Viharsarok népe, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-22 / 118. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! A Gyulai Harisnyagyár dolgozói első félévi tervük sikeres teljesítéséért indultak karcba Az óragrafikon bevezetése kimagasló eredményeket hozott a növényápolási munkákban is V ________________________ | AZ MDP BÉKÉ SMEGYE m p á r isifé í o r T í > Á c 7 A N A K L A P 3 A 1953 MÁJUS 22., PÉNTEK Ára SO fillér IX. ÉVFOLYAM, 118. SZÁM A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata az 1953* évi aratás, cséplés9 másodvetés, valamint a tarlóhántás előkészítéséről és végrehajtásáról A mezőgazdaság dolgozói elolt a növénytermelés legnagyobb feladata: az ország gabona-termésének betakarítása áll. Ezért a termelőszövetkezetek tagjai, az állami gazdaságok és a gépállomások dolgozói, valamint az -egyénileg termelők úgy készüljenek fel az aratás-cséplés végrehajtására, hogy azl a legmegfelelőbb időben, gyorsan és a legkisebb szem. veszteséggel hajtsák végre. Az aratás-cséplés munkáival egyidős ben végezzék el a másodvelést és a tarlóhántást. A másodvetéssel az állatállomány takarniánybázi- sát, az aratással egyidő bon végrehajtott tarlóhánlássál pedig a talajerőt növeljék és készítsék elő a jövőévi jó termést. Az 1953. évi aratás, esetés, másodvetés, valamint tarlóhán- tás előkészítésére és végrehajtására a minisztertanács az alábbi határozatot hozta. I. A gabonafélék aratása 1. Az idei termés veszteségmentes betakarítása érdekében a búzát viasz-érésben, a rozsot teljes érés kezdetén, az őszi és tavaszi árpát, valamint a zal>ot sárgaérésben, a sörárpát pedig tel jes érésben kell learatni. 2. A termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok és az egyénileg termelők az aratást úgy szervezzék meg, hogy gazdaságiikban az őszi búza, valamint a rozs aratását annak megkezdésétől számított nyolc napon belül, a tavaszi búza, az^íszi és a tavaszi árpa, valamint a zab aratását annak megkezdésétől számítolt öt napon belül befejezzék. 3. A traktorvontatású arató- gépekkel Legalább 150 kát. holdat, a kombájnokkal pedig 200 kát, holdat arassanak le. A lófogatú aratógépekkel és aratásra álalaki lőtt fűkaszákkal egyenkinl legalább nyolcvan kát. hold gabona uralását végezzék el. Az állami gazdaságok gabonavetésüknek országosan legalább kilencven százalékát, a gépállomások a termelőszövetkezetek gabonavetésének országosan legalább 35 százalékát kombájnnal és aratógéppel kötelesek learatni. A kombájnokat és az aratógépeket az őszi árpa aratásától kezdve az aratás befejezéséig üzemeltetni kell. A kombájnok és aratógépek legalább napi tizenhat órán át, harmatmentes éjszakákon pedig — az üzemközbeni karbantartás elvégzése mellett — éjjel is dolgozzanak. 4. A gépállomás igazgatója a körzetébe tartozó termelőszövetkezeti elnökök meghallgatásával június 10-ig köteles elkészíteni az aratógépek és kombájnok menetiránytervét és azt a járási tanács végrehaj tóbizottsága elnökének bemutatni. A menetiránytervet csak a gépállomás igazgatója módosíthatja. 5* Termelőszövetkezetben a termelőszövetkezet elnöke és a gépállomás igazgatója együttesen, állami gazdaságban az igazgató június 1-ig köteles minden gép számára kijelölni a gépi aratásra legalkalmasabb sík, jól elmunkált gabonatáblákat. Az aratógépek és kombájnok számára minél nagyobb táblát kell kijelölni, amely kombájnnál húsz kát. holdnál kisebb ne legyen. Minden kombájn számára legalább kétszáz kát. hold területet kell kijelölni. A kombájnok részére kijelölt területen csak kivételesen, tartós műszaki hiba vagy elemi kár esetén szabad más módon aratni. 6. A kombájnaratást a teljes érés kezdetén kell megkezdeni. A kombájnokhoz a termelő- szövetkezet elnöke és a gépállomás igazgatója ojyan szérűhelyet köteles kijelölni, amely a kombájnnal csépelt gabona tisztítására és szükség esetén szárítására alkalmas. A szérű előkészítését és berendezését, valamint a szükséges eszközökkel (rosta, lapát, ponyva, zsák, stb.) való felszerelését a gépállomás segítségével a termelőszövetkezet köteles legkésőbb a kombájn-aratás megkezdéséig elvégezni. A termelőszövetkezet elnöke köteles gondoskodni arról, hogy minden kombájnhoz a learatott és elcsépelt gabona folyamatos elszállításához szükséges számú fogat legyen beosztva és a szállításhoz zsák, illetve ponyva álljon rendelkezésre. Mindezekről az állami gazdaságokban az igazgató köteles gondoskodni. 