jöttek össze, hogy kimondják a ftöld- művesszövetkezet megalakulását. Itt választották meg a szövetkezet első igazgatóságát és első elnökét Kürti László személyében, aki 1948. május elsejéig irányította a Békés és környékén elhelyezkedő nagy szövetkezet életét. Ettől kezdve nemcsak az elhagyott nagybirtokok gépei, mezőgazdasági felszerelései kerültek a földtnű- vesszövetkezet kezelésébe. 1945 őszén a földművesszövetkezet Fehérháton, majd 1946-ban Vizesfáson és Bajkánzugban, 1947-ben pedig Békáson alakította meg a rizstermelő csoportot. Ezenkívül 1946- ban Vizesfáson, Muronyban és Kamuton már a gabonafelvásárlás is a szövetkezet feladata lett. Ugyancsak ebben az évben Békésen, a Krisztinazugban aprómag- és konyhakerti növényeket termegyártásához meg kell rendelni az anyagot, biztosítani kell számos vállalat együttműködését. Nos, ha a rendelések és a kooperációigény nem tartalmaz újdonságot — márpedig az új, korszerű gyártmányok új anyagokat, elemeket, tartozékokaé is igényelnek —, a nullsorozat elindításáig mintegy két esztendő telik el. Ezt a vállalatok közötti kapcsolatokat szabályozó szállítási szerződések jelenlegi rendszere eleve garantálja. Ennél csak akkor kedvezőbb a helyzet, ha az irányító hatóság biztosítja a soronkívüliséget. Ezt a kedvezményt azonban csak tárcán belül nyújthatja, s ez még nem elegendő, mert a vállalati együttműködés legtöbb gyártmány esetében túllépi a tárcakereteket. Egy-egy új prototípus bevezetéséhez, sorozatgyártásához nemcsak az anyagot kell biztosítani. Az új híradástechnikai gyártmányok előállításához például segédberendezések, mérőműszerek is szükségesek, amelyek a kereskedelemben általában nem kaphatók. Akár az importot, akár a hazai megoldást választják — lő csoportot szervezett a földművesszövetkezet Nehéz és küzdelmes évek voltak ezek Békésen is. Kürti László és a többi hozzá hasonló egyszerű ember, akik vezetői tisztséget vállaltak a szövetkezetben, küzdöttek önmagukkal, s a vezetésben! járatlansággal. De küzdöttek az akkori Hangya szövetkezet tagságával is, akik közül többen igen furcsa szemekkel nézték az agrárpro- letának és új földhöz juttatottak földművesszövetkezeti mozgalmának kibontakozását. A nagy gabonaraktárakat még 1947-ben is fenntartotta magának a Hangya, amikor a szövetkezet már a kiskereskedelem kibontakoztatásához a napraforgó, a tökmag olajjá préselését és a darálást is megkezdte Békés község belterületén. Közben 1947-ben fontos állomáshoz jutott el a földművesszövetkezet: a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szervezéséhez adott nagy segítséget. Amikor 1948-ban a békési Vörös Csillag Termelőszövetkezet 17 taggal megalakult, Kürti Lászlóval az élen, a földművesszövetkezet gondoskodott arról, hogy az Egri-féle és a dr. Hajnal-féle birtokokat egy tagba kapják meg a szövetkezet „úttörői*'. A jég azonban csak 1949-ben tört meg. Akkor, amikor a Hangya szövetkezet, a Hitelszövetkezet és az 1943-ban Maróban és Rosszerdőn a kis- és középparasztok által alakított gépszövetkezet is csatlakozott a földművesszövetkezethez. Ez azt jelentette, hogy győzött Békésen a fökknű- vesszövetkezeti mozgalom. Kürti László — mint a földosztó bizottság elnöke — kilenc hold fűzteleppel segítette lerakni a földművesszövetkezet gazdasági alapjait. Mert e telep fűz vessző- termése jelöltette annak idején azt a szűkös anyagit, ami a „vérkeringéshez” mint egy falat kenyér, annyira kellett. Kürti Lászlónak, a szövetkezet első elnökének munkáját egyidő- ben senki nem igényelte. A múlt év nyarán a szövetkezet jelenlegi vezetői azonban felkeresték és nemcsak elismerik érdemeit, hanem számítanak is munkájára, mozgalmi tapasztalatára. Balkus Imre mindkét esetben múlik az idő. A bevezetés egy további lassító tényezője: a felszerszámozás jelenlegi helyzete. A szerszámok gyártására szakosított gépipari vállalat — a Danuvia — az országos szükségletnek csak egy töredékét tudja kielégíteni, s így a vállalatok saját kapacitásuk terhére kénytelenek biztosítani a felszer- számozást — ami ismét hónapokba telik s ezenkívül rendkívül költséges is. Normális körülmények között a felszerszámozás kereskedelmi katalógus alapján történő bevásárlásból kellene, hogy álljon, s a vállalatoknak csak a különleges szerszámok előállításával szabadna foglalkozniuk. Előfordul, hogy hiba van a prototípusban. Az EM—500-as programvezérlésű ■ másolóeszterga prototípusát például három ízben kellett módosítani s az új típusból hat év alatt sem lett sorozatgyártmány. A Járműfejlesztési Intézet 180 lóerős új Diesel-motor típusát jóváhagyták, felszerszá- mozták, anyagszükségletét is biztosították, a gyártás azonban 1964-ben alig 50 darabig jutott el, mert időközben az új motor műés Új cukorrépafajta, hosszú nyelű egyelőkapa egyéb érdekes kísérjetek Mezőhegyesen Kísérleti telepünk feladata több összetevőből adódik, ilyenek például a különböző tenyészirá* nyú hazai és külföldi fajták teP jesítménybírálata, agrotechnikai, védekezési és trágyázás! kísérletek, valamint Mezőhegyes tájára való cukorrépa kinemesatése. Ugyanis a Mezőhegyes körzetéből termelt répák hamutartalma viszonylag magas az ország többi tájaihoz viszonyítva — e hamu- tartalom a melaszhányadost erősen növeli a kinyerhető cukor- mennyiség kárára — ezért szükségesnek látszik a Mezőhegyes környéki talajokhoz és klímawi- szonyokhoz jói alkalmazikodó, karán érő, magas cukortartalmú, nagy teljesítőképességű tenyész- vonalak előállítása. Ez évben is több mint 20 kisparcellás kísérletet állítottunk be a feladatok megvizsgálására. A KGST fajtaősszehasonlftó kísérletben zömmel csehszlovák, keletnémet és magyar fajták szerepeltek. A kísérletben a legjobb eredményt az új magyar monogerm fajtajelöit érte eh amely cukortermésben 13 reL százalékkal megelőzte a már fogalomban lévő Béta Poiy—1. fajtát, (megjegyezni kívánjuk, hogy a cukor- termés nem azonos a cukortartalommal, hanem a gyökértermés, cukortartalom és hamutartalom összefüggéséből adódik). Á külföldi fajták közül a keletnémet Multvema-fajta szerepelt legjobban, de ez is alatta maradt teljesítményben a fentebb leírt monogerm fajta teljesítménynél. A Cukoripari Kutató Intézet által beállított 36 fajtás kísérletben — amelyben az Európában lévő összes külföldi fajták szerepeltek, a jelenlegi magyar fajtákkal összehasonlítás végett — itt is jó eredményt ért el az új monogerm fajtajelöit, amely a gyökértermésben az előkelő 3. helyet foglalta el a 36 fajta közül. A Mezőhegyesen előállított új fajtákat minden évben teljesítménybírálati kísérletbe állítjuk, hogy a fajták tulajdonságait minél jobban meg tudjuk ismerni. Így az 1962. évben előállított TK —282-a tripláid hibrid fajtajelöltünk az idén az úgynevezett tájkísérletekben — a tájkísérletek Sopronhorpácson, Hatvanban és Mezőhegyesen voltak beállítva — összesített cukortermésben 7 rel. százalékkal múlták felül a Béta Poly—1. fajta teljesítményét. E hibrid fajtánk ezek szerint igen szép eredmény elérésére biztat bennünket. Az 1963. évben előállított triploid hibrid fajtánk, a TK—390-es, szintén igen jó eredményt mutat, 9 rel. százalékkal előzte meg a cukortermésben a Béta Poly—3. fajtát Kísérletbe állítottuk a forgalomban lévő magyar szemenként! vetőgépet (SZVS—60) összehasonlítás végett a nyugatnémet Fähse és az angol Stanhay, valamim a hagyományos Saxónia vetőgépet. Vizsgáltuk a kelési, fejlődési erélyt, a hold árukénti tőszámot, valamint a gyökért érmést hasonlítottuk össze. A hagyományos vetési módot 100 százaléknak véve a györkértérmés szempontjából, a Fähse gép 85 százalékot, a StanCikkünk* A Békés megyei Népújság január 28-i számában Ki a medidő viták vesztese? című cikkünkben arról írtunk, hogy a Gyulai Kötői pari Vállalatnál igen kedvezőt, lenek a szociális körülmények. A városi tanács — a városrendezési távlati tervre hivatkozva — elzárkózik attól, hogy az üzem teszaki értéke vitathatóvá vált. A bevezetés további akadálya lehet, ha későn történik a gyártó vállalat kijelölése vagy a kutatási eredmény kivitelezhetetlen, vagy csak nagyobb beruházásokkal hasznosítható. gjj Az előbbiek jórészt az ipar és a kutató-fejlesztő intézetek hiányos együttműködésének a következményei. De eddig az ipar és a kereskedelem kapcsolatában is mutatkoztak rések; az értékesítésre hivatott kereskedelem — nem ismerve kellően a valóságos igényeket — az új termékből keveset vagy későn rendelt. Mindenesetre kedvező, hogy az idei évtől kezdve az ipari vállalatoknak már a fejlesztési cél megha-J tározásakor tisztázniuk kell a felhasználók igényeit s mindkét félnek — az iparvállalatnak az új termék műszaki tulajdonságai, gyártási határideje, a kereskedelemnek pedig az általa igényelt mennyiség tekintetében — kötelezettségeket kell vállalnia, ami simábbá teheti az új termék bevezetésének az útját. Garamvölgyi István nyomán rülebéji barmai yen építkezés történjen, emiatt a helyzeten nem tudnak változtatná. S az SZMT munkavédelmi felügyelője intézkedést adott ki, hogy amennyiben a vállalat 1965. július 1-ig a normális szociális körülményekéit nem biztosítja, akkor a további üzemeléshez nem urul hozzá Más szavakkal: a munkái be kell szüntetni. A városrendezési távlati terv tehát közvetve a termelés akadályává vált. A cikk alapján a megyei tanács vb vizsgálatot tartott, s az alábbiakat állapította meg: „A Gyulai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága nem járt el az ügyben elég körültekinitően. amikor a Gyulai Kötőipari Vállalat számára a szociális létesítmények építéséhez szükséges engedély kiadását meggátolta. Az ugyanis nem vitás, hogy a váWw részletes rendezési terve a kérdéses területen beépítési tilalmat ír elő, de a 3/1964. (VIII. 28.) ÉM. sz. rendelet 17. paragrafusa — elvi jellegű építési engedély kiadásával — az ilyen jellegű munkák elvégzését lehetővé teszi. A probléma megoldását most már az gátolja, hogy erre 1965 évben fedezet előirányozva nincs. Ezért a megyei tanács vb ipari osztálya a HVDSZ területi bizottságával együtt eljár a SZOT-nál a szükséges anyagi fedezet biztosítása iránt és ettől függően tesz az ügyben intézkedést.” A megyei tanács vb a Gyulai Városi Taifecs V. B. elnökét felhívta arra, hogy a probléma meg. j oldását a maga részéröl is segítse 'elő. I hay 94 százalékot ért el, míg a magyar gyártmányú lesodró<s-tár- csás, szememkénti vetőgép 105 százalékot ért el a gyökértermésben. - így megnyugtatónak látszik a magyar típusú vetőgép nagyüzemben való használata. 1965. évben tovább folytatjuk a megkezdett munkát és reméljük, hogy e munkák igen hasznosakká válnak a cukorrépatermeléssel foglalkozók számára. A magyar lesodrós-tárcsás, szemenként! cukorrépa-vetőgéppel a cukorrépa magtisztító és kikészítő üzem által a termelőknek kiadott vetőmagtételekből kisparcellás vetéseket végzünk a kikészített, osztályozott mag utólagos elbírálására, amelyek során vizsgáljuk a mag osztályozottságának pontosságát Végzünk laboratóriumi csírázóképesség-összehason lítást a szántóföldi keléssel, növényállomány-sűrűség összehasonlítást egyes magméterekkel történt szemenkénti vetésekben, s a régi módon, kis egyelökapával történő és kevésbé fárasztó, álló testhelyzetben végzett hosszú nyelű egyelőkapával végzett egyelésl. Ez utóbbi szorosan kapcsolódik a szemenkénti vetés módszeréhez és máris megállapítható, hogy a sűrű vetésé répásért 100 százaléknak véve, a ritkított, koptatott magos vetésekben az egyeiési idő ka- pirccsal 20—30 százaléklkai, szemenkénti vetésben kapirccsal 30 —50 százalékkal, hosszú nyelű kapával álló testhelyzetben az egye- lés 60—100 százalékkal csökkenthető. Az egyelés fizikai munkája nem megerőltető, ráadásul azzal, hogy 1 kh egy elésre 10—12 napról 4—6 napra csökken, jobb termés érhető el. Ezt fejlesztjük tovább azzal, hogy örökletesen egymagvű maggal (M—101) végzünk ez évben kisparcellás szemenkénti vetést 50 kih-on a csanádalberti Kossuth Tsz-ben. A sejttani vizsgálatok kiterjednek arra is, hogy a megtermelt polyploid fajta cukorrépamag hány százaléka triploid, mert minél magasabb — legalább 50 százalékot el kell érje —.annál értékesebb a magtétel, gyökérlevél, cukorhozam és feldolgozhatóságot tekintve. A sejttani vizsgálat olyan termeléstechnikai hibára is rámutat, mint például arra az esetre, ha a mechanikus magke- verékü elitmagvetést — ahogy a dugványt jelenleg termeljük — helytelenül kiegyelik, ami által a tetraploid (3 rész) egyedek részvételi részarányuk miatt nagyobb százalékba# kerülnek eltávolítás-^ ra, mint a diploid (1 rész) dug- ványegyedek. Ezzel a kívánt beporzás jnaghozó évben kedvezőtlenül eltávolodik, a termelt mag fajtaértéke leromlik. Ezért a Poly—1. néven termelt elitmagvetést egyelni nem szabad, aminek célja a kikészítési munka javítása, így az elmúlt évben fémzárolásra került 50 vagon magból csak 1 tétel került az OVF által visszautasításra. Vizsgálatot végzünk a magkikészítő üzem részére tisztaság, csíraképesség, gomolyszám, go- molynagyság, idegen mag és szárrész tartalomra, a magtételek kikészítése során, a fémzárolás előtt. Emődi Gyula Balázs ik Mihály agromómök agromémök
