Viharsarok népe, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-16 / 218. szám

1955. «September 16., péntek

VíUújuamU Ufyn

3

A Szarvas környéki termelőszövetkezetek bö termései dicsérik a kutatók segítségét

Szarvason, az Öntözési és Talajjavítási Kutató Intézet dolgozói — Nagy Zoltán kommunista kutatóval az élen — sokat segítenek a környékbeli termelőszövetkezeteknek: a szarvasi Táncsics- és Űj Életnek, a kondoro- ei Új Barázdának, az öcsödi Szabadságnak és a csabacsüdi Békének.

Az öcsödi Szabadság és a kon- dox-osi Űj Barázda TSZ-t már több éve patronálják a kutatók s munkájuk nyomán egyre gazdagabban fizet a föld. Az öcsödi Szabadságban pár évvel ezelőtt még bizalmatlanul fogadták a segítséget. Taltarmányhiáuy miatt több állatuk pusztult el 1952-ben, s amikor a kutatók a Körös partján lévő földjükön öntözéses szá- lastakarmánytermelést javasollak, a tagság hallani sem akart róla. Egyre azt hajtogatták: »A mi szikcsedésre hajlamos, réti agyag- talajunkon úgysem terem jóformán semmi.« Nagy Zoltán elv- társék azonban nem adták fel a harcot: részletes tervet készítettek az öntözés bevezetésére és gépeket is adtak hozzá. A Szabadságban 300 hold öntözéses területet létesítettek, ahol rizst, szálastakarmányt, répát, burgonyát és egyebet termelnek. A tsz tagjai most nem győznek hálálkodni a kutatóiénak, mert szénából például eddig, a háromszori kaszálás után, 81 mázsás volt az átlagtermés, de még legalább egyszer lehet kaszálni az idén. Hasonlóan jónak ígérkezik a többi növény is.

A kondorosi Űj Barázdában 100 holdon létesítettek kísérleti parcellát, ahol Nagy Zoltán növény- termelési kutató utasítása szerint végeztek minden munkát. A tsz elnöke örömmel újságolta a napokban, hogy egyes fűféléket és pillangósokat már harmadszor kaszálnak s lazt a növényt honosítják meg, ami legjobban díszük a kísérleti parcellán. A jó tanácsok mellett a Szarvasi öntözési és Talajjavítási Kutató Intézet gépekkel és vetőmaggal is segíti a termelőszövetkezeteket. A patronált tsz-ek egyre jobban érzik a kutatómunka segítségének az eredményét s most mór maguk is felkeresik a kutatókat, hogy egy-egy fontos munkánál javaslatot kérjenek tőlük.

Tizenegy új tagot vettek fel a kondorosi Új Barázda TSZ taggyűlésén

Tapasztalatok tarisznyája

Szemcsézett műtrágyát az ősziek alá

írta: P. NAJGYIN professzor

A kondorosi Űj Barázda Ter- .1 lelőszövetkezetben kalászosokból bö termést takarítottak be az idén, de kukoricából is legkevesebb 40 mázsát ígér holdja. A beadás teljesítése után búzából 7 kilót osztottak munkaegységenként. Markos János családja 90 mázsa búzát vitt házi előlegként, amiből 21 mázsa prémium volt. Tóth Mihály egyedül dolgozott a szövetkezetben, s prémiummal együtt 34 mázsa búzát kapott. )fA MEZÖKOVACSHÁZl járás MNDSZ vezetői már meg- ke'dt'k a téli tanfolyamok szervezését. A gazdasszonyképző, szabás-varrás és egyéb tanfolyamok iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy a tervezett előadásnál tobet kell ma-d annak idején beindítani. Battonyán például a tervezett két tanfolyam helyett ötöt, Kunégota községben pedig öt tanfolyam nyolcat tudnak

Indítani.

| jú Frák Mihály, jómódú középpa- raszt fia, öt holdon gazdálkodott. Az előlegosztás előtt egy hónappal lépett a szövetkezetbe, s ez ! idő alatt 6 mázsa búzát, két és fél mázsa árpát és 980 forint kész- j pénzt keresett. A jó eredmények [ láttán egyre több egyénileg dől-! gozó paraszt kéri ‘elvételét a szövetkezetbe. - . J

A tsz legutóbbi taggyűlésén 11 1 új tagot vettek fel, közöttük Ha- : lász István fízholdas középparasz- ! tot, aki negyedmagával lépett az Űj Barázdá-ba. Halász bácsi elmondotta: „A szövetkezet jp eredményei meggyőztek engem arról, hogy a tíz holdamon soha nem tudok annyi jövedelmet elérni, mint a jól dolgozó szövetkezeti tagok.“ Ifjú Tóth András föld nélkül lépett a szövetkezetbe. Elmondta, hogy mint napszámos sokfelé dolgozott. Bár nem fél a munkától, mégsem tudott közel sem annyit keresni, mint a tsz tagjai. í

A legutóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a vetőmaggal együtt talajba juttatott műtrágyák nagymértékben növelik a különböző mezőgazdasági növények terméshozamát.

