Viharsarok népe, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-13 / 240. szám

r Világ proletárjai egyesüljetek! A gyulai Járási Pártljizottság munkája a tsz pártszervezetek megalakításában Szervezzék meg a Deák-mozgalmat a Kötöttárugyárban AZ M D P B É K ÉS ME G Y El PÁRTBI ZOTTSÁGÁ N A K LA PIA U53 OKTÓBER 13 , R1.D» Ara 50 fillér IX. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM Szívósabb harcot megyénkben is a kiművelt emberfők sokaságáért Pártunk bölcs irányító és te­lelő ereje, munkára és harcra kész dolgozó népünk szorgalma nyomán új ország épül a Duna, a Tisza, a Körösök vidékén. Az új haza szépségét és gazdagságát új gyárak és üzemek, új falvak és városok, új iskolák és kul­turális intézmények sokasága hir­deti. Az ország építésével, gaz­dagodásával és szépülésével pár­huzamban új módon gondolkodó, dolgozó, művelt nép formálódik. Hatalmas «iskolának» nevez­hetjük hazánkat és «diákoknak» dolgozó népünket. Tanulnak az iskolakötelesek csaknem kivétel nélkül az általános iskolákban és a tanulnivágyó fiatalok soha nem látott sokasága közép- és főisko­lákon. Tanulnak a felnőttek is általános iskolában, gimnázium­ban, 'smeretterjesz.ő előadásokon, a népkönyvtárak köteteiből, az újságokból, folyóiratokból, rádió­ból., színházi- és mozielőadások­ból és a kultúroltlionok szakköri foglalkozásain. Egyre, bővül a népünk művelt­ségét szolgáló intézmények, is­kolák, könyvtárak, kultúrottho- nok, stb. száma. S egyre erősö­dik szám szerint és felkészült­ségben is a népművelés hálás fel­adatát végző pedagógusok és más aktív kultúrmünkások száma. A következő évben újabb 13 falusi kultúrotthon és újabb hu­szonkét falusi könyvtár kap jói képzett, a falu kultúrájának fej­lesztésére hivatott függetlenített vezetőt. Építik, korszerűsítik a mozihálózatot, mind több község­ben szólal meg a vezetékes rá­dió. egyre szélesebb területekre szélesítik ki a népkönyvtárak fiókrendszerét. Pártunk és kor­mányunk eddig is megtett, de a jövőben fokozottabban megtesz minden lehetőt népünk általános műveltségének növelésére.Pártunk és kormányunk lehetővé tette, hogy a felnőttek százai díjmentesén pótolják, vagy fejlesszék tudásu­kat a dolgozók általános-, kö­zép- és felsőbb iskoláiban. A me­gyénk területén megszervezett dolgozók általános iskoláiban ez- időszerint hétszáznyolcvanan ta­nulnak és ez a szám állandóan növekszik és a falvak legtöbbjei­ben ezután indulnak be az esti tanfolyamok. A dolgozók közép­iskoláiba járók száma 572. Ezek nek a tanulását nemcsak az ál­lam, hanem munkahelyeik veze­tői is segítik. Például a MOIvÉP és a Ruhagyár tankönyveket, il­letve tankönyvsegélyt adott isko­lába járó dolgozóinak. Hatalmasak a dolgozó népünk általános műveltségének növelé­sében, kultúránk gazdagításában, fejlesztésében elért eredménye­ink. További feladataink azon­ban még ennél is nagyobbak. Azért, mert a szocializmus, a jövő építése csak akkor lesz tel­jes sikerű, csak akkor biztosít jólétet, bőséget az építés közben is, ha hazánkban hónapról-hó- napra növekszik a kiművelt em­berfők tábora. Nem arról van sző,. hogy minden felnőtt embert leérettségiztessünk a középisko­lákban, hanem arról, hogy meg­szerettessük velük az olvasást, ta­nulást, bevonjuk őket a nép­könyvtárak olvasótáborába, a kultúrotthonok szakköri munká­jába, a természettudományi, iro- I dalmi és Szabad Föld Téli Esték előadásaira. Megyénkben még mindig mint­egy 3000 analfabéta található, j Ezek tanítása, a tanfolyamokra j járás fontosságáról való meggyő- j zés, azonban nagyon döcögve j megy. A népkönyvtár-mozgalom behálózza egész megyénket, szá­mos helyen a tanyavilágot is. Az állandó olvasók száma azonban túlságosan alacsony megyénk la- | kosságához viszonyítva. Egész rre-1 gyénkben alig 30.000 a nép­könyvtárak köteteit olvasók szá- 1 ma. A 11.000 lakosú Gyomán is mindössze 892 olvasója van a ha­talmas járási könyvtárnak. Fel- világosító, meggyőző szavakra v an szükség. Arra, hogy a népneve- ! lök, a kultúrmunkások és a pe­dagógusok városokban és falvak­ban egyaránt sokkal többet te­gyenek, mint amennyit eddig tet­tek a felnőtt dolgozók általános művel tségének, szaktudásának növeléséért. A felnőttek iskoláz­tatása, az olvasómozgalomba való bekapcsolódása, mozibajárása, is­meretterjesztő előadásokra, Sza­bad Föld Téli Estékre való töme­ges mozgósítása szívós és kenvén)' harc kérdése. Le kell küzdeni a maradi előítéleteket és elsősorban az ellenséges behatásokat. Ezt a harcot vállalni kell a kultúrott- honok, a könyvtárak, a mozik dolgozóinak és a pedagógusoknak is. A kötelező családlátogatást egv kis jő akarattal össze le' e kapcsolni a könyv', a tanulás je­lentőségének ismertetésével a szü­lők körében. A népművelés nagy feladatá­nak irányítása és győzelemre vi­tele elsősorban pártszervezeteink és tanácsaink vezetőinek feladata. Számos pártszervezet vezetői, a kultúrát szűklátókörűén csak az egyes színjátszó és tánccsoportok jó, v agy hiányos működésében lát­ják. Alig hív ják fel a népnevelők figyelmét a napilapok, a köny­vek rendszeres olvasására, a be­mutatott filmek megtekintésére. Gyomán a községi pártbizottsági üléseken már hosszú hónapok óta nem volt napirenden a kulturális feladat s így van ez megyénk számos pártbizottságánál. Meg kell végre érteni minden pártszervezet, minden tanácsap­parátus vezetőinek, minden hiva­tásos kultúrmunkáénak, hogynagy célkitűzéseket akarunk és kell megvalósítanunk, 6 őzt csakis né­pünk műveltségének, szaktudásá­nak állandó növelése árán tud­juk megvalósítani. Fél szakmai képzettséggel bárki gyenge és rösszminőségű cipőt, ruhát', vagy gépet készít. Kevés tanulás, ol­vasás nyomán nem születik öt­let, újítás. Akik nem tanulnak, nem olvasnak, azok az üzemben és a mezőgazdaságban is csak annyit termelnek, mint abban az időben, amikor nem volt mód és lehetőség a tanulásra. Építő mun­kánk ütemének növekedni kell addig is, míg az új generáció kikerül a közép- és felsőbb isko­lákból, az üzemek tanműhelyei­ből. Ezért állandóan növelnünk kell a felnőttek sorában is a kiművelt emberfők sokaságát. Harcolunk vállalásunk teljesítéséért A szabadkígyosi Tangazdaság dolgozói november 7-e Észleletére vállalták, hogy napi iránynormájukat 120 száza étra teljesítik. A legutóbbi értékelés szerint vállalásukat az alábbiak szerint teljesítették. Az eperjesi üzemegy é ' dolgozói, Toldi György műnkre apata. sjlófe.búnvks- ban 121 százalékra teljesítette napi normáját, keresetük 38 forint. Trágya le regetésben Miilek Antal, Gábor János, Zsólér Pé'.er értek el jó eredményt. Kétszáznégyveiinegy százalékra tel­jesítenék normájukat, 53 forintot kerestek. Trágydkihordásnál külön dicséret illeti meg az éjjeli műszak dolgozóit, mert a nehéz látási viszonyok mellett is túlteljesítették normájukat. Süli Verőn munkacsapata hagytnaszet’ésben 10 százalékot teljesített, a csapat tagjai 21 fo­rintot kerestek naponta. Az állatiéiné ztés dolgozói sem maradlak le vállalásuk teljesítési­ben. Süli István növendék bikagondozó vállalt 1.50 kg súlygyarapodást, ezzel szemben tel­jesített 1.83. kg-ot. Zaliorán Ilona borjúnevelő 50 dkg súlygyarapodást vállalt, 67 d'kg-ot ért el. A gazdaság dolgozói igyekeznek, hogy november 7-re vállalásukat túlteljesítsék. Karácsony János, páittitkár. A méhkeréki dolgozók kövessék Száva Mihály 14 holdas dolgozó paraszt példáját Méhkerék községben alig van olyan egyéni­leg gazdálkodó, aki ne törte volna le kukori­cáját. Többen úgy ter­vezték már az őszi be­takarítási munkák előtt, hogy' a kukoricaföldbe búzát vetnek. A szán­tás mégis nehezen ha­lad, pedig kedvező az időjárás és könnyen le­het szántani. Száva Mihály 14 hol­das dolgozó paraszt az aratás után elvégezte a tarlóhántást, minden évben kihordja a trá-.­gyát, eddig 5 hold föld­területet trágyázott meg és fel is szán­totta. Leszedte 2900 szögöl területen a ku­koricáját is, 80 mázsás termést ért el. Már le­vágta a kórót, haza is szállította és a kuko­ricaföldjét felszántotta. Mindenki példát vehet jó munkájáról. — Ha idejében szán­tunk —- mondja Szávai Mihály —, idejében ve­tünk, az meglátszik a termésen is. Nekem is van szikes földem, mint másnak, de mindig ide­jében vetek, rendszere­sen trágyázom a föl­det, csávázom a vető­magot s ez meglátszik a termésen is. A szikes földön búzából T0 má­zsás átlagtermést értem el. Már elvetettem az ősziárpát, most vetem a búzát. A jó példát követik a méhkeréki dolgozó pa­rasztok, Argyelán Lász­ló 800 négyszögölön el­vetette a takarmányke­veréket, 1200 négy­szögölön az ősziárpát, hozzákezdett a napok­ban a búzaveíé>l,cz is. Azonban vannak a köz­ségben olyanok, mint Marty in László, aki azt mondja: «Még korai a búzavetés.» Szántás-ve­tés helyett inkább fu­varozással tölti az ide­jét. Pedig már meg­győződhetett volna ar­ról, hogy' az idejében vetett gabona jobban megerősödik és így" na­gyobb terméseredmény is várható. Szekeres Sándor, Sarkad, Járási Tanáéi agropropagandistája. Nem hallgatnak az ellenség szavára — határidőre befejezik a vetést Ecscgfalván a »Béke« tsz-ben! szorgalmas munka folyik. A 47 j kát. hold keresztsorosan vetett: ősziárpájuk már kikelt. Mcsl igyekezettel végzik az őszibúza vetését, amit eddig 170 kát. hol­don végeztek el. Papp Gergely tsz-tag elmondotta, hogy az el­múlt gazdasági évben is igye­keztek, idejében vetettek és en­nek eredménye, hogy hat kg bú­zát oszlottak munkaegységenként. Továbbra is úgy dolgoznak, hogy határidőre befejezzék a vetési I munkálatokat. De emellett nem j hanyagolják el a betakarítási | munkálatokat sem. A cukorrépa! szedése, a napraforgó betakart- j lúsa már befejezést nyert. Úgy­szintén szépen halad a luiko-' rica törése is. A tsz tagjai be-1 szélgetésünkkor elmondták, hogy j eleinte ők is hallgattak az el- j lenség szavára, de mikor látták kormányunk segílségét, melyet; j tsz-einknek nyújtott, úgy1 gondol-j Iák, hogy ök is azon lesznek^ hogy a termelőszövetkezetet meg­szilárdítsák. Jó munkájukkal bi­zonyulják be: továbbra is har­colnak a tsz-ért és megtisztítják az oda nem való elemektől, hogy a termelőszövetkezetükből szi­lárd, virágzó szövetkezetei te­remtsenek. Józsa Katalin Gyoma, a Járási Tanács agro­propagandistája. A mezőberényi „Petőfi" termelőszövetkezetben biztosítják az állatok takarmányozását A mezőberényi »Petőfi« ter­melőszövetkezet tagjai a növény­termesztés mellett szép jövedel­met várnak az állattenyésztésből is. A több gabona termesztése mellett arra is gondolnak, hogy j állandóan szaporítsák sertés, I szarvasmarha, juhállományukat. Nagy gondot fordítanak az ál- j latok korszerű férőhelyeinek biz­tosítására. — Bizonv, elég nehéz volt az elmúlt évben, széjjel a tanyá­kon voltak a sertések, szarvas- marhák, meg a lovak, — mondja az állattenyésztési brigádvezető — ezért úgy határoztunk, hogy ez- évben a meglévő istállót átala­kítjuk, megnagyobbítjuk, így* egy helyre tudjuk hozni a lovakat. Ezenkívül egy 20Q férőhelyes ma­lacnevelő építését a hetekben fe­jeztük be. Tervbevettük: novemberben megkezdjük az Egy 50 férőhelyes tehénistállót pedig a félen építünk fel. Bizony szükség is van a férő­helyek bővítésére.- Jelenleg 409 scrlés.e van a szövetkezetnek, amiből 80 hízó. A másik SJ da­rabol pedig tavaszra akarják meghíztaIni. kell a beadásra, keli a lúgok részére, A 126 szarvas- marha közül 20 fejőstehé í .van és tavaszra 44 kisborjút várnak. Most kapott a szövetkezet a na­pokban 117 juhtörzset, amit lo­vát) habarnak szaporítani. 50 férőhelyes fiaztató építését A férőhely mellett az állatok I t észére a takarmányt is bizto­sítják. Idáig 500 köbméter silót készítettek, de van még 18 hold silókukorica, amit besílóznak. A I szcmeslakariuányból is lehetet­lek az állatok részére. Öt va- I gon árpát leltek cl télire. Ezen- { kívül hat vagon napraforgó po­gácsadarája is megvan. Tizenkét vagon kukoricát tesznek el. hogy biztosítsák a sertések meghíz fa­lasát. Gondolnak már a jövővéi takarmányozásra is. Kétszáz hold ősziárpát, 80 hold őszikeverékei vetettek. Kora tavasszal pedig 6ö hold csalamádét vetnek, hogy aa állatok részére idejében legyen friss zöldtakarmány. A takarmány biztosítása mel­lett igen fontos azonban, hogy az állatgondozók ne csak te»* sék-lássék módjára végezzék el a munkájukat. Érezzék, hogy az Öl jövedelmük is szaporodik, ha takarékoskodnak a takarmánnyal, vagy a. jó állatgondozással meg­akadályozzák az állatok elhullá­sai. Túsz István, Tímár Amb­rus - lóápolók például nemcsak azt nézik, hogy mennyi mun­kaegységet kérésnek, mindig pontosan, lelkiismeretesen ellát­ják a jószágokat, pontos időben takarmányozzák, tisztáutarljálk a lovakat. . Az állalok jó takarmányozása, gondozása, az állattenyésztés to­vábbfejlesztése növeli a szövet­kezeti tagok jövedelmét, élet- színvonalát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom