Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-18 / 90. szám
1962. április 18., szerda NÉPÜJSMG 3 Megalakult a Textilipari Tudományos Egyesiét megyei ipargazdasági szakcsoportja A napokban tartotta alakuló ülését a Békéscsabai Kötöttárugyárban a Textilipari Műszaki és Tudománj'os Egyesület (TMTE) megyei csoportjának ipargazdasági szakcsoportja. A szakcsoport a Gyulai Harisnyagyár, a Békéscsabai Pamutszövő, Ruhagyár és Kötöttárugyár ipargazdasági szakembereit fogja össze. A szakcsoport legfőbb feladata, hogy előadások, klubnapok, tanfolyamok és egyéb összejövetelek rendezésével lehetővé tegye az ipargazdasági szakemberek továbbképzését. Ebben a törekvésben nagy segítséget nyújt a TMTE központi ipargazdasági szakosztálya is azáltal, hogy rendszeresen tájékoztatja a vidéki csoportokat a központi szakosztály életéről, munkájáról, eredményeiről. Ez a kapcsolat minden bizonnyal csak erősödni fog, mert a központi szakosztálynak is törekvése, hogy a vidéki ipargazdászokat, akiknek továbbképzésére nem sok lehetőség adódik; segítse, támogassa. A megalakult szakcsoportnak éppen azért, mert a vidéki szakembereknek kevés lehetőség kínálkozik a továbbképzésre — minek következményéképpen sokan Budapestre kényszerültek — feladata tehát komoly. Az egyesületi élet kifejlesztésére annál is inkább szükség van, mert pártunk és kormányunk határozata alapján a vidék iparosítása központi feladat, ennek viszont elengedhetetlen előfeltétele többek között, hogy elegendő szakember álljon rendelkezésre. Ez viszont csak úgy biztosítható, ha megvan ennek előfeltétele: mozgalmas egyesületi élet, mint a vidék egyedüli szakmai kulturális központja. Ezzel a céllal alakult meg a megyei textilipari közgazdászok csoportja, mintegy 40 taggal. A szakcsoport még az ez évi munkatervébe vette többek között; a tagtoborzást, egy ősszel beinduló szervezési tanfolyam megszervezését, szeptemberben egy egésznapos, a megye összes különböző iparágú vállalatainak vezetői részére, a szocialista iparvállalat vezetési módszereivel foglalkozó ankét megrendezését, amely a sikeres budapesti ankétnak vidéki megismétlése lenne. Az alakuló ülést előadás követte, melyet Frank Tibor, az TMTE ipargazdasági szakosztályának budapesti titkára tartott. Az üzemszervezés helyzete és fontossága a textiliparban címmel. A színvonalas előadást vita követte, amelynek során a textilipari közgazdászok kifejtették nézeteiket. A hoz. zászólásofcból a jelenlévők azt a következtetést vonták le, hogy a szervezéssel többet kell foglalkozni, mert az egyedüli olyan intézkedés, amely úgyszólván minden beruházás nélkül, jelentős mértékben növeli a termelékenységet, hozzájárul a vezetés színvonalának emeléséihez, amely feltétele a rejtett tartaléknak, mint a gazdaságos munka kimeríthetetlen forrásának további feltárásához. Krnács Pál a megyei TMTE-csoport ipargazdasági összekötője Együtt Jóban-rosszbstn Tavaly ősszel cikket írtunk a békési Október 6 Termelőszövetkezetről. Akkor azt mondtuk, sok még a javítanivaló, alapos munkával rendbe kell szedni a termelőszövetkezet portáját. így látták a vezetők, a termelőszövetkezet tagjai, s ezen a véleményen voltak a község vezetői is. Pár hónap óta sok minden megváltozott ebben a termelőszövetkezetben, bizakodóbbak a szövetkezet vezetői, egyértelműbben nyilatkoznak a termelőszövetkezeti tagok. Amikor kinn jártunk, a szeszélyes tavasz épp hogy kiengedte az embereket a földre, de a nagy termelőszövetkezet minden birtokán pár nap óta már javában folyt a munka, készítették a magágyat, vetettek, serénykedtek a kertészek, s az istállók környékét takarították az állatgondozók. Csalogatja az embert a várva várt napfény, hát sétáltunk az elnökkel, meg a párttitkárral, körülnézni a termelőszövetkezet központjában, s ott, ahol embereket láttunk dolgozni. ...jellemző... A kertészetben sokan dolgoztak. Lekerült a szalma az üvegekről. A tavasz érleli a palántákat, s jó páran az új hollandi ágyakat készítették. Itt dolgozott Szabó István is, aki már évek óta tagja a termelőszövetkezetnek. Az ő mondását tettük írásunk elejére, azért is, mert mindenen túl ez a legjellemzőbb a mostani hangulatra. — Együtt vagyunk jóban-rossz-Több évi mulasztás idézte elő a burgonyahiányt Beszélgetés a MÉK vezetőivel az ez évi zöldségtermesztésről A háziasszonyok nem kis boszszúsága az, hogy a piacon egy kiló burgonyáért 6 forintot, egy kiló hagymáért 8 forintot, egy kiló petrezselyemért pedig 16 forintot is kémek, s hogy ezeket a cikkeket földművesszövetkezeti és állami boltokban mind ritkábban tudják a megszokott, stabil áron beszerezni. A földművesszovetkezeti és állami zöldségboltok jó részét a Szövetkezeteik Békés megyei Értékesítési Központja hivatott zöldségfélékkel ellátni, ezért felkerestük annak vezetőit, s megkérdeztük Török Imre igazgató elvtársat: mit tett a MÉK az elmúlt évben a megye lakosainak zöldségellátásáért. — Az elmúlt évben 3700 vagon burgonyát, hagymát és zöldséget vásárolt fel a MÉK. Ezen belül burgonya 587 vagon, vöröshagyma 896 vagon, petrezselyem 20 vagon, sárgarépa pedig 40 vagonnal volt. E cikkek jó részét, többek között 280 vagon burgonyát tartósítottunk, ezzel együtt ősz óta összesen 870 vagon burgonyát hoztunk forgalomba. Nem akarjuk dicsérni magunkat, de úgy érezzük, hogy mi megteszszük a kötelességünket. Annál is inkább, mert hiszen a MÉK fő feladata nem a helyi lakosság burgonya- és zöldség-ellátásának biztosítása, hanem az, hogy mindabból, amit szerződésre termeltet, elsősorban a Békés megyére jutó exportkötelességeket, a konzervgyárak nyersanyagszükségletét és a nagyvárosok ellátását biztosítsa. Ezeket a fő feladatokat az utóbbi időben fel kellett borítanunk. Nagyon érdekes, ha visszapillantunk a korábbi évekre. Például 1950-ben mindössze 40 vagon burgonyát vásároltunk fel, s 1951 tavaszán öt vagon kiváló minőségű gülbaba-fajtát kénytelenek voltunk takarmányként értékesíteni, mert nem volt rá vevő. Ez a helyzet 1955-ben ismét megismétlődött, amikor a télire tárolt 82 vagon burgonyából 15 vagonnal kellett takarmányozási célra értékesíteni. — Mindezt csak az igények növekedésének érzékeltetése miatt említettük meg, s azért, mert az igények növekedésével nem járt együtt a termelés növekedése, sőt ez inkább csökkent. Art, hogy most pillanatnyilag burgonyahiány van, nem annyira az elmúlt évi szárazság, hanem az idézte elő, hogy a korábbi években elhanyagoltuk megyénkben a burgonyatermelést, főleg a vetőgumó biztosítását. Megtörtént a termelőszövetkezetek felfejlődése idején, hogy a tszek vezetői 12 kiló kukorica ellenében lemondtak 12 mázsa vetőburgonya-gumóról. Természetes, hogy a szövetkezetbe lépő gazdák szívesen vitték be a 12 kiló kukoricát, a 12 mázsa vetőgumót pedig megetették a jószágaikkal, enyhíteni a burgonyahiányt azzal, hogy külföldről rövidesen mintegy negyven vagonnal érkezik csupán Békés megyébe. Ez a mennyiség azonban rövidesen elfogy, hiszen nagy a kereslet. Ráadásul a kapott burgonya egy részéből ültetési igényt is kell pótolnunk. Ha a burgonya vetésterülete nem növekszik, akkor a jövő télen újra hiány mutatkozik ebből a fontos közélelmezési Cilikből. Nagy hiba az, hogy a termelőszövetkezetek jó része amellett, hogy nem igyekszik burgonyát termelni, szinte elveszi a lehetőséget a szövetkezeti gazdáktól is a burgonyatermeléstől azzal, hogy csak akkor méri ki a háztáji földet, amikor az már be van vetve kukoricával. S ez nemcsak burgonyahiányt, hanem hagyma- és zöldséghiányt is idéz elő. Például hogyan vessenek burgonyát és zöldséget a békéscsabai Kulich Gyula Tsz tagjai, akiknek egy része Csabaszabadiban, más része» pedig Szentmiklóson kapja meg a háztájit, majd valamikor, amikor már kikelt a kukorica? Ugyanez a helyzet a mezőkovácsházi járásban is, ahol évekkel ezelőtt korlátlan mennyiségben tudtunk például petrezselymet felvásárolni. — Erre az évre 57 hold petrezselyem, 2215 hold étkezési hagyma, 340 hold dughagyma, 1591 kh étkezési és 350 hold új-burgonya termelésére kötöttünk szerződést. Amint már említettük, a leszerban, s ha most kevés is volt a munkaegység értéke, nem csüggedünk. Tudja, gazdagoknak érezzük magunkat. Közbeszól az elnök, Sztankó Mihály: — Nemcsak érezzük, azok is vagyunk. Fiatmillió 400 ezer forint a szövetkezet vagyona. S egy év alatt másfél milliónál többet gyarapodott. Hát ez is sokat jelent. Üjra csak Szabó bácsi: ...ha tele van a ládafia... — A tavalyi közgyűlésen, amikor a tervet hagytuk jóvá, mondtam is a többieknek, hogy fuccs lesz az idei munkaegység értékének. Hát ott voltatok — fordul a többiek felé —, hallottátok. Értem én már a csíziót, tudom, hogy ha sokat tervezünk a vagyonhoz, kevesebb lesz a mi asztalunkon. Én azért nem bántam meg. Ügy vagyok vele otthon is, hogy ha tele van a ládafia, akkor könnyebben érzem magam. S bármerre jártunk, így vélekedtek az emberek. Persze nem üres szavak ezek, amit az újságírónak mondanak ilyenkor, s ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a télen 26 új tagot vettek fel a termelőszövetkezetbe. Bíznak a tagok, de bíztak a még kívülállók is. Ha az idő engedi, akkor az idén 30 forint körül fog fizetni a munkaegység a prémiummal együtt. Nem terveztek sokat, csak közepesen, úgy, hogy el is érhessék. Egyébként is a módos takarékosság jellemző erre a termelőszövetkezetre, nem sietnek r.agy szavakat mondani, hanem okosan, gonddal megtervezett életet teremtenek. Tavaly azt írtuk, hogy baj van a takarmánnyal, nem bánnak vele gondosan, s az állatok, meg a jövedelem fogja ezt megsínyleni. Ma arról számol be az elnök, hogy mé_ rik a takarmányt, s bár nem bővelkednek benne, de újig kihúzzák szépen, takarosán. Azt is írtuk a múltkorában, hogy a vezetőség nem bízik a tagságban. S most a párttitkár, Buzi József elvtárs, aki akkor ezt a problémát felvetette, már arról számol be, hogy az összefogásra, a tagok munkaszeretetére apellálnak. Egyre több az olyan példa, hogy egy-egy termelőszövetkezeti tag jó munkáján, gondosságán múlik sok-sok érték megtartása. Találkoztam a tsz központjában dr. Ürmösi Józseffel, a községi állatorvossal, aki sokat jár ebbe a termelőszövetkezetbe. Ö mondta el, hogy a termelőszövetkezet csibetelepén 5000 csirke közül alig hullott el pár darab. Még egy százalékos sincs az elhullási arány. — Nem tudom, találsz-e a megyében még egy tsz-t, ahol ezzel dicsekedhetnének — mondta. Az endrődi Bázakalász Tsz életéből Az elmúlt napokban ünnepi KISZ-taggyűlést tartottak az endrődi Búzakalász Termelőszövetkezetben. Az ünnepi gyűlésre meghívták a község volt vöröskatonáit is. A megjelenteket Hanyecz Béla KISZ-titkárhelyettes üdvözölte, és beszámolójában ismertette az elmúlt 5 év eredményeit. Fekécs Mihály elvtárs, volt 19-es vöröskatona felszólalásában felelevenítette a tanácsköztársasági időket. Utána megvendégelték a veteránokat, és hosszú, estébe nyúló baráti beszélgetésben ért véget az összejövetel. Az elmúlt napokban az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalatnak 2100 darab rántanivaló csirkét adtak el, amelyből 39 ezer forint jövedelem származott. Hamarosan újabb háromezer darab kerül átadásra. A felszabadult épületbe a fertőtlenítés után hatezer egyhetes előnevelt kacsát kapnak, amelyek mint pecsenyekacsák kerülnek majd átadásra. o A szakkáder-képzésben sem marad le a termelőszövetkezet. A tél folyamán 16 tsz-tag végezte el az Ezüstkalászos tanfolyamot. a Az Állatforgalmi Vállalatnak eddig 55 darab hízómarhát adtak át 310 mázsa súlyban, amelyért 350 ezer forintot kaptak. vagy pedig étkezésre értékesítették a piacon. Sajnos most is nagyon sok vetésre alkalmas burgonya kerül közfogyasztásra. A MÉK ez évre mindössze 1591 hold burgonyavetésre kötött termelési szerződést a termelőszövetkezetekkel, s ehhez biztosította is a vetőgumót. Emellett a tsz-ek és a háztáji gazdaságok még mintegy 1500 holdat vetnek el. Lényegében így mintegy 3600 hold burgonyavetés lesz a megyében. Ezzel szemben legalább 6000 hold kellene, hiszen megnövekedett a napköziben étkező gyermekek, de az üzemi konyhákban, a vendéglőkben és egyéb intézményekben étkező dolgozók száma is. — Most pillanatnyilag tudjuk ződött és felvásárolt mennyiségből elsősorban az export, a konzervipar és a nagyvárosok lakosságának igényeit akarjuk kielégíteni, s csak ami ezen felül megmarad, azt tudjuk a megye lakosságának rendelkezésére bocsátani. A feladat az, hogy megyénk lakosai, különösen a termelőszövetkezeti gazdák igyekezzenek kertjükbe minél több burgonyát, hagymát, zöldséget vetni. Ne történjen meg jövőre az, ami az idén megtörtént, hogy Gyomáréi, Kevermesről és a megye más részéről is Békéscsabára jártak burgonyát, hagymát és petrezselymet vásárolni a háztáji földdel rendelkező termelőszövetkezeti gazdák is — fejezte be nyilatkozatát Török elvtárs. ...Nemcsak a bugyelláris... Nem is az a lényeg, hogy van-e máshol ehhez hasonló példa, hanem az, hogy a békési Október 6- ban már valóban dicsekszenek az ilyesmivel. Azt mondta Szabó bácsi: „Együtt vagyunk jóbanrosszban.” Amikor eljut idáig egy közösség, amikor már nemcsak a bugyelláris vastagságát, hanem az egész vagyon értékét számolják, amikor az emberek összefogására, a közös szeretetére hivatkoznak, akkor már túljutottak azon a fokon, hogy a jövő probléma előttük. A békési Október 6 Termelőszövetkezet jövője biztosított, nemcsak a milliós vagyonnal, hanem — ami ennél is többet ér —, a közös munka szeretetévél. Kiss Máté
