Viharsarok népe, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-18 / 245. szám
séírt, de a műveltség,'az ismeretek elterjesztéséért is harcoltalk. Társulatunk a legjobb magyar értelmiségiek, Apácai Cseri, Tóthß siiagyar báládé értelmiség tömegszervezete TT ormányunk új programnija értelmiség legjobbjai történel- célul tűzi a dolgozók fcul- j műnk során nemcsak a magyar turális igényeinek foltozott . ki- tudomány és művészet fejlödé- élégítését. Ez azért is fontos,’ifiért- " • népünk kulturális elmaradottságának felszámolása, általános müveit éjének emelése nélkül nem valósíthatjuk meg népgazdasági j falusi Kiss Miklós, Tessediik, terveinket, bonyolult müsziiki, ag-| Hajnóczi, Kazinczy, • Kossuth, Pe- .ronómiai és természeté (alakítási tőfi, Széchenyi, Ady, Bugáth, Eöt- feladalainkat. A szocialista társa- j vös és Korányi hagyományainak dalom felépítéséhez olyan öntu-! folytatója. datos, hazaszerető dolgozók mii-! . . ... __, .... .. 1 ... - . .. Az ui társulat tagjai soraba hóira van szükség, akik ismerik a1 ■ . .. , ~J . , ° i tartozm megtiszteltcies. A tagsag társadalom fejlődésének törvény- {igen sokat kap majd cttöj a tár. szerűségeit, járatosak a nemzet-! Mulattól. Kapja műveltségének ki- közi helyzet bonyolult kérdései- j szé!esítói^ a kolIditiv vitákban i és tanácskozásokon megnyilvá- Alindezen feladatok szükségessé nuló segítséget saját szakmája . tették a tudományos ismerelter- j népszerűsítésével, sőt elvi kérdé- jeszlés új nagy szervezetének a [ seivei kapcsolatban a terület leg- lélrehozását. E célból a Magyar kiválóbb tudósai és művészei ré1S53 okibb;r 18.^ vasárnap , , .--------------------------------------------------------------------------------------------------------- viUau.awlc Vleyir, . .. 'ha&él Tudományos Akadémia kezdeményezésére a legkiválóbb tudósaink é; kutatóink, orvosaink, mérnökeink, pedagógusaink bevonásával ez él április 29-én megalakult Budapesten a Társadalom és Tertréizet udományi Ismeretterjesztő Társulat. Az új társulat feladata nem a szakképzés, hanem általános kulturális és politikai ismereteik terjesztése, úgy hogy ezzel a dolgozók széles töszéről. Megismeri majd alaposabban a társadalomtudomány tanításait, világosabban látja sajál munkájának társadalmi jelentőségét. Mindenek előtt azonban az előadás-propaganda útján szorosabb kapcsolat épül majd ki értelmiségünk és a dolgozó nép között, jobban mégismerik a munkások és parasztok életét, igényeiket, ösztönzést kapnak tőlük a népei szolgáló munkájuk tömegeit a tudományos világnézet vábbi javításához, látják majd szellemében neveljük; látókörű- saját munkájuk eredményét és annak elismerését a gyakorlatban. J T/- ülönös jelentősége van a ^ társulat megalakításának a ézért az új . társulat a magyar j vidéki értelmiség szempontjából, értelmiség tömegszervezele. Az I Megyénk értelmiségét, mérnökeket, műveltségüket szélesítsük. z a nagyszerű feladat csak ■“ a magyar értelmiség tömegei segítségével végezhető el; j Mire vár Magyarné ? '‘OÍVUSÍUU , - éj V;V:. SJfi •' ■ !' '¥" A békéscsabai für- telt szalonna árának Nemzeti Bank békés- jesi gyapotlerm&Iő felét A réüdéíéí^kö-^*csabai fiókjánál azt tangazdaság dolgozói zel két hónapja meg- mondották; a vissza- eljuttatták panaszai- jelent, de a tangazda- fizetésnek semmi ság könyvelője, Ma- pénzügyi akadálya gyár Rezsőné mind- nem lehetett. Az lény, eddig vagy elfelejtet- hogy a 42 forintokat te a visszafizetést biz- a dolgozók befizették, tosílani, vagy pedig az is, hogy a szalonvalamilyen, eddig is- na árát leszállították, meretlen okból húz- Az meg