Békés Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-25 / 304. szám
6 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. december 25., csütörtök A művelődés százados útjai __ _____________ | Jókai Mór Gyulán Új film Bek éscsabán ROBIN HOOD A nagy tragédia keserű élményeit az Egy buj- dosó naplója című művében jegyezte fel Jóluiü Elmondta ebben, hogy számot vetett életével, hogy utoljára elvonultak előtte életének szép emlékei, azok a képek, amelyek mindenki számára kívánatossá és széppé tennék az életet, s kegyetlen harcot vívtak csüggeteg szivében a keserű valóval, a reménytelenség, a halál, a végső pusztulás képeivel. S mindezek a képek komor színű háttérrel jelentek meg előtte most, úgy érezte, örökre elvesztek számára, pedig talán ezeknek a szívbemarkoló ereje élt benne mindig, valahányszor hazája határain járt, s nem gondolt soha arra, hogy elhagyja népét és nemzetét. Akkor jött Jókai Gyulára, amikor az élet és halál dilemmája tisztázódott benne. Miután Kossuth egyik minisztere, a legkedvesebb emlékeit egykedvű hidegvérrel osztogató Csányi László azzal adott neki pisztolyt — saját kérésére — „haragos elutasító" hangon: „Tedd, de ne mondd!”, s az aradi vértanúk egyike, Kiss Ernő, észrevéve Jókai szándékát utána ment, s meggyőzte az élet értelméről: „ö volt az, aki rábe- szélt, hogy kedvem legyen újra kezdeni azt a megsiratott drámát, aminek élet a neve: 6 volt az, aki arra a határozatra bírt, hogy meg ne adjam magamat sem a sorsnak, sem embernek, sem a halálnak, s nem bántam meg, hogy ezt tettem, s köszönöm neki a föld porában azt a szót, ami sorsomon határozott: önnek neje is van...” — írta visszaemlékezéseiben az író. Tegyük hozzá mindjárt, méltóak e szavak az igazi katonához, a későbbi mártírhoz, ki saját életével pecsételte meg ezeket a mélyenszátó gondolatokat. Feleségéért jött el Jókai Gyulára, akit előző nap itt helyezett el. Világosról indult útnak, ahol utoljára olyan társasággal ebédelt együtt, amelynek „minden tagja tudta már, hogy a fejét eljátszotta", s akik mellett 6 maga is felismerte — s mint később kiderült, helyesen —, hogy rá sem várhat Más, nem kaphat ő sem fees' gyeimet. Ebben a szomorú hangulatban lépett oda hozzá Rákóczy János, Kossuth Lajos egyik titkára, Jókai politikai elveinek egyik legelke- seredettebb ellensége „paraszt-kocsisnak öltözve”, s felajánlotta, hogy átviszi feleségéhez, Gyulára. A nagy veszteségben eggyé forrt a nemzet! Nem volt ádáz ellenfél, mindenki jóbarát volt, segíteni akart. Az az ember, aki nem szeretett — írta Jókai — ragadott ki a halál torkából, s a muszka táboron keresztül hatolva szabadított meg.” így jutott el Gyulára. „Ez volt életemnek a legszomorúbb napja. Pedig temetkezési napjai is voltak az életemnek. Láttam apát, anyát, feleséget, testvért, szívemhez nőtt szíveket sírba le- bocsátani: azok is nagy gyász napjai voltak! De ez volt a legnagyobb. A Hazát temettük, Magyarország szállt a sírba!” — kezdte Egy napom Gyulán című rövid visszaemlékezését. A gyulai Erkel-ház (Kossuth Lajos utca 30.) a nehéz körülmények között is szíves barátsággal fogadta az írót. Itt volt felesége, Laborfalvi Róza, a Nemzeti Színház másik nagy színésznőjével, Schódelnéval. Együtt várták a gyulai főorvos Erkel Rezső — Erkel Ferenc testvére — családjával a döntő harc végső kimenetelének hírét, amikor Jókai e szavakkal nyitott ajtót rájuk: „Nincsen hazánk!” A nemzet nagy tragédiája ráült leikeikre. Tudták azonban, azt is, hogy saját sorsuk sincs még biztonságban, hogy a megprólbáltatások valójában csak most kezdődnek számukra. Hová, merre menjenek? meredt eléjük a kérdés. „Neki az alföldi pusztának, nádasoknak, berkeknek s aztán a Bükk erdőségei közé” „... az isten háta mögötti Tardonára”„ ahol Telepi György, a Nemzeti Színház komikusa rejtekhelyét biztosított számukra. Ide indultak hát, de előbb segítségül hívták a színészek tudományát. Hogy ne ismerjenek rájuk, a rőtszakállú és hajú, nagyon ismerős Rákóczy János haját feketére festették, szakállát leborotválták, kocsisi dolmányt vettek neki, pity- kés ruhát és pörge kalapot, s átkeresztelték nevét Barna Jánosra. Jókai Benke Albert lett, felesége, Laborfalvi Benke Róza testvére nevét vette fel, aki „a szegedi ütközet alatt sírjára talált”. Szőke haját és bajuszát azonban nem engedte befesteni, szakállát sem engedte leborotválni. Ha rátalálnak, s a bírók elé állítják — úgymond — „megmondom, mit tettem a szabadságharc alatt: itt vagyok, fizetek", Gyula az élet reményét hintette el benny. Ezért emlékezett örökké hálásan vissza erre „a derék város”-ra, ahol azzal hajtotta álomra fejét: „megvirrad még valaha!” ~ Még két kisebb adatról szóljunk. 