Békés Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-12 / 135. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NEPÜJSAG 1957. június 12., szerda (Folytatás az 1. oldalról.) testvéri szolidaritásukat a gyar­mati és függő helyzetben levő né­pek haladó és hazafias erőinek bátor harcával, amely az imperia­lista iga alóli felszabadulása, sza- ' badságuk és nemzeti függetlensé- J gük kivívására irányul. A két testvérpárt küldöttsége kijelenti, hogy Nyuga(-Németor­szág és az Északatlanti Szövetség más tagállamainak atomfegyve­rekkel való felfegyverzése és más országok atomtámaszpontjainak felhasználása a Szovjetunió és a népi demokratikus államok elleni támadása olyan lépések, amelyek fokozzák az új imperjalista világ­háború veszélyét. Ez laz új háború elsősorban azokra a népekre nézve jelent nagy veszélyt, amelyek te­rületén ilyen atomtámaszpontok vannak. A Bolgár Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségei kifejezik a két párt és a két nép megingathatatlan szándékát, hogy az eddiginél is erélyesebben 1 harcoljanak az egyes országok és népek közötti bizalom megszilár­dításáért, az imperialista agresz- 6zív köröknek a béke megbontá­sára irányuló kísérletei ellen, a különböző társadalmi és gazda­sági rendszerű államok békés egy­más mellett éléséért. E politikájuknak megfelelően minden eszközzel támogatják a Szovjetunió kormányának pozi­tív javaslatait, amelynek célja a nemzetközi béke megóvása, a lefegyverzés és a nukleáris fegy­verekkel való kísérletek betiltá­sa. Az utóbbi időben az imperialis­ta hatalmak a propaganda min­den eszközét felhasználva reklá­mozzák az általuk kitalált úgyne­vezett „nemzeti kommunizmust”, nacionalista hangulatot szítanak. Nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy szakadást idézzenek elő a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalomban, hogy éket ver­jenek a szocialista tábor országai közé, hogy szembeállítsák egyi mással a szocialista országokat, a- kik békében óhajtanak élni vala­mennyi néppel. A Bolgár Kommunista Pálcás a Magyar Szocialista Munkáspárt a proletár internacionalizmus esz­méihez híven rendkívüli fontossá­gú feladatuknak tekintik, hogy határozottan visszaverjék az im­perialisták minden ilyen kísérle­tét, fáradhataianul munkálkodnak a szocialista országok közti köl­csönös együttműködés és testvéri viszony sokoldalú fejlesztésén, to­vábbá állhatatosan harcolnak a hatalmas Szovjetunió vezette szo­cialista tábor egységének megőrzé­séért és megszilárdításáért. A két párt küldöttsége megálla­podott abban, hogy a kommunista mozgalom megbonthatatlan egysé­gének talaján állva minden ere­jükkel küzdeni fognak minden or­szág kommunista és munkáspárt­jai egységének és összefogásának, valamint együttműködésének to­vábbi megerősítéséért. A két párt országainak dolgo­zóit a jövőben is a proletárin­ternacionalizmus, a világ dol­gozóival való testvéri szolidari­tás szellemében, a polgári nacio­nalizmus és revizionizmus min­denfajta megnyilvánulásával szembeni harc és a marxista- leninista tanítás iránti hűség ellenében nevelik. Megállapítják, hogy a marxiz­mus—leninizmus mindenfajta na­cionalizmust és sovinizmust ellen­séges irányzatoknak tart, mert a kommunizmus elszakíthatatlanul cgybeforrt a proletárinternaciona­lizmus eszméjével. A Bolgár Komunista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt abból kiindulva, hogy a szocializ­mus felépítésének alapvető tör­vényszerűségei