egészen vi- ta-halasztolta azt. A lágos, hogy a pénzre kifizetéshez akkor mindén dolgozónak sem fogott hozzá, szüksége van — miamikor a tangazda- re vár hát akkor ság egyes vezetői kér- mintegy két hónap . kát a Viharsarok Népe szerkesztőségéhez. Ugyanis tudnak arról, hogy egy rendelettel a nyáron kilónként 42 forintért juttatóit aratási szalonna árát 21 forintra szállítóba le államunk. Ezért a dolgozók számára vissza kell teríteni a befizet ték erre. A Magyar óta Magyarné? inket, orvosainkat, kiváló pedagógusainkat tömegesen vonjuk be a megye kulturális színvonalának emelésébe. Ezenkívül pedig az országos lapok, rádió, a tudományos filmgyártás munkájába váló bevonásukon keresztül megismertethetjük hazánk lakosságát munkásságukkal és személyükkel. A sajtóban és a rádióban folyt ismeretterjesztő munka csak kismértékben támaszkodott a vidéki értelmiségre, most kiküszöböljük ezt a hiányosságot. A társulat munkája lényegesen fog különbözni a régi Természet- tudományi, irodalomtörténeti és Történelmi Társulat hasonló mun’ kajától. — Az új társulatban az. értelmiség legjobbjai fognak részt- venni. — Lényegesen meg kell javítani az előadások szakmai és világnézeti színvonalát, gondoskodni kell arról, hogy a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat neve alatt tartott előadások általános megbecsülésnek örvendjenek. Lényegesen meg kell javítani az előadások szervezését is. — Az ismeretterjesztés új területeire is kiterjed1 a társulat munkája: politika, művészet, filozófia. Az előadások mellett nagy szerepe lesiz munkánkban a szemléltetésnek, ismeretierjesztő kirándulásoknak, tudományos köröknek, stb. /"Október 25-én tartja alakuló ” közgyűlését a Társadalom és Természettudományi Ismeret- terjesztő Társulat Békésmegyei [ Szervezete. Ennek a megszervezésén és jó munkáján fog múlni | ...Hogy nem hiszik cl? Pedig így van: Szeghalmon nem lehetett kenyeret kapni. ...Hogy nem is egyszer? Bizony nem egyszer, hanem sokszor. ...Hogy dühöngjön az ember, vagy mit tegyen? A jó fene tudja. Annyi bizonyos, hogy akik kenyeret. esznek Szeghalmon (már pedig itt is kenyérrel élnek az emberek), azok dühöngenek, Dühöngeuek azért, hogy nincs kenyér, dühöngenek azért, hogy akiknek feladatúk kenyérrel ellátni a lakosokat, eszeveszettül nyugodt emberek. A népboltban ezt mondják: nincs kém ér. Hogy miért nincs? Hát az nem az ő dolguk. álár miért is lenne? Azok törődjenek azzal, akiknek azzal kell törődniük. Hogy kik azok? Szeghalmon ilyenek ritkán vannak. Már miért is lennének? Itt «nagyvonalú» emberek élnek, «apró dolgokkal» nem «pepecselnek». Hiszen «szokott ez így lenni, hogv nincs kenyér», ahogyan ezt Babar elvtárs is tudja, a járási tanács kereskedelmi csoportvezetője. Nahát! Hogy csak morognak az emberek? Hát. «beszélt» ő már «ebben az ügyben», hogy nincs kenyér? Hát van «rend» is. Hát csak nem hágják át, csak nem kerülnek szembe a nép törvényeivel ? A minap Ugyanis az történt, hogy a Sütőipari \ állatai soros dolgozói bálban voltak és reggelre «elfelejtettek »> kenyeret sütni. De ezen a napon az ilyen «apró ügyekkel» is foglalkoztak Szeghalmon es délután 6-ra mégis kisült a kenyér. No, de a «rend!» Már, mint a záróra rendje. És elhangzott Babai- elvtárs «szentenciája»: csak reggel, nyitás után lehet árusítani. Nahát! Vagy van rend, vagy nincs! Ni, csak! Még azt akarják, hogy törvénytclenkedjünk. hogy hat után árusítsunk kenyeret? Iío-hó! Hát miért vagyunk mi itt? ...Hogy azért vannak, hogv kenyér legyen, ne csak záróra ? Éppenséggel ez is lehetne. Hogy lesz-e? Lesz hát, csak rend legyen Szeghalmon. Már pedig Habar elvtárs és másol is ezt akarják. Nahát! —ci v a megyében a többi szervezet niggyejjt.$zeryezet megszervezésével Békés megyében az első gyakorlati lépést tesszük meg az új Társadalom és 'Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat, a magyar értelmiség új, nagyjelentőségű tömegszervezetének tényleges létrehozása felé. Ehhez a szép és fontos munkához kérjük Békés megye értelmiségeinek a segítségét. ür. Sonkoly Kálmán, a Társadalom és Tcrmészetluilo- mányi Ismeretterjesztő Társulat Békésmegyci Szervező bizottságának elnöke. A sajtóhoz egyre nagyobb bizalommal fordulnak panaszaik elintézése végett a dolgozók. Ha ezeket a bejelentéseket pontosan, figyelmesen intézi el szerkesztősegünk, akkor hozzájárul ahhoz, hogy a dolgozók még közelebb kerülnek a párthoz és később is bátran veszik kezükbe a tollat, ha hiányosságot tapasztalnak. Az alábbi 1 cvíü'ek nem köV.ügH'ékéől .gólnak,,m&Á min,d.cn;^f^é|nigf megérdemelnek/ hogy lelkiismeretesen intézzük el. «Gyermekem még februárban megszületett — írja Csordás Mibályné Battonyáról — azóta eltelt egy pár hónap, de a szülési segélyt nem kaptam meg. Az állami gazdaságban azt mondják, elkallódtak az iratok, hasonlóan vélekednek a gyulai SZTK-nál is.» Panaszát kivizsgáltuk, pár nap elteltével már ezt írta: «A szülési segélyt teljes egészében megkaptam.» Győri Sándor békésszentandrási dolgozó paraszt a minap a következőkről adott hírt: «Köszönöm a szerkesztőségnek ügyéin elintézését.’ Ebből is látom, hogy mégis van valaki, aki az én ügyemmel is foglalkozik. Az Allan:! biztosító Vállalattól a 167 forintot október 13-án teljes ege zíben megkaptam.» J iBök -fmza-Vona után, többszöri "ll&‘ék ét Búzás I'erénc orosházi dolgozó panaszát az illetékes szervek: «Köszönöm a szerkesztőség jóindulatát — írja október 14-i levelében Búzás Ferenc. — A 147 forint családi segélyt teljes egészében megkaptam. Ebből is látom, hogy ügyemet a szerkesztőség jólesően és sikeresen intézte el.» Tanulságos sorok ezek. Ha a vezetők, akik ott* élnek a dolgozók között, a munkahelyen orvosolják ezeket a látszólag »ki-' csíny« hibákat, akkor elnyerik a dolgozók bizalmát, megbecsülését. * »I Könyv a tanyavilágban Alkonyaitól hajnalhasadtáig csak a hold világítja meg a széjjclszórt gyulamezői tanya- iáit. No, meg a csillagok hunyorognák vissza a tanyák lámpaiényes ablakaira. Számos tanyában sokáig pislog a petróleumlámpa, hogy világosságot vessen egy másik fényre, a szellem napvilágát terjesztő könyvre. Esténként sokan hajlanak a könyv fölé, mert olvasó emberek laknnk már Gyulamező tanyáiban is. Könyv nem régen került ide, a tanyákba. Legalább is az iskolás gyermekek könyvein kívül más nem igen. Azt olvasgatták a betű után vágyó szülők és az iskola padjaiból már kinőtt lányok és fiúk. Az elmúlt év őszéig ez úgy ahogy, ki is elégítette őket. Mert idő sem nagyon futotta az olvasásra. Kinek 8, kinek 12 holdas gazdasága gondja-baja vette el a kedvet az olvasástól., Tavaly ősszel összeszántották a parcellákat. Megalakították a «Kossuth» szövetkezetét és az I. típusú «Aranykalász» tszcs-t. Két cél került előtérbe: jól megmunkálni a földet és állandóan fejleszteni az állatállományt. De hogyan? Az egyik így tudta, a másik úgy mondta. Ha már közös a föld, az állatállomány, csakis egységes, ajg legjobb módszerrel lehet eredményesen munkálni, illetve fejleszteni. De melyik a legjobb módszer? Hát a tudományos, az, amely a könyvekben van. Hogy ki hívta fel erre a figyelmüket, már nehéz volna kibogozni. Elég az hozzá, hogy Séllei János is, Bubik János is és még többen elindultak — persze külön-külön összebeszélés nélkül — az iskola felé, a tanitóhoz. Az egyik a dolgot kerülgetve először az időjárásról, a másik gyereke tanulásáról kezdett beszélgetni. Végül aztán kibökték: könyv kellene. Azért jöttünk. Valami szakkönyv féléért. Sülé Éva meg Bubik Eta és még néhány hozzájuk hasonló 17—18 éves lány irulva-pirul- va másfajta könyveket kértek. Olyanokat, amiben tanulság is van, de ami az emberi életről, a szerelemről is szól. Horváth István, a tanyai iskola tanítója meglepődött. Furcsa, jóleső zsibongással a szívében kérdezgette mintegy saját magától: mi ütött ezekbe az emberekbe, hogy ilyen hirtelen mind olvasni akarnak. De liát hiába ostromolták, nem tudott könyvet adni. A tudás után szomjazok a tanyai földművesszövetkezeti boltban is feszegették: könyveket kellene szerezni. Erre Sági Lajos boltkezelő kapta-fogta magát és bement Orosházára a járási könyvtárba. Nem kellett ott sokat beszélni: 176 kötetet számoltak ki neki boldog örömmel. Minden könyvtárosnak egyetlen vágja, hogy minden ember kezébe el juttassa a könyvet. Ez volt Sági Lajos vágya is. A boltban minden vásárlónak kétszer is elmondta, hogy van már könyv, mitöbb egész könyvtár. Másnap a gyerekek is ezzel a hírrel mentek haza az iskolából. Jöttek is a könyvért s úgy kapkodták, hogy boldogság volt nézni. Gyulamező határában mintegy 60 tanya van. De a könyvtárba rövidesen hatvan- lieten iratkoztak be. Havonta 200 kötetnél is többet kölcsönözték a tél folyamán. Major János például 17 kötetet, Horváth István (tszcs-tag) pedig 21 kötetet olvasott ki és így tovább. Olvasólapjukon többek között az alábbi kötetek címe sorakozik: «Rákosi Mátyás élete», Eötvös József: «Magyarország 1514-ben», Móricz Zsigmond: «Gyalogolni jó», A. Kahn: «Árulás», Solohov: «Uj barázdát szánt az eke», «Állat- tenyésztés», «A növény élete», «öntözéses zöldségtermelés», «Borjúnevelés», «Sertéstenyésztés», stb. Ezeket a köteteket olvasta ki Bubik Sándor; Bor Józsefné és a többiek is. Illetve ezek mellett még sok mindent. Bor Józsefné olvasólapján például 32 kikölcsönzött kötet címe sorakozik. Kiolvasta mind egy betűig. Emellett rendszeresen olvassa a Szabad Népet és a Szabad Földet is. A sok olvasás meglátszik igyekezetén, munkaegységei számán, s a háztáji gazdaságán is. Tanyája körül 30 tyúk kapirgál és 14 szép liba legelget. Ezenkívül hat liba már tömőben van s két jókora süldő is göm- bölyödik az ólban. — Sokat jelent az olvasás —• magyarázza Bor Józsefné. — Olvasgattam én azelőtt is, de csak nagyon keveset, mert a dolog meg a gond nem nagyon hagyott rá időt. A tszcs-ben nnís. Nvugodlabb az élet. Ha az eső kivert a dologból, leültem és olvastam. De az egész napi munka után is, mert én azt tartom, hogy az olvasásnál nincs jobb pihenés. Olvasok én most is minden este. Ha mást nem, az újságokat. Valamelyik nap még perlekedtem is iskolás i kislányommal — mert az is nagyon bújja a könyvet, — s olyan olvasnivalót hozott, amit én már kiolvastam. Nagy dolog ez. Olvasnivalón pöriekednek a tanyavilágban. De hát nem is igen akad egyéb pörlekedni való. A megélhetésen éppen nem. Például Bor Józsefné padlására — egymaga munkája után —- 10.30 mázsa búza, 5 mázsa árpa és 30 mázsa kukorica került a «Kossuth» tsz-ből. Pénz is kerül vagy 10 forint munkaegységenként. Aztán meg sok nyriden más. Esténként nem kell azzal vesződni, hogy lesz, mint lesz holnap. Fel lehet tenni a szemüveget s odaülni a lámpához olvasni. Olvasnak is. Csaknem mindenki a gyulamezői tanyavilágban. Tudják, hogy az olvasás is növeli a jólétet, a békességet — úgy közvetve. Kukk Imre.