Különösen a gabonafélékre áll ez, s köztük is elsősorban az őszi búzára és rozsra. A vetőmag közé szemcsézett szüperfoszfátot keverünk (egy-egy hektárra 50 kilogrammot számítunk).

A gabonaféléknek, különösen a kelés utáni fejlődési szakaszban, sok foszforra van szükségük. Ezt biztosíthatjuk a szluperfoszfát vízben könnyen oldódó foszfor- sav tartalmával. A maggal együtt talajba juttatott tápanyag erősíti a gyenge gyökérzetű növényeket. Hogy a keverék vetésénél fennakadás ne legyen, ajánlatos szemcsézett alakban adni a szuperfoszfátot és munka közben többször megkavarni a magládában 'lévő készletet. Az eddigi eredményekből azt látjuk, hogy 50 kilogramm szuperfoszfát ilyen módszerrel adagolva áltálában 2—3 mázsával növeli az őszi gabonák terméshozamát hektáronként. Ugyanekkora hatást más módszerrel — szántás vagy tárcsázás előtt kiszórva — csak 2—4 mázsa szuperfoszfát Után várhatnánk.

Persze, nemcsak a szuperfosz- fát sorbavetésével érhetünk el jó eredményeket. Bebizonyosodott, hogy az elaprózott baromfi- és juhtrágyával, továbbá televény„Szívesen fogadjuk őket“

földdel is hatékonyan segíthetjük a fejlődésnek induló gyenge növényeket, ha a vetőmaggal ke verten juttatjuk a sorokba.

De lássunk néhány példát! Az Összszövetségi Trágyázási és Agrotechnikai Intézet 1954-ben széleskörű kísérleteket folytatott a szolnyecsnogori kerületben lévő Vörös Nap kolhoz határában. A vetőmaggal együtt a sorokba juttatott 50 kilogramm szemcsézett szuperfoszfát nagymértékben segítette a kelő növények fejlődését és bokrosodását. A betakarításnál bebizonyosodott, hogy a kísérleti területen hektáronként 5,3 mázsával növekedett az őszi búza terméshozama. A sortrágyázás összes költsége 7 rubel 35 kopejkát tett. ki. Következésképp az egy-egy mázsa termény- többletre jutó önköltség 1 rubel 39 kopejka.

Hasonlóan szép eredményeket értek el más Moszkva-területi kolhozok is.

A Mihnyovszk kerületi Frunze kolhoz például 50 kilogramm szemcsézett szuperfoszfát sorbavetésével hektáronkénti átlagban 12 mázsával növelte az őszi búza terméshozamát. A többi kolhozok terméshozama általában 3—4 mázsával növekedett az 50—50 kg

szuperfoszfát sorbavetésével.

Tudod-e ?

...hogy Köröstarcsán több mint 150 000 forintos költséggel új sütőüzem épül.

...hogy a mezőkovácsházi járási tanács székházának bővítése hamarosan befejeződik.

...hogy Békéscsabán, a Thurz,ó

Szövetkezetünkből számosán kiléptek 1953-ban. De •fniután ‘ láfr ják, hogy a tagoknak nagyobb a i utcában 224 000, a Temesvári ut- jövedelme, mint az egyénieknek, I cában 240 000 forint költséggel áltöbben visszajöttek. Legutóbb lalorvosi lakást és rendelőintéze- nyolcan kérték felvételüket. Mi j tét építettek, szívesen fogadjuk őket, s mun- j —hogy Muronyban kéttanter- kánkkal azon vagyunk, hogy még j mes, Csorváson háromtantermes több egyéni parasztnak legyen j iskolát építettek és adtak át ren- kedye a közösségi életre. Őszi ár- j deltetésének. pánkat a múlt héten elvetettük, j —hogy Dobozon új, 20 férőhe- A csaknem 100 holdból 35 hol-, lyes bölcsőde épül 130 000 forint dat keresztsorosan. költséggel.

Az ős"i takarmánykeverék! ...hogy megyénkben a moziláto- magja ugyancsak a földben van gatók száma 1953 első fél évben már. Kihordtuk az istállótrágyát 1 250 299, 1955 első fél évben és megkezdtük az 560 hold búza 2 399 500 volt. 1837 filmelőadással vetését. Farkas János, j vetítettek többet 1955 első fél évTáncsics TSZ, Bélmegyer. ben, mint 1953 első félévében.

Aki jót akar önmagának és családjának, lépjen be a termelőszövetkezetbe

Kiss Mihály 3 és félholdas dolgozó paraszt nyilatkozata

Szomszédaim, az űttörő- utcabclick körében és a községben mindenfelé nagy híre van annak, hogy beléptem a sarkadi Lenin TSZ-be. Talán, mert tudják rólam, hogy a múlt évben léptem ki az egyes típusú Űj Barázda TSZCS-ből. Vagy azért, mert kívülről úgy látják, eredményesen gazdálkodom feleségemmel együtt a 3 és fél hold földemen. Kerül idő arra is, hogy fuvarba menjek, mivel elég jó két lovam, 20 mázsát is elbíró szekerem van.

Kívülről nézve, látszólag jól megy sorom. De ez csak látszat inálam is és más egyéni gazdánál, szomszédaimnál, Borbély Károlynáj, Jenei Imrénél, Váczi Mihálynál és a többieknél is. Legfeljebb önámításból mondják, hogy jól megy, hogy elégedettek, mert ragaszkodnak a megszokott gazdálkodáshoz. Pedig az

igazság az, hogy nem megy és nem is mehet jól az egyéni gazdálkodás még úgy sem, hogy kora hajnaltól késő estig dolgozunk benne. Nem azért, mert adó és beszolgáltatás is van. Hazudik, aki ezt állítja. Azért nem megy, mert nem tudunk úgy termelni, mint a nagyüzem. Én is megadtam a földemnek a módját, mert szeretem és értek is hozzá, de csak 7 mázsa búzát tudtam tex- melni. Ezzel szemben a Lenin TSZ 14 mázsánál is többet termelt holdanként. Jártam náluk, több mint egy hétig segítettem nekik a gabonahordásban s csak elgyönyörködtem, hogy micsoda szép búzájuk, árpájuk, cukorrépájuk van! Azt is megállapítottam, hogy derekasan dolgozik a tagság.

Egy szóval, még egyszer annyit termeltek, mint az egyéniek jórésze. Ha én is 14 mázsa búzát termeltem volna egy holdon, semmi sem lett volna teljesíteni belőle a 360 kiló beszolgáltatást. Szabadbúzám is maradt volna s könnyen ki tudnám fizetni az évi 2100 forint ház-, föld- és lóadót. De így? A kukorica sem hoz sokat, pedig a lovaimnak is kell a takarmány és még a hízóknak is kell. Nem sajnálom beadni a tsz-be a lovakat, jobban sajnálnám, ha árpa- és zabszalmán kellene átteleltetni, mint ahogyan a legtöbb egyéni paraszt telelteti lovait.

Csak egyet sajnálok és

bánok nagyon. Azt, hogy nem léptem be már régen, vagy legalább tavaly, mert úgy sokat, legalább 25—30 mázsa gabonát és rizst, cukrot, jó jövedelmet nyertem volna. így meg sokat vesztettem. A feleségem a tavaszszal is mindig mondta: menjünk lépjünk be. Ö is szeret dolgozni szereti a földet, de csak akkor ha van eredménye is a munkának. Én azt mondottam, bogi hiszen az egyéniek is megélnek Azóta rájöttem, hogy megélnek, de csak sok gonddal, bajjal. A tsz-tagok pedig jól, gond és baj nélkül. Később kelnek mint mi. jóval többet szórakoznak és még is tele van a kamrájuk.

Ezeket mondottam el szom szédaimnak, amikor megkérdezték, hogy miért léptem be. Azt mondták: így van, igazam van. Beléptek ők is, Borbély Károly hét holddal, Jenei Imre három holddal, Kovács Kálmánné 7 vag\ 9 holddal. Azt hiszem, Váczi Mihály is kitöltötte már a belépési nyilatkozatot és hogy Szabó Károly is a tsz-belépés mellett döntött.

Azt mondom, hogy ha az egyénileg dolgozó parasztok jót akarnak önmaguknak és családjuknak, akkor ne tétovázzanak, hanem lépjenek be a termelőszövetkezetbe.

HIRE r

Miért nincs szódavíz?

A minap szódavízért mentem a békéscsabai 93-as árudába. — Nincs, kifogyott — volt a válasz. Elmentem a 121-es Csemegeboltba, ott csak egy üveggel kaptam, mert aznap nem kaptak szódát. Telefonon érdeklődtem a szikvízüzemtől. Pálinkás elvtárs azt mondotta: „Már többször jelentettük a községgazdálkodásnak, hogy nincs elegendő vizünk. Sok ígéretet kaptunk, de eredmény sehol. Most ugyan átalakították a Jókai utcai kutat, de azóta még annyi vizünk sincs, mint azelőtt“. Már éppen itt az ideje, hogy a tanács megfelelő kútról gondoskodjon, és a szikvízüzem elegendő szódavizet gyártson. A Téglagyárat, a Sütőipari Vállalatot sem tudják elegendő szikvízzel ellátni, pedig ott védőitalként kellene a dolgozóknak. De miért nem gondoskodik erről a tanács? Abból a sok plusz költségből, amit a vízhordásért fizet ki a szikvízüzem, lehetne egy bővizű kutat fúratni és nem kellene azt mondani a boltokban: nincs szódavíz! (B. J.)

— SZEPTEMBER 25-én lesz Bartók Béla halálának 10. évfordulója. Ebből az alkalomból az MSZT több száz — köztük több tucat ritkaság számba menő, külföldi kiadású — Bartók-művet küldött a Szovjet Zeneszerzők Szövetsége könyvtárának és húsz város filharmóniájának. Mintegy 150 példányban elküldték a Bartók Béláról készített dia-filmet is.

— DUDÁS EMIL, a Gyulai Harisnyagyár dolgozója tizennyolcszor adott vért és 30 véradót toborzott. Sáfrány Mihályné, a .Békés megyei Vérkonzerváló Állomás dolgozója 50 véradót toborzott és nyolcszor adott vért.

— A GYOMAI járási kultúr- házban mezőgazdasági szakkör alakul. Már 18 jelentkező van, közte néhány DISZ-fiatal is. Kísérletezés céljára a községi tanács három hold földet bocsátott az alak^lp szakkör rendelkezésére, amely a talaj minőségének megállapításával, termelési módszerekkel és nemesítéssel foglalkozik majd.

— KONDOROSON a Növényvédő Állomás megkezdte az amerikai szövőlepke elleni védekező permetezést. A Kecskesoron lakók azonban nem várták meg, amíg hozzájuk is eljutnak a permetezők, hanem összefogtak és kollektiven irtják a kártevőt.

— KRUCSAI István újkígyós! lakost mezei lopásért 200 forint pénzbírsággal sújtotta a Gyulai Járási Tanács szabálysértési előadója. Krucsai István Gedó Mihályt károsította meg.

— A KONDOROSI egyénileg dolgozó parasztok követik a termelőszövetkezetek példáját, hozzáfogtak a vetőmag próbacsíráz- tatásához. A községi tanács tájékoztatásul közölte, hogyan is lehet a próbacsíráztatást elvégezni.

— A SZARVASI járás harmadik negyedévi adófizetését szeptember 14-ig 106,5 százalékra teljesítette.

— A KONDOROSI Magvető Termelőszövetkezetben Szpisják Pál és családja előlegként 110 mázsa búzát, 44 mázsa árpát és több mint tizenhat és félezer forintot kapott. Szpisjákék hatan dolgoznak a szövetkezetben.

— A DOMBEGYHÁZI Petőfi TSZ-ből Laukó István tsz-elnök vezetésével 34 tsz-tag utazott fel Budapestre az Országos Mezőgazdasági Kiállításra. A munkában kitűnt tsz-tagok két napot töltenek a kiállításon, hogy hazatérve, itthon hasznosítsák a kiállításon szerzett tapasztalataikat.

— KÖZÉP- és Dél-Olaszország- ban a nagy esőzések súlyos árvizeket okoztak. Az árvíz pusztításához járulnak a rendkívül heves szélviharok is. Messinánál például a szélsebesség elérte az óránkénti 110 kilométert. A kiáradt folyók sok falut elöntöttek.