Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-29 / 24. szám

Üö® faniiar '£9.. mid «trim. 3 f/ckotscmk Hcpe 13.500 forint megtakarítást jelent a köröstarcsai „Rákosi“ tsz-nek Fábián János és Szabó Imre újítása flz élenjáró fiatal álfiattenfésitólf országos értekezlete 1962 saaptamber 30-án tez-ünk vi&aetóségB megbízást adott só- fctokre, bogy a tsz tulajdonában lévő Hoffher »Granot: darálót lUbtaiik őzömbe a iga központi gazdaságában, a magtár épülete met Jfctt­A darálót öt nap alatt Qzoíulv-Wyeztuk e ez idő alatt a meg hajtó benzm-üzemü motor állványzatát is — betanalaprá — elkéfizi tettük. A daráló kipróbálásakor megállapítottuk, hogy annak órán­kénti teljesítménye — á dara minőségétől függően — négy-öt zsák. 'A tongeiitörés abban ez időben indult és a gazdaságba kezdték be- fcnállitani a ceöves tengerit, fielvetettük azt a kérdést, hegy a motort még gazdaságosabban ki tudnánk használni, ha a tea tulajdonában karó morzeolót egyidőben hajtanánk a darálóval. Sikerült megoldani bet is az alábbi eljárással: A morzsol ónak a végét, ahol a «•utka kihull, lezártuk és a csutka asosztató náosot eltávolitottuk. E helyett a morzsoló hosszanti olda­lára alul egy deszkából készüli! osuzdát, e fölé 25 om szélességben Ogy görbített rácsozatot szereltünk, «moly a osutka lecsúszására seolgál. «íjlmfa fttrtKk (feajtclCar heV1^ V»5t«v) Párhuzamosan a morzeolóval — használt amtógépponyvából — egy t2 om szé’es szállítószalagot szer- hoezteitünk, melyre a csutka ré- hstwzik s i('y a ceutdcát a morzsoló- 161 eltávolítja. A ezállitúsaallagot ft hajtóka helyére szerelt szijtár- eea eegitségévet hajtjuk meg. A lécsos osúzda két oldalát deezká val láttuk el, így a csutka a ten­geri közé nem hullhat. A motor fordulata kb 1800 és 10 em-e* szijtárceája van. A morzsolom 65 cm átmérőjű ezijtárcsát tettünk, így a morzsoló nem pörög túl, hanem normális fordulatot kap s a daráló is teljes kapacitással tud dolgozni. A ponyva vége alá, ahol Jjq> aló -üzeyA. hyÜ0I .Awlabo tífti4a»<N» «ft óta. kilőtt" csu’VoeloálaSi - hővel ^H»«rslV(Vc«Jw­Erőpróbára készülnek a mexőkováeskáxi járási művészeti csoportok A művészeti csoportok II. országos versenyének keretén belül tebrnár elsején délután 3 órakor Buttonyán kerül megrendezésre a mezők-ováesházi járás legjobb csoportjainak járási döntője. A dön­tőre többek között a battonyai román, délszláv és magyar tánccso- port készül. De készül a mezőhegy esi állami gazdaság szmjátezóoso- portja, Bogdán elvtárs által szervezett rigmus-brigád és a mező­hegyest úttörő Zenekar ás. Ítészt vesz a járási bemutatón a dombegy­házi »Petőfi* tsz színjátszó és tánccsoportja, továbbá a medgyee- ftgjházi művészeti csoport is. A járási bemutató mint tükör meg­mutatja majd, hogy népi kormányunk gondoskodásával hogyan fej­lődtök a járás művészeti csoportjai. A bemutató .jelentőségét megértve és értékelve Dombegyházán, Medgvesogyházán, Mezőhegyesen és Bat- fcnnyán a községi tanácsok elnökei meglátogatták a versenyre ké­szülő csoportokat, megnézték próbáikat és segítséget adtak ahhoz, hogy minél színvonalasabban szerepeljenek csoportjaik a járási be­mutatón. Vajda Magdolna, Mezökovécsliáza, a járási népművelési osztály előadója. Irodalmi ankét Végegyházán darruar 22-én este 7 érakor Végegyházán irodalmi ankét volt az általános iskolában. Az ankétet e^y sze­gedi iró vezette lo, mi­után előadást tartott a magyar irodalomról. Az ankéton a községi párttitkáryd az élen sok dolgozó vett részit, úgy, hogy megtelt az iskolai tanterem. Az úttörők kultúrműsor­ral, » földműveeezö- vetkezet pedig könyv vásárra' telte színeseb­bé az ankétet. Az út- tö ők műsorezáma igán szép volt. Különösen szépen szerepe'tok Ju-. húsz Anna, Stiffler Károly és Zöldi Lajos 1 éttórőpsjtások. a osutka lehull, egy olyan ládát saerkesztettünk, amelynek7 az alja olyan sűrű szövésű drótból van, amelyen a csutka nem hull ktv ■eeztíi.1, ennek segítségével az oda- pergő tengeri alul marad, viszont a ládával a osutka elszállítható, nem kell szedegetni. Az ©Ihordás üteme könnyebb és gyorsabb. Ezzel az újítással elértük azt, hogy négy fő helyett hárman szolgáljuk ki & morzsol ét és darálót. A darálóval a mai napig ledarál­tunk 280 mázsa szemet, a mor­zsol óval lemorzsoltunk 290 mázsa csőviestengerit. Ha a 280 mázsa szemet malomban kellett volna le­darálni: kb. 20 mázsa vámot kel­lett volna érte adni, ami a mai piaci árakat figyelembevevő, nem kevesebb, mint ” 14.000 torint ki­adást jelent, nem beszélve a ku­korica malomba- és visszaszálli-, I tésáról és ez ezért járó munkaegy-1 ségről. A morzsol ónál két tag mun­kaegységét takarítottuk meg és a motor hajtása által a két személy sokkal többet teljesít, mint a négy. A motor óránkénti fogyasztása 1.5 liter benzin ás a hozzá szükté jes olaj, pénzé rtéklien 1.18 forint. Az eddigi teljesítményünk kb 600 forintba került a 14.000 forinttal szemben. A morzsol ón eszközölt újítást és ezt e két rajzot november 2-án beküldtem a Megyei 11a- nács újítási bizottságának. Vár­tam, értesítenek arról, hogy mi • véleményük az én és Szabó Imre elvtársam újításáról. A mai napig azonban nem kaptam vá­laszt. Be kell látnom azonban, hogy az Ujitó Bizottságnak »va­lószínűleg« sürgősebb dolgai .van­nak. Azért irtom meg a »Vihar« sarok Népének«, hogy ismerjék meg, vegyék annak hasznát má- Bok is. Mi meggyőződtünk átala­kított morzsolunk jó működésé­ről, így merjük ajánlani. Az el­készítess többe nem kerül jófor­mán, mint egy fé napi fáradságba ás minden gazdaságban feltalál­ható használt anyagba. Fábián János, kBröstorosai »Rákosi« tsz tagja. * Fábián János újítása több mint kit hónapja »clfeküdt« » megyei tanácsnál. Szemléltető példája ez. annak, hogy egyesek milyen bü­rokratikusán kezelik a dolgozók újításait. Bizonyos pedig, hogy ha arra időben felfigyelnek, átad­ják termelőszövetkezeteink- és ál­lami gazdaságainknak, az eltelt idő éta — hasonlóan a körös­tarcsai »Rákosi* tsz-hez — sokezer forintot takaríthattak volna meg. Vonja le ebből az esetből ® tanul ságot a megyei tanács, hozza lit­re az újítási bizottságot. Nánűsi elvtárr az osztály vezetője pedig személyesen ellenőrizze, hogy lel­kiismeretesen kezelik-e a dolgo­zók javaslatait. Hétfőn a. DISZ Központi Veze­tőségének székhazában egészna­pos értekezletre gyűltek össze az állami gazdaságok és termelőszö­vetkezeteik legjobb fiatal állat­tenyésztői, hogy megbeszéljék ta­pasztalataikat és munkamódsze­reiket, valamint az állattenyész­tés fejlesztéséről szóló miniszter- tanácsi határozat végrehajtásával kapcsolatos feladatokat Gos/lányi János, a DISZ Köz­ponti Vezetőségének titkára elő­adásában kiemelte Csornai Júli- anna, Király István, György Sa­rolta és más kiváló fiatal állat­tenyésztők példáját akiknek lel­kesedése számos állami gazdaság és termelőszövetkezet állatte­nyésztési munkáját lendítette fel. — Igen értékes volt a juhépusztai DISZ-fiatalok kezdeményezése, akiit a takarmánytartalékok fel­tárásáért indítottak mozgalmat — és ehhez az országban mintegy kétszáz DISZ-szervezet csatla­kozott Az eredmények mellett azonban hibák is vannak, ame­lyek akadályozzák a fejlődést — folytatta Gosztonyi János. Sok helyen a fiatalok pocsékolják a takarmányt és ellene vannak a haladó szovjet módszerek beve­zetésének. A járási és megyei DISZ-bi- zotlságok nem harcolnak elég kö­vetkezetesen az állattenyésztői munka megszerettetéséért és meg­becsüléséért Követni kell a Kom- szomol példáját amely a párt fel­hívására ezrével küldte legjobb­jait az állattenyésztésbe dolgozni Gosztonyi János ezután hang­súlyozta, hogy a legfontosabb fel­adat most az állatok veszteség- mentes áttéteÍtélésé. Fel kell ku­tatni a rejtett tartalékokat és gon­doskodni kell a meglévő készle­tek helyes, takarékos fejhasználá­sáról. A második főkérdés az ál­lattenyésztés hozamának növelé­se. Ennek érdekében be kell ve­zetni a fejlett szovjet zoótech­nikai módszereket. Gosztonyi János előadását szá­mos hozzászólás követte. Elsőnek Király István, a csobokapusztai törzsállattenyészlő állami gazda­ságnak, a magyar munkaérdem­rend bronz fokozatával kitünte­tett fejőgulyása számolt be ar­ról, hogy a gazdaságban a fejlett1 szovjet módszerek alkalmazásával a gondjaira bízott tehenektől a múlt évben tervét túlteljesítve öt­vennégyezer liter helyett hatvan­ezer litert fejt. Szűcs Teréz, a pölöskei állami gazdaság sertésgondozója arról beszéit, hogy a swldónevelésbeo az abraklakai'márn egy lészét szecskázott kukorica szárral és makkal pótolja. Szokolovics Busko a jngoszlá« határ melletti Magyarboly köz ségből jött el az értekezlete Az ottani »Tartós Béke« III típusú tszcs tagja. Elmondotta hogy növendékapaállat lenvész lésből egy év alatt száznegyven egyezer forint jövedelme volt h csoportnak. A Tito-banda szom­szédságában tervük száz száza lékos teljesítésével harcolnak u békéért. Alle Piroska, a Mezőhegyest Állami Gazdaság fiatal csikós» számolt be ezután eredményeiről Snsrter János, a Szabolcsúit gyei DISZ-bizottság tagja arról számolt be, hogy a szabolcsim* gyei termelőszövolkezeleltlten és állami gazdaságokban nyolcszá/ fiatal állattenyésztő dolgozik és köztük kétszáz nő. Az ibráuvi •Alkotmány« tsz fiataljai a juhé­pusztai fiatalok versenykihívása1 elfogadva, nyolcszáz köbméter helyett 1G00 köbméter silótakar mányt készítettek. Máthé János, a földművelés ügyi minisztérium állattenyésztési főoszlályának oszlályvezelője fel­hívta az értekezlet részvevőinek figyelmét arra, hogy állandó ál­lattenyésztési brigádokat .kell szervezni és a gondozott állatok ról megbízható feljegyzéseket kel’ vezetni, hogy fejlődésüket figy< lemmel kisérhessék. A hozzászólások után Dénes István, a DISZ főtitkára megái lapította, hogy az értekezlet ered menyes munkát végzett, majd ki osztotta a DISZ kitüntetéseit az élenjáró fiatal állattenyésztőknek Csemai Juliannát, a Dánszenl miklósi Állami Gazdaság tehe nész brigádvezetöjét —, aki a rá bízott 250 borjút az itatásos mód szer helyes alkalmazásával nevel te és a borjaknál az előirányzott súlygyarapodásnál 3750 kilóval többet ért el —, valamint Király Istvánt, a Csobokapusztai Állami Gazdaság fejőgulyását —, aki kez­deményezője volt a hatezer lite­res mozgalomnak, évi 54.000 lite­res kifejési tervét 60.000 literre teljesítette és kormánykitüntetési nyert — a DISZ »Dicsőség köny­véibe írták. Mindketten meg­kapták az értekezlet lelkes tapsa közben a bejegyzés másolatát Tizenkét kiváló fiatal ál1 nvésztő a DISZ Központi «égének dicsérő oklevele’ INTŐ PÉLDA Ha nem vagyunk elég éberek, mindenhová be­furakodhat az ellenség, hatalmas károkat ekoz a dolgozóknak. Az el­lenség nem válogatós a módszerekben, előttük az a cél, hogy minél több kárt okozzanak, hogy minél jobban hát­ráltassák a munkát Al­jas oéljukoléréseérdeké- l>en nem riadnak vissza még attól sem, hogy a dolgozók egészségére, életére törjenek. így volt ez Kovács Ernő eseté­ben is. K-ovács Ernőt ta­lán mindenki ismeri Bé- késsámsonion, ahol mint henbesmester és tejüzem­tulajdonos károsította a dolgozókat Kulák. Most pedig «került befura­kodnia az állami gazda­ságba és ott főszakács lett Kovács Eras kulák átvett a gazdaság üzemi konyhája részére egy fél sertést Persze, nem so­kat törődött vele, hűtés nélkül raktározta. Há­rom nap unitra aztán, mikor megérezte, hogy rosszszagú lett ecetben megmosta a húst, meg­tűzdelte fokhagymával, megsütötte és kiosztotta. Eszébe sem jutott, hogy bemutassa az állatorvos­nak, vájjon oda léhet-e ezt adni a dolgozóknak. A dolgozók megérezték, hogy a hús romlott, be- mulátták az orvosnak és kiderült, hogy az telje­sen élvezhetett* ín. Ha Kovács Ernő tette sike­rül, ez nem kevesebbet jelentett volna, mint azt, hogy 30 dolgozó napok­ra munkaképtelenné vált volna gyomormérgezés miatt, de még életve­szélybe is kerülhetett volna. A bíróság elítélte a kulák főszakácsot egy évi börtönre és 500 fo­rint pénzbüntetésre, va­lamint a közügyé évre eltiltotta. Nekünk ebből az bői is le kell vonn. tanulságot. Ez is arra fi­gyelmezteti állami gaz dóságaink vezetőit, b®gy sokkal alaposabban néz­zék meg, kiket helyez1 ®ek fontosabb munka körbe az állami gazda Ságokban. Hiszen Ko­vács Ernőt is olyan helyre telték, ahol a dolgozók éleiére törhet s ha le nem leplezik, súlyos károkat okozha tolt volna a dolgozók­nak, a gazdaságunk egy uránt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom