Békés Megyei Népújság, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-10 / 107. szám
W62. május 10., csütörtök s Talpra állt a Zsadánji Állami Gazdaság1 — Egymillió forint nyereség a múlt évben — NEM SOKKAL AZUTÄN, hogy a Zsadányi Állami Gazdaságban az új vezetők vállukra vették a gazdaság gondját-baját, mi is ellátogattunk Orosiba. Néhány nap múlva „Nyereséges lesz-e az idén a Zsadányi Állami Gazdaság” című cikkünkben két oldalról próbáltuk latolgatni azokat a csaknem kilátástalannak vélt állapotokat. melyekkel a gazdaság új vezetői az első napokban szembetalálták magukat. Egyrészt az örökségként reájuk maradt munka- és pénzügyi fegyelem helyreállításáról, s az állattenyésztésben és a gépesítésnél elburjánzott hanyagságokról szóltunk. Másrészt azt próbáltuk bogozni: melyek 1961-ben azok az alapvető tennivalók, amik a nyereséges szinthez vezetnek. Amikor az említett cikk a múlt év tavaszán megjelent, a gazdaság dolgozói úgyszólván jót derültek. Különösen, amikor azokat a sorokat olvasták: adva van a lehetőség, hogy nyereséggel zárja az 1961-es esztendőt a Zsadányi Állami Gazdaság. Kezdetben még a főállattenyésztő is kételkedett ebben. S ez két tényezőből fakadt. Egyrészt abból, hogy a gazdaság dolgozói is látták a bajokat és nem hitték, hogy azokból tíz hónap alatt ki lehet lábalni. Másrészt ismeretlen fogalom volt itt a nyereségrészesedés. Különösen az aratás-eséplés idején kételkedtek az emberek, amikor egyik hét a másikat követte eső nélkül. A párt és a szakszervezet vezetői azonban következetesen ott álltak a gazdaság vezetői mellett. Jegyinák János elvtárs, mint igazgató kora hajnaltól késő estig a határt járta. Szervezett, utasítást adott, vitatkozott. S amikor mások már pihenőre tértek, ő még javában tanácskozott a főgépészszel, az aigronómussal, az állattenyésztővel, a brigádvezetőkkel a következő nap tennivalóiról. ENNEK A GAZDASÁGNAK fő profilja már a múlt évben is a sertéstenyészités volt. Ebben .az üzemágban azonban különösen sok volt a helyrehozjiivaló. A szervezettség mellett külön gondot okozott a szakszerű takarmányozás bevezetése, s hogy kevesebb takarmánnyal nagyobb súlygyarapodást érjenek el. Kőiben egymást érték a személyi viták, a személyi ellentétek, melyekre végső soron az igazgatónak kellett pontot tennie. A vezetők céltudatos irányítása végül is meghozta a nem várt eredményt. A kedvezőtlen időjárás ellenére is nyereséggel zárta a múlt évet a Zsadányi Állami Gazdaság. Kenyérgabonából a tervezett 16 mázsa helyett 18,47 mázsát takarítottak be. Takarmánygabonából 14 mázsás holdanként! átlagot irányoztak elő, és 14,23 mázsát értek el. Évelő pillangósokból is 1,10 mázsás holdanként! terméstöbbletet takarítottak be. Az év végi mérlegbeszámoló ismertetésekor a gazdaság igazgatója és főkönyvelője arról számolt be, hogy a sertéstenyésztésben is előbbrelépték. Az egy hónap alatti ráhizlalási terv 12,9 kilogramm volt, s ezt 15,9 kilogrammal túlteljesítették. A juhoknál 0,41 kilogramm súlygyarapodást határoztak meg az éves tervben, azonban ezt is sikerült túlteljesíteniük. Az értékesítési átlagárak is jól alakultak a tíz hónap alatt. 1960-ban 20,28 forint kilogrammonkénti áron értékesítették a hízott szarvasmarhákat a gazdaság régi vezetői. Tavaly a korábbi évhez viszonyítva, jóval alacsonyabbra tervezték ugyan a hízott szarvasmarha kilogrammonkénti értékesítését, azonban 24,04 forintért adták el. A hízott sertésnél is lényeges értékesítési árkülönbséget értek el. A kilogrammonként tervezett 16,79 forint helyett 17,77 forintért adták el hízósertéseiket. Kedvezően alakult 1961-ben különösen az állattenyésztésben dolgozók átlagbére. Amíg tavalyelőtt az egy főre eső havi átlagkereset 1315 forint volt, tavaly már 1463 forintra emelkedett. Ez kereken 11 százalékos növekedést jelentett. A pénzügyi fegyelem megszilárdításával az igénybe vett hiteleknél is csökkenést értek el. 1960-ban még hárommillió 178 ezer forint üzemviteli hitelt használtak fel ebben a gazdaságban. Tavaly az említett célra csak 639 ezer forintot fordítottak. Csökkent a termeléssel öszszefüggő általános költség is. A tervek szerint hárommillió 441 ezer forintot irányoztak elő termelési költségekre, amiből csak hárommillió 388 ezer forintot használtak fel. Vagyis a betervezettnek 98,4 százalékát. A múlt év márciusában még hihetetlennek tartott talpraállás beteljesedett: a Zsadányi Állami Gazdaság egymillió 20 ezer forint nyereséggel zárta a tavalyi évet. Ez kereken kétmillió forinttal jobb eredménj ' az 1960. évinél. A TAVALYI nehéz, de sikeres esztendő eredményei, mely végső soron nyereségrészesedés-osztással fejeződött be, nemcsak reményt, hanem munkakedvet is adott az embereknek. S ez kedvezően kamatozik jelenleg is a mindennapi munkában. Meglátszik ez a tavasziak vetésénél, az állattenyésztésben, a műhelyekben és a magtárakban dolgozóknál egyaránt. Igaz, az idén is lesz tennivaló bőven, különösen a sertéstenyésztésben, ahol jóval nagyobb tervfeladatot kell teljesíteni, mint tavaly. A gazdaságtól csaknem még egyszer annyi hízott sertést vár az idén a népgazdaság, mint tavaly. A múlt évi 2731 mázsa helyett ez év végéig ötezer mázsa a terv. Ezenkívül a Zsadányi Állami Gazdaság ezer vírus-süldőt, 730 tenyészkoca-süldőt, és 500 áru-süldőt kell, hogy átadjon a társgazdaságoknak. Ugyanakkor a jelenlegi 380 anyakoca-állomány felfrissítése is sürgős megoldásra vár, ami 190 anyakoca kicserélését jelenti. Ezzel párhuzamosan az idén csaknem duplájára kell növelniök anyakoca-állományukat. NEM LESZ EGYSZERŰ DOLOG mindezt valóra váltani, s az idén még nagyobb nyereséggel zárni az évet. Az adottság a növénytermesztésben és az állattenyésztésben azonban egyaránt adva van. Egyrészt úgy, hogy a múlt évben sikerült rendet teremteni a gazdaságban, másrészt pedig megvan a dolgozók szorgalma, s a vezetők jó .hozzáértése. Jegyinák elvtárs mellett nagy hozzáértéssel tevékenykedik Balázs Mihály, a gazdaság főagronómusa, Molnár József és Faragó Béla, a pénzgazdálkodás szigorú őrei, s az olyan brigádvezetők, mint Vincze László. Ha tavaly ezek az emberek a párt és a szakszervezet segítségével urai tudtak lenni a bajoknak, az idén már aligha bírna jelentőséggel azt kérdezni: vajon nyereséges lesz-e ebben az évben is a Zsadányi Állami Gazdaság? Balkua fanre Befejeződtek az ezüstkalászos tanfolyamok, vizsgáznak a mezőgazdasági szakmunkásjelöltek Megyénk termelőszövetkezeteiben minden évben sikeresen megszervezik az ezüstkalászos gazdatanfolyamokat. A múlt év őszén 48 helyen első és 27 második évfolyamot szerveztek. Szövetkezeti agronómusok, falusi és városi pedagógusok jelentős részt vállaltak a tanfolyamok vezetéséből. Fáradozásuk eredményes volt. Az idei tavaszon összesen 1760 szövetkezeti gazda adott számot e jelentős szakmai tanfolyam anyagából. Azok a szövetkezeti gazdák, akik a korábbi években jó eredménnyel megtartották beszámolójukat és szakmunkásvizsga-előkészítőre j elentkeztek, vizsgát tettek — nyolcvanötén — már a szakmunkás-bizonyítványt is megkapták. Jelenleg még két szakmunkáscsoport áll a számadás előtt. F,gyik zöldség-, a másik pedig szántóföldi növénytermesztő. Vizsgájukra május közepén kerül sor. Köziiletek, állami vállalatok, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek ügyeimébe! Értesítjük kedves megrendelőinket, hogy szövetkezetünk Sztálin úti szűcs-részlegét IV., Kiss Ernő u. 6. szám alá helyeztük át. Szűcs-részlegünkben vállaljuk midennemú női és férfi szőrmebundák, szőrmézelt készáruk, gépkocsivezetői bundák, őrbundák stb. javítását és átszabását a kívánságnak megfelelően. A bundák nyáron át történő molykár elleni megóvását és gondozását is vállaljuk. Torlódások elkerülése végett kérjük kedves megrendelőn, két, bennünket mielőbb felkeresni szíveskedjenek. Textilfeldolgozó Kisipari Termelőszövetkezet Békéscsaba Szűcsrészleg: Kiss Ernő utca 6. Telefon: 24—94. 237 Szalaí Béla kiváló dolgozó Szálas! akar silány-telep vagy kertészet? máson, hogy versenyre kelnek a szocialista cirri elnyeréséért. A brigád tagjai felajánlották, hogy a tervezett gépjavításon felül kijavítják a termelőszövetkezetek erőgépeit, aktívan bekapcsolódnak az újító-mozgalomba. Az újításért kapott összegeket továbbképzésükre: különböző műszaki és szakkönyvek vásárlására fordítják. Ezen kívül azok a brigádtagok, akiknek nincs meg az általános iskola VII., VIII. osztálya, megszerzik az esti tagozaton. A brigád legfiatalabb tagja, a 25 éves Szalai Béla 1959 óta dolgozik a gépállomáson esztergályosként, s jó munkájával nemcsak a Kommunista Ifjúsági Szövetség, hanem az MSZMP tagságát is kiérdemelte. Ez állandó jó munkára ösztönzi, s ennek elismeréseként kapta meg a gépállomás élüzem-avató ünnepsége alkalmával a Kiváló Dolgozó jelvényt. Egy hónappal ezelőtt határozta el ötvös József 12 tagú műhelybrigádja a Szarvasi Gépállo— Beszélgetés a Gyepes-csatorna pártján — Egy kis rövid beszélgetési szándékkal kerestük fel Patócs Mihály elvtársat, a sarkadi Kossuth Tsz párttitkárát. A beszélgetés fonala csakhamar a szövetkezet újdonságára, a kertészkedésre fordult, ezért úgy döntöttünk, hogy kimegyünk és nézelődés közben hallgatjuk meg, milyen tervei vannak a szövetkezet vezetőinek és gazdáinak, hogy két év után végre mérleghiány-mentessé tegyék gazdaságukat. A tavalyelőtti 320 ezer mérleghiány tavaly 802 ezer forintra ugrott. Azt gondolná az ember, hogy ez elvette a szövetkezeti gazdák munkakedvét. De nem a munkakedvvel volt itt baj 1960-ban és 6.1- ben sem, hanem azért vélt mérleghiányossá a Kossuth Tsz, mert nem tudott úrrá lenni gyorsan megnövekedett határa felett. 2460 holdon csak úgy lehet rentábilisan gazdálkodni, ha megfelelő számú állatállomány és különböző üzemág is van hozzá. Az állatállomány növelését csakúgy, mint a többi, hirtelen mégnövekedett termelőszövetkezetben, férőhelyhiány gátolta. A kevés állatból természetesen keveset is hizlaltak, s így nem szaporodott a bevétel. Az elmúlt két évben lényegében nem neveltek baromfit és kertészetük sem volt. Vásároltak ugyan ezer jércét törzsbaromfi-állománynak, de a pestis miatt azon is túl kellett adniok. Egyszóval a sok apró baj, az ez nincs, az nincs tetemes összegű mérleghiányhoz vezetett. Most azon vannak, hogy ezt megszüntessék. Idejében és jó minőségben vetették el a 120 hold cukorrépát (tavaly ez sem sikerült, csak 45 mázsa répatermést takarítottak be holdanként), ezenkívül vetettek 60 hold étkezési borsót, és természetesen különféle szükséges takarmánynövényt, hiszen ebben az évben 80 hízott marhát, 300 hízott sertést és 15 ezer vágóbaromfit akarnak értékesíteni. A bevételt növeli a 2000 gyöngyös is, amelyektől naponta ezer tojást értékesítenek. Ismét megpróbálkoznak a baromfi-törzsállomány beállításával is — remélhetőleg az idén nagyobb sikerrel —, éppen akkor várták a megrendelt ezer darab erre a célra előnevelt jércét. A jövedelmezőség lényeges növelését várják a kertészettől is. Egy kicsit későn, március vége felé láttak hozzá 270 üveg alatt a palántaneveléshez, de már kiültettek öt hold korai káposztát, elvetettek négy hold sárgarépát, négy hold petrezselymet, három hold hagymát, s most az öt hold dohányon és az öt hold dinynyén a sor. Ceglédi Gábor, a kertészet vezetője elmondotta, hogy a 270 kertészeti ablak közül 210-nek 6 és az egyik műhelymunkás készítette el a rámát, házilag. Azóta kaptak háromszáz gyárilag készült ablakkeretet, s még várnak 130-at. — Lassan odáig érünk, hogy egy jókora kertészethez rendelkezünk palánta-clőnevelő felszereléssel, vizünk is van elég a Gyepes-csatornából, meg aztán itt van közel a permetező-öntözőberendezés vízvezetékit ál ózata is. Azonban egyelőre „betolakodók” vagyunk itt a MÉK szálastakarmány-télepén. Most folyik az alkudozás a MÉK-kel. Mi felajánlottunk egy hasonló nagyságú területet ugyanígy bekerítve, de egyelőre nem született egyezség. Pedig itt, az élőcsatorna partján sokkal alkalmasabb a hely a város lakosságának ellátásához szükséges zöldségtermelésre, mint szálas takarmány-telepre. Egyébként is, a telepen évek óta csak néhány kupac szalma áll, a terület nagy részét magánosok bérelték lucerna és kukoricatermelésére. Mit lehet erre válaszolni? Mi a magunk részéről igazat adunk Patócs Mihálynak és Ceglédi Gábornak: azt a helyet valóban sokkal gazdaságosabban lehet kertészkedésre használni és arra is kellene használni mielőbb, hogy ezzel is megoldjuk végre » zöldségellátás problémáját. A szálastakarmány tárolására megfelel az ennél sokkal gyengébb minőségű föld is. A MÉK vezetői minden bizonnyal megértik ezt és hamarosan elfogadják a Kossuth Tsz csereajánlatát. Annál is inkább, mert ennek a termelőszövetkezetnek valóban minden lehetőséget meg kell ragadnia ahhoz, hogy ne csak a mérleghiány veszélyét küzd je le, hanem évről évre mind nagyobb jövedelmet biztosítson tagjainak. rt > 41 Kukk Imre
