Viharsarok népe, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-30 / 305. szám

''difiig proletárjai egyesüljetek! r Harmincéves a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége v_ Fesetö elvtárs nem maradt adósa begyűjtésben... J 1»32 DECEMBER 3#., KEDD Am 50 fillér VIII. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM A népek békéjének és biztonságának hatalmas támasza A Román Népköztársaság akadémiája ünnepi ülést tartott December 30-án van harminc íve., hogy a szovjet köztársaságok hatalmas, soknemzetiségű szocia­lista államba egyesültek: megala­kult a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom eredményeként Orosz­országban a dolgozóké tett a hata­lom. 1922 előtt a következő szov­jet köztársaságok alakullak meg: az Oroszországi Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaság, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, a ■ Kaukázuson túli Szovjet Föderativ Szocialista Köztársaság’ és a Be- torusez Szovjet Szocialista Köztár­saság. Harminc évvel ezelőtt a Szovjetunió első ezovjetkongros^- szusa Sztálin elvtárs előadói be­széd© alapján történelmi jelentő­ségű határozatot . fogadott el a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének megalakításáról. A nép akaratából a szovjet-köz,társa- Ságok egységes szövetségi ál­lamiam egyesültek, hogy harcol­janak a gazdasági romló/’ ellen. ' megoldják a/,; új ' élet építésének nagy föladatait, komoly nemzetközi erővé fejlődjenek ki, hassanak .a »einzelközi helyzet alakulására, s rálloHxssák tueg azt a dolgozók érdekéi *>11. f A Szovjetunió ínegteromtéíénök; .fejlődésének és megerősödésének története elválaszthatatlanul össze­függ Honin és Sztálin nevével. A Szovjetunió megalakulása Le- uin-Sztálin pártja nemzetiségi po­litikájának hatalmas győzelme volt. A Szovjetunió népei a szovjet- hatalom évei alatt Lenin-Sztóliu nagy pártjának vezetésével logyőz- he'.ot’ep, soknemzetiségű szocialista állammá változtatták, országukat, anielynek szilárdságát bármely más, nem szovjet áilom megirigyelheti. A Szovjetunió a nemzetek testvéri közösségének mintaképe. E testvéri közösség magasztos célja a kom­munizmus fö'épitése. A szovjet nép erkölcsi-politikai egysébe, a Szovjetunióban ólő né­pei; t -átveri barátsága, a szovjet hazafiság, a szovjet szocialista tár­sadalom hatalmas mozgatcerejévé vált. A szovjet hazaf'iságban liar- inoiiiku-.an egybeolvadnák a népek nemzeti hagyományai és a Szov- • jót unió minden dolgozójának közös, életbevágó éidekoi. • A inti ii tab n hazaszeretet nagy­../Cili hö v teltekre lelkesíti a KZOV­jót C! itae leket . A Szovjetunió meg­alakit ás a óta t llelt évek bebizonyi­tollak a szo\ jel társadalmi éo ál ­tűnne id hutai más életerejét, sok­noinzc 1 fe ’•gű szocialista állam éi iási őre jót E z az állam kiáltott n inden viszoiitag súgó , kiáltotta az ellen­ség roliü na it, megmentette 1' in ép a és A/ sia nép iit a hitleri i'as iszlak és a ja ;>Ú 11 imperial izmus igájá­tél. V S/.tú in elvtárs Ián geözíi miivel vei és íz SZKL’ XIX. kon­gie s/usáiiuk történelmi jelentő, égő jiatáiozatair al föKérlez tt szovjet nép ma a koiiiiumiizmu« ragyogó épületét építi. A v/.ov ;ot dolgozói; nyugalmában' é- szilaid>-ágábai,- épitőmunká jutom. jövőjébe vitelt szilárd hitéljen a Szovjetunió tör­hetetlen eieje mutatkozik