közösek minden országban, munkáspártok közötti kapcsola­tok, találkozások kiszélesítése hasznos és célszerű. Elengedhetet­len a munkásmozgalom elméleti és gyakorlati kérdéseinek közös megvitatása a jelenlegi helyzet legfontosabb problémáival kap­csolatos véleménycsere szempont­jából. A Bolgár Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt mindent elkövet annak érdeké­ben, hogy széleskörű kapcsola­tokat létesítsen minden olyan párttal és csoportosulással, a- mely elismeri a szocializmus eszméinek helyességét, hogy mi­nél jobban előmozdítsa a nem­zetközi munkásmozgalom haté­konyságát a szocializmusért és a béke megőrzéséért harcoló erők cselekvési egységét. A két párt képviselői kijelentik, hogy eltökélt szándékuk tovább­ra is erősíteni és mélyíteni a Bol­gár Kommunista Párt és a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, va­lamint a bolgár és a magyar nép közötti kapcsolatokat és testvéri együttműködést. Ebből a célból a jövőben fokozni fogják a két párt képviselőinek találkozóit, a két országot érdeklő kül- és belpoli­tikai kérdések megvitatása és a szocialista építés közben szerzett tapasztalatok kicserélése céljából. Megállapítást nyert, hogy a Bolgár Kommunista Párt tapasz­talata a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezése terén és az ebben az irányban elért sikerek igen ér­tékesek a Magyar Szocialista Munkáspárt számára. A Magyar Szocialista Munkáspárt a szocia­lista iparosítás során szerzett ta­pasztalatai viszont hasznosak le­hetnek a Bolgár Kommunista Párt számára, A két párt kép­viselői úgy vélik, hogy éppen e- zért hasznos és célszerű közvet­len kapcsolatok létesítése egyes mezőghzdasági termelőszövetkeze­tek, ipari üzemek és állami in­tézmények pártszervezetei között, tapasztalatcsere céljából. A Magyar Kommunista Párt és q Maffuar .^znrialist.a Munkáspárt — Szorgalmas munka — Jó kollektíva, — és egy hiba az Autójavító Vállalatnál 1 (Tudósítónktól) A békéscsabai Vasipari Vál.a- lu„ autójavító részlegénél szorgr-i- m.-:s nirka folyik. Amint belé­pünk az üzembe, egy Bettford típusú amerikai tehergépkocsi tű­nik a szemünkbe, mellette pedig egy kis Jeep. De van ezenkívül francia személykocsi és egy ame­rikai gyártmányú traktor is. Ezek vannak javítás alatt. A Betthford tehergépkocsi a tatarozó vállalaté. Megtudjuk, hogy féléve dolgoznok rajta és az eredetiből már alig van benne valmi, jóformán csak a motor a régi. Költség: 60 000 forint. (Egy új Csepel 80 000 forint.) Leszkó István motorszerelő el­mondja, hogy az itt látható ko­csikhoz legtöbb esetben házilag állítják elő az alkatészeket, mert Magyarországon ezek nem sze­rezhetők be. A kényes darabok előállítása rendkívül pontos és hosszadalmas munkát igényel, ezért költségessé teszi a javítást. A beszélgetésbe bekapcsolódik Rácz András motorszerelő és Lac- ka Miklós normás is. Lacka elv­társtól megtudjuk, hogy Leszkó és Rácz motorszerelők értenek a szakmájukhoz és egyszer sem kell nekik mondani, hogy igye­kezzenek. Tíz-tizenkét éves gya­korlati tapasztalatukat sem rejtik véka alá. Állandóan segítik, tanítják a mel­lettük dolgozó fiatalokat, igen nagy megbecsüléssel és sze­retettel néznek tanítóikra. ~ — Mennyi a keresetük? — kér­deztem Leszkó elvtárstól. —Ezerhatszáz-ezernyolcszáz fo­rint között mozog. — És a fiataloké? — ök ezer forint körül keres­nek. Ezenkívül a teljesített szex I százalékon felüli nyereségből minden dolgozó részesedést kap. | Leszkó elvtárs az MSZMP tag- , ja. Becsületes, szerény, egyszerű | munkásember, aki nemcsak dolgozik, hanem gondolkozik is. Munkáját tudatosan, egy nagy cél érdekében végzi. Nem akar­ja, hogy még egyszer munkanél­küliség, nyomor, csendörterror, földesúri és tőkés hatalom legyen Magyarországon. Örömmel nézzük a lelkesen, teljes odaadással dolgozó kollek­tívát, de egy hibát azért mégis megtudunk. Lacka elvtárs mond­ja el. ö az újítási felelős és eb- ! ben az évben, az egész vasipari vállalatnál még egyetlen újítást sem adtak be. , Van ugyan újítás, de azokat e- zek a nagyszerű tapasztalattal rendelkező „öregek” egészen ter­mészetesnek tartják, hiszen a ! gyakorlat alakította ki. Minek is beszéljenek róluk? — gondolják. Pedig ez nem helyes. Az újítások akkor értékesek, ha hazánkban elterjednek. Leszkó evtárs ígéretet tesz, hogy maid erre is gondolnak a iö- j vőben. Ö pedig azt javasolja, I hogy a kormány ne enged je meg j ennyi fajta külföldi gyártmányú j gépkocsi behozatalát, mert ezek , üzembetartása, illetve javítása I óriási költségtöbbséget jelent az államnak és bosszúságot az üzem­nek. Pásztor Béla tevékenységükben megingathatatla­nul a marxista-leninista tanítás elvi politikáját követik, amelyet a két ország konkrét kö­rülményeinek, nemzeti hagyomá­nyainak és gazdasági sajátosságai­nak megfelelően alkalmaznak. A szocializmus felépítésében a saját tapasztalatok felhasználásával párhuzamosan továbbra is a test­véri kommunista és munkáspártok tapasztalataira és mindenekelőtt a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom vezető erejének gazdag tapasztalataira fognak tá­maszkodni. A tárgyalások részvevői hang-1 súlyozták, hogy a kommunista és küldöttségei kifejezik mély meg­győződésüket, hogy ez a találko­zás és az elfogadott határozatok hozzájárulnak a két testvérpárt együttműködésének továbbfej­lesztéséhez, eredményes harcuk­hoz a marxizmus-leninizmus zász­laja alatt a szocializmusnak a Bolgár Népköztársaságban való sikeres felépítéséhez, a hatalmas szocialista tábor további megszi­lárdításához és a világ béke meg­őrzéséhez. A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége megbízásából A Bolgár Kommunista Párt küldöttsége megbízásából Kádár János Todor Zsivhov a Magyar Szocialista Munkáspárt a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke Központi Bizottságának első titkára. Budapest, 1957. június 10. a— um »i—imiMimii«iiiiMiiiiMiiinii»iMmii—mm— i-i—iiiium*m((mwwiinmm«i I MOST TUDJUK, fnit faiéul tkámuiiUkd d &dkd Svédországból írja egy volt MÁV főin­téző: (Levele első ré­szében családi prob­lémáiról ír, melyek elsősorban okai disz- szidálásának.) „A munka — bármilyen szívesen is végeztem azt — egymagában nem tette tartalmas­sá életemet. Időnként nagyon jól esett az elismerés, pénzjuta­lom vagy soronkíviili kinevezés, mert ez azt bizonyította, hogy megbecsültek a mun­kámért. Ez azonban nekem nem volt elég. Szeretetre, mégpedig házastársi szeretetre vágytam. Mivel az ál­talam szeretett részé­ről ezt nem várhat­tam többé... határoz­tam el magam a tá­vozásra. Ez volt az ok, amely a távozás gondolatát megérlelte bennem. Az októberi esemé­nyek pedig segítettek az elhatározás meg­valósításában. El­hagytam hazámat, a minisztériumi íróasz­talt és a szülői házat. Megbántam-e? En­gedjék meg, hogy csak arra utaljak, nagyon szeretem szü­léimét, különösen é- desanyámat, nagyon szeretem a 9 éves kislányomat... Azóta csak elvétve hallok magyar han­got. Ezért hallgatom esténként a „Szülő­földünk” magyar a- dását, ezt követően pedig amikor a vételi viszonyok már lehe­tővé teszik — a Pe­tőfi-adó műsorát — záróráig. Mi tagadás? Jól esik hallani eze­ket. Nem baj, ha a keményre edzett fér­fiszív elfacsarodik egy kissé, a magyar szó, a magyar hang, a szülőföld szavainak hallatára... Ilyenkor mindig úgy érzem, a haza, a szülőföld sze­reti fiaiat, csak mi nem szerettük elég­gé, a távolságon át kell megtanulnunk jobban szeretni ha­zánkat.” Tegnap tárgyalta a Békás megyei Bíróság Kiss Béla volt Június 11-én, tegnap kezdte meg a Megyei Bíróság Kiss Béla, a volt Független Újság szerkesztője ellenforradalmi bűntettének tár­gyalását. Tizennégy óra után nyi­totta meg a bíró a tárgyalást. A személyi adatok tisztázása után az elnök ismertette a vádiratot. A vádirat elején röviden ismer­tette Kiss Béla élettörténetét, majd az októberi ellenforradalom alatti ténykedését. Többek között a kö­vetkező vádak terhelik Kiss Bé­lát: — 1956. október 27-én a békés­csabai „forradalmi bizottság” be­tiltotta a Viharsarok Népe című lapot és helyette új lapot indított, melynek szelleme megfelelt a" el­lenforradalomnak. Ez a lap a „Kossuth Népe” volt. Emellett no­vember hó 1-én megjelent Kiss Béla terhelt szerkesztésében a „Független Üjság” is, melynek szerkesztéséből kizárták a Vihar­sarok Népének több munkatársát. Korábbi újságiró társai közül csu­pán örsi Tóth László maradhatott a szerkesztőségben. Munkájukon keresztül a Jókai Színház színé­szeivel is megfelelő kapcsolatba kerültek. Az úevnevezett „forra- 'almi tanács”-on «Jpelül a sajtó ügyeket Kaskötő retván színész intézte, s így korábbi kapcsolatai folytán Kiss Bélát és örsi Tóth Lászlót bízták meg a lap szerkesz­tésével. Kiss Béla a korábbi mun­katársakat, Cserei Pált, Inokai Já- nosnét, Tóth Gézát és még máso­kat elbocsájtották azzal az indo­kolással, hogy kompromittáltak. A Független Üjságbam már az első számtól kezdve izgató tartal­mú cikkek jelentek meg, amelyek j azt bizonyították, hogy Kiss Béla , politikai nézetei több politikai vo­natkozásban megegyeztek az el­lenforradalom szellemével. Csakis ilyen körülmények mellett jelen­hetett meg az általuk szerkesztett újságban örsi Tóth László tollá- ( ból a „Kis nép, nagy nemzet” cí­mű cikk, és Fekete Pál „Éljen a magyar forradalom” című írása. A Független Üjság november hó 5-i napjától december 9-ig nem jelent meg. Ez idő alatt Kiss Béla közbenjárására a békéscsabai munkástanács határozatba hozta | a Független Üjság újbóli megjele­nését. Az újság megjelenéséhez azonban engedély nem volt. Kiss ' Béla a hatás érdekében azonban I nagymennyiségű röpcédulát ké­szíttetett a Független Üjság meg­jelenéséről. Ilyen előzmények után december 9-én megjelentet­ték a lapot és betiltásáig heten­ként kétszer kiadták. A betiltásra azért került sor, mert annak -lle- nére, hogy a lap a megyei tanács lapjaként jelent meg, cikkeivel j nem a kibontakozást segítette elő, i hanem valótlan írásokkal nyugta­lanságot keltett. Éppen ezért, Kiss Bélát vádolják, ! a népi demokrácia elleni izgatás bűntettével, mert 1956. november 1-től kezdve olyan lapnak volt a I felelős szerkesztője, amelyben a j népi demokratikus államrend és 1 annak alapintézményei ellen, iz- ; gató írások jelentek meg. A bizonyító anyagok ismerteté­se lapzártakor még tart. Holnapi j számunkban a tárgya1ást részlete- j sen közöliük 1 . VARGA TIBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom