Békés Megyei Népújság, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-27 / 123. szám

1961. május 21., szombat

NÉPÚJSÁG

5

Egymillió forint

a Kilián sportmozgalom céljaira

A megyei tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén be-* hatóan foglalkoztak a Kilián sportmozgalom elterjesztésével, támogatásával. A végrehajtó bizottság többek között olyan határozatot hozott, amely szerint a Kilián sportmozgalom fellendítésére egymillió forintot fordítanak. Ebből a pénzből sporteszközöket vásárolnak. és a versenyekre alkalmassá teszik a Kilián sportmozgalom folytatására kijelölt pályákat. Az egymillió forint elosztására a megyei tanács végrehajtó bizottsága a társadalmi szervek bevonásával intézkedési tervet készít.

Két nap alatt két közlekedési baleset Békéscsaba és Szarvas között

Nincs neonfényű reklámja. Még a kirakata is elvész a Sztálin úti üzletek kirakatainak impozáns külseje mellett. Csupán egy kis tábla — amely ott függ a homlokzaton — hirdeti: Ezermesterbolt. Nevezhetném nyugodtan a rádióamatőrök boltjának is, hiszen a gyakori látogatók közt a rádióamatőrök viszik a pálmát.

A boltban négy-öt fiatal, s idősebb férfiak válogatnak, keresgélnek. Az újabb „kuncsaft" csak a bolt előtt várakozhat, mert mint mondani szokták: „Ha egy ember be akar menni, kettőnek ki kell jönni’’. Ilyen pici kis üzletecske ez, ahol a helyzet engedte rendben az első látásra értéktelennek tűnő csavarok, „rádióroncsok”, kondenzátorok, s ki tudja hány száz fajta apróság sorakozik a polcokon.

— Nagy érték itt minden pici csavar — mondja Bohus Pál, a gyerekek népszerű „Pali bácsija”, miközben tanácsokat ad, hogyan kell rádiókat készíteni, melyik előnyösebb, olcsóbb.

Ö a főnök, s egyben a beosztott is e kis birodalomban. Nemcsak eladó, több ennél. Tanácsadó, gyakorlati segítő. Biztosítják ezt az ez alkalommal hallottak is.

— A televízióm mély hangnál berezonál. Mi lehet a baja? — kérdezi az egyik vásárlónak nézett középkorú férfi. Nem vásárló, tanácsért jött.

S Bohus Pál rögtön adja is a tanácsot. A kérdező megköszöni, s továbbáll.

Beszélgetni áka'rtam a bolt ezermesterével, de az érdeklődők nem fogynak. Tíz-tizenhároméves gyerekek kapcsológombot kérnek. Amatőrködni akarnak ők is a nyáron. Ez lesz az első rádiójuk.

— Milyen készüléket csináltok? — szólítom meg őket.

Ne csodálkozzon az, aki még nem hallott szalonnacsőszről, vegye úgy, hogy a sok furcsaság közt ilyen is volt. Nem meseországban, nem toliforgatók csapongó képzeletében, hanem itt a Földön, pontosabban a Gyulai úton, a repülőtérrel szemben, a szerelem havának, májusnak 25. napja reggelén.

Ügy történt, hogy Dézsi Lajos bácsi, a gerlai Magvető Tsz tagja egy kis kerülőúton, Békéscsabán át taposta kerékpárja pedálját, szövetkezete Pósteleken lévő föld. je felé. A síma asztfaltúton, a repülőtér közelében egy nagy, csukott, kék színű, száguldva robogó autó tülkölt rá. — „De sürgős az útjuk!” — morfondírozott magában Dézsi bácsi az autó után nézve Már jó távol volt a kék színű masina, amikor azt látta Dézsi bácsi, hogy ki vágódik a kocsi ajtaja és valami fehér darabokat potyog- tat az úttestre. Mire odaért, egy néni éppen azt válogatta, hogy melyik darab férne a szatyorba. Szalonnadarabok voltak ugyanis, egy ponyva, több sós zsák és egy viaszkosvászon-kötény társaságában. A szalonna nagy része a ponyvára esett, ami széjjel volt, azt Dézsi bácsi oda hordta a kupacba és őrizte.

— Köztulajdon ez, nem a Csáki szalmája! — figyelmeztette, ha valaki meg akart fogni belőle egy darabot. Közben még nőtt is a kupac, mert Kölűs Imre, a Sar- kadi Cukorgyár gépkocsivezetője is talált két oldal szalonnát a Ve— Egylámpásat — hangzik a kurta felelet.

„Pali bácsi” azonban nem hagyja ennyiben. Tranzisztoros készülék csinálására biztatja őket, tanácsot ad, sőt segítséget ígér. A jövő készülékének nevezi a tranzisztorost és bemutatja az általa készített kis táskarádiót. Világvevő. Tetszik a gyerekeknek. Gondolkoznak egy kicsit, s ha most még nem is nyilatkoztak, bizonyára

hamarosan tranzisztorokért jelentkeznek majd.

A fofgalam nem szünetel. Ki- szely Laci 13 éves, serdülő fiúcska, már „öreg" amatőrködő, érdeklődve tekint be. Battonyáról az idős Vári bácsi megbízottja is vásárolni jött.

— Vári bácsi maga készítette a televízióját is. Régi amatőrrádiós, régi ismerős — mondja Bohus Pál.

Idősek és fiatalok egyaránt érdeklődnek. Amatőrök és modellezők járnak ide vásárolni. A sarokba állított bergmancsö pedig arról tanúskodik, hogy a lakásépítők is

szely-híd közelében, és odatette a csomóra.

Mi úgy tudtuk meg a történteket, amikor bent a városban a sarkadi járási pártbizottság titkára szólt:

— Menjetek ki a Gyulai útra,

: A szalonnacsősz j

írjátok meg, milyen becsületesen őrzi az úton elszórt szalonnát egy termelőszövetkezeti gazda!

Mentünk is nyomban és alig váltottunk néhány szót a becsületes megtalálóval, jött a Békés megyei Húsipari Vállalat F. B. 55—75 rendszámú autója, az, amelyikről lepotyogott a mintegy négy mázsa szalonna-hegy. Két megszeppent ember ült a vezetőfülkében: Vir- sing Mátyás sofőr és Szász György kocsikísérő.

— Ha nem maradok itt, aligha találtak volna valamit belőle — vigasztalja őket Dézsi bácsi a négy mázsányi szalonnakupacra mutatva.

— Jól néztünk volna ki, huszonnégy forint kilója! — válaszolja Virsing Mátyás. Hangjából bosszúság is érződik, hogy Gyuláról kellett visszajönnie, ahol egy taxis figyelmeztette: nyitva a kocsi ajtaja! De öröm is érződött a

találnak nekik váló kellékeket itt. Ha elvész egy kis csavar a csillárról, a gyereket ide futtatják. Ha hiányzik egy blokk, csak ide kell jönni. Kézi fúrótól a csavarhúzóig, bádoglemeztől a cindrótig, foglalattól a legapróbb csavarig minden megtalálható. Valóban ezerfajta mesterség nélkülözhetetlen kis kellékeinek raktára ez a bolt.

Bizonyítja ezt a napi 50—60 vásárló, a havi 40—50 ezer forint értékű forgalom, s a népszerűség, amely Battonyától Ecsegfalváíg eljutott már. Elsősorban, természetes, az ifjúság boltja ez. Fiatal gyerekeké, akik az utcán való céltalan bolyongás helyett az itt kapott alkatrészeket és tanácsokat felhasználva maguk és a társadalom, hasznára komoly dolgokkal foglalkoznak. A nevelés igen jó és

hasznosan alkalmazható módszerét valósították meg ezzel a bolttal.

— Azért hozták létre ezt az üzletet, hogy a gyerekeket már kicsi korukban neveljük az önállóságra, a gépek szeretetére, arra, hogy az utca helyett odahaza közösen olyan dolgokkal foglalkozzanak, melyek megismertetik velük a föUnka, az alkotás örömeit — mondta Bohus Pál.

S hogy ennek a követelménynek meg is felel, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a sok-sok apró

kis rádió, magnó, melyeket „Pali bácsi” gyerekei eddig gyártottak.

hangjában, hogy megvan, nem hiányzik a szalonnából.

— Hogyan szóródott ki? — kérdezzük.

— Ügy, hogy nagyon hátra rakták a 16 mázsa szalonnát, az ajtó zárja kopott, rossz, s kinyomta a nehéz súly.

— A visszapillantó tükörből nem látták meg, hogy kinyílt az ajtó?

— Nem, mert a léghuzat nem engedte, hogy annyira kinyíljon.

— A kémlelőablakon meglátták volna, ha hátranéznek.

Erre nincs válasz.

— Máskor vigyázzanak a rakodásra, ne engedjék, hogy csak a kocsi hátsó részébe dobálják az árut. És erősítsék meg az ajtó zárját egy keresztvassal.

— Három éve járok ezzel a kocsival, sok hentesárut szállítottam már, de még ilyesmi nem történt meg — mentegetőzik a gépkocsi- vezető és már indulna is tovább, megfeledkezve arról, hogy a „szalonnacsősz” megérdemelné a jutalmat, hiszen megmentette őket attól, hogy néhány havi keresetükbe kerüljön az elszórt szalonna.

— Egy pillanatra még ! — szólunk utána. — Ez az ember egy óra hosszáig őrizte becsülettel a szalonnát. Jutalmazzák meg, megérdemli.

Megígérték a jutalmat és elkérték Dézsi bácsi címét.

—ki—

Az utóbbi hetekben nem történt közlekedési baleset. Május 18-án és 19-én azonban egymást követően kettő is. Csütörtökön a Békéscsaba—Kondoros közötti útszakaszon két tehergépkocsi ütközött össze. A vámőrség Békéscsaba felől haladó tehergépkocsijának — amely bútorral volt megrakva — vezetője szabálytalanul került ki egy álló motorkerékpárt. Átment a tengelysávon és nekiütközött a mezőkovácsházi Petőfi Tsz vele szembe jövő, tenyészállatokat szállító tehergépkocsijának A hat- darab tenyészállat — tehén — megbillentette a gépkocsit, ebben segítette a nekiütközött tehergépkocsi is, és az az úttesten keresztbefordulva az út szélére állított motorkerékpáron keresztül az

Az Orosháza melletti Bónum nevű határrészben, a Vörös Csillag Tsz kertészetében csatornázás alkalmával két csontvázra bukkantak. A hitelesítő ásás során kitűnt, hogy a két sír halottját fejjel északnyugatnak fordítva, összehúzott kezekkel és lábakkal, zsugorítva temették el. Mellékleletük nem volt, de a temetési rítusból arra lehet következtetni, hogy egy fiatalabb kőkori (i. e. 4000 év) temető sírjaira akadtunk.

A sírok közelében Árpád-kori gödröket is találtunk. Hamuval kevert földjükből patkó- és fe- nőkő-töredék, edény-cserepek, tégla és állatcsontok kerültek felszínre. A gödrök egy nagy kiterjedésű faluhoz tartoztak, amely még az 1241—42. évi tartárjárásárokba futott. Egy tehén leesett, melyet nyomban le kellett vágni, a motorkerékpár teljesen összetört. A szabálytalan közlekedés miatt történt balesetből mintegy 40 000 forint értékű anyagi kár keletkezett.

Másnap, pénteken ugyancsak ezen az útszakaszon, Kondoroson túl Sebő János szarvasi lakos lábát törte. Sebő János egy lovaskocsit előzött meg motorkerékpárjával s közben a motor stander-je leesett. Ez megingatta a motort s vezetője a kerékvető kőnek esett. Az esés következtében eltört a lába, s a motorkerékpár összetört.

Ezesetben szabálysértés ugyan nem történt, de a baleset következménye az óvatos közlekedésre int.

kor elpusztult. Feltárásunk eredményei újabb adatokat szolgáltatnak Orosháza és környéke település-történetéhez.

IFJ. OLASZ BRNO tudományos kutató

A Háry János mesejátékot mutatták be az iskolások

Jól sikerült műsoros délutánt rendezett a békéscsabai II. számú, Irányi utcai általános iskola a Balassi művelődési házban a napokban. Az előadáson bemutatkoztak a zenei tagozat legjelesebb tanulói, a kitűnő énekkarok, a táncosok, az iskola kis színjátszói pedig a Háry János mesejátékot adták elő a szülőkből álló nagyszámú közönség osztatlan tetszésétől kísérve.

c/bc fLÍőhé túvzwendéqek

Békéscsabán a Szabadság téri Borkóstolót a borivók nem nagy örömére zöldségbolttá alakították át. Legtöbben erről még jókor tudomást szereztek, és amikor a bort felváltotta a zöldség, a küszöbét sem lépték át ennek a hajdan oly népszerű kis helyiségnek.

Voltak azonban, akik valami oknál fogva nem tájékozódtak időben a nagy változásról. Beléptek a (ki is nézi meg mindig a cégjelzést?) „Borivóba”, ahol zöldséggel, karalábéval, krumplival,

hagymával meg miegyébbel találták magukat szemben.

Most légy okos, Domokos! — Egyesek mindjárt feltalálták magukat. Magabiztosan, mosolyogva rendeltek például egy kilogramm sárgarépát, meg ugyanennyi petrezselymet. Csak akkor rezdült meg szinte alig észrevehetően a szempillájuk, amikor meglátták a becsomagolt , árut’ Ez bizony valamelyik kisebb napközi otthon részére is elegendő lenne egy levesbe. De hát inkább ez, mint a lelepleződés.

Akadtak, akik úgy érezték, hogy az a sok zöldségféle egy szálig mind rájuk irányítja gúnyos tekintetét és kórusban zengi:

— Na, ugye inni jöttél, szép virágszál? Megismerünk. De most az egyszer rossz helyen keresgélsz...

Ezek az emberek nem várták a folytatást:

— Ja, bocsánat, tossz helyre jöttem — s az illendő köszönéssel egy időben már nyitották is az ajtót.

Kint aztán széjjelnéztek, nincs-e ismerős a közelben, aki látta volna őket ilyen nem egészen „tetőtől talpig férfihoz” méltó helyről kijönni. — Mert nehéz lenne bárkivel elhitetni, hogy csupán a tévedés áldozataként „süllyedtek” idáig. Igyekeztek minél gyorsabban kijutni a gyűrűből, vagyis ahol még feltételezhették róluk, hogy nem máshol, hanem a zöldségesboltban voltak. Egyszer-kétszer még vissza is fordultak, hogy pontosan rögzítsék magukban azt a helyet, ahová soha többé — de legalábbis addig, amíg újra nem lesz borkóstoló — be nem teszik a lábukat.

így morzsolódtak le lassan-lassan az utolsó törzsvendégek a hőskorában oly szép napokat látott borkóstolóból:

(Pásztor)

Majnár József

— Ha megakadsz, gyere be, majd segítek. Addig Is itt a leírás, s próbáld meg magad — mondja Bohus Pál egyik aprócska kun- —s. csaft,iának.

Zsugorított csontvázakat találtak Orosháza határában