Viharsarok népe, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-11 / 59. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! AZ MDP B É K É S MEGYEI P Á R-t B I Z Ö TTSÁGÁN AK LA P J A 1953 MÁRCIUS 11., SZERDA Ára 50 fillér IX ÉVFOLYAM, 39. SZÁM r v.. A tavaszi munkák tapasztalatai Tótkomlóson és Csanádapácán „Felszabadulási Hét“ a Pamutszövőben Sztálin zászlaja alatt Megyénk dolgozóinak fogadalma: Eltávozott tőlünk mindannyi* ónk szeretett atyja, tauitója, ve- zére: Sztálin. A-legdrágább em­ber, akinek mi, magyar dolgozók is szabadságunkat, új életünket) — mindenünket köszönhetjük, Sztálin parancsa volt, az <3 fiai verték le kezünkről az évszáza-* dós bilincseket. Ö mentette meg éleiét Rákosi elvtársnak, annak a térfiúnak, aki elvezetett ben­nünket a fasiszta háború ször­nyű pusztulásából a ma boldog életéhez. Az ő fiai vetettek gátat annak, hogy hazánkban polgár- háborút merészeljenek kirobban­tani és a népre újabb vérontást, szenvedést zúdítani a hatalmu­kat vesztett bankárok, grófok és papok. Felszabadulásunk első pil­lanatától kezdve, nap mint nap éreztük szerető atyai gondosko­dását. Elküldte hozzánk nagysze­rű fiait: tanítsák meg a magyar munkásokat az ipari termelés fej­lett módszeremé, parasztjainkat a modern mezőgazdálkodásra, tu­dósainkat, művészeinket a világ leghaladottabb tudománya és mű­vészete művelésére. Elküldte hoz­zánk a modem technika legjobb vívmányait. Ma már mindenna­pos látvány bányáinkban a szén- fejlő kombájn, mezőgazdaságban az arató cséplő kombájn. Mindez csak része annak, amit Sztálin elvtárstól kaptunk. Rendel­kezésünkre bocsátotta mindazt a gazdag tapasztalatot, amit a Le­nin alapított s Ő általa megerő­södött párt, a Szovjetunió Kom­munista Pártja hosszú évtizedes harcokban szerzett. Az Ö tanítá­sai, útmutatásai tették képessé arra a mi szeretett pártunkat, a magyar kommunisták pártját, hogy sorra-rendre felszámolja a magyar nép legádázabb ellensé­geit: a Mindszentyeket, a Peyere- ket, Rajkokat. Az Ő tanítása fé­nyében erősbödött, acélosodon pártunk, az ö útmutatásai vezet­tek bennünket addig, hogy ma már eggyé forrt pártunk a nép­pel, a nép és a párt kapcsolata elszakíthatatlan. Neid köszönhet­jük, hogy a múltban üldözött, il­legalitásba kényszerült, legjobb hazafiakat, a nép legjobb fiait magába foglaló párt napfényre került és bebizonyíthatta e rö­vid néhány esztendő alatt: nincs más erő hazánkban, mely képes a dolgozók millióit a jobb élet­hez vezetni, nincs más erő, mely, képes a múltban szétforgácsolt népünk erejét egységbe fogni és felsorakoztatni békénk védel­mére. Sztálin elvtársnak köszönhet­jük, hogy hazánk a szocializmus, rohamcsapatának büszke címét viselheti, hogy megbecsülés övezi népünket a világ valamennyi ha­ladó, demokratikus erői részé­ről. Sztálin elvtársnak köszön­hetjük, hogy a magyar nép mind­örökre, megdönthetetlenül a ha­ladás fáklyáját tartja kezében és gátat vet az amerikai imperia­lizmust kiszolgáló Tito és ban­dája gyilkos szándékainak. An­nak, hogy hazánk újra a kapita­listák, kulákok martaléka legyen. Szívünket mélységes gyász, fáj­dalom töltötte el Sztálin elvtárs eltávozásával. De éppen az ő tanítása figyelmeztetett bennün­ket arra, hogy a legnehezebb időkben se ' veszítsük el fejün­ket, ne uralkodjon