Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-14 / 269. szám

s BÉRES MEGYEI NÉPÚJSÁG 1*58. november 14., péntek Harminckilenc kultúr csoport9 1 250 résztvevő A tízévit 'lettipari szövetkezeti I 75 év«» Fűlőp József, a népmü- f/nozgahom ünnepségei atkáiméból vészei mestere táncolja, aki a kisipari szövetkezetek kuttúr­esopárijai fesztivált rendeznek Bu­dapesten 1958 november 29—30- £n. Az ország különböző részeiből 19 kuitúrcsoport 1250 tagja vesz részt a kétnapos seregszemlén, a- hot a megyei ét a budapesti be­mutatókon legjobb teljesítményt nyújtó színjátszó együttesek, é- nekkárók, tánccsoportok szerepel­nek. A műsor Igen változatos lesz. Ti­zenöt színjátszó csoport, 14 tánc- csoport ée 10 énekkar szerepel a vidéki és fővárosi kisipari szövet­kezetek kultúregyütteseinek kép­viseletében. Megyénkből a békési szövetkezeti tanács színjátszó cso­portja vesz részt a fesztiválon Ida Evald: Rogozün-ügy című egyfel­a kisipari szövetkezeti mozgalom legidősebb kuttúrmimkása. A töb­bi tánccsoportok hazánk népi tán­caiból adnak színes, sokrétű mű­sort. Megyénkben igen nagy az ér­deklődés a szövetkezeti dolgozók között az országos bemutató iránt. A lehetőségekhez mérten több szö­vetkezeti dolgozót, kukúrmunkást kívánunk felvinni Budapestre, hogy ezzel Is segítséget adjunk munkájukhoz. KISS IMRE a K1SZÖV tájékoztató előadója. Gyémánt diplomával tüntették ki az ország egyik legidősebb orvosát Df. Forogó Mór wdevanSt éves szarvasi orvos hatvan éve vizsgál­ja és gyógyítja a betegek«*. Kiváló munkássá** elismeréséül az idén ősszel gyémánt oklevéllel tüntet­ték U. Az Idtfs orvos Jelenleg Is »agy életkedvvel tttUi be hivatását. Ed­digi tevékenysége legszebb dí«mé­retének egy tizenhárom éves if­júnak a napokban elhangzott kö­szönetét tartja. A fiatal paeiens azt kívánta orvosának: szeretné, ha még annyi ideig élne. amíg A, mivei más orvoshoz ntm akar menni.---------------------------------------------­A pártélet híreibíil — A Kommunisták Magyaror- \ elvtárs. a megyei tanács elnöke szági Pártja megalakulásának 40. tart ünnepi taggyűlést. A járás évfordulójáról megyénk pártszer- ; más községeiben is 19—20-án tar­vónásös színmüvével. Különösen nagyszabásúnak ígér­kezik az énekkarok vetélkedése, hiszen az indulók között többszö­rösen kitüntetett, országoshírű e- gyütteseket találunk. Köztük van a Szocialista Kultúráért Érdem­éremmel kitüntetett soproni szövet kezeli énekkar, a kecskeméti Ko- Aóly-kórus és több más együttes. A soproni énekkar műsorában Mo- zart-kórvsszám is szerepel, amit német nyelven adnak elő. A tánccsoportok közül a moszk­vai VIT-en kitüntetett Erkel Fe- renc-együttes műsorában is gyö­nyörködhet majd a közönség. Fel­lépnek a nemzetiségi együttesek is. A beloiarmiszfalvi kisipari szövet­kezet görög dolgozói hazájuk tán­cait, énekeit mutatják be. A mo­hácsi szövetkezeti tánccsoport dél­szláv lakodalmast, a makóiak ro­mán táncokat, a debreceniek'* hí­res karikázó táncokat mutatják be. Együttesükben a verbunkost,a. vezetésben ünnepi összejövetele­ken, taggyűléseken emlékeznek meg. Orosházán a városi pártbi­zottság november 20-án a kultúr- otthonba meghívja a város vala­mennyi párttagját, valamint azo­kat az idős harcosokat, akik 1918- ban és azután is tevékenyen részt vettek a munkásmozgalomban. Az ünnepi összevont taggyűlésen Klaukó Mátyás elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára méltatja a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulásának je­lentőségét.-o- * — Mezőkov ácsházán szintén no­vember 20-án emlékeznek meg a 40. évfordulóról. A község bom­lanak összevont ünnepi taggyűlé­seket. Ez alkalommal osztják ki a járás több mint 70 idős harcosá­nak az elismerő oklevelet a 40 éves harcos munkásságukért. November 22-én összehívják a mezőkov ácsházi járás valamennyi idős veteránját, ahol baráti be­szélgetést és tiszteletükre kedves ünnepséget rendeznek.-O­— Mezőhegyesen 12-én délután, a pártbizottság rendezésében nagyaktíva ütést tartottak, ahol a választás közvetlen feladataival foglalkoztak. Az aktíva ülést „Ré­gen és most” efanű dokumentum- füm vetítésévei zárták be. • > «•. '»{».v . sé*?T ne ■■ ‘ Mezőhegyesen az utóbbi időben több kisebb és nagyobb gyűlést tartottak. A héten több majorba m un istái előtt. AW Tóth Lajoq ------------------------­T anácskoztak az alsófokú pártoktatás járási vezetői is ellátogattak a község vezetői, hagy találkozzanak a dolgozókkal. 11-én este a 81-es majorban Győri Imre elvtárs, az állami gazdaság A rrtarxizmus-Ieninizmus és az időszerű kérdések tanfolyama já­rási konferenciák vezetői novem­A bejelentést követően az első témákból előadásra és vitára ke­rült sor. pártbizottságának titkára mintegy 250—-280 személy előtt tartott gyű­lést. bér 12-é*i délelőtt, az MSZMP me­gyei bizottságának székházában találkoztak, hogy meghallgassák a feladatokról szóló tájékoztatót és az első témából az előadást. A konferencián többek között arról SmléJdaífL&k volt szó, hogy a pártoktatás a köz­ségekben november 25-én kezdő­dik és 1959 április 15-ig tart. Ez alatt kéthetenként keddi napokon kerül sor a szemináriumok meg­tartására. A tanfolyamok első napján a községi propagandisták a megnyi­tó után az első témából tartanak előadást, melyből a következő al­kalommal, vagyis két hét múlva, december 9-én vita lesz és egyben akkor kerül sor a második elő­adás megtartására, és így tovább. A tájékoztató hangsúlyozta, hogy az alsófokú tanfolyamokat megelőző járási konferenciák e- gészna.josak legyenek, mert eze­ken egy-egy témából — mint pél­dául az első, mely hat hétre szól —- összefüggő előadást és vitát tartanak, melyhez annyi idő leg­alább szükséges. A községbeli foglalkozásokat illetően egy-egy szeminárium idejét legtöbb három órára javasolták. Ezután a tanácskozás vezetője bejelentette, hogy a marxizmus- Jferünizmus tanfolyam megyei kon­ferenciájának vezetője Barna Pál «Ívtárs, te az időszerű kérdések tanfolyamán Náfrádi Sándor új­ságíró az előadó. Csendőrt I Csendőrt! A főispánhoz küldött beadvá­nyok követelték ezt az 1930-as é- vekben. Az indoklás nem az volt, hogy sok a zsivány, és védeni kell a lakosság vagyonát, élete bizton­ságát. Bár ami azt jlletl, az állan­dó munkanélküliség és az éhség sok embert késztetett lopásra. De a szarvasi főszolgabíró 1932 feb­ruár 9-én kelt beadványában er­ről egy szó nincs. Miről is beszél ez a beadvány: „Békésszentandráson romlott a lakosság fegyelme, megbízha­tósága, s a politikai viszonyok indokolttá teszik a csendőrőrs felállítását... E község, amely 6500 lelket számlál s amelyből 2500 zsellér és napszámos föld­munkás — csendőrség nélkül nem maradhat.’’ Ha figyelembe vészük, hogy minden zsellérnek és napszámos­nak három gyereke volt, akkor ki­tűnik, hogy vajmi kevés emberé volt Békésszentandrás határa. Nem is cs .d-a, hogy romlott volt a hangulatuk, és hogy féltek tőlük az urak. No de Köröstarcsán sem volt különb a helyzet, a csendőrőrsöt oda is az alábbi indokkal kérte a főszolgabíró: A község határa 15 493 hold s az 5872 lélek 60 szá­zaléka nincstelen mezőgazdasági munkás, 30 százaléka zsellér. A község lakosságának 90 százaléka tehát o’yan ember volt, aki nyo­morgóit. Az egyedüli recept elle­nük, ha munkát, kenyeret köve­telték: a esendőjéé«. Volt is belő­lük annyi, mint a szemét. A francia úr magyar földje Hát ez meg hogyan lehetséges? — kérdezhetnék a mostani fiata­lok. Nem volt ez újság a Horthy- íasizmus ideje alatt s az azt meg­előző évszázadokban sem. A Habs- burg-dinasztia sok ezer hold föl­det ajándékozott oda retye-rutyá- jának és hű kiszolgálóinak. A francia úr minden bizonnyal kár­tyán nyerte a Riviérán valame­lyik magyar úrtól azt a tízezer holdat Bucsa környékén. Tény az, hogy földje volt, s a birtok igazga­tósága nem Pesten volt, hanem Bécsfoen. „Oda folyik a magyar vagyonok óriási jövedelme" — panaszkodtak joggal a saját és tíz. ezreik nyomora láttán a munká­sok vezetői. Bucsán, vagyis ahogyan akkor hívták: Bucsa-telepen báró Fauld Spingemek is volt földje. Vésztőn pedig valami svábnak volt hatal­mas uradalma. Nos ezek az urak 1931-ben mellőzték a helyi mun­kásokat. No nem azért, mert nem jól dolgoztak. Egyszerűen azért, Ezrek közreműködésével Hetek óta töretlen lendülettel tart a választási munkák előké­szítése. Emberek eorei kopog­tatnak megyénkben a választók ajtaján te szót váltanak vetük. Kisgyűléseken, tanyázó estéken cserélik ki nézetüket, vélemé­nyüket te újabb ezrek fáradok, nak, különböző bizottságokban, választást etnöbségekben, hogy a néppel egyetértésben, alkot­mányunk «Zeitemében győze­lemre vigyük a választásokat. Egyszerű emberek ők. A dolgos hétköznapok fiai, leányai. Az egyik traktoros, a másik ko­csis az állami birtokon és ott van közöttük az egyéni gazda, a tsz-par ászt, a téglagyári mun­kás, a falusi orvos, a tanító, a háziasszony, a kovácsmester te a mérnök. Olyan emberek, akik napi fáradságos munkájukon túl szabad idejüket is feláldoz­zák azért, hogy november 16-án min<l<"nki tudja, világosan lássa, hol a helye, kire adja szavaza­tát, hogy a jövő a .jelenleginél is szebb, boldogabb legyen. Sok ezer ember tudása, ereje legjavát adja e faládátok telje­sítéséhez te munkájuk egybe- kapcsoiédfh, az egyöntetű eél összekovácsolta tevékenységü- güket. De munkájuk nemcsak ennyit jelent. Törekvésük art is kétségbevonbotattamul bizonyít­ja, hogy a törvényesség meg­őrzése. betartása jó kezekben van, és sérthetetlenségét ezrek vigyázzák. Ezrek szeme, figyel­me van azon, hogy a demokra^ tfcrmns* sebei, senki meg ne sértse, hogy ne történhessen o- lyan dolog, ami * választók jo­gait csorbítaná. Meghallgatnak mindenkit, figyelembe veszik a jóindulatú észrevételebet, hisz* az ügy, amit képviselnek, egy­beesik személyes érdekükkel is.. Ofe maguk is választók, csak egy kicsit másabb értelemben. Él­harcosai a választóknak és egy­ben bizalmi emberek Is. Fele­lősséggel felruházottan. Az A vállukon nyugodott eddig is a- jelölőgyűlések előkészítése, megtartás«, ók vigyáztak itt a törvényességre. Ok gondoskod­nak arról is, hogy a választó­joga senkinek ne csorbulhasson a pertájukon, § ők — a dolgom zők legkülönbözőbb rétegeinek képviselői — lesznek ott a sza­vazásnál, az unnák felbontásá­nál, a szavazatok összeszámít- lásánál is. A jelölőgyűléseken ők maguk •— a választási bizottságokban részt vevők — a választópolgá­rokkal együtt hosszasan vitat­ták, alkalmas lesz-e az a bizo­nyos üzemi munkás, tsz- vagy egyéni paraszt, orvos vagy há­ziasszony arm, hogy őket kép­viselje. Sőt megvitatták art te, hogy ezek az emberek megvá­lasztásuk után hogyan képvisel­jék a párt, a kormány általuk 5 elfogadott, jóváhagyott Politik. ját egészében és részleteiben te. De, ha mindezt nem is em- btenénfc, ha csak a több ever ember közreműködését vennénk figyelembe, akkor te arra a meg­cáfolhatatlan megállapításra ju­tunk, bogy a választás előkészí­tése, lebonyolítása híven tükrö­zi rendszerünk demoferatízmu- sát. A budapesti katolikus papok választási nagygyűlése A budapesti katolikus papok csütörtökön választási nagygyű­lést; tartottak. Több száz katolikus pap előtt dr. Qrtutay Gyula, - Hazafias Népfront Országos Tanácsénak főititkára mondott bee. det. mert Biharból, Szolnokból és He­vesből a szokásos munkabérnek 40—45 százalékáért szerződtettek embereket az intézők. A helyiek nyakukba akasztották az üres ta­risznyát s elindultak: a bizonyta­lanságba kóborolni. Hogy nem ta­láltak munkát, hogy ők maguk is éheztek, s hogy az elsatnyult gyermekeiket tbc és egyéb beteg­ség tizedelte? Azzal a magyar u- rak se törődtek, nemhogy a fran­cia és a sváb urak. „Nem politikai jellegű" Scherer Ferme úr, a Gyulai Ha­risnyagyár igazgatója és hajcsár­jai elhatározták, hogy bevezetik a Bed 6-rendszert, amely nagyobb munkaintenzitásra készteti a munkásokat. A gyár 425 munkása tiltakozó sztrájkba lépett, mert a több munka ellenére sem keres­tek volna többet, s nem Is bírták volna a nagyobb hajszát. Akkor, 1930-ban 1,75 pengőt kerestek na­ponta. Ezt annyifelé kellett elosz­tani, ahány családjuk volt. A munkás erejének pótlására minden esetre nagyon kevés ju­tott. íme az 1930 októberében kelt orvosi szakvélemény róluk: A munkásnők hát- és fejfájósak, gyengén tápláltak, le vannak so- ványodva. Atlagsúlyuk 50 kilo­gramm. Túlhajszoltságuk és ide­gességük vérszegénységet idézett elő és súlyos szervi elváltozás vár­ható náluk. Az igazgató örült a sztrájknak, mert fel volt halmozódva az áru. (Kenyérre sem Igen futotta akko­riban, nem hogy harisnyára.) A városi rendőrkapitány pedig an­nak örüli, bogy a „sztrájk nem politikai jellegű." Náluk a politi­ka csak a hatalom minden áron való fenntartása volt. Az, hogy a munkások te gyermekeik elsat- nyultak, nem izgatta őket. Ha kevés voll a profit 1930 januárjában a békéscsabai Merkur Szövődé Rt-ban felhal­mozódott az áru, s a telegyomrú urak úgy határoztak, hogy az ut­cára dobnak 400 munkást. Csak úgy, ahogyan a legyeket szok­ták kizavarni a konyhából. Nem Jól ment talán az üzlet? Dehogy­nem. 1927-ben 166 000 pengő, 1928-ban 81 000 pengő tiszta nye­reséget vágtak zsebre a részvé­nyesek. Kevesellték. Mi jut 81 e- zer pengőből évente 10—12 rész­vényesnek? Rongyos 6—7 ezer pengő. Hogy a munkások 400 pengőt sem kerestek évente, s hogy az utcára dobásuk után a mindennapi betevő falatot sem tudják előteremteni? Miért nem születtek grófnak? Majd dolgoz­nak, ha nagyobb lesz az áruikeres- let, s a gyár üzemeltetésén több lesz a profit. • Szerencsére eltűntek a profitot hajhászó urak, s most a Gyulai Hairismyagy árban és a Béké=cs bai Kötöttárugyárban is emberséges munkatempó mellett egészsége­sen, 1200—1600 forint között ke­resnek a dolgozók. Kukk Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom