Békés Megyei Népújság , 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-30 / 75. szám
Világ protetdrjai •gyo»ttljotekl MUNKÁSOK, PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA IB51. MÁRCIUS 30., SZOMBAT Ar«: SO fillér U. ÉVFOLYAM, II SZÁM Elutazott Moszkvából a Magyar Népköztársaság kormány- és pártküldöttsége Moszkva. (MTI) Csütörtökön este Moszkvából elutazott a Magyar Népköztársaság kormány- és pártküldöttsége, amely több mint egy hetes tárgyalásokat folytatott a Szovjetunió kormányának és a SZKP Központi Bizottságának vezetőivel. A pályaudvaron a katonai tiszteletadás után N. A. Bulga- nyln mondott búcsúbeszédet, amelyre Kádár János elvtárs válaszolt. Majd az egybegyűlt hatalmas tömeg lelkes tapsától kísérve, a zenekar hangjai mellett pontosan fél 10 órakor gördült ki a magyar küldöttség különvonata a pályaudvarról. A magyar kormány- és pártküldöttség tagjai hazatérőben rövid látogatást tesznek Kievben. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió viszonya a teljes egyenjogúságon # és az önzetlen testvéri barátságon alapszik I Magyar Népköztársaság kormányának és a Szovjetunió kormányának nyilatkozata Moszkva. (MTI) A Magyar Népköztársaság kormányküldöttsége és a Szovjetunió kormányküldöttsége 1957 március 20-tól 1957 március 28-ig Moszkvában tárgyalásokat folytatott. A tárgyalásokon résztvett a Magyar Népköztársaság kormányküldöttsége: Kádár János, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány miniszterelnöke, Dobi István, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Apró Antal iparügyi miniszter, Horváth Imre külügyminiszter, Kállai Gyula művelődésügyi miniszter, Kiss Károly országgyűlési képviselő, Révé» Géza honvédelmi miniszter és Boldoczki János, a Magyar Népköztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A Szovjetunió kormányküldöttsége: N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsainak elnöke, K. J. Vorosilov, a- Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, A. I. Miko- jan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, G. M. Malenkov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, G. K. Zsukov, honvédelmi miniszter, A. A. Gromiko, a ' Szovjetunió külügyminisztere, J. I. Gromov, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, A tárgyalásokon ezenkívül rásztvett Magyar részről: Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke, Csergő János, a Kohó. és Gépipari Minisztérium vezetője, Incze Jenő, a Külkereskedelmi Minisztérium vezetője, Antos István, a pénzügyminiszter első helyettese, Sebes István külügyminiszterhelyettes, Vályi Péter, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Szirmai István, a magyar kormány Tájékoztatási Hivatalának vezetője, Osztrovszki György, a Magyar Népköztársaság állandó képviselője a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában, Gyáros László, a Külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője, valamint más tanácsadók és szakértők. Szovjet részről: I. G. Kabanov külkereskedelmi miniszter, A. G. Zverjev pénzügyminiszter, P. G. Nyikityin, a Gazdasági Kapcsolatok Főigazgatóságának vezetője, N. Sz. Patolicsev, a külügyminiszter első helyettese, Sz. A. Bojiszov és I. Sz. Szemicsasztnov külkereskedelmi miniszterhelyettesek, I. K. Zamcsavszkij és L. F. Iljicsov, a külügyminisztérium kollégiumának tagjai, valamint más tanácsosok és szakértők. A Magyar Népköztársaság kormányának és a Szovjetunió kormányának tárgyalásai az igazi barátság légkörében folytak W. A felek teljesen egyetértenek mind a magyar—szovjet kapcsolatok fejlődésének összes alapvető kérdéseiben, mind a jelenlegi nemzetközi helyzet értékelésében. A tárgyalásokon kicserélték nézeteiket a közelmúltban Magyarországon lezajlott ellenforradalmi eseményekről, az ezt követően kialakult helyzetről, valamint a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kapcsolatainak további fejlesztéséről. Megállapították, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió 1948 február 18-án megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződése teljesen megfelel mindkét ország érdekeinek, és biztosítja a teljes egyenjogúság, függetlenség és a szuverénitás tiszteletbentartásának elvén alapuló, gyümölcsöző együttműködés további fejlődését. A magyar kormány kijelenti, hogy teljesen egyetért a Szovjetunió és a többi szocialista ország közötti barátság és együttműködés fejlesztésének és további erősítésének alapjairól szóló 1956 október 30-i szovjet kormánynyilatkozattal. I. A feleik megállapították, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet jellemző vonása két világrendszer — a szocialista és kapitalista világ- rendszer — fennállása. A szocialista tábor országai következetesen a két rendszer békés együttműködésének lenini elve alapján folytatják külpolitikájukat. Ezt messzemenően támogatják mindazok az államok, amelyek külpolitikájukat a békés egymásmelleit élés általánosan ismert öt talapelvére alapozzák. Ez a politika teljesen megfelel mind a szocialista, mind a kapitalista országok népei érdekeinek, mert célja az, hogy fejlessze a különböző társadalmi és gazdasági rendszerű országok együttműködését és biztosítsa az általános békét. Az imperialista hatalmak reakciós körei azonban figyelmen kívül hagyják az öszes országok népeinek jogos érdekeit és nem csak visszautasítják a tartós béke biztosítását szolgáló javaslatokat,. hanem mindenkép igyekeznek a nemzetközi helyzetet kiélezni, háborús hisztériát szítani és bizalmatlanságot kelteni az államok kapcsolataiban. Az imperialista reakció erői megrettentek alttól, hogy a békeszerető népek erőfeszítései nyomán enyhült a nemzetközé helyzet, s a legutóbbi időiben megpróbálták visszatérni a hidegháborús politikáihoz. Ezért véres felkelést szerveztek Magyarországon, érdekeik Szolgálatába állítva, mind a megmaradt, de föld alá szorult magyar ellenforradalmi erőket, mind pedig az egyes nyugati országokban amerikai pénzen eltartott reakciós e- migráeiót. Magyarország ás a Szovjetunió kormánya egyetértenek a magyarországi ellenforradalmi események jelleginek értékelésében, valamint abban, hogy az ellenforradalom veszélyeztette az európai békét és a szocialista országok biztonságát A két kormány egyetért abban, hogy az impertalistia országok vezető körei által. támogatott magyarországi ellenforradalmi erők felhasználták sötét céljaikra a dolgozóknak azt a törekvését, hogy mielőbb kijavításra kerüljenek a korábbi vezetés által okozott hibák. A magyar kormánynak megbízható adatai és bizonyítékai vannak arra, hogy az 1956. október—novembert magyarországi fegyveres ellenforradalom előkészítése egyes nyugati körök közvetlen inányítá- sávatt és cselekvő részvételével történt. A magyarországi ellenforradalmi események alatt bebizonyosodott, hogy a menzetközl és belső reakció gondosan előkészített és katonailag szervezett akcióval meg a- karta dönteni a népi államhatalmat, vissza akarta állítani a levltézlett, kizsákmányoló földesúri-tőkés rendszert és újból le akarta igázni a magyar népet. Mindezt világosan megmutatta az ellenforradalmi csoportok irányított ... tevékenysége, a döntő fontosságú központok ellen intézett egybehangolt fegyveres pártok és vezetők azonnali előtérbenyomulása, a kibontakozott veszett fasiszta terror, a varsói szerződés alapján Magyarországon állomásozó szovjet egységek azonnali kivonásának követelése, Mindszen- tynek, az agresszív imperialista körök ügynökének ismeretes uszító szózata. Az ellenforradalmi felkelés kibontakozásáért súlyos felelősség terhelj az áruló Nagy Imrét és csoportját. E csoport demagóg módon, visszaélve a szocialista jelszavakkal, minden módon becsmérelve a magyar dolgozó nép önfeláldozó munkája árán megszerzett szocialista vívmányokat, a múlt hibái elleni jhare ürügyén támadást indított a proletárdiktatúra, a népi demokratikus társadalmi rend alapjai ellen. kormánya Népközt ársa- azt a né- hata’om MagyarorA Szovjetunió I osztja a Magyar j ság kormányának ' zetét, hogy a népi támadás, a reakciós | megvédelmezésének, (Folytatás a 2. oldalon.)
