Békés Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-10 / 211. szám

I BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1857. szeptember 10., kedd A gyulai városi tanácsnak FELLEBBEZÉS HELYETT Pénteken este a munkából hazatérvej az asztalon találtam egy kis cédulát. A postás hozta. Gondos lom elküldés előtt be- iktatták, kiiktatták, meg ezt azt csináltak vele, hogy jó legyen. A kis céduláról értésük tem, hogy fizetnem kell ipari általános jövedelemadót. 1951. év első felére végle- ges adó címén hét- százkettő forintot és 1957. év második felé­re adóelőleg címén szintén hétszázkettő forintot. Mindezt adó- pótlék mentesen csi­nálhatom pontosan ti­zenöt napon belül. E- zenkívül felszólítanak, hogy az esetleg fenn­álló hátralékot is ren­dezzem. Végül, hogy az ürömbe öröm is le­gyen, a gyulai városi tanács értesít, hogy fellebbezhetek, még­hozzá díjmentesen. Az aláírás nyomtatott, ez egymagában nem len­ne vészes, de cilcor- nyás is, olyan, hogy ha az egyiptomi tör­ténelmet kutató tudó­sok látnák, megesküd: nének rá, hogy egy időszámítás előtti hie- ragrófiát fedeztek fel. A körpecséttel nincs különösebb bajom mert az nem tehet ar­ról, hogy odanyomták De ne feszítsem a húrt, megmondom ke­rek-perec: soha éle­temben nem folytat­tam magánipari tevé­kenységet, így abból egy fillér nem sok, de annyi jövedelmem sem volt. Most mi lesz? Boda Zoltán /l.'Vf TI A hálószobabútort 99*** gyártanak A Gyulai Asztalosipari Ktsz sö­tét, illetve diószínben megkezdte a „Gyula“ elnevezésű, különlege­sen fényezett hálószobabútor soro­zatgyártását. Az igen tetszetős és olcsó, két szekrényből, két ágyból, két éjjeliszekrényből és tükörből álló hálóból 40 garnitúrát készíte­Cike^tik-d nek havonta. A bútorok politúro­zásához 40 ezer forint értékű fé- | nyezőgépet kaptak. A ktsz festődéjében az ország más üzemeiben gyártott bútorokat festik, amelyeket újszerű módon, j infravörös villanysugárral száríta- ! nak. (MTI) Kosxtin Ernő tanítót Gesztről ? — El kellene menni Sarkad­ra pártatotíva gyűlésre. — Menj el, te vagy a párt­titkár. — Igein, de mivá.t *Nerr? Vin­nél el, neked van motovctdlA'/ — Nem tudlak elvinni, mert’ egyrészt a motoromat „szétdob­tam“, másrészt a tanács letil­totta a község elhagyását. Ez a beszélgetés decemberben hangzott el Geszten, Sólyom Sándor párttitktár és Kosztin Ernő tanító között. A kettős ok miatt tehát Kosztin nem vitte el Sólyom elvtársat Sarkadra, a kommunisták aktíva ülésére; Az elmúlt hónapban a tanító kérte a község kommunistáit, hogy vegyék fel az MSZMP tag­jai közé. Ezen a taggyűlésen szóbakerült Kosztin decemberi „tevékenysége”, mármint a párt titkár elvitelének megtaga­dása. Alaposan megmosták a fejét emiatt, s nem vették fél tagnák. Helyes volt, nem volt helyes a geszti elvtársak álláspontja? Az ilyenszerű dolgokról min­dig lehet vitázni. Aki választ akar adni erre, természetesen kíváncsi, hogy Kosztin Ernő milyen származású, általában milyen ember és hogy milyen tanító. Röviden, csak tájékozta­tásul: Apja útőr volt a Horthy rend­szerben. Egy ideig ő is az apja mesterségét űzte és közben ta­nulgatott.. Először kisegítő ta­nító lett, majd felvergődött a képesítésig. Most már több év óta tanít a községben. Azt mondják róla, hogy „ezermes- ter“-szerű ember. Mindenhez ért, motorszereléshez is, fúrás­faragáshoz is. Szeret minden­ben segíteni. Felettes szervei szerint: jó tanító, a szülők sze­rint: nincs rá panasz. A küleje? (hátha erre is kí­váncsi valaki). Nem az a jelleg­zetes értelmiség, inkább mun­kás kinézetű: durva kezű, gon­dozatlan hajú egyén. Legtöbb­ször felgyűrt ingujjban látni. Ha ez megkönnyítette a vá­laszt, arra, hogy helyes volt-e mem felvenni párttagnak, —­jó. Mindenesetre ide írtam, mert reméltem, hogy megköny- nyíti a választ. Ezzel azonban nem zárult le Koszt in Ernő, ügye. A napokban a megyei tanács oktatási osz­tálya kapott egy levelet a geszti tanácstól, melyben hivatkozva a kommunisták taggyűlésének ha­tározatára, kérik az oktatási osz­tályt, hogy Kosztin Ernőt he­lyezzék el Gesztről. Az indok, a már említett vád, továbbá, hogy Kosztin Ernő decemberben a község lakosságának elárulta — éppen annak a bizonyos beszél­getésnek foly'án —, hogy Só­lyom elvtárs Sarkadra megy aktívaértékezletre. És még az is indok a levélben, hogy Kosz­tin Ernőné nem felel meg óvoda­vezetői beosztásiban. Nem akarunk a geszti elvtár­sak ügyeiben turkálni, ehhez jogunk sincs. S azt is tudjuk, hogy az ottani helyzetet a gesz­itek ismerik a legjobban. Tehát semmiképpen sincs arról szó, hogy lapunk erre, vagy arra a döntésre szólítsa fel az elvtár­sakat. De segíteni akarunk —- ha ez sikerül — a dolgok elin­tézésében, elsősorban a geszti elvtársaknak, de az ügy felve­tése folytán más községben lé­vő bajok elintézésében is. Ez a célunk, ezért szeretnénk egy-két dologban vitázni. Hogy miért nem vették fel Kosztin Ernőt a pártba, ebbe nem szó­lunk bele. Ha az elvtársak így látják jobbnak, így is lesz. Nem vitás, hogy a párttitkár elvtárs megjelenése a járási aktíva ülé­sen igen fontos volt december­ben, fontos volt a rend helyre- állítása végett és nem magán­ügyben. Viszont Koszt in Ernő­nek nem volt „együtt“ a mo­torja, azaz rossz volt; Vitázzunk a másik váddal és egyben a másik eljárással. De­cemberben elárulta (!), hogy Sólyom elvtársnak aktíva ülés­re kell mennie. Mondta, vagy nem mondta valakinek, nem tudjuk. Tegyük fel, hogy mond­ta. Milyen kárt kozott azzal, egy hónappal később, hogy megkez­dődött az ellenforradalmi ele­SARKADON Szeptember 5-e kulturális for­dulópont Sarkad életében. Az Ál­lami Népi Együttes bemutatta ná­lunk is a Kisbojtárt. Nem a moziteremben szorong­tunk, hanem a várkerti szabadté­ri színpad nézőteréről gyönyör­ködtünk a nagyszerű táncjáték­ban. Mikor a ?00 főnyi nézősereg bevonult a várkerti barackfák alá, s elhelyezkedett a hajdani vár he­lyén épült állandó színpad néző­tér-lejtőjén, mindenki összenézett Sarkadon vagyunk? Hát ilyen is van nálunk? Hol volt eddig ez a történelmi hely a tudatunkban? A nézőközönség többsége még so­hasem járt itt. Milyen későn fe­dezte fel Sarkad ezt a nagyszerű helyet, a kulturális magáratalálás helyét! A gyepesparti parkban megtört a jég. Azt mondják, ha Békésbe jött egy-egy fővárosi művész- együttes, a járások kapkodtak raj­ta, s Sarkadra sohasem jutott. Nem volt hely az előadáshoz? A közönség nem szokta még meg az igényesebb, művészi színvonalú mek nyílt, fegyveres leverése, hogy ő erről beszélt? Ilyen ala­pon árulással vádolhatják az elvtársak a karhatalmistákat, a- kik nyíltan, fegyveresen szem­beszálltak az ellenforradalmá­rokkal, mert nem titokban vit­ték^ harcot, vádolhatják a mi lapunkat, mert mi meg „nagy dobra" vertük, hogy Sarkadon a községek pártmunkásai aktí­vát tartanak. Miért volt hát olyan..nagy, bűn ez, hogy emiatt a tanító elhelyezését kérik a községiből? Emlékezzünk: de­cemberben a határozott harc ideje volt. Igaz, hogy az ellen- forradalmi elemek nagy „csata- patét“ csináltak egyes helyeken, mert a kommunisták bátran, határozottan porondra léptek; No, de azért, mert ez nem tet­szett az ellenforradalmároknak, miért kell „haragudni” Kosztin Ernőre? Vagy Sólyom elvtársék még december után is illegali­tásban akartak dolgozni, félve attól, hogy a lakosság meg tud­ja munkájukat? Az említett levélben írva van az is, hogy Kosztinné nem felel meg az óvodavezetői beosztás­ban, Ez lehetséges, sőt, talán minket is megerősített a szülők véleménye. De ezt összekapcsol­ni a férj elhelyezésével, nem na­gyon helyes. Ha Kosztin Ernő­né nem felel meg beosztásában, felmentik, s nem ő lesz az óvó- voda vezetője. De emiatt mi­ért kell elkergetni a családot a községből? Mert hiszen erről van szó: „Kérjük Kosztin Er­nő tanév közbeni áthelyezését.” Ez van a levélben. De mit szól az ilyen elintézési módhoz Kosz­tin Ernő, mint amilyet vele szemben foganatosítottak, ha tudja, hogy Bagdi Lajos szövet­kezeti könyvelőt nem torolják meg, pedig erre határozatot ho­zott a geszti kommunisták tag­gyűlése. Bagdi tevékenysége az .ellenforradalom idején bizony sokat ártott népi demokráciánk­nak. Ezért is követelte a taggyű­lés. hogy váltsák le. De ne mélyedjünk el Bagdi ügyében. Kosztin Ernőről van szó, akinek sorsáról még 6 ma­ga sem tud. Azt tudja csak, hogy el akarják helyezni, azt azon­ban nem, hogy ő nagy bűnt kö­vetett el. Ellenben Kosztin olyan em­ber, aki szeret javasolni, szereti előadásokat? Nem. Művelődés ügyünk tényezői nem „kockáz tattak". Inkább nem hoztak ide együtteseket. Pedig kell. Jöjjön ide máskor is a népi együttes Lássunk, halljunk szólistákat Meglátják mennyire hiányzott nekünk ez eddig, mennyire tudjuk értékelni a tiszta művészetet. A mesejáték nagyszerűsége, esz­mei tisztasága, népi muzsikája és tánca magávalragadta a nézőket Nem volt ez nehéz, hisz’ magára- találtak az emberek a népi dal­ban és táncban. Megtalálták saját értékeiket, örültek, hogy ez nem( megy veszendőbe. Micsoda pom­pás együttes. A ritmus, a dallam, a tánc, a színek és a technikai felkészültség tökéletes összhang­ja. Üdvözlet az Állami Népi Együttesnek a szép előadásért, köszönet az Erkel-hónap rende­zőségének a figyelmességért, elismerés Sarkad művelődésügyi patrónusainak a bátor kezdemé­nyezésért. DÉR LAJOS, a Sarkadi I. sz. Ált. Iskola ne­velői nevében. megmondani véleményét a dol­gokról, a hibákról. Bizony nem fél megmondani a tanácselnök elvtársnak sem, hogy ez, vagy az a dolog visszás és nem he­lyes. Volt már emiatt néhány­szor nézeteltérés is. Sőt, most is úgy érzi, hogy elsősorban Erdei Lajos elvtárs és Sólyom elvtárs haragszik rá. De nem bánom, még, ftgE(ijeg?. büntetnek is, akkor is megmon­dom... ,rA— Ne értse félre e mondatát kedves olvasóm, ne lásson olyan embert benne, aki még a kákán is csomót keres, vagy olyan embert, aki csak bírálni tudja a mi hibánkat. Nem ilyen, sokkal szerényebb ennél. Nem szól nem beszél, jobbra-balra. Ezt a mondatot csak elkeseredésében mondta, mert már rég nem hall­gatták meg a vezető elvtársak. Meglátásai pedig helyesek. Hisz nemcsak az ő véleménye, máso­ké is. sokaké. Beszélgettem igen sokat Balázs elvtárssal, a tanács titkárával, akinek becsületessé­gében nem hiszem, hogy kétel­kedni kellene. És ő is azokról a hibákról beszélt, melyekről Kosztin Ernő. Jót akar KoszUn. segíteni, mert ért sok minden­hez, — és bírál, javasol időkö­zönként, melyek talán használ­hatók is a község munkájában. Ehelyett, vagy ezért, elker­getjük az útőr fiából lett taní­tót. Lehetséges, hogy a vezető elvtársakat nem a rosszindulat vezeti ebben, sót ez biztos. De a bizalmatlanságuk bizony befo­lyásolja őket. Hát gondolják az elvtársiak, hogy Kosztin Ernő a Horthy-rendszert akarja vissza­állítani, hogy 5 útőr szeretne lenni újra, és hogy egy darab száraz kenyéren akar élni? Nem lehet ez igaz. Kosztin Ernő ok­tóberben, a tűzpróbán nem tett olyat, hogy erre még gondolni is szabadna. Ha hibát, (de nem bűnt!) kö­vetett el valaki, azt becsületesen szemébe kell mondani és utána vele együtt dolgozni, tovább, el­sősorban a volt MDP-tagokkal (Kosztin is az) a jobbért, a szebbért, azért, amit Geszt pa­rasztjai, lakossága kér és amit szeretne. Erre szólított fel bennünket a pártértekezlet Is. Varga Tibor II I IC ! U 3zepie.il> 10 Ke(é Mikin. A FÜZESGAARMATI Arany­kalász Tsz területén az elmúlt évben talajjavítást végeztek. A javított területen ebben az év­ben 14.7 mázsa búzát, 13.4 má­zsa árpát és 15.6 mázsa borsót termeltek holdanként. A szö­vetkezet tagsága ebben az év­ben 210 hold, eddig parlagon lévő területet digózással, 440 holdat pedig kémiai úton javí­tott meg. A talajjavítást ebben az évben még tovább folytat­ják, * Újabb baromfitenyésztési szak- tanácsadókat állítottak munkába megyénk több baromfikeltető ál­lomásán. A szaktanácsadók a kel­tető állomások munkáját és a tsz-i ek, valamint az egyéni termelőket látják el szaktanáccsal. m A BM karhatalom művészeti csoportja szombaton este Kétsop- ronyban vendégszerepei. ^ A Jókai Színház új műsortervét ma — szeptember 10-én — á TT1T békéscsabai klubhelyiségé­ben vitatják meg. * A KASZAPERI Lenin Tsz- ben búzából 12.5 mázsát, őszi árpából 19.8 mázsát, tavaszár­pából 16.7 mázsát, zabból 16.5 mázsát takarítottak be holdas»-., ként. A szövetkezet a községi termésátlagoknál holdanként 30—40 százalékkal többet ter­melt. • A posta LX. 2, jelzéssel új dísz­táviratot hozott forgalomba. A fiatal párt ábrázoló dísztávirat es­küvői üdvözletekhez készült. Ter­vezője: Sinka Mátyás grafikus művész. g Szazhuszonhat vemhes üszőt éí™ tehenet vásároltak fel ebben a*”“ évben a Békéscsabai Tenyészála- latforgalmi dolgozói. A továbbte- nyésztésre vásárolt állatokat főleg termelőszövetekezeteknek adták: el. * Október 15-én ismét megnyitják a békéscsabai úttörőház kapúit az általános Iskolák úttörői részére, x * Űj helyárakat állapítottak meg megyénk valamennyi moziüzemé­ben. Az új helyárakat a többi kul­turális rendezvények látogatása díjához viszonyítva határozták meg. Szeptember 12-től a film­színházakat az új hely árakkal ü- zemeltetik. * A legközelebbi szarvasmarhate* nyésztési feladatok meghatározd-t Sára Gyulaváriban és Körösnagy- harsánvban a múlt héten fejezték be az összes tehenek próbafejését, melyet a megyei tanács mezőgaz­dasági szakembereinek felügyelete alatt végeztek. Az eredmények összesítése során több kiváló tej­termelő tehenet vontak törzs»* könyvi ellenőrzés alá. • A Magyar Állami Népi EgyüU tes befejezte Békés megyei ven­dégszereplését, Hétfőn délután az együttes elhagyta megyénk terü­letét. Vendégszereplésüket Szol­nok megyében a Kisbojtár című háromfelvonásos táncmesejátékkal tovább fohitatiák.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom