Viharsarok népe, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-22 / 45. szám
1953 február 22., vasárnap 3 ViluHsanUc Hétit Váljon a in unka verseny gazdájává a Ctynlal Körönt üzemi bizottsága A Körös vidéki Öntöző Vállalat dolgozói az elmúlt évben 26.8 százalékkal túlteljesítették éves tervüket. Nagy szerepe volt ebben annak, hogy a vállalat vezetősége, de maga a munka verseny gazdája: a szakszervezet is nagy gondot fordított a szocialista vállalások szervezésére, annak értékelésére, — a vállalások ellenőrzésére. Mindez azonban a december 2l-i versennyel véget ért. Pedig az idei tervév feladatai nem kisebbek. Ezt jól tudják az üzem dolgozói. Ebben az esztendőben 9000 hold földdel nagyobb területre kell biz- tositaniok az öntözéshez a vizet a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok részére, hogy azok na gyobb terméseredményeket érhessenek el, mint az elmúlt évben, is igy több rizs, zöldségféle, pap rika, káposzta és más egyéb áru kerüljön a dolgozók asztalára. Mindezt csak akkor tudják megvalósítani ezek a gazdaságok, ha a gyulai gépműhely dolgozói is időben elkészítik a megtervezett szivattyúkat íe?s a még hátralévő 1500— 1600 méter öntözőcső legyártását. Az igaz, hogy ennek érdekében jaj, üzem dolgozói januári tervüket 119 százalékban túlteljesitették, de ez még nem bizonyítja, hogy az üzemben eleven verseny folyik. A dolgozók a mai napig nem tettek vállalást április 4-re. Egy szer-kétezer már szó volt ugyan a gyűléseken a vállalásokról, de azóta sem kereste fel a dolgozókat senkisem. Hogy miéit? Hát a »vállukat vonogatják«. Ha azt gondoljuk, hogy maga az üb elnöke Safián József elvtárs választ tud adni erre a kérdésre, akkor tévedünk. Ö is a vállát vo- nogatja és hozzáteszi: Az üzemi kollektiv szerződéssel voltunk el foglalva, ezért nem értünk rá a verseny szervezésére ügy gondolják: rövid idő telt el ahhoz, hogy hozzákezdjenek az új versenyvál la lások megs zer vözéséhez. — »A munkaverseny itt-ott nem kapcsolódtak be a verseny szervezésbe. Sem az üzemi párt- szervezetnek, sem pedig a MEDOSz területi bizottságának nem jutott eszébe megnézni, mi az oka a vállalások szervezése elmaradásának. Milyen nehézséggel küzd az üb elnöke. Nem adtak segítséget, hogy megmutassák azt, nem kell »prófétának« lenni ahhoz, hogy ezt a feladatot is megoldhassa a szakszervezet. Az üzemi bizottságnak csupán azt kell tennie, hogy az üb minden tagját, a műszakiakat és a szakszervezet minden bizalmiját bevonja a verseny szervező munkába. Ha a bizalmiakat nemcsak a tagsági könyvek összeszeazért is akadozik, mert kimondottuk ugyan, hogy munka verseny gazdája legyen a szakszervezet, de a szakszervezet a munkaverseny gazdájának szerepét még csak kis mértékben, hiány osan tölti be, pártszervezeteink egy része pedig úgy gondolja; ha a munka- verseny gazdája a szakszervezet, akkor a pártszervezet nem felel a munkaverst^yért, nem kell irányítania a műnk a versenyt. Ez tér mészetesen teljesen helytelen!« — mondotta Gerő elvtárs november 29-i beszédében. Ez történt tehát itt is. Az üb nem gondoskodott arról, hogy tovább fojtássá az elmúlt évben élért versenylendiiletet, désével bízza meg az üb — mint ahogy ezt most tette, — akkor ma már minden dolgozó megtette volna vállalását április 4-re, fel- szabadulásunk 8. évfordulójára. Az üzemi bizottságot, de magát a területi bizottságon is Szlancsik György elvtársat felelősség terheli a szakszervezeti munka elhanyagolásáért, a verseny szervezésének elodázásáéit, felelősek ezért az üzem kommunistái is. A hiányosság mielőbbi megszüntetése érd© kében sürgősen meg kell kezdeni az üzemben a verseny színezését, hogy a dolgozók biztosítani tudják a termelés folyamatosságát, annak állandó emelkedését. az üzem kommunistái és DISZ-ffiataljai is vártak. A Szovjetunió példája nyomán építjük a szocialista kereskedelmet Országunkban a szocializmus felépité- téséért harcolunk, nemcsak az ipar, mezőgazdaság, hanem a kereskedelem területén is, hisz a szükséges élelmet, ruházati és egyéb iparcikket a keres kécléleaí juttatja el a fogyasztókhoz. Fejlődő kereskedelmünkben jelenleg még vannak hiányosságok. A Szovjetunió példája, útmutatása és tapasztalatai azonban segítenek ezen hiányosságok kiküszöbölésében. Ilyen segítség volt számunkra az, hogy kereskedelmünk területéről a múlt évben küldöttség tanulmányozhatta a szovjet szocialista kereskedelmi rendszert és a szovjet ellenőrzés módszereit. E tapasztalat alapján szervezték át nálunk is a belkereskedelem felépítését és uj alapokra helyezték a kereskedelmi ellenőrzést is, melynek során létrejött az Állami Kereskedelmi Felügyelet. Az Állami Kereskedelmi Felügyelet feladata a belkereskedelemre vonatkozó szabályozatok betartásának ellenőrzése, az állami fegyelemnek a kereskedelem területén való megszilárdítása, a kereskedelmi munka színvonalának emelése, a társadalmi tulajdon fokozott védelme, mindezek által a dolgozók ellátásának következetes megjavítása. Ha felmérjük a felügyelet eddig elvégzett munkáját békésmegyei vonatkozásban, elmondhatjuk, sok tapasztalatot szereztünk a kereskedelmi egységek területén. Kereskedelmi dolgozóink nagy része igyekszik mindinkább magáévá .tenni a szocialista kereskedelem célkitűzéseit, munkája során igyekszik a fogyasztók igényeit teljes mértékben kielégíteni, dolgozótársait udvariasan kiszolgálni, szép és rendezett üzletekkel bő áru választékkal vál ni a vásárlókat. De számtalanszor találkozunk olyanokkal is, akik az árut szűkén mérik, vágy nem tartják be a hivatalos fogyasztói árakat és dolgozótársaikat "Siegkárositjákr Erre példa az egyik békéscsabai italbolt volt vezetőjének, Golt- finger Arnoldnak az esete, aki á” fél deci 2.70 forintos rumot 3.40 forintért árusította. Ezáltal a fogyasztókat jelentős összeggel megkárosította. A nevezett ügyét az ügyészség tárgyalja, méltó büntetését meg fogja kapni. Vannak olyanok is, mint, a gyulai földszöv. 4 • sz. boltvezetője. Kincses Dezső, aki az előre kicsomagolt árunál 1—2 dekagrammal károsította meg rends zereseti a dolgozókat. A felügyelőség ezért pénzbüntetéssel sujtóttá. Egyes dolgozók nem tartják be a munkafegyelmet, amikor az előirt nyit- vata'lád időt megrövidítve, sokszor 10— 15 perces késéssel nyitják ki az üzletet, mint például a Kele t-Bé kés megyei Népbolt 7. sz. és a Békéscsabai Kisker., Vállalat 21. sz. papírbolt vezetői. A panaszkönyvekben történt bejegyzések ’n'ágyfesze- foglalkozik az ilyen és hasonló esetekkel, melyeknek elkövetői nein á szocialista épitést szolgálják, hanem az ellenség malmára hajtják a vizet. Meg kell, hogy mondjuk, a felügyelőségnek még nincs olyan jó kapcsolata a 'dolgozókkal, hogy a legkisebb községben, üzletben meglátná a hibákat, ezért feltétlen szükséges a megfelelő kapcsolat a dolgozó tömegekkel. Ezt szolgálja p.z a tény, hogy a társadalmi ellenőrök hálózatát mindjobban kiszélesítettük, abba bevontuk a legjobb dolgozókat és a rendszeres oktatásokat megindítottuk: Már az eddigiek során is, a megadott1 szempontok alapján nagy segítséget nyújtottak munkánkhoz, amikor például rámutattak az egyes boltok dolgozóinak ’ábáka, vagy az ott működő felvásárlókat, feketézőket leleplezték, A társadalmi ellenőrökön kivül minden dolgozó ellenőrizhet és lcel'l is, hogy ellenőrizzen. Hogyan? Úgy, hogy hiányosság esetén észrevételét, panaszát panaszkönyvbe bejegyzi. Tapasztalunk a panaszkönyv alkalmazásánál is hiányosságot. Igen gyakran előfordul, hogy a panaszkönyvet kérő- vevőt udvariatlanul visszautasítják, személyazonossági igazolványt kérnek tőle, vagy más módon igyekeznek őt a panaszkönyv használatában gátolni. Mindez a legszigorúbban tilos, mert a panaszkönyvben észrevételeit, kifogásait bárki bejegyezheti, a kezeléssel megbi- zett személy pedig a panaszkönyvet vonakodás nélkül tartozik az azt igénybevevő részére átadni és a bejegyzéshez szükséges felvilágosítást megadni. A panaszkönvvb^ történt bejegyzést annak keltétől számított 3 napon belül el kell intézni, a váiaszt meg kell adni és az elintézés módját bejegyezni. Hiányosságot találunk ezen & téren a békéscsabai Utasellátónál, ahol a panaszkönyvet csak az üzletvezető engedélyével akarták a rendelkezésünkre bocsátani. Szükséges ezzel kapcsolatban megjegyezni, hogy nem helyes, ha a vásárló zsörtölődik, hiányosság esetén és a panaszát nem meri bejegyezni a panasz- könyvbe. Tudni kell, hogy a dolgozók fokozot^ eVenőrzése hoz- zájá'ul ahhoz, hogy megszüntessük a kereskedelemben mutatkozó hiányosságokat, leleplezzük a sorbanállást, a vásárlási lázt szervező ellenséges ele- f meket, akik a becsületes dolgozók elől igyekeznek egyes élelmiszercikkeket: kenyeret, lisztet, stb felvásá rolni. A sorbanállást szervezi az a kereskedelmi dolgozó is, aki előre meghatározza a kenyér, liszt, bor, stb cikkek kiadásának időpontját. A szocialista kereskedelem tervszerű hálózatfejlesztésének megcsorbítását jelenti az üzletek jellegének és helyiségé* nek állandó változtatása, mely ellen kö* nyörtelenül harcolunk. Ilyen például a békéscasbai Kisker. Vállalat, Sztáliin- uti volt 7. sz. fűszer-csemege árudájának esete, melyet ruházati, majd újra fűszer-csemege bolttá alakítottak át, közben mintegy 110 ezer forintot költöttek rá, ami népgazdaságunk egyéb beruházásától, Sztálin város és más fontos építkezéstől lett elvonva. Eredményeinknél kell megemlíteni, hogy ma már egyre több üzletünk nyílik, mely kora reggeltől este 10-ig áll a dolgozók szolgálatára, mint például a kislcer. gyulai 1. sz., a békéscsabai 93. tsz., a közért 121. sz. és a vendéglátó vállalat népbüfféje. Ebből is láthatjuk, hogy államunk mindent megtesz a nyit- vatartáson keresztül is a dolgozók jobb ellátásának érdekében. Feltétlen beszélni kell arról, hogy kereskedelmünk vonalán a (legszélesebb, minden igényt kielégítő üzlethálózat van kiépítve megyénkben, mely lehetővé tesz], hogy a vásárlók ne utazzanak be nagyobb városokba, hanem helyben vásárolhassák meg szükségleteikét. Ilyen boltokat találunk Szarvason, az uj ruházati á“uház jellegű, a szeghalmi szintén ruházati, valamint élelmiszer, a békési .ruházati, a gyulai élelmiszer és számtalan más bolt esetében, melyek teljes, egészében megfelelnek a szocialista kereskedelem követelményeinek, A fent leírtakból is lehet következtetni, hogy a felügyelet munkája összefügg a kereskedelmi egységek munkájával, és mi mindent elkövetünk, hogy megyénkben a kereskedelem betöltse azt a hivatását, amelyet a szocializmus építése so’án a dolgozó tömegek joggal el is várnak tőle. Ebben a munkánkban következetesek leszünk és mindig szem előtt tartjuk Sztálin elvtárs mondását: »Ne kíméld a szeméjyt, bármilyen funkciót töltsön is be, csak az ügyet, az ügy érdekeit képviseld.« rózsa imre felügyelőség vezetője, Békéscsaba. N. Amelcsenkova szövőnő kezdeményezése » Nina Amelcsenkova obuhovoi szövőnő nagyjelentőségű mozgalmat kezdeményezett Nem tudott belenyugodni, hogy a gyár termelésének mintegy 0.2 százaléka másodrendű készítmény. Tudta, hogy minden egyes kendő másodrendűvé minősítése egy rubel 25 kopejka veszteséget, minden másodrendű takaró több mint 10 rubel veszteséget jelent. Nagy összeget tesznek ki ezek a veszteségek az obuhovoi textilgyárban. . — Csupa elsőrendű készítményt kell gyártanunk, — mondotta Amelcsenkova.— El is érhetjük ezt, ha mi, gyapjúipari dolgozók javítjuk készítményeink minőségét, szocialista államunk sokszázezer rubelt takaríthat meg. I I Amelcsenkova úgy találta, minden szükséges feltétel megvan ahhoz, hogy az üzem dolgozói csupa elsőosztályú készítményt gyártsanak. Elhatározta, hogy munkaversenyt kezdeményez az elsőrendű készítmények gyártásáért. Kezdeményezéséi az üzem dolgozói lelkesedéssel fogadták. Gyűlésükön felemelt felajánlásokat tettek. Elhatározták, hogy 1953- ban 99.91 százalékban elsőosztályú készítményeket gyártanak, bár a terv csak 99.85 százalékban írja ez,t elő. Ezenkívül az évi ter>- ven felül 100.000 méter szövetet gyártanak. Azóta az. üzemből már egyáltalán nem kerül ki harmadrendű gyártmány s a másodrendűéi; is csupán 0.07 százalékot tesznek ki. A képen: Nina Amelcsenkova sztahanovista szövőnő (balra) átadja a kész terméket I. Grusina átvevőnőnek. A csehszlovák dolgozók is jó munkájuk!.al > segítik elő ötéves tervünk sikerét Az almásfüzitői, a magyforővári és az ajkai üzemek részére készítik a mész kemencék alkatrészeinek forrasztását a brunói KGM üzem dolgozói. Sigut György, a r.ovuhuiai öntödében ügyeli az ebö a:él átömiéséi “ kokhi.oa«
