Békés Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-14 / 137. szám
4 békés megyei népüjsag 1957. június 14., pénlek Gondolatok a gyermeknevelésről A fenyítés és jutalmazás helyes alkalmazásának kérdéseiről Tegyék le szívükre a kezüket édesanyák és édesapák, és mond- j vet el, meg kell győződnie arról, Ják csak el nyíltan, őszintén: gyermekeik nevelését jónak tartják-e? , hogy cselekedete mennyire helyiedé gyerek-e a Kati, Juliska, Feri, vagy éppen Pista? Nem kapnak- len volt Nemcsak a gyermek jel- e ki sokszor? Megérdemlik-e a verést? Vagy ajándékot érdemelné- lemének, fegyelmezettségének fejnek mindennap? lődését gátolja a verés, hanem Ha azt mondják, kedves édesanyák és édesapák, hogy a gyér- ____' , . .. me knevelés nem könnyű dolog, ha azt állítják, hogy sokszor azt ^ ^ nyugodt mégsem tudják, mit tegyenek, mi a helyes, jó nevelési mód, akkor iga- ^ eredményesebb zat adunk önöknek. Persze, ezzel még nem sokat segítünk a dől- sfKKal . ereamenyesetm gon, inkább néhány jó tanácsi adunk, olyan tanácsokat, melyek enne- Z1” e na®lren en van aZ; hogy a pedagógusok panaszkodnak: az iskolában nem tudnak I megfelelő fegyelmezett magatar- Minden haladó pedagógus és ha- ! tást biztosítani, mert a tanulók ladó gondolkodású szülő megegye- j többsége az otthoni testi fenyíté- zik abban, hogy a büntetés soha : kék miatt annyira eldurvul, hogy Ben? Állandóan vitatott kérdés ez, I nem lehet megalázó és megtorló meggyőzéssel, szavakkal nem le- és sajnos a szülők ritkábban kér- j jellegű. Ha a gyermek hibát kő- j hét rájuk hatni. nek és fogadnak el tanácsot: szí- _ , ,, , .... ,« hibás mód- A pedagógus alkalmazzon-e testi fenyítéket ? Nemi feltétlenül hasznosak és eredményesek, ha azokat minden szülő pontosan betartja. A gyermeknevelés legnagyobb problémája az, hogy a szülő mikor jutalmazzon és mikor büntesvósan rugaszkodnak szereikhez. Kell-e büntetni? Jogosan kérdezd ezt minden szülő, és azt is, hogy milyen legyen a helyesen felfogott büntetés? A család és az iskola kapcsolatának egysége legtöbbször itt szenved csorbát. A pedagógusok gyakran elmondják, hogy nincs meg a kellő összhang az otthoni és az iskolai fenyítési módok között. Ismeretes, hogy a régi nevelési módszer a gyermek számára tiltó rendszabályokat írt elő. Megszabták, hogy mit ne tegyen a gyermek és kilátásba helyezték a tilalmak megszegésére járó testi fenyítéseket. „Ha kap a gyerek egy poA nézőtér sötét, és majdnem feladat Jól tudják ezt a darab üresen tátong. A széksorokban szereplői és a rendező, Horváth néhány an ülnek csak, a rendező, Arpód ^ mondja, es közvetlen munkatársai, nehány színész jelmezben, paróka- Ez a darab szerencsésen e- san. A díszletekre fény hull, ref- gyesit! magában a valóság és a lektorok kígyóinak, a rivalda is mese elemeit. A darab konfliktu- ragyog, és elkezdődik a mese, sa mégis reális és feszült drámai amely mese is és valóság is: szép, ' . . . . . , _,, igaz történet i helyzeteket teremt Ebből adódik, „ . , .. . . ... ,. hogy a rendező munkája csak ak.„Selyem Katalin, aki fiuruha- , J . . , kor tökéletes, ha a rendezes is ban, mint Selyem Péter szabóié- L_.„ . , , ,, , . .. , ,. i . , ;tükrözi azt hogy valosag es mese geny jár munkát keresni, találko- ... , ... . , . ., 7777 _ .. játszódik a színpadon, zik az országúton ifjú Posztó Mártonnal. Márton kilesi Kata- I A főpróbán azt tapasztaltuk, lint, megtudja, hogy lány és ! hogy Horváth Árpád eléri elkép- megcsókolja. Katalinnak is meg- zeléseinek megvalósítását és matetszik az ifjú és örök szerelmet, i gas művészi színvonalú előadást hűséget esküsznek egymásnak, produkál. Katalin elmondja, hogy azért jár ; Igen meggondolatlan az a szülői i apám, mégis ember lettem!” érv, hogy a nevelő is verje meg a gyermeket az iskolában. Ez nem más, mint kényelmes álláspont. Az bizonyos, hogy nem könnyű az éveken át veréssel nevelt gyermeket a meggyőzés eszközével toIgen fontos az a nevelésben hogy a gyermek állandóan érezze azt, hogy erősebbnek tartjuk jó' tulajdonságait hibáinál és feltétlenül hiszünk ezek diadalmaskodásában és a szülőnek minden segítv-ább nevelni, de a késői változás séget meg kell adni a gyermek- még mindig jobb, mint az az ál- ! nek ahhoz, hogy hibáit levetkőz- láspont: „engem is pofozott az I ze. Hogyan és mikor jutalmazzuk a gyermeket? Sok szülő felfogásában a jutái-! a szóbeli dicséret legyen. „Büsz! mazás egyenlő az ajándékozással, ke vagyok rád!” — ha ezt mond1 i Pedig a jutalmazással történő ne- ja a szülő gyermekének, bizonyos, velősnek sokféle változata közt hogy nem mondja hiába, utolsó helyen kell állnia az aján- I Az ajándékozási rendszer kié- déknak, ha valódi eredményt a- , pítése nem helyénvaló. Adjunk font, mindjárt megérti, hogy .töb-: karunk elérni. A nevelés leggaz- ajándékot, szerezzünk meglepebet ne tegye azt, amit megtiltot- dagabb forrása lehet a helyesen tést, de ez ne legyen közvetlen tam” — mondják a szülők és nero, tilalmazott -serkentés, egyetlen időbeli összefüggésben a minden elégedett tekintet, biztató mosoly napi kötelességteljesítéssel, és napokon át él a gyermekben. Arra kell törekednie a szülőknek, hogy a legnagyobb elismerés jele is gondolnak talán arra, hogy a pofonnal semmiféle nevelési eredményt nem érnek el. Egy pofon £<? amit eltakar Az igaz, hogy a veréstől való félelem visszatartja a gyermeket bizonyos fokig olyan dolgok elkövetésétől, amiről feltételezi, hogy a szülők fülébe juthatnak. De annál féktelenebb mind abban, amiben nem érzi a kitudódás veszélyét. A fegyelmezetlen gyermeket nem javítjuk, hanem még mélyebbre juttatjuk a testi fenyítéssel, alattomossá, képmutatóvá válik és, jogosnak érzi minden csínyét, mert vele a felnőtteken áll bosszút főképpen ne történjék a buzdítás valamilyen ajándék kilátásbahe- lyezésével,A szülők egy akarata is döntő Minden büntetésnél, minden ju- ] fontos kérdés. Jó módszer az, ha talmazásánál igen lényeges, hogy ia szülők szabadidejüket együtt a szülők egy akaraton legyenek. Nagy hiba az, ha az egyik szülő dícsér, ajándékoz, a másik ugyantöltik gyermekeikkel, és ha a dicséretet, jutalmazást függővé teszik az iskolai eredményektől. akkor fényit. Mindenkor igazsá- ] akkor is nagy lépést tesznek an- gosak legyenek a szülők, ez is nak érdekében, hogy az iskolai olyan aranyszabály, amelynek be- i és a családban valő nevelés tartása a gyermek nevelésében együtt haladjon; Ügy gondoljuk, hasznos volt ezt a néhány gondolatot elmondani a gyermekek neveléséről, hiszen nem lehet eleget hangoztatni act, hogy esek a kérdések annyira mindennapi, de mégis égető problémák, hogy beszélni kell róluk, mindig többet és meggyőzőbben. Színházi riport Uáiotn vzőgét*# vza&éícgéhty első főpróbájáról fiúruhában, hogy munkát kapjon, mert özvegy édesanyját kell eltartania. Márton arra biztatja, menjen az ő kassai szabóműhelyükbe dolgozni. A műhely vezetője tulajdon bátyja. Gonosz ember ugyan, őt is elüldözte a háztól, de a szakmáját érti, lehet tanulni tőle mesterséget..; így kezdődik a mese, majd Selyem Péter találkozik Cérna Gáborral és Pamut Istvánnal, két A szereplők? Azt valamennyiekről azonnal megállapítottuk, hogy minden tudásukat igyekeznek összpontosítani, és valóban művészit akarnak nyújtani. Mennyi lehetőség van erre! A mese és a valóság összefonódása, 1 szebbnél szebb ötletek megvalósulását. az író gondolatainak művészi tolmácsolásait is biztosítja, j Mindannyian ismertek már a békéscsabai közönség előtt; Pusztai Ilona, , Szilágyi Eta. Gyuricza Ottó, Bíró Zóvándorló szabolegenyel, és elha- cserényi Béla, Almássy Albert, tározták, hogy együtt indulnak Kassa városába, csévél jáma-k-e. Beck György, Székely Tamás, Kovács Kassa varosaba..j Vajon szeren- Sándor és a többiek, akik bizonyára j megérdemlik majd a premier sikerét, *** melyet megjósolni már most sem küA „Három szegény szabóle- 'ionos merészség, gény” színrehozása nem egyszerű i Sass Ervin r Állják szavukat a végegyházi Szabadság Tsz ifjú fiafulia Az éveken át országosan első végegyházi Szabadság Tsz-ben az októberi események után beim maradt hetven tag döntő többsége fiatal, akik magukra vállalták a szövetkezet összes tartozását, hitelét, csakhogy az épületek és az állatállomány legjava megmaradjon. Az elmúlt évben jól kerestek, megélhetési gondjaik nincsenek, ezért úgy határoztak, hogy előleget egyáltalán nem osztanak, csak év végén részesednek a tiszta jövedelemből. Év közben rendezik az esedékes tartozásokat, süldőket vásárolnak, hogy minél többet hizlalhassanak. Meíogadták, hogy jó hírnevükhöz méltóan gazdálkodnak; A takarmányt megmentettek, igy tizenhat szarvasmarhát és 1S4 sertést hizlalnak őszig. Példás rendet, gyönyörűen fejlett növényeket lehet látni a csaknem 4ÖÖ holdnyi határban. Néhány nap múlva harmadszor kapálják a közép lábszárig érő kukoricát, a 21 hold cukorrépájuk pedig egyetlen zöld szőnyegként díszük s gyomot véletlenül sem lehet benne látni. Előreláthatólag a szorgos munka után, év végére egy munkaegység értéke megközelíti a KO forintot. A jó eredmények láttán, a kilépők többsége már bejelentette, hogy ősszel szeretne visszalépni, i S=-íss*3n~=3 g=-Jsa3ft -4 3= =31= =SS= =3 8— HSI3B8—3 s A rendőri jelentés így szólna: a Körösbe vetette magát Kőszegi László 54 éves gyomai lakos, kereskedelmi alkalmazott. A víz elnyelte, s tetemét máig sem lehetett kimenteni. Tettének oka: a büntetéstől való félelem. Ha ez az ember öngyilkossága előtt mondjuk. két héttel, terme- szetes halállal múlt volna ki, temetésén rengeteg ember vett volna részt, baritok és jó ismerősök, hiszen úgy is merték, hogy talpig becsületes, szorgalmas ember, akinek családi élete is kifogástalan. Mi okozta hát azt, hogy egy ilyen ember, meg a többi hozzá hasonlók, akik nem notórius bűnözők, a bűn útMIKROSZKÓP Oh^ííUas tett egy- em&cc jóra tévelyedhetnek? Ezen érdemes gondolkozni! Érdemes annál is inkább, mivel nálunk, de szerte az országban egy- több ilyen esetről hallunk. Az egyik ok talán az, hogy a dolgozók között, részben, miami f urcsa koUegalitás fejlődött ki, ami abban nyilvánul meg, hogy nem avatkozik bele más ügyeibe. Ha esetleg a legközvetlenebb munkatársnál azt észleli, hogy az illető nem megengedett útra tévedett, akkor behunyja « szemét és úgy tesz, mintha nem venne észre semmit. e- Ez az ő dolga e— mondja — én se spion, se Júdás nem vagyok! Vannak aztán ingatag jellemű emberek. A példa ragadós, különösen akkor, ha látják, hogy az a bizonyos kor* só csak nem akar eltörni. Azt gondolja, hátha,, nekem is sikerül’'. Ha azt veszi észre, hogy a korsó minden veszély nélkül járhat a kútra, és úgy gondolja, hogy az sosem fog eltörni, már kész a baj. Megteszi az első lépést. És az eddig csak közömbös szemlélő felsorakozik a másik mellé. Pedig a korsó sokszor eltörik, néha egészen váratlanul, dp mégsem annyiszor, mint amennyiszer kellene. Most jutottunk el a másik okhoz és ennek kapcsán foglalkozni kell az ellenőrzés kérdésével. Az előbbi elmondott olt szerint, igenis szükség van az ellenőrökre. Van annyi, hoqy egy hadosztály is kitelne belőlük, De szakítani kellene az ellenőrzés olyan formájával, mely a fősúlyt, csuk a rend, tisztaság, csU nosság, forgalom és e- gyéb hasonló dolgokra fekteti és rendbenlévő- nek talál mindent, ha éppen nincs leltári hiány. Az ellenőrzés olyan módját kell alkalmazni, mely nemcsak az állammal szemben elkövetett visszaélést leplezi le, hanem a közösséggel, a dolgozó néppel szemben elkövetett ravaszságokat is észreveszi. Ebben az e- setben nem lehet helye semmiféle álkoUegali- tásnak, álhumanitásnak, s nem lehet helye olyan nézetnek, hogy a meggyőzés, a személyes agitáció eszközével szünteti meg az esetleges visszáságokat, mert, ha akár hol jobban utánna- néznének a dolgoknak nem maradna egyetlen egy kereskedelmi dolgozó sem becsületes. Ez nem igaz. Nem igaz, mert a kereskedelmi dolgozók és minden más dolgozó többsége korrekt, becsületes ember és nem fél semmiféle vakarástól A kútra járó korsó előbb-utóbb eltörik. Mennél inkább megvalósul ez az elv, ormát inkább fennáll a köztudatban az elkövetett, vagy elkövetendő manipulációk veszélyessége. És egészen bizonyos, hogy a leleplezéstől és a büntetéstől való félelem, az ezzel járó szégyenérzet nagyon sok megtévedt embert ránthat vissza, a becsület út jára, vagy tart meg a becsület álján. Kádár Lajos g=3S£?3S=3 p=rssttmz=& £= =Sffig=S£*SE=4i E- mzmz -=3 g=S2*33=S 8==S£S®=3 $=®$SC=3 &=H£j®r=3 g=sSXffil=3