meg. Mi a szovjet szocialista állam erejének és hatalmának- forrása? Mindenekelőtt az. hogy ez igazi népi állam, a nép alkotása s a nép egyöntetű támogatását élvezi, olyan állam, amely biztosítja a nép anyagi és szellemi erőinek virágzá­sát. Az, hogy a Szovjetuniót az egész, dolgozó emberiség, az összes haladó erők határtalan támogatása és szeretető kíséri a népék boldog jövőjéért, a világ békéjéért folyó harcában. Sztálin elvlárs -majdnem harminc esztendővel ezelőtt a következő­ket. mondotta: »Országunk eieje, szilárdsága, ma ra dán dósága abban rejlik, hogy az egész világ munkásainak és pa­rasztjainak szivében mélységes együttérzésre és törhetetlen támo­gatásra talál.:; Sztálin elvtái's hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió támasza az egész vi­lág munkásai és parasztjai ama reményének, hogy msgszabadulja- nok az elnyomástól és kizsákmá­nyolástól, biztos világítótorony, amely mutatja az utat fölszabadu­ld, ükhöz. A Szovjetunió külpolitikája vi­lágos és határozott. Ez a béka po­litikája, a nemzetközi együttmű­ködés és a minden országgal való kereäkedolmi kapcsolatok fejlesz­tésének politikái i. A szabad ál­lamok — u Szovjet unió, Kína, ez, európai és ázsiai népi demokratikus országok — kapcsolatai az új típu­sú nemzetközt kapcsolatok példa­képei. Ezek a kapcsolatok a teljes egyenjogúság, a kölcsönös megbe­csülés, tv 1 '.■‘tvéri segélynyújtás és együttműködés elvein alapulnak. A nagy Szovjetunió mindenkor a világ' népei békéjének és barát­ságának zászlóvivője volt. Ma is az, Sztálin elvtárs az SZKP XIX, kongresszusán mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió érdekei egyáltalán nem választha­tók el a világ békéjének ügyétől. A Szovjetunió békepolitikájának következetességéi és a szovjet nép békés törekvését megint óborán bi­zonyítják Sztálin elvtárs válaszai James .Rostodnak, u Note 1 orle Ti­ni?* diplomáéi ű munkatársának 1952 december 21-én hozzáérkezett kérdéseire. »Továbbra is hiszem — jelentet­te ki J. V. Sztálin a tudósító kér­désére adott válaszában —, hogy az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió közt a háborút nem szabad t el' er ülhet-e tlaimsk tekinte­ni, hogy országaink továbbra is békében élhetnek.* Sztálin elvtársitok ebben a nyi­latkozatban a világ műiden ha­ladó gondolkodású cmoe.'O újabb bizonyítékot talál* arra a megdönt­hetetlen tényre, hogy a Szovjetunió mindig béliét akart, békét akar ma !' -5- (= i tnimli. g védte és ma is védi •a béke ügy ét; hogy ■ a Szovjetunió béke •politika ja mind lenkor az em­1-Cl'Í: ;ég leg'l bensőbb nonclo! atait és érzel Iliiéit, ! logragyoi jobb ideáljait tü ki­űzte, s tükrözi ma is. A szov­jét nép, a harcos, új életet építő nép éppen azzal ví vta ki minden nép szerető lét és megbecsülését, bogi • minik •ii nép békéje. függet­len vi ’0 3 év szabadié ga drá; ra neki. A jeleni? gi nemz :etközi feszült­vég fórrá .ü az Am nikai 1 Sgyesült Álla mok és , a többi imp rét ialista huta lom ko rmúnykö i re inok ágresz­SZÍV politik; íjából e; edr.ek. Ezek a forr; \ - ok — mint Sztálin elvtárs rá műt at ott . ott vannal ; »min­Bukarest. (TASZSZ) December ,27-án « Román Népköztársaság akadémiája ünnepi ülést tartott a Román Népköztársaság kikiáltási­nak ő. évfordulója alkalmából. Most, amikor végére érünk az 1952-©s évivek ás egy újabb gazda­sági év kezdődik, számot kőik vetni az elmúlt év eredményeivel, hiányosságaival. Amikor megvizs­gáljuk eredményeinket, hiányossá­gainkat, különös gonddal kell meg­néznünk azt is, alkalmaztuk-í, szö­vetkezetünkben ax élMijáró »nőd« a** neket, amelyek .segítségével a szov­jet kolhozokban kiváló eredménye­ket érnek cl. Nem mondhatjuk el a mi szö­vetkezetünkről azt, hogy jól al­kalmaztuk ezeket a szovjet mód­szereket. Sőt, kevés helyen vezet­tünk bo új módszereket. Az állat­tenyésztésben márciusban bevezet­tük .12 tehénnél a háromszori fe­jest. De ezt is csak szeptemberig. Pedig ez alatt a hat hónap alatt legkevesebb 3500 lit erről több tejet tudtunk értékesíteni. Persze na­gyobb eredményeket értünk volna el lazzál is, ha a háromszori fejős mellett bevezetjük az egyedi takar­mányozást, a tőgy masszái zást, és a csepegtetési, Hiszen már több szö­vetkezetben hallottam arról, hogy ezekkel a módvssei ékkel csaknem Az Országos Békelanács decem­ber 30-án, ma este hat óra­kor nagygyűlést rendez a buda­pesti Sportcsarnokban. A népek bécsi békekougresszusáról beszá­molót mond Audics Erzsébet Kossuth-dijas akadémikus, a Bé­ke Yiláglánács tagja, az Országos Béketanács elnöke. A népek bécsi békekongresszusán részivel! ma­A Román Népköztársaság kiki­áltásának ft. évfordulójáról és az akadémia föladatairól Traten Suvu- tescu, az akadémia elnök© mondott I beszámolót. kétszeresére tudták emelni a tej- liozamot, Komoly hiányosság volt szövetkezetünkben az is, hogy az állattenyésztésben minden héten változtak az állatgondozók. Stem volt állandó állattenyésztési bri­gád, v agy munkacsapat. P -rsze ezektől íi hibákból tanultunk és már az tetéző bizottsági filó%B is azt határoztuk, hogy az 1953-aa évben állandó állattenyésztési bri­gádot és munkacsapatot szerve­zünk. A háromszori fejtet állan­dó? ifjúk és emellé az egyedi takarmányozási te bevezetjük. Az élenjáró módszeroket részben bevezettük a kocáknál iá. Az idén kétszer pároztatunk és a kézből való pároztatávsul, rábúgatással elér­tük, hogy egy-egv fialásnál átlag kilenc malacot kaptunk. Ezenkívül 20 anyakocánál bevezettük a man­galica ér hússertés keresztezését, amivel "szintén komoly eredménye­ket értünk el. így az állattenyésztésben némi­leg vezettünk be tehát új mód­szerekéi. ite természetesen nőm eléggé. De még ezt sem mondhat­zászólnrk: Méray Tibor újságíró, a Szabad Nép munkatársa, Pus­kás Ferenc, a IIP. Honvéd válo­gatott labdarugója, Szádeczky- Rardoss Elemér kétszeres Kos- suth-díjas akadémikus, Máthé Já­nos veszprémi róni. kát püspöki helynök és Tollas Sándor né deb­receni tszcs-tag. A gyűlés részvevői hatalmas tel­kéé; ödésse! üdvözlőtáviratot intéz­tek J. V. Sztálinhoz és üdvözlő tevetet C’h. Gheorghiu-Deibez. itt is voltak jó példák, mint pél- Idául a keresztsorosan vetett tavaszi árpa, ami holdanként egy mázsa 80 kilóval adott többet, mint a* egysorosán vetett. így a 10 holdon 18 mázsával takarítottunk te többet Ha mind a lf*0 hold tavaszi ár­pánkat keissztsorosan vetjük, 180 mázsával többet tudDáuk most a munkaegységekre,-, szétosztani. Ugyanígy véltünk a kukoricánál is. Mindössze 20 holdat vetettünk négyzetesen, ami négy mázsával adott többet, mint a régi módszer­rel vetett kukorica. Pedig ezt te épp úgy élte a fagy*, a szárazság, mint a többit, do a jól előkészíteti talajba négyzetesen elvetett kuko­rica jobban állta az .időjárást. Ha mind a 2öft holdat négyzetesen vetettük volna legkevesebb 980— 1000 mázsával több kukoricánk lenne a gócéban és bővebben jutna a munkaegységekre is. Az elmúlt év eredményei, hiá­nyosságai arra figyelmeztetnek ben­nünket, hogy nem kell félni az új módszerektől. Bátran alkalmazni kell azokat, úgy az állattenyész­tésben, mint a növénytermelésben. Csak a jól bevált- szovjet módszerek alkalmazásával tudjuk elérni, hogy mimten évben több termést takarítsunk be. Ezért igyekszünk most ősszel az őszi mélyszántással is. Az elmúlt év­ben 40 hold maradt szárítatlan és tavasszal a vetés előtt kellett fölszántani. A 40 holdon nem ter­mett jóformán egy cső kukorica sem, a köles is tönkrement amit belevetettünk. Tehát saját példán, kon tanultuk meg', mennyire fon­tos most télen elvégezni a mély­szántást, minden téren alkalmazni az új szovjet módszereket. denütt cs mindenben, ahol csak a Szovjetunió ellen folyó i,hideg - háború« pelfikájának agresszív cselekményei megnyitvámtlnak.« A földkerekség minden becsü­letes embere forrón üdvözli Sztá­lin elvtársnak azt a nyilatkozatát, hogy kedvezően fogadná a nemzet- zi feszültség enyhítőiére irányuló tárgyaié o'; Vxvő-ógét, 8 fogy haj­landó együttműködni valamely új diplomáciai akcióban a koreai há­ború befejezés© céljából, amint­hogy a Szórjeivniának érdi'," a ho- KXti háború megszül'lése «. Sztálin elvtárs szavai újabb meg­semmisítő csapást mérnek a há­borús gyújtogatok agresszív ter­veire és aljas, hazugságoktól hem­zsegő propagandájára. Ezak a vála­szok minden országban minden be­csületes ember szívét eltöltötték áz­siai a meggyőződéssel, hogy a béke fenntartható. A békeszerető népek a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsé­gié megalakulásának dicsőséges har­mincadik évfordulóján újra meg újra a népek békéjének és barát­ságának nagy zászlóvivője, a föld­kerekség minden egyszerű dolgo­zójának tanítója és barátja, Sztá­lin elvtárs felé fordítják tekintetü­ket. * Kiolthatatlan a világ dolgozói­nak szeretet©, odaadása és tisztelete az épülő szocializmus országa, a nagy Szovjetunió iránt. A Szovjetunió a nagyszerű álmok beteljesülésének országa, az az ország, amely meg­gyorsítja a világtörténelem mene­tét. A Szovjetunió az egész em­beriség büszkesége és reménye, n bélre és a népek biztonságának ha­talmas támasza. (Tartós Békéért. Népi Lenit- kráciáértl 1952 ■ do-. 58-t ve: cikke.) Dobi István távirata dr. Petrii Grozához DB. PUTRIT GROZA ELYTARSNAK, a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlése pnezädiuma elnökének, Bukarest. A Román Népköztársaság kikiáltásának 5. évfordulója alkalmából engedje meg Elnök Elvtárs, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magam nevében szívből jövő jókívánságaimét fejezzem ki. Kívánom, hogy a testvéri román nép további sikereket érjen el szocializmust építő munkájában Üss a tartós békéért folytatott harcában Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Hogyan alkalmaztuk a szovjet módszereket az J952-CS évben ? Elmondta: Bérezi István, a kamut! „Lenin44 tsz elnöke ink cl a nü\ tny termelésünkről. Bár Az Országos Béketanács nagygyűlése: a Sportcsarnokban gyár küldöttség tagjai közül hoz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom