Békés Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-12 / 135. szám
2 BÉKÉS MEGYEI NEPÜJSAG 1957. június 12., szerda (Folytatás az 1. oldalról.) testvéri szolidaritásukat a gyarmati és függő helyzetben levő népek haladó és hazafias erőinek bátor harcával, amely az imperialista iga alóli felszabadulása, sza- ' badságuk és nemzeti függetlensé- J gük kivívására irányul. A két testvérpárt küldöttsége kijelenti, hogy Nyuga(-Németország és az Északatlanti Szövetség más tagállamainak atomfegyverekkel való felfegyverzése és más országok atomtámaszpontjainak felhasználása a Szovjetunió és a népi demokratikus államok elleni támadása olyan lépések, amelyek fokozzák az új imperjalista világháború veszélyét. Ez laz új háború elsősorban azokra a népekre nézve jelent nagy veszélyt, amelyek területén ilyen atomtámaszpontok vannak. A Bolgár Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségei kifejezik a két párt és a két nép megingathatatlan szándékát, hogy az eddiginél is erélyesebben 1 harcoljanak az egyes országok és népek közötti bizalom megszilárdításáért, az imperialista agresz- 6zív köröknek a béke megbontására irányuló kísérletei ellen, a különböző társadalmi és gazdasági rendszerű államok békés egymás mellett éléséért. E politikájuknak megfelelően minden eszközzel támogatják a Szovjetunió kormányának pozitív javaslatait, amelynek célja a nemzetközi béke megóvása, a lefegyverzés és a nukleáris fegyverekkel való kísérletek betiltása. Az utóbbi időben az imperialista hatalmak a propaganda minden eszközét felhasználva reklámozzák az általuk kitalált úgynevezett „nemzeti kommunizmust”, nacionalista hangulatot szítanak. Nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy szakadást idézzenek elő a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban, hogy éket verjenek a szocialista tábor országai közé, hogy szembeállítsák egyi mással a szocialista országokat, a- kik békében óhajtanak élni valamennyi néppel. A Bolgár Kommunista Pálcás a Magyar Szocialista Munkáspárt a proletár internacionalizmus eszméihez híven rendkívüli fontosságú feladatuknak tekintik, hogy határozottan visszaverjék az imperialisták minden ilyen kísérletét, fáradhataianul munkálkodnak a szocialista országok közti kölcsönös együttműködés és testvéri viszony sokoldalú fejlesztésén, továbbá állhatatosan harcolnak a hatalmas Szovjetunió vezette szocialista tábor egységének megőrzéséért és megszilárdításáért. A két párt küldöttsége megállapodott abban, hogy a kommunista mozgalom megbonthatatlan egységének talaján állva minden erejükkel küzdeni fognak minden ország kommunista és munkáspártjai egységének és összefogásának, valamint együttműködésének további megerősítéséért. A két párt országainak dolgozóit a jövőben is a proletárinternacionalizmus, a világ dolgozóival való testvéri szolidaritás szellemében, a polgári nacionalizmus és revizionizmus mindenfajta megnyilvánulásával szembeni harc és a marxista- leninista tanítás iránti hűség ellenében nevelik. Megállapítják, hogy a marxizmus—leninizmus mindenfajta nacionalizmust és sovinizmust ellenséges irányzatoknak tart, mert a kommunizmus elszakíthatatlanul cgybeforrt a proletárinternacionalizmus eszméjével. A Bolgár Komunista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt abból kiindulva, hogy a szocializmus felépítésének alapvető törvényszerűségei közösek minden országban, munkáspártok közötti kapcsolatok, találkozások kiszélesítése hasznos és célszerű. Elengedhetetlen a munkásmozgalom elméleti és gyakorlati kérdéseinek közös megvitatása a jelenlegi helyzet legfontosabb problémáival kapcsolatos véleménycsere szempontjából. A Bolgár Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt mindent elkövet annak érdekében, hogy széleskörű kapcsolatokat létesítsen minden olyan párttal és csoportosulással, a- mely elismeri a szocializmus eszméinek helyességét, hogy minél jobban előmozdítsa a nemzetközi munkásmozgalom hatékonyságát a szocializmusért és a béke megőrzéséért harcoló erők cselekvési egységét. A két párt képviselői kijelentik, hogy eltökélt szándékuk továbbra is erősíteni és mélyíteni a Bolgár Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt, valamint a bolgár és a magyar nép közötti kapcsolatokat és testvéri együttműködést. Ebből a célból a jövőben fokozni fogják a két párt képviselőinek találkozóit, a két országot érdeklő kül- és belpolitikai kérdések megvitatása és a szocialista építés közben szerzett tapasztalatok kicserélése céljából. Megállapítást nyert, hogy a Bolgár Kommunista Párt tapasztalata a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén és az ebben az irányban elért sikerek igen értékesek a Magyar Szocialista Munkáspárt számára. A Magyar Szocialista Munkáspárt a szocialista iparosítás során szerzett tapasztalatai viszont hasznosak lehetnek a Bolgár Kommunista Párt számára, A két párt képviselői úgy vélik, hogy éppen e- zért hasznos és célszerű közvetlen kapcsolatok létesítése egyes mezőghzdasági termelőszövetkezetek, ipari üzemek és állami intézmények pártszervezetei között, tapasztalatcsere céljából. A Magyar Kommunista Párt és q Maffuar .^znrialist.a Munkáspárt — Szorgalmas munka — Jó kollektíva, — és egy hiba az Autójavító Vállalatnál 1 (Tudósítónktól) A békéscsabai Vasipari Vál.a- lu„ autójavító részlegénél szorgr-i- m.-:s nirka folyik. Amint belépünk az üzembe, egy Bettford típusú amerikai tehergépkocsi tűnik a szemünkbe, mellette pedig egy kis Jeep. De van ezenkívül francia személykocsi és egy amerikai gyártmányú traktor is. Ezek vannak javítás alatt. A Betthford tehergépkocsi a tatarozó vállalaté. Megtudjuk, hogy féléve dolgoznok rajta és az eredetiből már alig van benne valmi, jóformán csak a motor a régi. Költség: 60 000 forint. (Egy új Csepel 80 000 forint.) Leszkó István motorszerelő elmondja, hogy az itt látható kocsikhoz legtöbb esetben házilag állítják elő az alkatészeket, mert Magyarországon ezek nem szerezhetők be. A kényes darabok előállítása rendkívül pontos és hosszadalmas munkát igényel, ezért költségessé teszi a javítást. A beszélgetésbe bekapcsolódik Rácz András motorszerelő és Lac- ka Miklós normás is. Lacka elvtárstól megtudjuk, hogy Leszkó és Rácz motorszerelők értenek a szakmájukhoz és egyszer sem kell nekik mondani, hogy igyekezzenek. Tíz-tizenkét éves gyakorlati tapasztalatukat sem rejtik véka alá. Állandóan segítik, tanítják a mellettük dolgozó fiatalokat, igen nagy megbecsüléssel és szeretettel néznek tanítóikra. ~ — Mennyi a keresetük? — kérdeztem Leszkó elvtárstól. —Ezerhatszáz-ezernyolcszáz forint között mozog. — És a fiataloké? — ök ezer forint körül keresnek. Ezenkívül a teljesített szex I százalékon felüli nyereségből minden dolgozó részesedést kap. | Leszkó elvtárs az MSZMP tag- , ja. Becsületes, szerény, egyszerű | munkásember, aki nemcsak dolgozik, hanem gondolkozik is. Munkáját tudatosan, egy nagy cél érdekében végzi. Nem akarja, hogy még egyszer munkanélküliség, nyomor, csendörterror, földesúri és tőkés hatalom legyen Magyarországon. Örömmel nézzük a lelkesen, teljes odaadással dolgozó kollektívát, de egy hibát azért mégis megtudunk. Lacka elvtárs mondja el. ö az újítási felelős és eb- ! ben az évben, az egész vasipari vállalatnál még egyetlen újítást sem adtak be. , Van ugyan újítás, de azokat e- zek a nagyszerű tapasztalattal rendelkező „öregek” egészen természetesnek tartják, hiszen a ! gyakorlat alakította ki. Minek is beszéljenek róluk? — gondolják. Pedig ez nem helyes. Az újítások akkor értékesek, ha hazánkban elterjednek. Leszkó evtárs ígéretet tesz, hogy maid erre is gondolnak a iö- j vőben. Ö pedig azt javasolja, I hogy a kormány ne enged je meg j ennyi fajta külföldi gyártmányú j gépkocsi behozatalát, mert ezek , üzembetartása, illetve javítása I óriási költségtöbbséget jelent az államnak és bosszúságot az üzemnek. Pásztor Béla tevékenységükben megingathatatlanul a marxista-leninista tanítás elvi politikáját követik, amelyet a két ország konkrét körülményeinek, nemzeti hagyományainak és gazdasági sajátosságainak megfelelően alkalmaznak. A szocializmus felépítésében a saját tapasztalatok felhasználásával párhuzamosan továbbra is a testvéri kommunista és munkáspártok tapasztalataira és mindenekelőtt a Szovjetunió Kommunista Pártjának a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom vezető erejének gazdag tapasztalataira fognak támaszkodni. A tárgyalások részvevői hang-1 súlyozták, hogy a kommunista és küldöttségei kifejezik mély meggyőződésüket, hogy ez a találkozás és az elfogadott határozatok hozzájárulnak a két testvérpárt együttműködésének továbbfejlesztéséhez, eredményes harcukhoz a marxizmus-leninizmus zászlaja alatt a szocializmusnak a Bolgár Népköztársaságban való sikeres felépítéséhez, a hatalmas szocialista tábor további megszilárdításához és a világ béke megőrzéséhez. A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége megbízásából A Bolgár Kommunista Párt küldöttsége megbízásából Kádár János Todor Zsivhov a Magyar Szocialista Munkáspárt a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke Központi Bizottságának első titkára. Budapest, 1957. június 10. a— um »i—imiMimii«iiiiMiiiiMiiinii»iMmii—mm— i-i—iiiium*m((mwwiinmm«i I MOST TUDJUK, fnit faiéul tkámuiiUkd d &dkd Svédországból írja egy volt MÁV főintéző: (Levele első részében családi problémáiról ír, melyek elsősorban okai disz- szidálásának.) „A munka — bármilyen szívesen is végeztem azt — egymagában nem tette tartalmassá életemet. Időnként nagyon jól esett az elismerés, pénzjutalom vagy soronkíviili kinevezés, mert ez azt bizonyította, hogy megbecsültek a munkámért. Ez azonban nekem nem volt elég. Szeretetre, mégpedig házastársi szeretetre vágytam. Mivel az általam szeretett részéről ezt nem várhattam többé... határoztam el magam a távozásra. Ez volt az ok, amely a távozás gondolatát megérlelte bennem. Az októberi események pedig segítettek az elhatározás megvalósításában. Elhagytam hazámat, a minisztériumi íróasztalt és a szülői házat. Megbántam-e? Engedjék meg, hogy csak arra utaljak, nagyon szeretem szüléimét, különösen é- desanyámat, nagyon szeretem a 9 éves kislányomat... Azóta csak elvétve hallok magyar hangot. Ezért hallgatom esténként a „Szülőföldünk” magyar a- dását, ezt követően pedig amikor a vételi viszonyok már lehetővé teszik — a Petőfi-adó műsorát — záróráig. Mi tagadás? Jól esik hallani ezeket. Nem baj, ha a keményre edzett férfiszív elfacsarodik egy kissé, a magyar szó, a magyar hang, a szülőföld szavainak hallatára... Ilyenkor mindig úgy érzem, a haza, a szülőföld szereti fiaiat, csak mi nem szerettük eléggé, a távolságon át kell megtanulnunk jobban szeretni hazánkat.” Tegnap tárgyalta a Békás megyei Bíróság Kiss Béla volt Június 11-én, tegnap kezdte meg a Megyei Bíróság Kiss Béla, a volt Független Újság szerkesztője ellenforradalmi bűntettének tárgyalását. Tizennégy óra után nyitotta meg a bíró a tárgyalást. A személyi adatok tisztázása után az elnök ismertette a vádiratot. A vádirat elején röviden ismertette Kiss Béla élettörténetét, majd az októberi ellenforradalom alatti ténykedését. Többek között a következő vádak terhelik Kiss Bélát: — 1956. október 27-én a békéscsabai „forradalmi bizottság” betiltotta a Viharsarok Népe című lapot és helyette új lapot indított, melynek szelleme megfelelt a" ellenforradalomnak. Ez a lap a „Kossuth Népe” volt. Emellett november hó 1-én megjelent Kiss Béla terhelt szerkesztésében a „Független Üjság” is, melynek szerkesztéséből kizárták a Viharsarok Népének több munkatársát. Korábbi újságiró társai közül csupán örsi Tóth László maradhatott a szerkesztőségben. Munkájukon keresztül a Jókai Színház színészeivel is megfelelő kapcsolatba kerültek. Az úevnevezett „forra- 'almi tanács”-on «Jpelül a sajtó ügyeket Kaskötő retván színész intézte, s így korábbi kapcsolatai folytán Kiss Bélát és örsi Tóth Lászlót bízták meg a lap szerkesztésével. Kiss Béla a korábbi munkatársakat, Cserei Pált, Inokai Já- nosnét, Tóth Gézát és még másokat elbocsájtották azzal az indokolással, hogy kompromittáltak. A Független Üjságbam már az első számtól kezdve izgató tartalmú cikkek jelentek meg, amelyek j azt bizonyították, hogy Kiss Béla , politikai nézetei több politikai vonatkozásban megegyeztek az ellenforradalom szellemével. Csakis ilyen körülmények mellett jelenhetett meg az általuk szerkesztett újságban örsi Tóth László tollá- ( ból a „Kis nép, nagy nemzet” című cikk, és Fekete Pál „Éljen a magyar forradalom” című írása. A Független Üjság november hó 5-i napjától december 9-ig nem jelent meg. Ez idő alatt Kiss Béla közbenjárására a békéscsabai munkástanács határozatba hozta | a Független Üjság újbóli megjelenését. Az újság megjelenéséhez azonban engedély nem volt. Kiss ' Béla a hatás érdekében azonban I nagymennyiségű röpcédulát készíttetett a Független Üjság megjelenéséről. Ilyen előzmények után december 9-én megjelentették a lapot és betiltásáig hetenként kétszer kiadták. A betiltásra azért került sor, mert annak -lle- nére, hogy a lap a megyei tanács lapjaként jelent meg, cikkeivel j nem a kibontakozást segítette elő, i hanem valótlan írásokkal nyugtalanságot keltett. Éppen ezért, Kiss Bélát vádolják, ! a népi demokrácia elleni izgatás bűntettével, mert 1956. november 1-től kezdve olyan lapnak volt a I felelős szerkesztője, amelyben a j népi demokratikus államrend és 1 annak alapintézményei ellen, iz- ; gató írások jelentek meg. A bizonyító anyagok ismertetése lapzártakor még tart. Holnapi j számunkban a tárgya1ást részlete- j sen közöliük 1 . VARGA TIBOR