1893. április 29-én a város Chrisztó Miklós kezdeményezésére díszpolgárává választotta Jókait, 1904-ben pedig a Szanatóriumi Egyesület emlékkönyvébe írt néhány meleg sorával, amelyekben a tüdővész elleni harc társadalmi megalapozását sürgette, elősegítette a gyulai szanatórium felállítását is. Elek László Színes amerikai film Oroszlánszívű Riehárd, Anglia törvényes királya 1190-ben a kereszteslovagok élén hazájától távol harcolt, öccse, John herceg magáihoz ragadta a kormányzói hatalmat és azon a címein, hogy váltságdíjat gyűjt bátyja kiszabadításához, kegyetlen adókkal sanyargatja a népet. Elsősorban a szászokat, és így véres ellentétek keletkeztek a szászok és a normannok között. A henceg zsoldosai Sir Guy of Gisbourne vezetésével . megkínozták, kirabolták, meggyalázták a népet. Egy napon a királyi erdőben a katonák elfogtak egy embert, aki — hogy az éhhaláltól megszabaduljon — elejtett egy szarvast. Rabságba akarják hurcolni, amikor megjelenik Robin of Locks- ley, egy' szász nemes és megszabadítja. Este John herceg udvara fényes vacsorát rendez a Nottingtoam- kastélyban. Megjelenik Robin és a délelőtt elejtett szarvast a herceg asztalára dobja. John alattomosan étellel kínálja, de közben parancsot ad embereinek Robin tőrbecsalására. Locksley vacsora közben bátran John herceg szemébe vágja, hogy bitorolja a trónt, sanyargatja a népet és ő, Robin, megfogadja, hogy minden erejével küzdeni fog az elnyomók ellen. A zsoldosok rárohannak, vad kézitusa keletkezik, de a vakmerő fiatalembernek sikerül elr nekülnie, John herceg vagyonelkobzásra ítéli Robint, és elfogatási parancsot ad ki ellene, Ezalatt Locksley a sherwoodi erdőben maga köré gyűjti mindazokat, a- kik Riehárd király hívei, és harcolni készek az elnyomás ellen.... És így bonyolódik tovább Robin Hood izgalmas története. (A Szabadság és a Brigád mozi játssza.; Illlllllllliilllllllülllllllllllllllillllll; lliliitliiimiilliiltlllilliiiniilll Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kíván ügyfeleinek ÁCS GYULA irodagépműszerész, Békéscsaba, Sztálin ú. 18 ........................iiiiimiiiiiHiiiimiraiiiniimimmnniiiiiiHiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiniiliiUiliiliiiiiiilliiiiiliiliniiiiMii™ Ö t mmikáslány — 8 kérdés Egyszerű riport a 15—20 éves lányok mindennapi életéből Hatvan fiatal lány dolgozik az Orosházi Háziipari Szövetkezet üzemrészeiben. Legtöbben a szőnyegszövést választották mesterségüknek, s kezük alól szebbnél-szebb perzsaszőnyegek, torontáliak kerülnek ki. Néhány napja jártunk otit, és miután beszélgettünk erről is, arról is, a munkájukról, gyönyörű szőnyegeik, és más készítményeik sikereiről, elhatároztuk, hogy felveszünk nyolc kérdést öt leánynak. Gondoltuk: a nyolc egyforma kérdésre adott külön- bözkő (vagy egyező?!) válaszok szinte kommentár nélkül is sok mindent megmagyaráznak, elárulnak a 15—20 éves rrvunkás- ileányek életéről, felfogásáról, mindennapi problémáiról. összeállítottuk a kérdéseket, mégpedig sorrendben a következőket : 1. Hol töltötte a szabadságát? 2. Hány kereső van a családban? Mennyit ad haza? 3. Mikor és hol táncolt utoljára, hova jár szórakozni? 1. Mikor volt utoljára színhá. ni előadáson és mit látott? 5. Mit olvas jelenleg, vagy mit olvasott utoljára? 6. Mi a kedvenc zeneszó ma? Ti Mikor és mit vásárolt legutóbb? 8. Mit tud a Nyugat-Boriin, nel kapcsolatos szovjet álláspontról? íme, a válaszok. Fenyvesi Etel, 16 éves 1. Balatonberényben, az össz- szövetkezetek üdülőjében. Semmibe sem került, csupán az útiköltség felét fizettem. 2. Apám, anyám, nővérem, és én. Keresetem mind haza adom, kbf havonta ezer forintot. 3. Tánciskolába járok, néha moziba, máshová nem. 4. A Vámosi-esten Voltam két hete. Nem igen járok színházba, nem érek rá. 5. Gárdonyi: Egri csillagok című regényét olvastam, most mesekönyvet olvasok. 6. Az operettrészleteket szeretem, de a táncdalokat és a magyar nótákat is. Különösen a „Csárdáskirálynőt’'. 7. Vettem egy kiskosztümöt 360 forintért, nylon harisnyát 72 forintért és más apróságokat, ami egy lánynak kell. 8. Nemrég olvastam: Hruscsov javaslatot tett Berlin egyesítésére. Édesapámmal e- gyütt szoktuk megbeszélni az újságcikkeket. Török Irén, 17 éves 1, Három hét szabadságom volt, kettőt itthon, egy hetet Pesten töltöttem a nővéremnél. 2. Apám, nővérem és én. Van, a- mikor adok haza pént, van, a- mikor nem. 3. Vasárnap a tánciskolában, az Aföld, vagy a földszöv. éttermébe nóha-jnéha. Persze az udvarlóm is. 4. A Rómeó és Júliát láttam a Jókai Színház előadásában. 5. Most nem olvasok semmit, nem is emlékszem, mit olvastam utoljára. Nem szoktam olvasni. 6. A táncdalok! Különösen a „Hosszú az a nap..." A magyar nótát egyáltalán nem szeretem. Az operát? Brrr! 7. Csináltattam egy körömcipőt 380 forintért. Vettem egy gyapjú kö. töttblúzt 245 és egy kötöttszoknyát 112 forintért. Most veszek egy télikabátot — szürkét — 1200-ért. 8. Hruscsov elvtárs tett valami javaslatot..; sajnos, nem tudom, hogy mit... Mórocr, Irén, 16 éves 1. Otthon töltöttem. 2. Csak én keresek, mind haza adom. 3. Most járok tánciskolába. 4. Még nem láttam soha színházi előadást, csak műsoros estet, amin mindenféle van. 5. Nagyon régen olvastam. 6. Nincs. 7. Cipőt vettem 190 forintért. 8. Nem tudom. Miké Piroska, 15 éves 1. Otthon. 2. A papa, meg én keresünk. Mind haza adom. 3. Még nem járok tánciskolába, nem is tudok táncolni, csak egy kicsit. 4. Szegeden, az ottani Nem. zeti Színházban láttam a „Szép Juhászné” című színdarabot. O- rosházán még nem voltam a Jókai Színház előadásain. 5. Mss- terházy Lajos: Pár lépés határ című könyvét. Azelőtt Jókai és Verne könyveket olvastam. 6. A táncdalok, magyarnóták. Táncdalok közül különösen a „Hosszú az a nap...” 7. Egy félcipőt vettem 180 forintért, selyemkendőt 76 és egy szövetruháit 280 forintért. A jövő hónapban nylon harisnyát is veszek..i 8. Nem foglalkozom politikával, pedig jár hozzánk haza két újság is. Laki Éva, 18 éve» 1. Most vasárnap jöttem vissza Budapestről, a nagybátyámnál voltam. 2. Apám, bátyám és én. Semmit nem adok haza. 3. December 9-én az Alföldben, Tánciskolába is járok és minden filmet megnézek. A „Fekete szem éjszakáját“ már kétszer láttam. Gyönyörű film... 4. Az „Elveszem a feleségem” című vígjátékot láttam a Jókai Színház előadásában. Ha pedig a Holéczy, vagy a Kerényi együttes jön, akkor pláne ott vagyok. 5. Hú, az már régen volt! Ha a lányok hoznak valamit, hát elolvasom. A címét nem igen szoktam megnézni. Most valami Búvárt olvasok, aki lemegy a víz alá és baj éri. Érdekes! 6. Jaj, a „Hoszú az a nap...” Én hoztam be ide ezt a dalt. Szeretem a Pillangó kisasszony nagyáriát is. 7. Pesten vettem kisestélyi ruhának való anyagot, 3 és fél métert, 57 forint volt métere. Vettem egy tűsarkú nyári cipőt is (körömcipőm már van). Ez a tűsarkú 157 forint volt. Az öcsémnek is vettem karácsonyi ajándékot. 8. Nem szoktam rádiót hallgatni és nem értem a politikát, inkább a tánczenét hallgatom. A válaszok tehát nem is olyan egyezőefc. így mondták a lányok, így írtuk le. Egy bizonyos: szórakozni, öltözködni szeretnek a mi lányaink és van is nekik miből. De azért — ezit csak megjegyezzük — többrt is tudhatnának arról, hogy mi történik Nyugat-Berlinben és mi ezzel kapcsolatban a Szovjetunió és minden békeszerető ember álláspontja. Jól működik a KISZ-szervezetük? Ha azt mondják, hogy igen, akkor ez nem tükröződik megnyugtatóan a lányok válaszaiból, különösen abból, melyet az utolsó kérdésre adtak. Mint mondottuk, a vá’aszok- hoz nem fűzünk hosszú kommentárt. Érdemes volt ilyen ér. dekestn, tőmondatos kérdésekben és válaszokban elbeszélgetni velük? Reméljük. Tanulságnak — úgy véljük —> kitűnő. Sass Ervin