7. Június 20-ig minden termelőszövetkezet elnöke és állami gazdaság igazgatója az egyes növények vetéséből jelölje ki azokat a táblákat, vagy táblarészeket, amelyek a legjobb minőségű (fajtaazonos, gyom- és betegségmentes) termést adják. Termelőszövetkezeteknél a vetőmagnak alkalmas gabona kiválasztásáért az illetékes gépállomás agronómusa is felelős. A kijelölt vetőmag- táblákat keveredésmentegen külön kell aratni. 8« Az aratás gyors befejezése és a soronkövetkező munkák elvégzése érdekében a learatott gabonát még az aratás napján keresztekbe kell rakni. A keresz- tekberakásnál — különösen vasútvonal mentén — a tűzrendészed előírásokat szigorúan be kell tartani. A kombájnnal aratott és csépelt gabona szalmájának összegyűjtését és kazalozását a kombájnolással egyidőben meg kell kezdeni és legkésőbb a kombájnolás befejezésétől számított öt napon belül el kell végezni. Minden learatott területet az aratás befejezésétől számított negyven- nyolc órán belül fel kell gereblyézni. 9. A szemveszleség csökkentése kötelessége minden egyes termelőszövetkezeti tagnak, minden egyéni termelőnek,.az állami gazdaságok és a gépállomások minden dolgozójának. A mezőgazda- sági irányítószervek az aratás egész időszakában kötelesek ellenőrizni, hogy az aratási szemveszteség a legkisebb mértékű legyen. Azokat, akik szándékosan, vagy gondatlanságból növelik a szemveszteséget, szigorúan felelősségre kell vonni. II. A gabonafélék behordása A közös rakodóhelyetot a községi (városi) végrehajtóbizottság elnöke, illetve az. I. típusú termelőszövetkezeti csoport elnöke június 1 -lg kötetes kijelölni. A közös rakodóhelyek' kijelölésénél külön figyelemimel kell lenni a vil- lamoscsénsésr© alkalmas területekre. Annak a termelőnek, aki közös szérűn csépeltet, a csépiégi dijbót tíz százalék kedvezményi kell nyújtani. 4. A gabonát elsősorban a másodvetés oéíjára kijelölt területekről kell behordani. 5. Az őszi árpát, a tavaszi búzát, ezen beiül a durum búzát feltétlenül külön osztagba kell hordani. 6. A fokozott tűzbiztonságról védőbarázdák szántásával, a szélük fokozott őrzésével és az oltáshoz szükséges felszerelés biztosításával kell gondoskodni. A behordást a vasutak mentén kell elkezdeni. 1. A gabona behordasát az aratás befejezésétől számított nyolc napon belül el kell végezni. A behordáshoz minden felhasználható szállítóeszközt és a rendelkezésre álló igaerőt munkába kell állítani s szükség esetén a behordást éjjel is végezni kell. • 2. A cséplós folyamatos biztosítása érdekében minden gabonát Lehetőleg asztagba kell hordani. A Vetőmagra kijelölt gabonát külön kell hordani és asztagolni. Az asz- tagotást és az asztagok hajózását, különös gonddal toll végezni, hogy az asztagok beázás ellen védve Legyenek. 3. A csépfés meggyorsítása végett az I. típusú termelőszövetkezeti csoportok, hasonlóan az egyénileg termelők gabonatermésüket lehetőleg minél nagyobb mértékben könnyen megközelíthető, a tűzrendészeti előirásolmak megfelelő közös rafcodóhelyre (szérűre) hordják. Hí. A gabonafélék cséplése X. Gabonát kizárólag cséplőgéppel vagy kombájnnal szabad csépelni, kivéve a zsupszalma nyeréséhez történő cséplést amelyhez külön engedély szükséges. A cséplést haladéktalanul meg kell kezdeni, amint egy-egy gép részére a folyamatos üzemeltetéshez szükséges termény asztagba van hordva. A gabonafélék cséplését legkésőbb augusztus 20-ig az ország egész területén he kell fejezni. 2. Minden gépállomás igazgatója a járási tanács végrehajtó- bizottsága elnökével együtt a cséplőgépek rajonirozási tervét május 27-ig köteles elkészíteni és azt jóváhagyás végett június 1-ig megküldeni a megyei tanács végrehajtó bizottsága elnökének. A megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke a rajonirozási terveket június 5-ig köteles elbírálni és jóváhagyni. A jóváhagyott tervek alapján a gépállomás igazgatójának június 15-ig kell el~ készíloni minden cséplőgép nre- netiránytervét. A rajonirozási tervet csak a megyei lanács végrehajtó bizottságának elnöké, a menel irány tervei pedig a gépállomás igazgatója módosíthatja. 3. A jóminőségű vetőmag biztosítása érdekében a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban a vetőmag céljára alkalmas táblák (I. fej. 7. pont) termését külön kell csépelni. Mindenütt meg kell szervezni az őszi árpa, tavaszi búza, ennek keretében a durum búza keveredésmen- tes cséplését, külön begyűjtését és tárolását. 4. A cséplésnél az osztályozó henger használata kötelező. Az osztályozó hengert és a dobot úgy kell beállítani, hogy az ocsu- ban két százaléknál több ép, fej- lelt szem ne legyen, a törött szem pedig ne Legyen több mint az egész elcsépelt termésmennyiség súlyának három százaléka. A szalmában, törekben és a polyváhan maradt szemek súlya nem haladhatja meg az elcsépelt gabona súlyának 0.5 százalékát. A cséplőgép vezetője köteles betartani, a cséplési ellenőr pedig köteles ellenőrizni, hogy a szemveszleség a fent felsorolt százalékoknál nagyobb ne legyen. < 5. A bánya és energiaügyi miniszter, a földművelésügyi miniszter, valamint az állami gazdaságok és erdők minisztere kötelesek gondoskodni arról, hogy a gépállomások mintegy ezerszáz, az állami gazdaságokban legalább 400 cséplőgépet villamos meghajlásra állítsanak, be. 6. A földművelésügyi miniszter, az állami gazdaságok és erdők minisztere és a MEDOSZ segíLsélc elő, hogy a gépállomások és az állami gazdaságok minél nagyobb mértékben Bredjuk- módszerrel csépeljenek. 7. A kombájnnal aralott-csé- pelt termésmennyiséget a tisztított és szárított termény súlya alapján kell megállapítani. IV. Egyéb termények betakarítása és eséplése X. Az egyéb növények aratását az alábbiak szerint kell végrehajtani. a) A köles aratását kombájnnal a teljes érés elején, egyéb gépi és kézi kaszával pedig viaszérésben kell megkezdeni. b) A hüvelyeseket (bab, borsó, lencse, bükköny, stb.) a kora reggeli, vagy az esti órákban vouó- dott állapotban kell aratni, amikor az első hüvelyek már érettek, de a felsők is ki vannak fejlődve. c) Az olajlent akkor kell aratni, amikor a magtokok sárgásbarna színűvé válnak. d) A herefélék (lucerna, vöröshere, bíborhere, baltacím, stb.) aratását viaszérésben, a reggeli és esti órákban vonódott állapotban kell elvégezni. e) A repce aratását akkor kell megkezdeni, amikor a becökben a magvak bámulnák, aratását pedig kora reggel kell végezni, amikor a repce vonódott állapotban van. f) A íűfélék magtermésének aratását akkor kell megkezdeni, amikor a termés nagyobb része már a viaszérés állapotában van. 2. A behordást megfelelő utóérés után kell megkezdeni. Ezeket a terményeket óvatos adogatással felrakott, lehetőleg ponyvával, vagy zsákokkal bélelt kocsin kell hordani. Az egyes magféleségeket úgy kell asztagba rakni, bogy a beázástól kellően védve legyenek. 3. Az 1. pontban felsorolt növényeket kizárólag cséplőgéppel szabad csépelni. Ä gépállomások és az állami gazdaságok igazgatói az 1. pontban felsorolt növények cséplésére megf*elően átalakított cséplőgépeket kötelesek beállítani. A községi (városi) tanács végrehajtóbizottságának elnöke június 1-ig köteles kijelölni és az egyénileg termelők tudomására hozni azokat a helyeket, ahol az ilyen növények cséplése történik. 4. A repce, bíborhere, borséi és a fűfélék elcséplését legkésőbb július 10-ig be kell fejezni. A nyár végén betakarításra kerülő aprómagvak (lucerna, vöröshere, stb.) betakarítását és cséplését szeptember 30-ig el kell végezni. V. Másodvetés X. A másodnövényeket az ara* tással egyidőben, de legkésőbb egy-egy tábla learatása után hat napon belül kell elvetni. A korai másodnövények vetéstervét július 20-ig, a kései vclésűeket (mustár, csibehúr) augusztus 10-ig kell teljesíteni. (Folytatás a 2. oldalon.)
