Viharsarok népe, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-13 / 240. szám
r Világ proletárjai egyesüljetek! A gyulai Járási Pártljizottság munkája a tsz pártszervezetek megalakításában Szervezzék meg a Deák-mozgalmat a Kötöttárugyárban AZ M D P B É K ÉS ME G Y El PÁRTBI ZOTTSÁGÁ N A K LA PIA U53 OKTÓBER 13 , R1.D» Ara 50 fillér IX. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM Szívósabb harcot megyénkben is a kiművelt emberfők sokaságáért Pártunk bölcs irányító és telelő ereje, munkára és harcra kész dolgozó népünk szorgalma nyomán új ország épül a Duna, a Tisza, a Körösök vidékén. Az új haza szépségét és gazdagságát új gyárak és üzemek, új falvak és városok, új iskolák és kulturális intézmények sokasága hirdeti. Az ország építésével, gazdagodásával és szépülésével párhuzamban új módon gondolkodó, dolgozó, művelt nép formálódik. Hatalmas «iskolának» nevezhetjük hazánkat és «diákoknak» dolgozó népünket. Tanulnak az iskolakötelesek csaknem kivétel nélkül az általános iskolákban és a tanulnivágyó fiatalok soha nem látott sokasága közép- és főiskolákon. Tanulnak a felnőttek is általános iskolában, gimnáziumban, 'smeretterjesz.ő előadásokon, a népkönyvtárak köteteiből, az újságokból, folyóiratokból, rádióból., színházi- és mozielőadásokból és a kultúroltlionok szakköri foglalkozásain. Egyre, bővül a népünk műveltségét szolgáló intézmények, iskolák, könyvtárak, kultúrottho- nok, stb. száma. S egyre erősödik szám szerint és felkészültségben is a népművelés hálás feladatát végző pedagógusok és más aktív kultúrmünkások száma. A következő évben újabb 13 falusi kultúrotthon és újabb huszonkét falusi könyvtár kap jói képzett, a falu kultúrájának fejlesztésére hivatott függetlenített vezetőt. Építik, korszerűsítik a mozihálózatot, mind több községben szólal meg a vezetékes rádió. egyre szélesebb területekre szélesítik ki a népkönyvtárak fiókrendszerét. Pártunk és kormányunk eddig is megtett, de a jövőben fokozottabban megtesz minden lehetőt népünk általános műveltségének növelésére.Pártunk és kormányunk lehetővé tette, hogy a felnőttek százai díjmentesén pótolják, vagy fejlesszék tudásukat a dolgozók általános-, közép- és felsőbb iskoláiban. A megyénk területén megszervezett dolgozók általános iskoláiban ez- időszerint hétszáznyolcvanan tanulnak és ez a szám állandóan növekszik és a falvak legtöbbjeiben ezután indulnak be az esti tanfolyamok. A dolgozók középiskoláiba járók száma 572. Ezek nek a tanulását nemcsak az állam, hanem munkahelyeik vezetői is segítik. Például a MOIvÉP és a Ruhagyár tankönyveket, illetve tankönyvsegélyt adott iskolába járó dolgozóinak. Hatalmasak a dolgozó népünk általános műveltségének növelésében, kultúránk gazdagításában, fejlesztésében elért eredményeink. További feladataink azonban még ennél is nagyobbak. Azért, mert a szocializmus, a jövő építése csak akkor lesz teljes sikerű, csak akkor biztosít jólétet, bőséget az építés közben is, ha hazánkban hónapról-hó- napra növekszik a kiművelt emberfők tábora. Nem arról van sző,. hogy minden felnőtt embert leérettségiztessünk a középiskolákban, hanem arról, hogy megszerettessük velük az olvasást, tanulást, bevonjuk őket a népkönyvtárak olvasótáborába, a kultúrotthonok szakköri munkájába, a természettudományi, iro- I dalmi és Szabad Föld Téli Esték előadásaira. Megyénkben még mindig mintegy 3000 analfabéta található, j Ezek tanítása, a tanfolyamokra j járás fontosságáról való meggyő- j zés, azonban nagyon döcögve j megy. A népkönyvtár-mozgalom behálózza egész megyénket, számos helyen a tanyavilágot is. Az állandó olvasók száma azonban túlságosan alacsony megyénk la- | kosságához viszonyítva. Egész rre-1 gyénkben alig 30.000 a népkönyvtárak köteteit olvasók szá- 1 ma. A 11.000 lakosú Gyomán is mindössze 892 olvasója van a hatalmas járási könyvtárnak. Fel- világosító, meggyőző szavakra v an szükség. Arra, hogy a népneve- ! lök, a kultúrmunkások és a pedagógusok városokban és falvakban egyaránt sokkal többet tegyenek, mint amennyit eddig tettek a felnőtt dolgozók általános művel tségének, szaktudásának növeléséért. A felnőttek iskoláztatása, az olvasómozgalomba való bekapcsolódása, mozibajárása, ismeretterjesztő előadásokra, Szabad Föld Téli Estékre való tömeges mozgósítása szívós és kenvén)' harc kérdése. Le kell küzdeni a maradi előítéleteket és elsősorban az ellenséges behatásokat. Ezt a harcot vállalni kell a kultúrott- honok, a könyvtárak, a mozik dolgozóinak és a pedagógusoknak is. A kötelező családlátogatást egv kis jő akarattal össze le' e kapcsolni a könyv', a tanulás jelentőségének ismertetésével a szülők körében. A népművelés nagy feladatának irányítása és győzelemre vitele elsősorban pártszervezeteink és tanácsaink vezetőinek feladata. Számos pártszervezet vezetői, a kultúrát szűklátókörűén csak az egyes színjátszó és tánccsoportok jó, v agy hiányos működésében látják. Alig hív ják fel a népnevelők figyelmét a napilapok, a könyvek rendszeres olvasására, a bemutatott filmek megtekintésére. Gyomán a községi pártbizottsági üléseken már hosszú hónapok óta nem volt napirenden a kulturális feladat s így van ez megyénk számos pártbizottságánál. Meg kell végre érteni minden pártszervezet, minden tanácsapparátus vezetőinek, minden hivatásos kultúrmunkáénak, hogynagy célkitűzéseket akarunk és kell megvalósítanunk, 6 őzt csakis népünk műveltségének, szaktudásának állandó növelése árán tudjuk megvalósítani. Fél szakmai képzettséggel bárki gyenge és rösszminőségű cipőt, ruhát', vagy gépet készít. Kevés tanulás, olvasás nyomán nem születik ötlet, újítás. Akik nem tanulnak, nem olvasnak, azok az üzemben és a mezőgazdaságban is csak annyit termelnek, mint abban az időben, amikor nem volt mód és lehetőség a tanulásra. Építő munkánk ütemének növekedni kell addig is, míg az új generáció kikerül a közép- és felsőbb iskolákból, az üzemek tanműhelyeiből. Ezért állandóan növelnünk kell a felnőttek sorában is a kiművelt emberfők sokaságát. Harcolunk vállalásunk teljesítéséért A szabadkígyosi Tangazdaság dolgozói november 7-e Észleletére vállalták, hogy napi iránynormájukat 120 száza étra teljesítik. A legutóbbi értékelés szerint vállalásukat az alábbiak szerint teljesítették. Az eperjesi üzemegy é ' dolgozói, Toldi György műnkre apata. sjlófe.búnvks- ban 121 százalékra teljesítette napi normáját, keresetük 38 forint. Trágya le regetésben Miilek Antal, Gábor János, Zsólér Pé'.er értek el jó eredményt. Kétszáznégyveiinegy százalékra teljesítenék normájukat, 53 forintot kerestek. Trágydkihordásnál külön dicséret illeti meg az éjjeli műszak dolgozóit, mert a nehéz látási viszonyok mellett is túlteljesítették normájukat. Süli Verőn munkacsapata hagytnaszet’ésben 10 százalékot teljesített, a csapat tagjai 21 forintot kerestek naponta. Az állatiéiné ztés dolgozói sem maradlak le vállalásuk teljesítésiben. Süli István növendék bikagondozó vállalt 1.50 kg súlygyarapodást, ezzel szemben teljesített 1.83. kg-ot. Zaliorán Ilona borjúnevelő 50 dkg súlygyarapodást vállalt, 67 d'kg-ot ért el. A gazdaság dolgozói igyekeznek, hogy november 7-re vállalásukat túlteljesítsék. Karácsony János, páittitkár. A méhkeréki dolgozók kövessék Száva Mihály 14 holdas dolgozó paraszt példáját Méhkerék községben alig van olyan egyénileg gazdálkodó, aki ne törte volna le kukoricáját. Többen úgy tervezték már az őszi betakarítási munkák előtt, hogy' a kukoricaföldbe búzát vetnek. A szántás mégis nehezen halad, pedig kedvező az időjárás és könnyen lehet szántani. Száva Mihály 14 holdas dolgozó paraszt az aratás után elvégezte a tarlóhántást, minden évben kihordja a trá-.gyát, eddig 5 hold földterületet trágyázott meg és fel is szántotta. Leszedte 2900 szögöl területen a kukoricáját is, 80 mázsás termést ért el. Már levágta a kórót, haza is szállította és a kukoricaföldjét felszántotta. Mindenki példát vehet jó munkájáról. — Ha idejében szántunk —- mondja Szávai Mihály —, idejében vetünk, az meglátszik a termésen is. Nekem is van szikes földem, mint másnak, de mindig idejében vetek, rendszeresen trágyázom a földet, csávázom a vetőmagot s ez meglátszik a termésen is. A szikes földön búzából T0 mázsás átlagtermést értem el. Már elvetettem az ősziárpát, most vetem a búzát. A jó példát követik a méhkeréki dolgozó parasztok, Argyelán László 800 négyszögölön elvetette a takarmánykeveréket, 1200 négyszögölön az ősziárpát, hozzákezdett a napokban a búzaveíé>l,cz is. Azonban vannak a községben olyanok, mint Marty in László, aki azt mondja: «Még korai a búzavetés.» Szántás-vetés helyett inkább fuvarozással tölti az idejét. Pedig már meggyőződhetett volna arról, hogy' az idejében vetett gabona jobban megerősödik és így" nagyobb terméseredmény is várható. Szekeres Sándor, Sarkad, Járási Tanáéi agropropagandistája. Nem hallgatnak az ellenség szavára — határidőre befejezik a vetést Ecscgfalván a »Béke« tsz-ben! szorgalmas munka folyik. A 47 j kát. hold keresztsorosan vetett: ősziárpájuk már kikelt. Mcsl igyekezettel végzik az őszibúza vetését, amit eddig 170 kát. holdon végeztek el. Papp Gergely tsz-tag elmondotta, hogy az elmúlt gazdasági évben is igyekeztek, idejében vetettek és ennek eredménye, hogy hat kg búzát oszlottak munkaegységenként. Továbbra is úgy dolgoznak, hogy határidőre befejezzék a vetési I munkálatokat. De emellett nem j hanyagolják el a betakarítási | munkálatokat sem. A cukorrépa! szedése, a napraforgó betakart- j lúsa már befejezést nyert. Úgyszintén szépen halad a luiko-' rica törése is. A tsz tagjai be-1 szélgetésünkkor elmondták, hogy j eleinte ők is hallgattak az el- j lenség szavára, de mikor látták kormányunk segílségét, melyet; j tsz-einknek nyújtott, úgy1 gondol-j Iák, hogy ök is azon lesznek^ hogy a termelőszövetkezetet megszilárdítsák. Jó munkájukkal bizonyulják be: továbbra is harcolnak a tsz-ért és megtisztítják az oda nem való elemektől, hogy a termelőszövetkezetükből szilárd, virágzó szövetkezetei teremtsenek. Józsa Katalin Gyoma, a Járási Tanács agropropagandistája. A mezőberényi „Petőfi" termelőszövetkezetben biztosítják az állatok takarmányozását A mezőberényi »Petőfi« termelőszövetkezet tagjai a növénytermesztés mellett szép jövedelmet várnak az állattenyésztésből is. A több gabona termesztése mellett arra is gondolnak, hogy j állandóan szaporítsák sertés, I szarvasmarha, juhállományukat. Nagy gondot fordítanak az ál- j latok korszerű férőhelyeinek biztosítására. — Bizonv, elég nehéz volt az elmúlt évben, széjjel a tanyákon voltak a sertések, szarvas- marhák, meg a lovak, — mondja az állattenyésztési brigádvezető — ezért úgy határoztunk, hogy ez- évben a meglévő istállót átalakítjuk, megnagyobbítjuk, így* egy helyre tudjuk hozni a lovakat. Ezenkívül egy 20Q férőhelyes malacnevelő építését a hetekben fejeztük be. Tervbevettük: novemberben megkezdjük az Egy 50 férőhelyes tehénistállót pedig a félen építünk fel. Bizony szükség is van a férőhelyek bővítésére.- Jelenleg 409 scrlés.e van a szövetkezetnek, amiből 80 hízó. A másik SJ darabol pedig tavaszra akarják meghíztaIni. kell a beadásra, keli a lúgok részére, A 126 szarvas- marha közül 20 fejőstehé í .van és tavaszra 44 kisborjút várnak. Most kapott a szövetkezet a napokban 117 juhtörzset, amit lovát) habarnak szaporítani. 50 férőhelyes fiaztató építését A férőhely mellett az állatok I t észére a takarmányt is biztosítják. Idáig 500 köbméter silót készítettek, de van még 18 hold silókukorica, amit besílóznak. A I szcmeslakariuányból is lehetetlek az állatok részére. Öt va- I gon árpát leltek cl télire. Ezen- { kívül hat vagon napraforgó pogácsadarája is megvan. Tizenkét vagon kukoricát tesznek el. hogy biztosítsák a sertések meghíz falasát. Gondolnak már a jövővéi takarmányozásra is. Kétszáz hold ősziárpát, 80 hold őszikeverékei vetettek. Kora tavasszal pedig 6ö hold csalamádét vetnek, hogy aa állatok részére idejében legyen friss zöldtakarmány. A takarmány biztosítása mellett igen fontos azonban, hogy az állatgondozók ne csak te»* sék-lássék módjára végezzék el a munkájukat. Érezzék, hogy az Öl jövedelmük is szaporodik, ha takarékoskodnak a takarmánnyal, vagy a. jó állatgondozással megakadályozzák az állatok elhullásai. Túsz István, Tímár Ambrus - lóápolók például nemcsak azt nézik, hogy mennyi munkaegységet kérésnek, mindig pontosan, lelkiismeretesen ellátják a jószágokat, pontos időben takarmányozzák, tisztáutarljálk a lovakat. . Az állalok jó takarmányozása, gondozása, az állattenyésztés továbbfejlesztése növeli a szövetkezeti tagok jövedelmét, élet- színvonalát.