el rajtunk a pánik. Minden erőnket össz­pontosítva, szilárdítsuk tovább eredményeinket, még nagyobb eredményeket kell elérnünk. Sztálin elvtárs tanítását fogadták meg a békéscsabai PamuLszövő dolgozói, amikor elhatározták: úgy fejezik ki hálájukat Sztálin elvtárs iránt, hogy a közelgő április 4-re, hazánk felszabadu­lása évfordulójának tiszteletére »Felszabadulási hetet« tartanak és a nyolcmilliós vetés lemara­dást behozzák, elsőnegyedévi tervüket Ítél nappal hamarabb befejezik. E szellem hatolta át a kondorosi gépállomás »Komszo- mol« brigádját, amikor pénteken 37, szombaton 45, vasárnap 46 és hétfőn egy műszak alatt 25 normálholdat szántott fel. A két- sopronyi »Hunyadi« és »Dózsa tszcs tagjai vasárnap is szántot­tak, vetettek. A »Hunyadi« tszcs- ben 10 fogat simította a talajt, a »Dózsa« tszes-ben befejezték az árpa és a zab vetését. Ezek a tettek méltó kifejezői annak a szeretetnek, hálának, me­lyet megyénk dolgozói éreznek a nagy Sztálin iránt. »Sztálin meg­halt, de műve él és örökké élni fog!« — mondotta Gerő elvlárs' a budapesti gyásznagygyűlésen. Élni fog, mert az ő tanítása nyo­mán építjük tovább szocialista hazánkat. Ezzel még jnegbont- hatatlanabhá tesszük népünk poli­tikai és erkölcsi egységét, to­vább növeljük hazánk gazdaság* erejét, még biztosabb támaszai leszünk az emberi haladás, a béke ügyének. Úgy leszünk hűek Sztálin elvlárslioz, ha még gyor­sabban peregnek az orsók, még több tégla kerül ki a kemencék­ből, szaporábban emelkednek az, új épületek falai, minden talp­alatnyi földet időben és jól meg­művelünk, minden téren eleget teszünk állampolgári kötelezettsé­günknek. Minden erővel harco­lunk ötéves tervünk negyedik esztendejének sikeréért, iparban és mezőgazdaságban egyaránt, fülhez csak egy kell: a sztálini, tanítások következetes megvaló­sítása. Harcolni a fogyatékossá­gok ellen, szilárdítani «a munka- fegyelmet — több gabonát, téglát, textilt adni a hazának, még hűebb hazafiakat nevelni az isko­lák padjaiban. Az »apró« hétköz­napi teltek legyenek kifejezői megyénk minden dolgozójánál, hogy hűen követi Sztálin elvtárs tanítását, hogy hűséggel hajtja végre Sztálin elvtárs útmutatá­sait. Soha nem felejtjük el Sztálin elvtárs nevét, követjük útmutatását Megyénk ipari munkásai az üzemben, tanulók az iskola pad­jaiban, a nevelők, értelmiségi dol­gozók a maguk munkahelyén, gép állomási dolgozóink a traktoron, termelőszövetkezeteink tagsága és egyéni dolgozó parasztságunk az eke, vetőgép mellett lesújtva fo- godták a gyászhirt, hogy Sztálin elvtárs eltávozott tőlünk, itthagyott bennünket. Sztálin neve végtelenül drága nekünk, hiszen Ő terem­tett új életet számunkra, Ö taní­tott meg bennünket dolgozó tár­sainkat szeretni, Ö adott új értel- (net a mi munkánknak, Ö tanított meg gyűlölni kéilellietetleniil belső és külső ellenségeinket. A sztálini nemzetiségi politika az ö útmutatása alapján bontako­zik ki megyénkben is. Felszabadu­lásunk óta a nemzetiségiek szaba­don beszélhetnek anyanyelvükön, fejlesztlietik kultúrájúkat. Gondol­hatott e volna vájjon nyolc évvel ezelőtt Hotya János körös .szakáll tanuló apja arra, hogy fia ma, Magyarországon a gyulai román nyelvű gimnázium kiváló tanulója lehet? Vagy. Szobásán Flóra Kót- ©gyházán élő szülei álmodhattak-e arról, hogy lányukból, — aki most a románnyelvű gimnázium kiváló tanulója —, orvosnő lesz? A mun­kás, aki osak kizsákmányoltja volt. az üzemnek, a paraszt, aki rab­szolgája volt a földnek, gaz­dája lett annak. Az értelmiségi dolgozóknak is egyre megbecsiil- jtebb a munkájuk. Ez az út a fej lődós, a jövő útja. Sztálin elv- társ vezetett bennünket erre az útra. Ö ma is köztünk van, az eszme, amelyért élt, harcolt, évszázadokig, évezredekig irányt fog mutatni munkánkban. A gyulai románnyelvű gimnázium diákjai közös táviratban tettek ígé­retet a tanárokkal, a tanítókkal, hogy még jobban tanulnak és ta­nítanak. Az ötperces néma csend után közösen hallgatták meg Kó­nya Űr jós »Két milliárd szív« cí­mű versét, amelynek a betűi alig száradtak még meg a Szabad Nép hasábjain. A körösszakálti, gyulai, kétegyházi, vagy battonyai román nemzetiségi dolgozók ragaszkodá­sát fejezte ki Sztálin elvtárshoz, a sztálini eszméhez az a távirat, melyet a magyarországi Románok Kultúr Szövetsége küldött el Ki- szsljov elvtársnak, a szovjet kö­vetnek. Békáson a középületek, do a magánházak homlokzatán is lengeti a márciusi szól a fekete lobogókat. A tanács- házán Sztálin elvtárs gyászkeie- tes képe, a tan kisterem vörös dra­périával van díszítve, fekete ró­zsákat készítettek arra a szerető ke­zek. Nem volt mostanában olyan népes tanácsülés Békésen, mint a vasárnapi gyászai lés, ünneplőbe öl­tözve jelentek meg a tanácstagok, a tszcs-k képviselői. A termelő­szövetkezeti tagok pedig az «Al­kotmány» tsz kertészetében, a «Sza­badság» tsz-nél az árpavetésben, a «Viharsarok;» tezcs-nél a símítózáe- bau végeztek fokozottabb munkát, hogy azzal fejezzék ki nagy ve­zérünk, tűni tónk iránt a hálát. Kondoroson a brigádok, traktorosok ígéretet tet­tek, hogy még jobban felhasznál­ják a szovjet mezőgazdaság gaz­dag tapasztalatait, útmutatását. A gépállomás mái eddig is 40 száza­lékra teljesítette tavaszi tervét. Csü­törtök óta azonban — ahogy hírül vették Sztálin elvtöra halálát, — a grafikon egyre felfelé ívek A «Komszomo’«-brigád pénteken 37, szombatod 45, vasárnap 46 nor­málholdat, hétfőn délig ©gy mű­szak alatt 25 normálholdat szántott föl. Nagy József traktoros, a bri­gád tagja 155 százalékra teljesí­tette eddig tavaszi tervéi, Cseke Pál sztahanovista traktor- vezető, Nagy József és Kordán József traktoros a «Szál »ad Nép»>- ből Süveges Dániel, a surjáni ál­lami gazda-ág munkaérdomremhw sztahanovista traktoros brigád» oae- tőjénelc teását olvasták el. Mintha osak az ő nevükben írta volna, ma­gukat, saját sorsukat, szépülő életü­ket isméitek meg abban s mindezt ők is Sztálin elvtársnak kö-zöi»he­tik. Elgondolkoztak e®en és a je­lenlévő tíz traktorvezető vállalást tett, hogy ez évben 1700 noimúi- holdat teljesítenek gépenként. Két műszakban dolgoznak egész évben, így öt erőgéppel 9 darab 35-ös erőgép tervét teljesítik. Kétsoprony község az ötéves terv má-odik évé­ben épült — hirdeti az át­menti tábla, amelyen most vörös és fekete zászló lengedezik. A me­gye egyik legfiatalabb községe ez, dolgozó parasztjai az elmúlt ér őszén a fezövetkezeti gazdálkodás útját választották. Közösben dol­goznak azóta a sztálini eszme meg­valósításáért, hogy olyan szép, gaz­dag legyen az életük nekik is, mint a szovjet kolhozparasztok