Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-21 / 16. szám
M64. január ZL 4 Ma A harmadik szocialista brigád asszonyt megnyugtassa. Szándékosan úgy tett, mintha már el is felejtette volna „azt a kis kelle* illetlenséget”, mintha semmi jelentőséget nem tulajdonítana neki. — Még kérdi? — Az asszony tekintete csupa szemrehányás volt. — Talán jobb is — ajánlotta —, ha most nem várja meg az uramat, mert nagyon haragszik. Ke ti nem került volna ilyen helyzetbe, ha maga, Papp úr, nem hívja magával a Körútra. Már megint Papp úr, nem Fe. renc — gondolta. — Honnan tudtam volna — védekezett —, hogy ilyen csetepaté lesz? — Legalább ne' tetesse magát — mondta az asszony —, gyárban dolgozik, ott jói tudják, mi készül. Igazán nem kislánynak való dolog. Ilyen szégyen... Még jó, hogy nem verték meg. Be is csukhatták volna. Bár az. is elég, hogy egy ártatlan gyereknek végig kellett hallgatni azt a sok durva beszédet, ami ott végbeAnőkor az építők első csoportja megjelent, az emberék kíváncsiskodva figyelték: vajon hogyan is fognak a munkához? Mert azt mindenki tudja, hogy óriási méretű lesz az Orosházi Üveggyár, „Laci bácsi" Gelegonya László brigádvezető, aki 1983. április 4-én kapta meg a Kiváló dolgozó jelvényt. a megye legnagyobb létesítménye. Hónapokig azonban semmi sem látszott az építkezésből. Rengeteg autó hordta a főidet, amit gépekkel elterítettek és lehengereltek. A k!ssé lejtős talajt hozták egy szinsbe. Az iparvágány is épült és távolról alig észrevehetően már ásták az alapárkokat. Sokasodtak az emberek és a gépek, s a földből szinte mesébe illő' gyorsasággal emelkedtek a falak, melyek nőttek, nőttek, majd hatalmas épületek kezdtek kiformálódni... Azok, akik ma már Gelegonya László brigádjának tagjai, az elsők között kerültek az üveggyári építkezéshez. Különböző munkahelyeken dolgoztak, legtöbben még látásból is alig ismerték egymást. 1962 augusztusában azonban, amikor az építkezés menete szükségessé tette, Gelegonya László kőműves tizenkét tagú komp'exbrieádot alakított Ettől kezdve összefűzte őket a közös célokért, sikerekért való küzdelem. — Akkor még az alaposá nál tartottunk — emlékszik vissza Gelegonya László. — És nvndjárt a megalaku’ás után Kovács György kőműves felvetette: Ha Karasz Lajos vegyes- és Antali Gábor ácsbrigádja célul tűzte a szocialista cím elnyerését, akkor a szorgalom, a jó együttműködés, egymás segítése, szakértelem... Mindez alapvetően fontos. A takarékosságnál fő szempont: az egynegyedesnél nagyobb téglák beépítése. A nehéz munka általában darabossá teszi az embert Talán ebből ered a durva beszéd, ami sokszor sértő is és rontja a hangulatot. Nem való a szocialista emberhez, éppen ezért elhatározták, hogy leszoknak róla. Kiss István és Gulyás István segédmunkások már régen dolgoznak építkezéseken. Evek során sokat tanultak és megvan bennük az igyekezet is, hogy szakmunkások legyenek. Segítik őket abban, hogy ezt a célt elérjék. A vállalást pontokba foglalva, egy szép díszes album első lapjára feljegyezték. Az első napok nem voltak zökkenőmentesek. Egyesek csak nehezen hagyták abba a durva beszédet A nyelvüknek nem tudtak mindig parancsolni. De a munkával nem volt különösebb baj. Ha néha-néha valaki meg is felejtkezett magáról, a többi figyelmeztette. Csak így: „Tudod, hogy a szocialista cím elr „Colos” Kiss Isfván, a „legfiatalabb” és legmagasabb kőműves. nyerését tűztük célul." Ennyi elég is volt Remeezkl László kőműves, a brigád egyik legjobbja erről az időről így beszél: — Hamarosan a keresetünkben „GuHver" Gulyás István, aki már nem sokáig marad segédmunkás. is megmutatkozott az eredmény. Ez csak fokozta a kedvünket. Még jobban előkészültünk a munkához, rendet tartottunk. Nem sajnáltuk a fáradtságot Előfordult, hogy nálunk a segédmunkások többet kerestek, mint némelyik brigádban a szakmunkások. 1963. április 4-re, május 1-re és november 7-re külön vállalást is tettek. Olyan célok elérését tűzték célul, melyek az építkezésen kulcsfontosságúak voltak. S ezeket mind határidő előtt teljesítették. Nagyszerűen összekovácsolódott a Gelegonya-brigád. Munkaidő után szívesen mentek együtt szórakozni. Ha kedvük támadt, egykét pohár sörre betértek valamelyik italboltba. De ott is mindig úgy viselkedtek, ahogy emberhez illik. Ha pedig most összegezzük az eredményt, megállapíthatjuk: a vállalás minden pontját teljesítette a brigád. Külön megemlíthetjük, hogy Kiss Istvánból közben kőműves lett, Gulyás István pedig hamarosan vizsgázik. Minden bizonnyal ő is sikerrel. A Gelegonya-brigád még 1963 november 7-én nyerte el a szocialista címet. Azóta sem hagyott alább a munkakedv és a kőművesek nem felejtkeztek meg arról sem, hogy a tanulás nemcsak egyéni érdekük, hanem kötelességük is. Ezért járnak mindnyájan az üzemi akadémiára, amelynek anyagából májusban vizsgát tesznek. Mert a céljuk az. hogy ebben az évben ismét elnyerjék a szocialista címet Pásztor Béla VADÁSZ FERENC: A UzCftUaiMacUk A cég jó embere Ment Feri a csikorgó villamo. son. A perronon átsüvített a szél. Kevesen utaztak. Topogott, hogy ne fázzon a lába. Eszébe jutott újra Aliz és Kálmán, a beszélgetés a cukrászdái sarokban. Felsóhajtott: — Szépen együtt vannak — gondolta. Most kétszeresen érezte nehéz gondját. Két hete múlt, hogy Ka. tival az a baj történt a tüntetésen. Estig bent tartották a Hársfa ucában. Utána a szülei napokig nem engedték el hazulról. <5 pedig, mikor megunta a várakozást, gondolt egy merészet, és elment hozzájuk. Már előzőleg volt náluk egyszer-kétszer. Akkor úgy tűnt, szívesen látták. Ez. úttal éppen csak, hogy ki nem tessékelték. Kaszásné hellyel se kínálta. Azt mondta, fél, ha az ura hazajön, patáliát csap. — Miért? — kérdezte ő. Egy kicsit tetette magát, hogy az „Imi tata” ' Kunos Imre kőműves, a brigád legidősebb tagja. mi sem hagyjuk magunkat! Két- 1 szer sem kellett mondania, min- deni egyetértett vele. A Vállalásnál elsősorban a minőségi munkára gondoltak. Ami a kezük alól kikéiül, legyen kifogástalan. Sok összetevője van az egy főre jutó termelési értéknek: pontos j kezdés, a munkaidő kihaazaáláaa, Illetékesek válaszolnak A tartási szerződésekről A Népújságban megjelent „Tanácsadás a tartási szerződésekről” című cikk azt tartalmazza, hogy a tartási szerződéssel kapcsolatos eljárás illetékmentes. Ezen megállapítást megelőző részben a cikk azzal foglalkozik, hogy a vita esetében a felek az államigazgatási szervtől békéltető eljárást kérhetnek és ha ez netán nem vezetne eredményre, úgy a járásbírósághoz fordulhatnak a szerződés módosítása vagy a felbontása végett. A cikkből az tűnik ki, hogy mind az Csak 1! Több olvasónk szóvá tette, hogy Békéscsabán a Bocskai és a Fürst Sándor utcai közvilágítás nem kielégítő, valamint, hogy a Kiss Ernő utca és a Derkovics sor nincs kivilágítva. A Dél magyaron, szági Áromszolgáltató Vállalat békéscsabai üzletigazgatóságán e panaszra a következő választ adták: s..„A Bocskai és a Fürst Sándor utcán a közvilágítás szerelését még nem fejeztük be, csupán tízért helyeztük üzembe, hogy a végleges befejezésig sem maradjanak az utcák világítás nélkül E két áSamigazgatási, mind a bíróság előtti eljárás illetékmentes, holott ez a szabály csak az államigazgatási eljárásra vonatkozik. A tar. tási szerződésekkel kapcsolatos pe. rés eljárás a jogszabályokból ki- tűnőleg illetékköteles. A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy a Polgári Törvénykönyv a tartási szerződés felbontását nem ismeri, hanem csak annak megszüntetését Dr. Fodor György, a Megyed Bíróság elnöke 84-ben utcában a közvilágítás mindaddig nem fog tökéletesen üzemelni, amíg a Sebes utca sarkán, valamint a Kiss Ernő utcában lévő transzformátor-állomásokból a táplálást meg nem oldjuk. A Sebes utcai táplálást kábel hiánya okozza. A Kiss Ernő utcából viszont csak 1964-ben lehet a tápiá. lást megoldani és ekkor készítjük el a Kiss Ernő utca és a Derkovics sor közvilágítását is.” DAV békéscsabai üzletigazgatósága Félreértés történt A Békés megyei Népújságban megjelent „Békés megye legkorszerűbb sütőipari létesítménye lesz a gyulai kenyérgyár” című cikkel kapcsolatban szükségesnek tartom közölni, hogy az a rész, amelyben az építkezés 1*64-ben való biztos megkezdéséről tájékoztatja az olvasókat, nyilatkozatommal nein azonos. Nyilatkozatomban közöltem, hogy a beruházás kivitelezésének megkezdése az Ipar 1M4. évi beruházási tervjavaslatában szerepel. Álláspontom szerint a létesítmény megvalósítása feltétlen szükséges és a termelés megl lévő körülményeinek figyelembevételével Indokolt. Beszélgetésünk során azonban hangsúlyoztam, hogy a kenyérgyár építése l#M-ben csak akkor lesz megkezdhető, ha az Illetékes szervek az Iparág éves beruházási tervjavaslatát jóváhagyják és a szükséges pénzügyi fedezetet, valamint az építőipart kapacitást biztosítják. E feltételek teljesítése esetén a létesítmény az ötéves terv végére üzembe helyezhető. Vokány Béla iparigazgató I Hálnál utcai megállót nem tudják biztosítani A békéscsabai IV-es számú általános iskola nevelői kéréssel fordultak szerkesztőségünkhöz és közbenjárásunkat kérték, hogy a Hajnal utcához autóbusz-megálló, helyet biztosítsanak. Panaszukkal felkerestük a 8-as számú Autóközlekedési Vállalatot, ahol a következő felvilágosítást adták: „A Hajnal utcához kért megállóhelyet nem engedélyezhetjük, mert ez esetben az egyébként is sűrű megállóhelyeket még sűrűbbé tennénk. Ami pedig a 15—20 főt illeti, hogy ennyi szeméilyt érint a megálló létesítése, korrigálásra szorul, ugyanis e létszám he. tériként van meg, s nem naponta. A panasznak az a része, hogy a Békési útnál lévő megállót távolabb tettük a Hajnal utcától, megfelel a valóságnak, de szükségessé vált, mert a Békési úttorkolatnál lévó három megállóhely és a Szarvasi úttorkolatnál lévő két megálló az új KRESZ előirásainak nem felelt meg. Így az öt megállót összevontuk, s helyette kettőt létesítettünk. Ezen intézkedés a városi tanács és a városi rendőrkapitánysággal egyetértésben tör. tént.” Kásámét Károly igazgató ment. Mindermelk elmondták szegényt, fenyegették, lökdösték. —■ Hát most már mindegy — próbálta megnyugtatni Kaszás- nét — Kati hamar elfelejti. — Az is lehet, hogy felírták a nevét, a címét — dohogott tovább az asszony —, az egész csa. Iád meglesz bélyegezve. Még az apjának is az állásába kerülhet. Mit szólnának a cégnél, ha meg. tudnák? Kati sírt. Ellenkezett az anyjával. Öt pedig nyugtatni próbálta, ne sértődjön meg az anyja kifakadásai miatt. Milyen megható volt, amint erősítgette: —- Feri nem‘tehet róla, nem volt ott, én magam csináltam az egészet. Nem is bánom, nem szé. gyellem. A szemét is kikapartam volna annak a vadállat rendőrnek, mert megütött egy nyomorék asszonyt. Mégse várta meg Kaszást, el akarta kerülni a kellemetlen találkozást. Ha a lány apia goromba lenne, nem tűrhetné szó nélkül. De végül is, nem állhat oda veszekedni Kati apjával. Eljött. Azóta titokban találkoztak néhányszor. Aztán Kati biztatására egy es*e mégis elment. Kaszás otthon volt. Éppenséggel nem volt túlzottan barátságos, de az ellenkezője sem. Szűkén mérte a szót, aztán csak előhozta a dolgot. Végül legyintett: — Most már mindegy. — Látnivaló volt: arról is pontosan értesült, hogy ő, előző látogatásakor már megkapta a magáét. Kaszásné lassanként mégis le. csillapodott. Célzást tett rá, hogy neki nem volna kifogása ellene, ha együtt jár Katival — bár nagyon fiatal még a lány, ráérne — csak a politizálás aggasztja, mert Papp urat túlságosan érdeklik az ilyen dolgok. — Szükséges az — védekezett —, hiszen munkáról, bérről, életről van szó. Akkor Kaszás megpendítette: — A megélhetés senkinek se mellékes, de az ember más módon is elérheti a boldogulást. Én például a megbízhatóságommal és a szorgalmammal értem el, hogy jó embere lettem a cégnek. Egyszer talán azt is ki tudná járni — mondta —, hogy egy fiatal, ügyes szakembert felvegyenek javító-karbantartó lakatosnak. Meg tudná keresni azt a pénzt, amit a gyárban, s ez sokkal biztosabb kenyér volna. (Folytatjuk) * %
