Békés Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-13 / 294. szám
1958. december 13., szombat B£K£S MEGYEI NÉPÜJSAG 9 Kiiiní^Kik az élet a sziken Olyan kemény a föld Dévavá- rya határában, akár a kő. Lehet, hogy erről kapta a nevét az a rész is, ahol ma a Kőszigeti Állami Gazdaság van. Nyári szárazság idején olyan repedések keletkeznek a földön, hogy a kocsi kerekét csak üggy él-bajjal szabadítják ki belőle. Kínlódnak, kiégnek a növények, helyükön a szik virágzik csufondáros-diadal- ma«an. A csak kínlódásra alkalmas földeken 10 évvel ezelőtt, Debreceni Dénes nagygazda birtoka helyén jött létre az állami gazdaság. A legszegényebb a Békés- C-;ongrád megyei igazgatóság területén lévő állami gazdaságok közül. ^JűiwrlTTteirF Az igazgatóság szabadulni a- kr a Kősvie?-1 Állami Gazdaságtól. Csak nyűg a nyakukon, hiszen mind. n érdjén ráfizetéssel zár. De kinek kell egy ilyen gazdaság? Senkinek. A kfnálgatás minden évben megismétlődött. S hogy kelendőbb legyen a portéka, előbb csiikóté- nyésztésre, majd sertéshíz' alásra „profilozták” át a gazdaságot. De így sem kellett senkinek. Folyt a bdá ás, egyre mostohább lett a soruk. A mellőzést először a beruházások elosztásánál éreztették. Valahogy mindig a lista aljái'a kerültek, csak morzsákat kaptak. Míg a többi gazdaságok évii öl-évre gyarapodtak, — hol modern istállót, hol munkásszállást, vagy lakásokat építettek, gépeket kaptak, — ők szegények vök alt, azok is maradtak. Army ira, szegények, hogy a keselyűs! üzemegységben 70 növendékmarhájukat szerte-Azéjjel, a négy égtájnak, düledező paraszt- tanyák istállóiiban öt helyen tudták csak elszállásolni, A növendék juhok tálkáját is három részre esz ották — megfelelő Irodátok hiánya miatt — szintén a tanyákban. A dolgozókat 10 év óta mindem reggel és este vontatókkal szállítják ki a gazdaságba és vissza, mert nincs brigádszállás. Az idénymunkák idején még a gépkocsi is belesegít a munkások szállításába, néha a TBFU-t is igénybe kell venni. 1957-ben 175 ezer fa intba került ez, az idén még többre rúg. A 10 év alatti s-álltád költség oly nagy, hogy abból modern brígádszéllásokat, kislakásokat építhetek volna, s nem lenne gond ma az állattenyésztési do gőzök letelepítése. Ablakon kidobott pénz a rozoga tanyák felújítására fordított idei 105 ezer forint is, amit a kar- bsntaríási költségek terhére még megtoldtak 100 ezer forinttal. Hol itt a nagyüzemi jelleg? Mi ebben a gazdaságosság? Azt tudták a Békós-Csomgrád megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságán, hogy Kőszigeten — az ő hibájukból — a nagyüzemi jelleg, meg a gazdaságosság is.csorbát szenvedett. Eddig nem ismerték el, hogy így volt, hogy mostoha gy rmekként bántak a gazdasággal, — ma eljutottak a beismerésig és ígéretet tettek arra, a jövőben másképp lesz. — Én már csak akkor hiszek ebben — mondta Bartalos Béla igazgató, akit a sok hoppjnmara. dás már „megedzett", — ha itt van és megfoghatom. Annyi ígéretet kaptunk már, hogyha az mind valósággá lett volna, ma kacsalábán forgó kastély állna itt... Ez volt a mostohák sorsa. És ők mégis azon igyekeztek, hogy a- mennyire tőlük telik, jobbat, többe’ adjanak. De minduntalan a mellőzés korlátaiba ütköztek. Nem tudták nyereségessé tenni a mai napig sem a gazdaságot. Vé«fé>a fciiériefezésrtWk Tíz év alatt végre eljutottak oda, hogy most már nem „kísérleti nyúl” a gazdaság. 1957-ben, hogy dugába dőlt a sertéshízla- lás — a kukorica csövesen 6—8 mázsát terem holdanként —, áttértek a juhászaira, ami kifizetődő ezen a vidéken, A Kőszegi Állami Gazdaságban mindössze 500 ürü volt. A testvér gazdaságoktól ezer darab juhot kaptak, — csak , /természetes”, hogy nem P” áliomárv javát adták nekik! hatszáz darabot pedig felvásárlás útján szereztek be. Az így ki alakított falkában egyetlen törzskönyvezett juh sincs! A sziken élő emberek nem keseredtek el. Bíztak abban, hegy idővel lesz törzskönyvezett állományuk is, s , ezért először mennyiségileg fej- I lesztik a létszámot. Ez jelenleg is j tart. Ha meglesz a hatezer da- i rab juh, akkor a fejlesztés máso- j dik szakaszába lépnek, a minőségi tenyészet kialakításán fái'ad- nak majd. A nem fajtatiszta állatokat meghízlalják, eladják, helyettük törzskönyvezett, jó gyap- jútermeiő egyedeket vásárolnak, Évekig erőszakolták a sziken az ipari növények termesztését. Az erőszakolástól azonban még nem fejlődtek a növények, épphogy vegetáltak. Vete.tek kendert, cukorrépát. De csak vetettek, betakar! ás nem volt. Egyedül az őszi árpát tűrte meg a szik. A haszontalan próbálkozások után ma mindinkább az öntözéses gazdálkodás kerül előtérbe Kő- szigeten, főként a varsányháti ré. szén. Az idén 550 holdon termesztettek rizst A ,,Linia 45”, „Dub- rovszki" és „Pereeocce-Allerdó” vízre kényes rizsfajták kicsit áthúzták a számítást. Tizennégy mázsa termést te.veztek holdanként, 10 mázsát takarítottak be. A csalódásnak több összetevője volt Az első; öregek voltak a telepek, öt—hat, sőt nyolc éves is akadt közöttük szép számmal. A másik: az időjárás miatt kitolódott a veíésidő, későn kaptak megfelelő mennyiségű vizet És még egy: egyenetlen volt a talaj jónéhámy telepen. A teleprendezett területen viszont olyan szép rizs termett, hogy kaszálni lehetett, akár a búzát TöWj olyan kezdeményezés van itt, amivel érdemes többet foglalkozni, s már a jövőbe mutat Az első a lucerna. Jól bevált itt a szarvasi tájfajta, melyet az idén 510 holdon termesztettek. Holdanként egy mázsa magot fog ak, a- miből a gazdaságnak majdnem egymillió forint bevétele volt. Ilyen jövedelmet eddig még egyetlen növényfeleség sem biztosított. Jövőre újabb 700 holdon tele- pí.enek lucernát, amivel hármas célt érnek el. Az első kaszálásé szénából biztosítják a szükséges takarmányt a juhoknak, később a szarvasmarháiénak is. A magot jő pénzért eladják, nő a bevételük. Es ami a légiont- sabb: a lucerna talajjavító hatású, néhány év múlva búzát '* termeszt- hetmeki Kétezer holdon vetnek majd rizst — ami reá'is távlati terv —, hatos vetésforgóban. (Három évig rizs, egy évig ugar, két évig öntözéses vöröshere lesz a földön.) A gyűrődéses, eddig hasznavehetetlen részeken négyszáz holdas halastavat építenek. Mindez akkor valósul meg, amikor megépítik a Jcörösladányi magasvezetésű csatornarendszert, mert ma még a belvízlevezető csatornáikat használják öntözésre is. Néhány év csupán, s az eredménytelen kísérletezések után „édes testvérré’" fogadják a Kő- szdgeti Állami Gazdaságot. Az emberek akkorra igába törik a makacs földet. Ahol ma az élettelen szi/k virágzik csuíandárofe- diadalmasam, ott holnap már az élet sarjad... Szabó Zsigmondi Fél év alatt 1643 mázsa halat l9»att a gyomai Viharsarok Tsz A gyomai Viharsarok Halászati Termeiős-aövetkezet isméi fia elsők között van a többi halász t z-szei folytatott versenyben. Ezé* áprilisától novemberig 1643 mázsa halat fogtak a tagok, (Meg a holtágakban és halastavaikban. Egyedül októberben 5M mim hálát adtak át a fogyasztóknak. Ebből 85 mássá ponty, 5« méasa pedig harcsa és süllő volt. A jó tervétéijesítés biztosította, hogy zárszámadáskor W forintos munkaegységet osztanak. Az új évben már egyetlen Mjnao tagja sem lesz a termei ószövetkezetnek, aki ne*n rendelkezik mik, fork e réfc párral. Jól kihasználják a téli hónapokat Megyénkben 39 másodéves és 56 elsőéves ezüstkalászos tanfo» lyam indult, melyeken 1196 termelőszövetkezeti tag vesz részt szak* tudásának gyarapítása céljából. A legjelentősebb tanfolyama füzesgyarmati Aranykalász Termelőszövetkezetben működik, ahol maga az elnök, Csathó Zsiamond elvtárs tartja az előadásokat. A másodéves tanfolyamra 74 hallgató jelentkezett a községből. Közülük 60 tsz-tag, 14 pedig egyénileg dolgozó paraszt. Körúton dr. Bulla Gézával A kocsi, amelybe beültünk, tok szívesebben termékenyíttetik már megette kenyere javát. A teheneiket mesterségesen. No, kormánykerék majdnem körbe fordult, akkora volt a holtjátéka, de a kerekek jól gurultak, a motor is tűrhetően üzemelt Jól haladtunk attól függetlenül, hogy a gépkocsivezető minden bravúros ügyességére szükség volt egy-egy előzésnél, vagy az útkanyarulatok- ban. Endrédről Gyomára szállított bennünket a jő öreg batár, a Kovács-féle tanyára, ahol egy nagy fehér táblán piros betűkkel ez a felírat áll: Mesterséges termékenyítő mellékállomás, s alatta a rendelési idő. A két községben ősszel és télen nyolc, az év többi szakában 8—II ilyen állomást látogat az óramű pontosságával nap mint nap dr. Bulla Géza állatorvos. Fiatal tekintetéből sugárzik a szakma szerelése. Közvetlen, egyszerű beszédmodora megnyerő. Két éve fejezte be egyetemi tanulmányait, s azóta itt a mi megyénkben praktizál. Kezdetben a Békéscsabai Mesterséges Termékenyítő Főállomáson mint beosztott állatorvos dolgozott, ez év áprilisától pedig az endrödi fiókállomás vezetőjeként ismerik a környéken. A Kovács-tanyához ezen a napon még nem hoztak tehenet. Néhány percnyi várakozás után ittunk tovább vezetett, « gyomai legeltetési bizottság bikaistóllójá- hoz. Útközben láttunk több tehéntulajdonost, akik termékenyítésre vagy vemhességi vizsgálatra vezették jószágaikat. Itt hosszabb ideig várakoztunk, sorrajártuk az istállókat, s megnéztük az ott lévő bikákat A bikagondozó sajnálkozva sorolta, hogy a Cézár nevű bikát nem tudták kipróbálni, mert a paraszmeg mondjuk meg azt is, hogy a bikák sem a legszebbek. A Békéscsabai Mesterséges Termékenyítő Főállomáson sokkal szebb külemű és jobb. tejháttérrel rendelkező bikákat tartanak. Közben Szűcs Sándor gyomai két és fél holdas paraszt érkezett oda. Az állatorvos megkezdte a rendelést. Néhány perc és máris kész. — Két és fél hónap múlva vezesse el ismét a tehenet, ha addig nem fordul vissza — szólt az orvos Szűcgijpz, majd .felírták^a tehéntartó nevét, lakhelyéi.’ Egy veitek az állomáshoz. Éz Hajdú Sándoréké, s az orvos máris mondja: — Ebben szép nagy a borjú — állapítja meg, majd jó tanáccsal látja el a gazdát, mert ezzel a tehénnel igen sokat vesződtek: nem akart borjút fogni. Hajdúék a bikánál is jártak vele, mégsem sikerült. Végső elkeseredésükben azután az utolsó mentsvárhoz, a mesterséges termékenyítő állatorvoshoz fordultak. Dr. Bulla csakhamar kike- selte a beteg jószágot és ma már vemhes. — Nem kellett vágóra eladni — mondja mosolyogva a gazda. Ezután volt még három vagy négy folyató tehén, majd egy másik mellékállomásra hajtottunk. Útközben különböző hiedelmekről beszélgettünk. Az ötlábú borjú vagy az egyszemű újszülött jószág ma mér dajkameee a tehéntartó gazdák szemében. — Sőt bátran kijelentem — így az orvos — a mesterséges termékenyítésből származó úgynevezett „műborjúk“ (így mondják Endiődön) sokkal egészségeInszeminátori tanfolyam A Békéscsabai Mesterséges Te rmékenyítő Főállomáson újabb nyolc inszeminétort képeznek ki a szarvasmarhák mesterséges termékenyítésére. A tanfolyam kéthetes. Hétfőn, december 6-án kezdődött és december 20-án ér véget. A nyolc Inszeminátor munká- bo,állításával Endrődön, Dévaványán, Eleken és a megye több községében tovább növelik a szarvasmarhák mesterséges termékenyítését. A békéscsabai főállomás már felkészült a jövő évi feladatainak ellátására. Jelenleg négy 10 000 liter tejhátterü bika áü az Istállóban. A bikák minősége rendkívül Jó, állattenyésztő szakemberek véleménye szerint az országban fel lelhető legszebb és a legjobb U- mtészéntékkel bírók. , sebbek, mint a természetes fedez, tetősből lévők. Ez az egyik igen lényeges pozitívuma a mesterséges termékenyítésnek. A másik része pedig: nem kerül egy fillérbe sem. A beteg teheneket ingyenesen gyógyítjuk és termékenyítjük. Számoljunk egy kicsit. Gyomén és Endrődön 2500 nős ivaró szarvasmarha van. Érieknek mintegy 70 százalékát mesterségesen termékenyítik. A parasztok megtakarítása tehát 52 ezer forint (Ä mesterséges fedeztetés darabonként 30 forintba kerül.) Ez a takarékosság azonban nem egyoldalú. 1953 előtt a két községben 40 bikát tartottak az állami apaállat-telepeken. Ezek évi tartás- költsége 40 ezer forint volt. A bikák ára dar-bonként 16 ezer— 20 ezer forint, vagyis a tehenek mesterséges termékenyítésével nemcsak a parasztok nyernek, hanem az áll am háztartásban is jelentős megtakarítások jelentkeznek. Ma még akad itt-ott egy-két bika — ez -két ünnepi bikáknak nevezik — amelyeket csak akkor vesznek Igénybe, ha az állatorvos valamilyen oknál fogva két napig sem tud a területre kijutni. De gyakori az olyan példa is, hogy ilyen esetben megvásárolják az újabb ivarzást, csak a Gauirtst bikáktól vett ondóval termékenyítsék meg a tehenet. Gyotna termelőszövetkezetei, ben — az Alkotmány Tsz szűz- gulyája kivételével — mesterségesen termékenyítik a teheneket. Az endrődl tsz-ekben még nem sikerült zöldágra vergődni a mesterséges termékenyítése!, de talán 1959-ben már ezek a szövetkezetek is igénybe veszik az állatorvos tudását. Van ezenkívül még egy Igen nagy probléma, a- mely csaknem akkora, mint a ballal legelő. Ide ugyanais még nem tudott kijutni az állatorvos, pedig segítségére nagy szükség lenne. (Az állami gazdaságok, tsz-ek gulyái itt töltik az év jelentős részét, s a gulyával legelésző bika már nem egyszer súlyos fertőző betegségeket terjesztett itt el.) No de majd ha lesz jármű — az ígéretet megkapták —, nem pedig egy kölcsönkért batár, akkor dr. Bulla Géza állatorvos hivatá-ér- zeiének megfelelően, tudása leg-' javával^ Baliára is kijut. Dupsi Károly