rak. Moz­galmas a határ. A «Hunyadi» tszcs földjét több mint tíz pár hígat símítózza, a «Dózsa» tezcs-.ben ! le­fejezték az árpa és a zab vetését Dolgoztak, szántottak, vetettek va­sárnap is. Az 50 éves Such János, az ifjú Morvái Rudolf, öiegek és fiatalok egyformán magukénak ér­zik a szövetkezetét. Hiszen Morvái Rudolfnak sem volt könnyű nyolc családjával megélni a 14 hold fö d- jén, mint Korcsok Mártonnak, aki egész életében napszámoskodott, a kulákok kizsákmányolt ja volt. A középparasztot, a kisparasztit, aa agrárproletárt a hatalmaskodó föl­desurak, a kulákok igája álól sza­badították fel 8 évvel ezelőtt Sztá­lin elvtárs szavai nyomán a »Szov­jetunió hős katonái. Együtt mond­ják most ők is megyénk dolgozói­val, dolgozó parasztságával: soha nem felejtjük el Sztálin eí\ tóra nevét, követjük útmutatását! Az asszonyok jő munkájának eredményeként hétfőn reggel megkezdték a primőrök szállítását a gyulai „Petőfi“ tsz-ből Félkörben Körös veszi körül a gyulai »Petőfi« termelőszövetkezet földjét. A tez ki is használja a terraészetadta lehetőséget. Har­mincholdas öntözéses kertészetüket ezóvben 60 holdra növelték. A 60 tagú kertészeti brigádban 40 nő dolgozik. Az asszonyok kezének munkáját diosérik az 1000 ablak alatt lévő primőr-növények. A sa­láta, retek és a zöldhagyma szállí­tását hétfőn reggel kezdték meg. Tavaly is jól jövedelmezett a korai primőr, ezóvben még jobban Id akarják használni az »üvegeket«. A 6áláta helyére kerülő uborka már négy levélben van. Szépen hajt a karfiol, karalábé és káposzta is. A primőrök vetését, gondozását az asszonyok végzik, ők gondoskod­jak a szabadba ültetendő palánták előneveléséről. A karfiol, paradi­csom, paprika magvait még feb­ruár közepén elvetették, mór ki is keltek. Szombaton 14 hold étkezési borsót vetettek. A kertészetben dot_ gozó asszonyokon Mvül még húsz nő serénykedett a két kát. hold hagyma d'ugdosásáu. Szombaton • 100 mázsa dugrépa válogatását és kiültetését végezték. A kertészeti brigád öt munka­csapata egymássat versenyez a jobb termésátlagért. Az asszonyok vál­lalták, hogy ezóvben 220 munka­egységet teljesítenek. Ez nem lot* nehéz, hiszen egész télen dolgoz­tak. Nagy Lajosné például már­cius elsejéig 91, Tensesi Demeter- né 86 és az 56 éves Fülöp Mi­hály né 71 munkaegységet szerzett. Hasonlóan dolgozott a kertészet­ben lévő többi asszony is. Nincs megtisztelőbb feladat,, mint Sztálin ügyéért harcolni. Nincs megtisztelőbb feladat, mint még szorosabbra vonni pártunk, népünk egységét, vigyázni pár­tunk tisztaságára, mint a sze­münk fényére. Mélyítsük tovább, népünkben a Szovjetunió iránti hűséget, mélyítsük népünkben az internacionalizmus szellemét. Szi­lárdítsuk tovább népi államunk alapját: a munkások és parasz­tok szövetségét. Kíméletlenül har­coljunk népünk minden rendű ellensége ellen. No tűrjük meg sehol a legkisebb lazaságot, ha­nyagságot sem. Mindez egyet je­lent: Sztálin elvlárs szellemében végezzük munkánkat Úgy visz- szülc győzelemre Sztálin lobogó­ját, ha még egységesebben tömö­rülünk nagy pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja köré, ha még egységesebben tömörülünk Sztá­lin elvtárs legjobb magyar tanít­ványa, Rákosi Mátyás elvtárs köré. Cserei Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom