Békés Megyei Népújság, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-18 / 115. szám
WW mi jus IS., csütörtök népújság 5 A munkásőr-parancsnokok gyakorlatán Az elmúlt héten megyénk munkásőr-parancsnokai egészhetes gyakorlaton vettek részt, ahol a következő kiképzési év feladataival ismerkedtek meg. A lőszá- mok bemutatóján mi is részt vettünk, s megtudtuk, hogy míg eddig csak fekvő testhelyzetből hajtottak végre lövészetet munkásőreink, a jövő kiképzési évben fekvő, térdelő, tavasszal pedig már álló testhelyzetből is gyakorolják a tüzelést. A lövészeten kívül az egy hét alatt bemutatták a parancsnokoknak a harcászat, a híradás, a tereptan, a térképvezetés és más kiképzési tárgyak oktatási módszereit is. Tűz térdelő testhelyzetből Szalontai Sándor mozdony-segédkezei# a pisztolylövészet követelményét mutatja be ;■ % Máma*,. í ' - ' ’-iiltill . VV ítntíU&zLU, D wműmm •r. Kiismer .József, a Józset Szanatórium orvosa fekvő testhelyzetből géppisztollyal le A munkásőr-parancsnokok egy csoportja a lövészet figyelése közben.-AWAV.WWWUWólVWdWWZAVAVSWVW« KEDVES Iván Dávid bácsi ott Nagybánhegyesen, ugye emlékszik ennek a cikknek olvasása közben í arra az estébe nyúló tanácsházi >, délutánra, az egybegyűlt nők, fér. 5j fiák hasznos beszélgetésére? Maga 5 el is mondta ott nagyon szépen, í egyenesen és egyáltalán nem ti- í tokképen — ezért is vagyok bátor ij közokulásul itt megírni —, hogy nem gyerekjáték rászokni az újra, de nem is utolsó dolog! Kár, hogy nem volt akkor kéznél egy jóféle hangfelvevő, hogy Dávid bátyám okos. ízes és az emberi szív tiszta indulatjával, becsületes őszinteséggel mondott szavait az elrohant percekből kiragadhattuk volna. Gondolatai közlést követelnek. ezért hát ón, az íródeák a magam egyszerű módján tolmácsolom az esetet. HOGYAN IS KEZDTE Dávid bátyám, mikor szóba került a nagybánhegyesdek életének, s ebben a Csehszlovákiából ide származótoknak, közöttük magának is a gondja, öröme? így mondta: — Ami új, az sose jó, legalábbis úgy véltük, a régi világban. Mikor az osztrák—magyar időkben Ferenc József uralkodásából a Benesékébe lükődtünk, azt mondtuk; eddig se volt tejfel, de most már a mi életünket végképp megette a fene. Ám, azok egyre mondogatták, hogy náluk „demokrácia” van. Hát az olyan is volt, afféle polgári-sütetű, azonban engedékenyebb állapotú, mint a bécsi úri vezénylése a népnek. Az adónk attól nem lett ugyan kevesebb, mégis, más az, ha teszem, a prágai utcán belebotlottam valamelyik miniszterbe, s az szóba- állt velem. Idővel bele is illeszkedtünk az ottani helyzetbe. Igen- ám, de jött az 1938-as terület-csa- tolgatás és mi a Horthy-rendszer- ben megint kezdhettünk egy újabbat. Persze sok minden nem tetszett abból az életből, mire „piszkos kommunisták” lettünk. Behúztuk a nyakunkat és úgy próbálkoztunk tovább abban az „újban” mi. kisebb-nagyobb köblű parasztok. Aki bírja, marja. Kaparj kurta, ! neked is jut. Ilyen muszáj-betyár módon élödtünk. — Ne vágd le a disznót, mert jobb ruha kell. Ne Rendelkezés a kisiparosok és magánalkalmazottak személyi igazolványáról A Belügyminisztérium az egységes gyakorlat kialakítása érdekében tájékoztató rendelkezést adott ki a kisiparosok, kiskereskedők, ezek alkalmazottai, valamint a szabadfoglalkozásúak foglalkozásának a személyi igazolványba való bejegyzéséről. A rendelkezés szerint a kisiparosok, vándoriparosok, házi iparosok, továbbá a magánkereskedők foglalkozását az engedély kiadásakor kell a személyi igazolványba bejegyezni. Ha az iparűzés, illetve magánkereskedői foglalkozás bármely ok miatt megszűnik vagy szünetel, a megszűnést az engedély beszolgáltatásakor azonnal be kell jegyezni. A bejegyzéseket az állandó lakóhely vagy munkahely szerint illetékes helyi tanácsok végzik. A magánmunkáltatóknál alkalApróhirdetéseK ,bh méhcsalád eladó. Bővebbet Do- zá hídnál,' Bartaius gátőrnél. 81 fogástalan állapotban lévő szorzógé- ket keresünk megvételre. Ajámlato- t kérjük a gép típusénak, állapotá- k és eladási érának megjelölésével Pamulszövőipari Vállalat mezőberé- 'i gyára. Mezőberény címre elkülde239 aao B-tenor szakszofon Hajdú hang- erésznél, Orosháza, postával szem«189 Elarlók vagy kismotorkerékpárért becserélhetők 350 DKW, 500 Ariéi oldalkocsis, Csepel, Sachs motorkerékpárok, Mercedes személygépkocsi, kerékpárok, húzókocsi, autogénhegesztő, varrőgép, fényképezőgépek, tejszeparátorok, jégszekrény, használt műszaki cikkek adásvétele Orosháza, Tompa utcai víztoronynál. l1?85 Számológépek, írógépek beszerzését magánszektorból, termelőszövetkezetek részére garanciával vállalom. Ha- i.angvölgyi Lajos. Budapest IX., Bor- áios tér 3, 14,1 mázott munkavállalók munkaviszonyát szintén az állandó lakóhely vagy munkahely szerint illetékes helyi tanácsok jegyzik be, a munkáltató által kitöltött munkakönyv és SZTK-be jelen tő alapján. A magánalkalmazott személyi igazolványát és munkakönyvét a munkáltató, illetve megbízottja köteles benyújtani az illetékes tanácshoz, a változás bevezetése végett. A magánalkalmazottak személyi igazolványába történő bejegyzésekre vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók az SZTK- nál bejelentett háztartási alkalmazottakra és hasonló foglalkozásúakra is. A rendelkezés végül kiemeli, hogy a szabadfoglalkozásúak (festőművész, zeneszerző, zeneművész, magánénekes, író stb.), napszámosok, alkalmi munkások, földművesek és hasonló foglalkozásúak működését a személyi igazolvány munkahely rovatába bevezetni nem kell. , végy ruhát, hogy megtoldhasd a földecskét. Aztán se disznó, se új ruha, se föld, mert elvitte a betegség meg az újabb adó. De a történelem kereke forog. Egyszer, a veszekedett háború után, megint újabb állapotba kerültünk; egyrészt odaátról ide Bánhegyesre, másrészt pedig a nagy közösséggé válásba, őszintén szólván hüle- deztem. hogy ebből vajon mi istencsudája támad megint? Végre már megállapodnék azon a néhány holdacskán, gondom-bajom leülepedne valahogy, s akkor ismét ez az új fölbolydulás. Már csak így mondom. Ne kívánják, hogy mindig dicsérő kritikát hangoztasson az ember. Emlékszik Dávid bátyám, hogy ennél valaki közbekiáltofct: — Mindegy, csak az alapvető dolgokban értsünk egyet! MAGA A TÖBBIEKKEL r- bólintott, hogy úgy igaz, majd tovább hömpölygette megáradt gondolatait: — Hogy az egyéni teher gyeplőjét letettem, s ott álltam a tagság karjaira hagyottan, bizony megijedtem. Most aztán hogyan tovább? Miből fogok megélni? A fiatalok kacagnának az efféle ijedelmen, hiszen — mondhatnánk —a közösbe születtek bele. Ök már ilyen mindnyájunknak való levegőt szívnak magukban. En azonban berzenkedtem még. Csak az nyugtatott némileg, hogy az idő majd legyűri bennem ezt a viszolygást, Meg aztán Lenin könyvét is olvasgatom újabban, s abban az van egy helyen, hogy minden újnak, ami öreggel terhes, erőszak a bábája, vagyis hát nem egykönnyen válik bennünk otthonossá a más, az új, ha még olyan jónak, hasznosnak látjuk is maj- ÓÍX>ő<>OC><>OOőO<KKKK>OőOOőt><K>őOőŐőőO<>őOOő<>őőŐOOŐŐOOC dán. Bizony magunkká kell gyömöszölni elébb, hogy valóban a miénknek is érezzük. A szegé- nyebb-féle parasztembert az idők folyamán sokszor, sokféleképpen becsapták, így aztán bizalmatlan némelyike még most is, amikor í>edig már káros a bizalmatlansága, visszafordul, ha rádudál az autó, mert a fülének se hisz. De ha nem legyőzni, hanem meggyőzni akarják a magamfajta embert, akkor megy minden, mint a karikacsapás. Ám hogyan győznek meg engem példának okáért arról, hogy a „dolog-nem szeretem” Hitvány Jakabja is éppen annyit kapjon a tagság munkával gazdaggá terített asztaláról, mint a dolgosa? Mert van ilyen nálunk. Már jóval elébb befordítottam volna két lovamat, szekeremet a tsz kapuján, ha nem látok ilyesmit. Ne nehezteljenek, amiért így követelek. Nem dől össze a világ, ha az ember rendet, igazságot követel. Bár olyan életet tudjunk teremteni, hogy mindenkinek naponta tyúk főjön a fazekában éa muzsika szóljon mindenütt!... UGYE, KEDVES IVÁN DÁVID BÁTYÁM, milyen csudás zengése van a szívből jövő tapsnak! Mert megtapsolták, emlékszik rá, biztosan, meg arra a sok elismerő pillantásra is, ami annak a papírnak az asztalra helyezésekor érte. Melyiknek? Hát amelyikben aláírásával bizonyította, hogy szívesen járat újságot. Most is előttem látom, amint karját • széttárva kijelenti: — Az ember örökké éhes a világ híredre, kicsire, nagyra egyaránt. Ha nem hallgat rádiót, nem olvas újságot — elmarad .:. Huszár Rezsi c VAN EGY JAVASUNK Az „akadémikusok*1-hoz Az újság adott hírt róla először, de nem az újságírók találták ki. Valaki azonban mégis kitalálta, hogyha nem csinál sokat (vagy semmit), akkor is ér valamit, mert a semminek ad egy kis csiklandós nevet — s mindenki hasra- vágódik előtte. Valami ilyesmit csináltak ezek a társadalmi „akadémikusok” is. Hogy is kezdődött? Egy nemes munka áll a társadalmi szervek előtt. Értem a TIT-et, a népfrontot, a nőtanácsot, a művelődési otthont és még a KISZ-t is. A nemes munkát az az óhaj követeli, hogy több csirkepaprikást, több bécsit, több kalácsot — embere válogatja: én több ró- sejbnit is szeretnék enni. Ha többet akarunk enni, többet is kell „termelni”. Ha többet akarunk termelni, akkor nagyüzemet kell csinálni. No, ez meg is van már. De még valami hiányzik. Hogy egy hasonlattal magyarázzam, a faluban már ott van az „automatagép”, de némelyik (elég sok) parasztember még odahúzza mellé az ülőbakot, s az ölébe fogva — mondjuk — a cipőt, kézzel talpalgatja. Ahelyett, hogy bekapcsolná az automatagépet. Persze sántít a hasonlat. Jobb így: a mezőgazdasági nagyüzemben kisüzemi módszerekkel gazdálkodnak. Hát ez nem jó, így sokat kell várni a napi csirkepaprikás adagra. Ezért nemes ezeknek a szerveknek a munkája: tanítják a parasztembereket az „autómatagép” használatára. Itt van azonban ez a „nesze semmi, fogd meg jót’. Indítottak akadémiákat. Mező- gazdasági akadémiákat. Óriási! Akadémiai végzettségű juhászaink, traktorosaink és libapásztoraink lesznek. Ez igen, ez klassz — gondolta először az ember, amikor elolvasta az újsághírt. Utána aztán sajnálattal megtudtuk, hogy ezek az akadémiák csupán S —4 előadásból állnak, s már ömlesztik is « szakembereket. A napokban egy értekezletet hallgattam. A Szolnok megyei Pártbizottság első titkára frappánsul jellemezte ezeket 'az egyhónapos akadémiákat: „Ezek az akadémiák csak arra jók, hogy hangzatos nevükkel eltakarják a semmit.” Hát nincs igaza ? Van nekünk jó néhány mezőgazdasági akadémiánk. Igaziak. Ne csapjuk be se magunkat, se másokat, hagyjuk meg a címet és a rangot nekik. A TIT, a népfront, meg a többiek pedig szervezzenek felnőtteknek 8 osztályos iskolát, meg sok jó ezüstkalászos tanfolyamot. Nem ezüstkalászos akadémiát (!), hanem tanfolyamot! így okosodnak a falu emberei, megtanulják, hogyan kell kezelni a mezőgazdasági „automatát” — s lesz sok rántottcsirke, meg ró- sejbni. va—ti—
