Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-04 / 283. szám

1962. december 4, 4 Kedd Az orosházi piacon Lajosné őstermelő, f«khagy­­mát árusít. Messae vidéken híres az oroshá­­á piac nagy forgalmáról, amely még ilyenkor a téli időszakban sem hagy alább. Aki ide jön biz­tosan megvásárolhatja azt, amit keres: zöldségfélét, gyümölcsöt, tojást, tejet, baromfit stb. De néz­zünk csak saét egy kicsit, mit ta­lálunk mi? Kezdjük az elején! Mindjárt a piac bejáratánál találkozunk Gye­­vi Nagy Józseffel, a Sütőipari Vállalat mozgóárusával. Kosarai­ban ropogós kifli, briós, kalács, de nem hiányzik a finom orosházi banán sem. Igen sokan vásárol­nak. — Naponta 1300—1400 darab péksütemény is elfogy — mondja — Gyevi Nagy József, de még hozzáfűzi: — Szeretnek válogatni 9v asszonyok. Sokszor kell figyel­hogy lesz savanyított káposztánk is. Tizenöt mázsát készítettünk. A Szabadság Tsz standján özv. Kabódi Istvánná és Tóth Ferenc­­né árusít. A tsz főleg a kórháznak és a mezőgazdasági technikumnak szállít zöldségfélét, de a piacra is jut belőle. Húsz éve árusítja a piacon a szép sárga levestésztaféléket özv. Bikádi Istvánné. Ritkán visz be­anyja helyett jött ki. Panaszkodik, hogy nem megy a bolt. Biztosan többet is keresne, ha — mint szo­bafestő — a szakmájában dolgoz­na. Itt-ott új árut is találunk az ócskapiacon. Főleg Csehszlová­kiából származó hócipőket. Egye­sek nem tudják, hogy itt csak használt holmit lehet eladni. A vásárosok nagy zajt csapva ki-A péksütemény árus. rőté haza egy dekát is. olyan nagy a keletje. Németh Lajosné, akinek a férje a Béke Tsz nyugdíjas tagja, a háztáji földjén termelt zöldségfé­lét hordja a piacra. El kell ismer­ni, szép az áruja. Nem különben Sztojanov Borisznak is, aki — lát­hatóan — ért a mesterségéhez. Sok szép zöldségárut láthatunk még a piacon és bizony nem ér­demes idejönnie annak, aki a ver­senyt nem állja. Tokár István budapesti textilkereskedő. meztetni őket. hogy ne fogdossák össze az árut. A közelükben Kristóf Sándomé, a Békés megyei Kiskereskedelmi Vállalat dolgozója naéri a tejet, a tejfelt és a túrót A gyopárhalmi tejüzemből hozzák az árut Három forint a tej literje, de olcsóbb a tejfel és a túró is, mint máshol. *— Gyorsan elfogy minden. S ezt egy kicsit rossz szemmel is nézik a termelők — jegyzi meg Kristóf Sándomé. Sebaj, a vásárlók emiatt nem tesznek szemrehányást A tejpiacon szép rendben tarai­juk a betonasztalokra kitett árut. A vajat becsomagolják, a tejfelt és túrót betakarják. Használt a sok figyelmeztetés. Panasz nines, csak Basziszta Gyuléné tejtermék­árusító mondja: — Kevés a juhsajt, alig készíte­nek a termelők. Többet is el tud­na adni belőle. A zöldségpiacon, különösen a Dózsa Tsz standja közelében lá­tunk sok vásárlót. Közelebb érve tudjuk csak megállapítani, hogy mi vonzza az embereket ide. Sok káposzta, karfiol, karalábé, kelká­poszta, petrezselyem van a ládák­ban és minden a legjavából. Sza­bott árak vannak. S egy kis ösz­­szehasonlítás után mindjárt rájö­vünk: itt jóval olcsóbb is minden. •— Mennyi a forgalom, kérde­zem az árusítótól, Gulyás József­­nétőL «— Naponta általában meghalad­ja a 2000 forintot — válaszol, de lem mulasztja el megjegyezni ■aég: — írja meg az újságban, Néhány egyéni termelő Kiste lekről jött el. Bene Istvánné és Kollár Józseíné elégedettek az orosházi piaccal, hiszen még 10 óra sincs, és már mindent elad­tak. A hasznáttcikk-kereskedők so­rán csak panaszt hallunk. Nem megy a bolt. A párom pesti „tö­megcikk” árus mindent letarol. A kereskedők, de mi is még egy nálják portékájukat. Különösen Tokár István budapesti kereskedő igyekszik felhívni magára a fi­gyelmet. Közelebb megyünk. Hát bizony az üzletekben sokkal szebb és ízlésesebb textilárut is talál az ember. Itt tényleg szükség van a hangoskodásra. Kiderül aztán, hogy Tokár Ist­ván, Pálovics Béla budapesti lakos helyett is árusít, ami pedig már szabálytalanság A többi sátorban látható áruról mit írhatnánk? Jót alig, szabály­talanságot pedig nem tapasztal­tunk. Talán a giccsről lehetne még valamit: ízléstelen mintájú falvé­dők, asztal, és ágyterítők stb. Er­ről azonban már sok szó esett. Mi­nek ismételjünk? Csak útunk legvégén fedeztük M, hogy halat is lehet kaprai. A szarvasi Táncsics Tsz „tört be” hallal az orosházi piacra, — Ma 400 kilót adtunk el — mondja mosolyogva az elárusító­­nő. Aztán megtudjuk még, hogy a tsz a tél folyamán 150 mázsa halat hoz majd Orosházára. Minden pi­acra eljönnek... Főleg pontyuk és harcsájuk van. És ha megkapják az engedélyt, a gimnáziummal szemben boltot is nyitnak. Pásztor Béla Iíiú szakmunkás-jelölt • ■ ■ ■ Draskovics Karcsi a szakma szerelmese Irca még kisfiúsán hamvas, szinte lá­nyos. Hangja csak most mutál: tónus­­árnyalataiban a gyermekikor szopránja, és a fér­fi-orgánum lágy baritonja válta­kozik. Ha azonban a kamaszkor­­nak ezt a jellegzetes sajátosságát figyelmen kívül hagyjuk, s csak Draskovics Karcsi szavainak tar­talmát elemezzük: az emberré-vá­­lás sok szép jelét tapasztalhatjuk nála. A legszembetűnőbb jellemvo­nása a szerénység és a megfon­toltság, valamint a lelkesedés, ahogy választott élethivatásáról, a festő és mázoló szakmáról be­szél ... Mint mondja ez a 15 éves ifjú ember, hajdan üvegcsiszoló akart lenni. De egyszer, amikor apjá­nak otthon segédkezett a „fusi­zásban” — a lakás kdfestéséfoen — azt vette észre, hogy beleszeretett a szakmába. Ez azzal a könnyebb­séggel is járt, hogy nem kellett elmennie a szülői háztól... Oros­házán. az Építőipari Ktsz-nél je­lentkezett ipari tanulónak, felvet­ték és most Karcsi nagyon boldog. nevelőinek ezért és nem tudja megmon­dani, hogy melyiküket _______szereti jobban. S mi­lyen jólesik neki, amikor egy-egy jói elvégzett munkára amolyan Karcsi hálás is mesteri mértéktartással mondják: nem rossz. Első „nagy” alkotását azonban mégis otthon művelte. Befestette az ajtókat teljesen ön­állóan, s aligha látszik meg azo­kon, hogy egy első éves ipari ta­nuló műve. Egyik vágya most, hogy mielőbb megtanítsák meste­rei a „flóderozásra”, a bútorok erezésére. S van egy másik kí­vánsága is: hamarosan szeretne a KISZ-tagok sorába lépni, mert ezt igen nagy megtiszteltetésnek tart­ja. Érzi, tudja azonban, hogy mindezért még keveset tett. Ügy tervezi, hogy tovább javítja ta­nulmányi átlagát, valamint a szak­mai gyakorlatot és még több tár­sadalmi munkát végez. Már ed­dig is elég sokat dolgozott a kö­zösségért, például társadalmi mun. kában segített kifesteni az ifjúsá­gi házat. Távolabbi hogy ha ma d fel­szabadul, és ren­des keresethez jut, ____________tőle telhetőén se­gít szüleinek nevelni három ki­sebb testvérét. És tanul, művelő­dik majd állandóan, mert tudja, hogy csak az lehet igazán jó szak. munkás, hasznos ember, aki lé­pést tart az élet fejlődésével, napról napra gazdagítja tudását. Sz. F. L el­képzelése, 42 ház épült a mezőgyáni cigánytelepen Mező&yunban eltűn tek az egész­ségtelen putrik a cigánytelepen. A 350 főnyi lakosságú falurészben 42 családi házat építettek az utób­bi években. Az új háztulajdonosok főleg a környékbeli állami gazda­ságokban dolgoznak, többen ter­melőszövetkezeti tagok. A? általá­ban egy szoba, konyhás lakásók tiszták, otthonosak, szépen beren­dezettek, sokban megtalálható a csempetűzhely és a rádió. Ezenkí­vül — a község többi lakosaihoz hasonlóan — egyre jobban ruház­kodnak, öltözködnek a cigánytelep lakói i& Az idősebbek közül ezen a télen számosán tanulják a betűvetést és az olvasást, s egyre több cigány­­gyerek járja ki az általános iskola Vili. osztályát Középiskolás is akad köztük, sőt olyan is, aki fő­iskolát végzett. A községi tanács a cigánytelepet is bekapcsolja a falu „vérkeringé­sébe”. Járdákat épített a telepen, odavezettette a villanyt s a most elkészült törpevízmű vezetékét, [amelyen két kifolyó kutat szerel- I tek fel ebben a kerületben. Tudományos és mii szaki együttműködés a KGST-ben Mérik az élóualat. szer javasoljuk, hogy Tózsa Patkó Józsefné, Bauer Márton és Somlai Istvánné működését az illetékes szervek vizsgálják felül és végre tiltsák meg a piszkos, szennyes, rongyos ruhák árusítását az oros­házi piacon. Kolompár Istvánnal az ócskapi­acon találkozunk. Állítólag édes­j Mit is jelent az, hogy tudomá-Ínyos és műszaki együttműködés? Ez a kifejezés sok mindenre vo­­jnatkozik, a technikai tapasztala- 1 toktól, a tudományos kutatómun­ka eredményeitől, a technológiai és tervezési dokumentációtól kezdve a külföldi gyakorlaton és konzultáción keresztül a tudomá­nyos kutatómunka, a tervező és f.zerkesztőmunka koordinálásáig Nem kell szakembernek lenni ahhoz, hogy megértsük, milyen nagy lehetőségek és egyben ve­szélyek rejlenek ebben. A lehetőségek abból fakadnak, hogy felhasználhatjuk az illető te­rületen fejlettebb országok mű­szaki tapasztalatait, ingyenesen használhatjuk az elkészült doku­mentációkat, s a tudományos munkatervek koordinálása révén nemcsak óriási pénzösszegeket ta­karíthatunk meg hanem ami nem kevésbé értékes, megtakaríthatjuk a tervezők, konstruktőrök és tech­nológusok sok-sok idejét és erő­feszítését. Mindez azonban veszélyekkel is Irta: Alicja Solska ^ jár, mert valamely tevékenység túl széles keretei esetén az erőfe­szítések szétszóródhatnak, általá­nosságban vagy éppen keveset jelentő apró részletekben veszhet­nek el. A KGST a kérdés mindkét ol­dalával számotvetve elhatározta, hogy a műszaki tapasztalatok, do­kumentációk, tudományos ered­mények átadása kétoldalú szerző­dések alapján fog történni. Egye­dül a tudományos kutatómunka és tervezőmunka koordinálása törté­nik több oldalú szerződések alap­ján. A kölcsönös szükségletek és le­hetőségek kétoldalú összeegyezte­tése biztosítja a javaslatok gyors megvalósítását,, amelyek az évek folyamán egyre inkább nem csu­pán a saját lehetőségeknek, ha­nem a partner lehetőségeinek re­ális értékelésén fognak alapulni. A gyakorlat az elmúlt két évben két különböző formáját alakította ki ezeknek a kétoldalú tárgyalá­soknak. Az egyik ilyen forma: a kétoldalú tudományos és műszaki együttműködési bizottságok ülés­szakai, amelyek megvitatják két ország ilyen irányú kapcsolatai­nak egészét (pl. Lengyelország és a Szovjetunió, Lengyelország és az NDK). A másik forma a fő re­szortok, ipari üzemek, tudomá­nyos intézetek és tervező irodák közvetlen együttműködése. Ez az utóbbi forma igen pozitív eredmé­nyeket hozott például Lengyelor­szág és Csehszlovákia, Csehszlo­vákia—Magyarország együttmű­ködésében. Dokumentáció- és szakembercsere A két fél javaslatainak operatív megvalósítása révén (sürgős ese­tek bén a megvalósítás nemegy­szer két hét alatt végbement!) je­lentősen megélénkült tudományos és műszaki együttműködésünk az NDK-val, Csehszlovákiával és Magyarországgal. Megnövekedett az említett országokból kapott, il­letve azoknak Lengyelországból küldött dokumentáció mennyisé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom