Békés Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-30 / 101. szám

Éljen a magjai* dolgozó parasztság! Bolti beszélgetés, féldeci a csárdában es a tanácselnök-helyettes gondjai KONDOROSON p •i idői ^télé TANÁCSTALANUL balla­gok a község utcáin. Körül­körülnézek, hátha valaki hajlan­dóságot mutat a szóra. De nem. Nincs szerencsém. A valamikor betyárnótáktól hangos Kondoros bezzeg csendes most. A tavaszi, napsütéses idő a határba csalt ki piindenkit. Az alig pár napja még néptelen határban újra pezseg az élet. A községben csak egy-két boltba siető asszonyt látni. Utá­nuk sietek, hátha akad valami megírni való. A földművesszövet­kezet boltjában nagy eszmecsere folyik vagy négy-öt férfi közt. „A régi jobb volt!” Nem a, ez a jobb, s egyébként is miért lenne jobb a régi?” ..Mert alacsonyabb.” így vitatkoznak s a körülfogott mo­torkerékpár nagy fekete testével mozdulatlanul áll. A magyar ipar legújabb példánya ez, a Danu- via. Szép. Az első látásra Pannó­niának nézi az ember. Tovább állok. ..Kondorosi csár­da” — olvasom. Az étteremben a incérek sakkoznak, a kimérőben alig egy-két ember. Ügy látszik, a jó idő ellenére csak van, aki rá­ér. Igaz, a tavaszi vetést nagyjá­ból már elvégezték, s az esetleges jó termés reményével miért ne innának meg egy-két kupicával? A CSÁRDÁVAL szemben, a tanácsházáról — ceruzavéggel a fejét vakargatva — Balázs Pál, az elnökhelyettes néz ki. No, ta­lán ott szerencsém lesz. — Nem megy a munka? — kérdezem a kölcsönös üdvözlés után. — Hót, az isten látott ilyen időt! — s bosszús arccal az ablak élé bök. — Alig egy-két napja g esett az eső, s most a hirte­len jött jó időben azt sem tudjuk, mihez kezdjünk. Sok a tennivaló, a munka. — S mi lenne az a sok munka? Hellyel kínál s leül ő is. — Hogy ml lenne az a sok munka? — ismételi a kérdést. — Szerencsére a vetéssel kész vagyunk, csak a kukorica és a bur­gonya van még hátra. De szeret­tünk volna már a község szépíté­séhez, fejlesztéséhez is hozzáfog­ni. Beszédében visszakalandozik az 1956-os évre, Az 1956-os fejlesztési tervet nem tudták teljesíteni. Az ellenforradalom megakadályozta. Az elmúlt évbein pedig későn kezd­ték meg a fejlesztési alap befizeté­sét az emberek. Maradt is az el­múlt évről több, mint 200 ezer fo­rint. Ebben az évben azonban sze­retnék pótolni az elmulasztottakat. Ezért is bosszús Balázs bácsi az időjárásra, hogy még az is akadá­lyozza munkájukat. A világ dolgozóinak nagy nemzetközi ünnepén vevőinek, üzletbarátainak, tagszövetkezeteinek és minden dolgozójának további sikereket kíván; a Gyulai Aruellátó Szövetkezet Igazgatósága. — Már régen meg kellett volna kezdeni a parkosítást is — legyint egy kicsit dühösein. DE AZTÁN BESZÉL TO­VÁBB, gondolva, hogy nem én tehetek a rossz időjárásról, hogy ilyen későn tavaszodott. Elmondja, hogy a Kossuth teret és a mozi e- lőtti térséget 50 ezer forintos költ­séggel parkosítják. Gyepesítik, vi­rágokat,, fákat ültetnek s padok­kal akarják vonzóbbá tenni. A községfejlesztés idei tervének ez azonban csak elenyésző része. Eb­ben az évben létesítenek egy szé- rűskertet is. A járdákat csaknem 200 ezer forintos költséggel javít­ják, betonlapokkal rakják ki, vagy salakozzák. Év végére több, mint 15 kilométer járdát javítanak. A község sok száz lakójának kéré­sére bővítik a villanyhálózatot. Ki­cserélik a közvilágítás égőit. Erre a célra 200 ezer forintot fordíta­nak. Kondoroson kicsinek bizonyult a szülőotthon is. Bővítik, s egy új óvodát is építenek, 40 férőhelyest. Valóban van. munka, csak az a... szóval az idő nem engedte, hogy már hamarabb épüljün, szépüljön Kondoros. Pedig az emberek meg­érdemlik, hogy szebben, jobban éljenek. Becsülettel fizetik adóju­kat, dolgoznak. A tavasz késése el­lenére vetéstervüket is teljesítet­ték. ÚJRA AZ UTCÁN élvezem a nap simogató, meleg sugarait. Az előbbi kép ismétlődik. Csendes, kihalt minden. De mégsem. Ott, a sarkon ásnak. Arra megyek. Fát ültetnek. Az emberektől tudom meg, hogy a tanács fáit ültetik. Az ültetőktől jobbra a Kossuth tér. Még sár, pocsolya mindenütt. Ta. Ián egy-két hónap múlva zöldbe borult fák s a színek pompájába öltözött virágok csalogatnak majd pihenni a park padjaira. S szinte látom, hogy a padok támláin vé­sett szív, benne két név jelzi majd, hogy két fiatal, szerelmes szív, s ki tudja, hány kettő talált itt egy­másra. Maín ár József A Szarvasi Állami Gazdaságban 1300 holdon termelnek rizst. Ezenkívül fajtakísérleti telepükön több külföldi rizsfajtát vetnek kisparcellákon, hogy megfigyelhessék: a hazai éghajlati és talaj-i viszonyok között a szarvasi földön melyik fajta képes legtöbb termésre. Szombat reggel végre ragyogóan kisütött a nap, s a gazdaság szakemberei elég melegnek találták a talajt arra, hogy megkezd­hessék a rizs vetését. A traktorosok úgy döntöttek, szombaton és vasárnap Is estig dolgoznak, hogy a gondosan előkészített magágyban minél előbb’ földbekerüljön a jól jövedelmező rizs. A tatársánci lányok is május ünnepére készülnek Az exportra dolgozó tatársánci kertimag termelő állami gazdaság­ban az elmúlt évi szorgalmas mun­káért tíz napi munkabérnek meg­felelő nyereségrészesedést kap­ák a dolgozók. Belátták, hogy a több termésből közvetlenül is több jut nekik, ezért elhatározták, hogy az eddiginél is nagyobb gonddal ápolják a drága magvakat hozó növényeket. A határban 112 idő­szaki és állandó dolgozó írtja a gyomot, közöttük nyolc női mun­kacsapatban nyolcvan asszony és leány. A nők általában kifogásta­lan minőségű munkával naponta Közgyűlés az újkígyósi Dózsa Tsz-ben Az újkígyósa Dózsa Tsz-ben szombaton tartották meg a szoká­sos havi közgyűlést. A közgyűlé­sen Csík Péter elvtárs, a szövetke­zet elnöke ismertette az eddig el­végzőt* tavaszi mezőgazdasági munkákat. A tsz közgyűlés hatá­rozatot fogadott el, mely szerint a tsz-ben köteles mindenki heten­ként öt munkanapot dolgozni. Ha van otthon dolga, azt a hatodik nap elvégezheti. A tisztasági hó­nap keretén belül az összes tanyá­kat és a majorokat kitakarítják, bemeszelik és a jövő héten meg­kezdik a dobánypalánták kiülte­tését. A nyugdíjas tsz-tagok a diinnyeföldaf kaptáik kezelésre, me-1 j lyet ők gondoznak. A tsz az egész bérelt legelőt le­adja a legeltetési bizottságnak és állataikat kiadják a legelőre. El­határozták azit is, hogy gépeiket átadják a gépállomásnak és ezen a pénzen törzskönyvezett anyakocá­kat vásárolnak. Május 11-én ünnepséget rendez, nek a tsz-ben, és egy szovjet csa­ládot látnak vendégül. A közgyűlés napirendjén tagfel­vétel is szerepelt, öt jelentkező volt, akik közül a tagság né­gyet felvett. Sebestyén József fel­vételével igen sokat foglalkoztak és végül úgy döntöttek, hogy nem veszik fel, mert olyan kikötései voltak, ho-gy csak lakatos, vagy traktoros munkát vállal. A tsz- tagok azt válaszolták, hogy a szö­vetkezetbe olyan emberek kelle­nek, akik ott dolgoznak, ahol a munka azt legjobban megkíván­ja. 173 százalékos teljesítménnyel di- csekedihetnek a növényápolásban és 75 holdon a petrezselyem, hagyma és egyéb maghozó dug­vány földjét már megszatoadítot- Sák a veszedelmes gyomoktól. Má­jus elsejét pedig úgy akarják meg­ünnepelni, hogy addig minden dugvány és koratavaszi vetés föld­jén befejezik az első kapálást. 40000 FORINT Űj, korszerűen berendezett laboratóriumot kapott a Békés- tarhosl Növényvédő Állomás. Az új laboratórium mintegy 40 ezer forint értékű kísérleti berende­zést tartalmaz. A sarkadi Dózsa Tsz pártszervezete és vezetősége szeretettel üdvözli a szö­vetkezet tagságát és to­vábbi munkájához sok sikert kiván. a 14. szabad Május 1 alkalmából A traktoros-becsűlet is nagy dolog! MÁJUS 1-ÉN, a proletariátus nagy ünnepén szeretettel üdvözöljük megrendelőinket és dolgozóinkat. GYULAI CIPÉSZ KTSZ. Korán reggel indultam Gyulára, mert azt hal­lottam Nyistár Imréről, hogy ő a gépállomás leg­frissebb zetorosa. Meg akartam előzni a munka­helyre érkezésben, de nem sikerült, pedig az 6 Zetorján szerettem volna a Rákóczi Tsz-be kijut­ni. — Imre már elment — fogadott a kapus — ■ csak kinn a mezőn lehet ilyen jó időben megta­lálni. Ezután Pét hő Béla — a gépállomás főmezőgaz­dásza — kalauzolt ki a gyulai Rákóczi Tsz köz­pontjába. Amint megérkeztünk, egyenesen a szántóföldre siettünk. A szorgalmasan dolgozó tsz- tagok között hamarosan feltűnt Nyistár fürge já­rású Zetorja. Műtrágyaszórót vontatott, és köny- nyebb fogast. Ki tudja, hány fordulót csinált már kora reggeltől? Olyan korán jött munkába, hogy még Gerebe- nics József ísz-tagot is megelőzte, akit egyébként az elnök — Mészár József — mütrágya-beöniő- nek osztott mellé. Mondta is a szövetkezet elnö­ke: „Ez az Imre mindenben megelőzi a mi tag­jainkat.'’ Valójában, amikor a szövetkezetbeliek még csak szedelőzködtek, Nyistár már 15 mázsa mű­trágyát zsákolt egyedül a pótkocsira. Ezután ki­húzatott a fejtrágyázásra kijelölt búzatábla sarkára és várta a harmat f elszikkadását. A vára­kozás idején sem volt rest. Feltöltötte a műtrá- gyaszőró ládáját, a fogast is összeállította. Ami­kor mindezzel elkészült, már munkához is látha­tott. Azóta szinte megállás nélkül berreg a motor­ja. Iparkodik a munkával, mert ebben az évben ezer normálhold gépi munka teljesítésére kezde­ményezett munkaversenyt. Eddig 154 normál­holdnál tart és mikor lesz még ezer?... — Év végére meglesz, ha mondom... — ezzel le­ugrott a vezető ülésből s megnézte, futja-e a mű­trágya még egy fordulóra. Amikor Gerebenlcs Jó­zsef odaért, már a fogas közül is kihúzgáita a száraz gazt. Egy pillanat alat ismét a volánnál termett: kapcsolt, indította a gépet. A tsz elnökét Is elbűvölte már ez az ügyes, nyurga növésű, 24 éves fiú. — Milyen gyorsan és méghozzá milyen jól dolgozik. Nyomába sem léphetnek azok a zetoro- sok, akik a múlt évben dolgoztak nálunk. Hiábaj a gépet, a munkát szeretni kell!... A Rákóczi Tsz-ben az embert is szeretik. Ez később sokszor kiderült. Nyistámak 800 négy­szögöl háztáji földet mértek ki a tagokéval együtt. Ha pedig továbbra is szorgalmasan dol­gozik, akkor még természetbeni juttatásban is részesül. Igaz, a közgyűlés ef elől még nem ha­tározott, de a múlt évben is juttattak a zetoros- nak néhány mázsa búzát. Sokáig tűnődtem azon, hogy honnan van any- nyi munkaszeretet ebben a fiatal zetorosban? A verseny miatt, s azért is, nehogy valamelyik ze­toros megelőzze? De Imrét nem kell félteni. Jól tudja mit vállalt, hisz a múlt évben 850 normAl- ' hóid gépi munkát teljesített, pedig a munkák dandárja idején kéthónapos traktoros iskolán is volt... Az idén pedig végig dolgozza az évet. Amint a volán mellett beszélgettünk, érdekes dolgokat mondott erről az ezer holdas munka­versenyről. Szerinte a múlt évben is teljesíthette- volna a gépállomás az éves tervfeladatát, ha a vontatások egyenként 1000 normáUióld munkát végeznek. Szavai fényesen igazolják azt, hogy Nyistár Im­re és azok, akik csatlakoztak versenyfelhívásá­hoz, újszerűén gondolkoznak, mert nemcsak ma­gukénak vallják a gépállomást, hanem tudásuk, leleményességük és ifjúságuk javát, erejét adjak azért, hogy a traktoros-becsület mindig nagyobb legyen, DUPS1 KAROLY Ötletes cipöbolt nyílt Gyulán Áprlis 28-án, hétfőn új cipőbolí nyílt Gyulán. Az új bolt érdekes­sége, hogy a vásárlók a kirakatok, ból választhatják ki a megfelelő cipőt, nagyság és típusszám sze­rint. Amennyiben az üzletben nincs az a nagyságú, vagy típusú cipő, megrendelés alapján, rövid időn belül a vásárlók kérésére ^.r.ífi f, '~t , fi fű . ■ házhoz is szállítják. Az ötletes újítás eredménye, hogy a cipőb-lt napi forgalma ötszörösére növeke­dett. Vetik a rizst

Next

/
Oldalképek
Tartalom