Viharsarok népe, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-18 / 193. szám
g Szovjetunió kormányának jegyzéke Franciaország, Nagv- Oritannia és az EgyesüE! áüamok kormányához a német kérdésről “_______________________ ___________________________________________ VLUaisaiaU ttépt — 1 953 »tigtiszhis 18.. keiM A Slagjai1 Dolgozók t'ártja Közi>onü Vezetőségének közleménye A Magyar Dolgozók Parija Központi Vezetősége Farkas Mihály elvtársat a Központi Vezetőség Politikai Bizottsága • és Titkársága tagjának és egyben a Központi Vezetőség titkárának választotta. B minisztertanács határozata az őszi minőségi vetőmagakcióról és az ezzel kapcsolatos kedvezményekről A minisztertanács szabályozta az őszibúza, rozs és ősziárpa minőségi vetőmag cseréjét: Az ezévi vetőmagcsere az elmúlt éviektől eltérően, önkéntes jelentkezés alapján történik. A határozat azft a jelentős kedvezményt biztosítja a cserében résztvevők számára, hogy a magas belső értékű, tisztított és fémzárolt nemesített vetőmagért csupán azonos súlyú és fajú szokvány csercterményt kell át- adniok. Azzal, hogy az állam a minőségi vetőmag előállításáért, szállításáért és kiosztásáért felárat, vagy többlet vetőmagot nem kér, -mintegy 31.5 millió forint összegű anyagi támogatást nyújt a mezőgazdasági lakosságnak. A minőségi vetőmagellátás keretében másod- és harmadfokú szaporítása minőségi vetőmag igényelhető, mégpedig katasztrális holdanként búzából száz kg, rozsból és ősziárpából kilencven kg, a másodfokú szaporításéi minőségi vetőmagot azok a nagyobb szántóterületen gazdálkodó önálló és harmadik típusú termelőszövetkezetek, illetve csoportok igényelhetik, amelyek 1952. év őszén nem részesültek II. fokú szaporításéi minőségi vctőmagellátásban és saját vetőmag termelő parcellát tuduak létesíteni. Másodfokú szaporílású vetőma »ellátást a termelőszövetkezet egész vetésterületének egyliatod részéig igényelhet. Harmadfokú szaporitású minőségi vetőmagellátásban a földművelésügyi miniszter állal kijelölt általános csereterületen belül a saját vetőmagtermelő parcellával nem rendelkező termelőszövetkezetek és az egyénileg termelők részesülhetnek, az 1953/54. évi vetéstervük teljesítéséhez szükséges teljes vetőm a •»mennyiség erejéig. Az áilaláuos csereterületen belül lévő termelőszövetkezetek és egyéni termelők vetőmagigényüket a községi tanácsnál augusztus 31-ig jelenthetik be. A minőségi velőmagot a megyei termény forgalmi vállalat a termelőszövetkezeteknek közvetlenül, az egyénileg termelők részére pedig a földmű vessző ve tkeze telihez szállítja. Mind a termelőszövetkezetek, mind az egyénileg termelők a szokvány csere- terményt a minőségi vetőmag átvételével egyidöben, vagy azt megelőzőén adhatják át a legközelebbi terméuygyüjtőnek. A termelőszövcl kéz etek és egyénileg gazdálkodók érdeke, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a vetőmagcserében, mert a vetőmag tervszerű felújításául biztosítják terméshozamuk növelését cs ezen keresztül bevételeik fokozását 11 minisztertanács határozata egyes életmentő gyógyszerek ingyenes kiszolgáltatásáról A minisztertanács határozata (alapján a társadalombiztosításba bevont dolgozók ezentúl a . cukorbetegek számára szükséges inzulint, valamint a csontiakban szenvedők kezeléséhez szükséges testosteront tartalmazó gyógyszert térítés nélkül kapják. A minisztertanács határozata a kormány progrannnjának megfelelően újabb je'entős lépést jelent * d< 1 O’.ók e;ézé ü ryi eHá-ása meg« javítása terén és egyúttal komoly anyagi segítséget jelent az említett gyógyszerekre rászoruló betegeknek. KINEVEZÉSEK A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Dr. Weil Emil rendid vüli magyar követet és meghatalmazott minisztert felmentette -a washingtoni magyar követség vezetése alól. Az egészségügyi minisztérium Weil Emilt megbízta a budapesti Orvostudományi Egyetem egészségügyi szervezési tanszékének vezetésével. Az Elnöki Tanács 'egyidejűleg Szarka Károlyt rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré kinevezte és megbízta a washingtoni magyar követség vezetésével. Moszkva. (TASZSZ) A Szovjetunió kormánya jegyzéket juttatott el Franciaország, Nagy-Bri- tannia és az Egyesült Államok kormányához a német kérdés Ügyében. A jegyzék hangsúlyozza: A szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy ismét felhívja Franciaország, valamint Nagy- Britannia és az Egyesült Államok kormányának figyelmét arra a rendellenes helyzetre, hogy nyolc évvel az európai háború befejezése után Németországnak nincs békeszerződése, továbbra is nyugati és keleti részre van szétdarabolva és más államokhoz viszonyítva egyenlőtlen helyzetben van. A jegyzék ezután rámutat arra, hogy a szovjet kormány már 1952 március 10-én Franciaország, az Egyesült Államok es Nagy-Bi i' annia kormánya ele terjesztette megvizsgálás céljából a német békeszerződés alapjaira vonatkozó tervezetét, amellyel kapcsolatban Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormánya mindezideig nem fejezte ki állásfoglalását. Franciaország, Nagy-B. i ann.a és az Egyesült Államok kormánya — elutasítva a német béke- szerződés kérdésének megvizsgá- lá^íít — mils útra tért. Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormánya 1952 május 26-án alairla Adenauer bonni kormányával «a barom hatalom és a Német Szövetségi Köztársaság közötti viszonyról szóló szerződést», ameiyet úgy ismernek, mint «bonni e8>’c»" ményt». Ugyanezév május 27-en pedig Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg kormánya a bonni kormánnyal együtt aláírta az «euró-- pai védelmi közösségről» szóló szerződést, amelyet «párizsi egyezmény» néven ismernek. Emellett mind a «bonni egyezmény»,mind pedig a «párizsi egyezmény» öt- ven cvre előre elszakithatalla" nul összekapcsolódik a nyugati hatalmak támadó eszakatlanti tömbjével. _ , A bonni és a párizsi egyezmény a német militarizmus újjászületéséhez, továbbá oda vezet, hogy Nyugat-Németország a világuralomra igényt tartó más hatalmak, támadó terveinek eszköze lesz. Az az út, amelyre Franciaország, az Egyesült Államok és Anglia kormánya a nemet kérdésben lépett, a német militarizmus feltámasztásához,^ egy _ új európai háború veszélyének mind nagyobb fokozódásához vezet. Más út az, amely megfelel azoknak a békeszerető célkitűzéseknek és kötelezettségeknek, amelyeket a négy hatalom közvetlenül a háború befejezese után vállalt magára Németországgal kapcsolatban, az az út, amely megfelel az európai béke megszilárdítása érdekeinek. Ezzel kapcsolatban természetesen nem szabad számításon kívül hagyni azt, hogy a potsdami értekezlet óta nyolc év telt el és hogy azóta nem csekély változások történtek, amelyeket a német kérdés végérvényes rendezésénél figyelembe kell venni. A potsdami megegyezés alapvető célkitűzései azonban — előmozdítani a be- keszerető és demokratikus Németország megteremtését — továbbra is kifejezik valamennyi európai nép, közöttük a nemet nép érdekeit és ezeket a német békeszerződés megkötése útján kell biztosítani. Nem kétséges, hogy a német békeszerződés megkötésének elsőrendű jelentősége van a német probléma r.endezese szempontjaim1. Ismertéivé az okokat, amelyek szükségessé teszik a német béke- szerződés megkötésed a jegyzék leszögezi. V' y az szilárd békefel tetei eket állapit meg a német nép számára, elő fogja segíteni Németországnak, mint egységes, független, demokratikus és bé- keszeretó államnak a fejlődését, biztosítja a német nép számára a más népekkel való békés egyöttmúködés lehetőségét az egy«njogúság elvei alapján. Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormánya azzal indokolja a német békeszerződés megvizsgálásának elutasítását, hogy még nincs össz- német kormány, amely résztve- ketne a szerződés előkészítésében. A békeszerződés megvizsgálása elutasításának ilyen indokolása azonban nem felel meg a dolog valódi állásának, Franciaország, az Egyesült Államok és Anglia politikája valójában nemcsak oda vezet, hogy mindinkább elhúzódik a bekeszerződés kérdésének megtárgyalása, hanem oda is, hogy ugyanekkor elhúzódik az össznémet kormány megalakítása kérdésének megoldása is, mivel e politika Németország szétszakí- tottságának lerögzítésére, Németország egysége helyreállításának megakadályozására irányul. Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormánya az össznémet demokratikus kor-, mány megalakítása kérdésének megoldása helyett javasolják az össznémet választások kérdésének megvitatását, de ezt az ügyet arra szűkítik le, hogy a négv hatalom vizsgálja meg külföldi államok képviselőiből álló és e választások megtartásához szükséges «feltételek megteremtése céljából vizsgálatot folytatott»,^ úgynevezett semleges bizottság kijelölésére vonatkozó javaslataikat. Ezt nem lehet másként értekeim, mint kísérletként arra, hogy a németországi választások megtartását külföldi hatalmak kezébe adják át, s ebből a célból mindenféle külföldi «vizsgálókat» ültessenek a német nép nyakába, mintha nem is Németországról volna szó, amelynek .sokéves demokratikus hagyományai vannak, hanem valamiféle jogfosztott gyarmatról. Ez a javaslat oda vezet, hogy a német népét kirekesztik belső kérdéseinek megoldásából. A jegyzék rámutat, hogy ez a javaslat alapjában eltér a potsdami határozatokban kifejezésre jutott demokratikus elvektől. A demokratikus Németország nemzeti egysége helyreállításának kérdésé a német nép számára alapvető kérdés volt és marad. Semmiféle kifogással nem igazolható ebben az ügyben a további halogatás. A Szovjetunió kormánya Franciaország kormányához, úgyszintén Anglia és az Egyesült Államok kormányához azzal a javaslattal fordul, hogy már most tegyék meg a német kérdés rendezésére irányuló gyakorlati intézkedéseket. A kifejlettek értelmében a szovjet kormány Németországra vonatkozóan halaszthatatlannak tartja a következő alapvető kérdések megoldását: 1 Békééi tekezlat összehívása a * Németországgal való béke- szerződés kérdő érek megtárgyalása érdekébein. A szovjet, kormány feltételezi, hogy ilyen értekezlet az összes érdekelt á'Lamok részvételével a legközelebbi hat hónapon belül ösz- szoliívható és nem látja indokoltnak a békeértókezlet összehívásának további halogatását. Az említett hatál időn belül a német békeszerződés előkészítésével kapcsolatos egész előzetes munkát be lehetne fejezni. Emellett fontos biztosítani Németország képviselőinek megtel »ló részvételét a békeszerződés előkészítésének minden stádiumában és a békccitekezloten. A békeszerződés tlíkészi 6 élen az ideigle .es ö szrié.net ko mány megalakulásáig résztvehetiiónek a Kelet- és Nyugat-N émetore zágban tonnáió kormány képviselői. Ideiglenes össznémet kor- * mány alakítása és szabad össznémet választá&ok megtartása. A szovjet kormány Németország nemzeti egységének békeszerető és demokratikus «Ivek alapján való helyreállítása céljából indítványozza, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság parlamentje a demokratikus szervezetek széleskörű részvételével ideiglenes össznémet kormányt alakítsanak. Ilyen kormány, amely helyettesítené a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság mostani kormányát, a Kelet- és Nyugat-Németország közötti közvetlen megegyezés útján megalakítható. Amennyiben ez most körülményesnek bizonyul, akkor az ideiglenes össznémet kormány a Német Demokratikus Köztársaság, valamint a Német Szövetségi Köztársaság kormányának bizonyos időre való fenntartásával is megalakítható. Ebben az esetben az ideiglenes össznémet kormány, nyilvánvalóan az első stádiumban csupán korlátozott funkciókkal j rendelkezik majd. Az ideiglenes; j össznémet kormány megalakítása' azonban még ebben a helyzetben is reális előrehaladást jelent Né- ^ metország egyesi lése irányában,: aminek az össznémet kormány valóban szabad, össznémet vá'asztásokj alapján történő megalakításában kell teljes befejezést nyernie. Az ideiglenes össznémet kormány feladatai: a) Az ideiglenes össznémet kormány megoldhatná az olyan ha- laezthatat'an össznémet jelentőségű kérdéseket, : Ní metorsz ig képviselete a békeszerződés előkészítésében, valamint Nemetoi szág j képviselete a nemzetközi., szervezetekben, Németország bevonásának megakadályozása olyan koalíciókba, vagy katonai szövetségekbe, amelyek a hitlerista Németország ellen vívott háborúban fegyveres erőikkel résztvett bármelyik hatalom ellen irányulnak; német állampolgársági kérdések, demokratikus pártok és szervezetek szabad működésének biztosítása, valamint fasiszta, militarista és a demokráciával, s a béke fenntartásának ügyével szemben ellenséges egyéb szervezetek létezésének megakadályozása, a Kelet- és Nyugat-Németország közötti kereskedelmi kapcsolatok kibővítése, kö/Jekedési-posta- és táviróforgalmi kérdések, a megállapított övezethatároktól független, szabad személyi 'és áruforgalom kérdései, a Kelet- és Nyogat- Németország közölti kereskedelmi és kulturális kapcsolatok fejlesztésének kérdései, valamint az egész német nép érdekeit érintő egyéb kérdések. b) Az ideiglenes össznémet kormánynak mindemellett fő feladatának kell lennie az össznémet szabad választások előkészítése és megtartása. E választások eredményeként maga a német nép idegen hatalmak beavatkozása nélkül oldja meg a demokratikus Németország társadalmi és állami rendjének kérdését. Az ideiglenes össznémet kormánynak la kell dolgoznia az 'össznémet választójogi törvénytervezetét, amely biztosítja az össznémet választások valóban demokratikus jellegét, minden demokratikus szervezet részvételét a választásokon és megakadályozza azt, hogy a nagy monopóliumok részéről nyomást gyakoroljanak a választókra. Az ideig lenes össznémet kormánynak szabadon kell döntenie abban a kérdésben, vájjon elismerhető-e annak cél zerúeége, hogy megvizsgálják, megvannak-e egtoz Németországban a demokratikus választások megtartásához szükséges f.,'1 iéle'ek, ugyancsak ennek az ideiglenes kormánynak kell megtennie azokat az intézkedéseket, amelyek ezeket a feltételeket brztositják. Ezzel egyidejűleg a szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy Franciaország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió kormánya intézkedéseket tegyen annak érdekében, hogy az össznémet választásokat az igazi szabadság feltételei között tartsák meg, amelyek kizárják, hogy a választások során külföldi hatalmak részéről bármilyen nyomást gyakorolhassanak. A háború következményeivel kapcsolatban Németországra háruló pénzügyi-gazdasági kötelezettségek enyhítése. Németország már teljesítette a Szovjetunióval, Franciaországgal, Nagy-Britanniával és az Egyesült Államokkal szemben fenn ál ó és a háború következményeivel kapcso'atos pénzügyi-gazdasági kötelezettségeinek jelentős részét. A Szovjetunió kormánya, tekintettel erre és minthogy szükségesnek tártja Németország gazdasági helyzetáenk megkönnyítését, úgy véli, halaszthatatlan, hogy ezzel kapcsolatosan megfelelő határozatokat hozzanak. a) A szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy Németországot 1954. jánúár 1-től kezdve teljesen felmentsék a jóvátétel! fizetések alól és ugyanilyen módon a négy hatalommal szemben fennálló háború utáni ál'ami tartozásainak fizetésétől, kivéve a kereskedelmi kötelezettségekből eredő tartozását. b) A szovjet kormány szükségesnek tartja azoknak a kiadásoknak korlátozását is, amelyek a négy hatalom csapatainak Németország területén való tartózkodásával kapcsolatosak. Ebből a célból javasolja, hogy az említett csapatok eltartásának évi kiadásai ne szárnyalják túl a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság állami költségvetése bevételeinek öt százalékát, de mindenesetre ne múlják felül az 1919. évi megszállási költségek összegét, amikor ugyanis a megszállási költségek méretein még nem mutatkozott az északatlanti tömb megalakításának hatása». A szovjet kormány ezzel együtt javasolja, hogy Németországot teljesen mentesítsék a négy halalom külső megszállási költségeivel kapcsolatban 1945. óta felgyülemlett adósságának megfizetése alól. A szovjet kormány azt a meggyőződését fejezi ki, hogy a Szovjetunió, Franciaország, az Egyesült A‘látnok és Nagy-Britannia között a német kérdéssel kapcsolatos megegyezés és a fent kifejtett javaslatokkal kapcsolatban már a közeljövőben hozandó határozatok a nemzetközi feszültség enyhülését szolgálják és ezzel elősegítik a béke, valamint a nemzetközi biztonság megszilárdulását. > A szovjet kormány hasonló jegyzéket küldött Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormányának.
