Viharsarok népe, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-31 / 254. szám
1981 Oktober 31. szerda 3 [/iUoAsaióíc képe Több segítséget a dombegyhází állami gazdaság gyapotszedőínek a* szovjet módszerek alkalmazásához Csali úgy feliértlik a sok kinyílt gabótíA a dombegyháai állami gazdaság 331 katasztráJds holdnyi gyapotterület©. A négy-öt, de nem ritka esetben a bat ée fél grammos gubók arról tanúskodnak, hogy a három szakosított gyapottermesztőbrigád jó munkát végzett. Ötmázsás átlagtermést ígér a gyapot a dombegyhází állami gazdaságban. Az eddig leszedett meny- nyiség mintegy három vagon. Es, magasabb eredmények eléréséért. A legutóbbi értékelés szerint a »Dó- zsa«-brigád vezet, de elsősége máris veszélyben van, mert párosversenytársa, az »Ifi«-brigád erősen a nyomában halad. Bedő Mária, Ipacs Ilona, Kot- toczó Istvánná harcba indultak a »Gyapotszedés mestere« címért. Hegy ezt elérjék, bevezették a szovjet módszereket, a gyapot két kézzel való szedéséit s igy megkétszereződött a napi teljesítmény. Faluvillamositó brigádjaink munkája nyomán egyre több faluba, tszos-központba jut el a fény. Még ebben az évben öt termelőszövetkezetünkbe, illetve csoportunkba vezetik be a villanyt. A békési »Alkotmány« és az ujlugyósi »Uj Élet« tezcsk-ben a napokban fejezik be a munkát s hozzálátnak rövid időn belül a nagyszénást »Lenin«, a gerendási »Petőfi« és a gádorosi »Gero« osoport villamosi— tásához. Ezekkel együtt megyénké amire külön büszkék a gyapot-brigád tagjai, mind kitűnő minőségű. Alacsonyabb minőség, mint a másodosztály, nem is volt eddig és nem is lesz sok, mert úgy igyekeznek a szedéssel, hogy még mielőtt az idő kárt tehetne benne, mind zsákba kerüljön. Vállalták, hogy november 7-re befejezik a szedést. Hétköznap, vasárnap állandóan folyik a mm da. Bedő Mária is például az eddig leszedett 28—30 kiló lielyett már az első napokban 5ö—60 kilót szedett le. Számos időszaki munkás is dolgozik a gyapottszedésmél, a gyapot- termesztési-brigád tagjai nekik is átadják munkamódszereiket így értek el napi 30—40 kilós szedőéi átlagot Lung Jánosáé, Jobb Istvánná és még többen, akik edben 18 csoportban szolgálja majd a villany a fejlődést. Két csoportunk még az esztendő folyamán ártózilcutat kap. A gá- dorosi »Gero« termelőszövetkezet 80 ezer, az eleki »József Attila« 70 ezer forintot kap kútfúrásra. Megyénkben több csoport kocsi- és lóvásárlásra kap kölcsönt. Kocsira 2680 forintot, lóra darabon-' ként 4000 forintot Kormányzatunk' igy segíti elő, hogy biztosítva le-' gyen csoportjaink igaerőszükségi lote. dig 18—20 kilót szedtek le egy nap alatt. A gazdaság vezetősége gondoskodott arról, hogy a brigádok valamennyi, tagja tudja: jó munkájáért nemcsak jó fizetés, magasabb kereset, hanem megfelelő jutalmazás is jár. A népnevelők elmagyarázzák, hogy minden brigád, amelyik a tavasszal gondjaira bízott területen az előirányzott négy má- zsánál több termést takarít be, túlteljesíti a gazdaság tervét — s ez könnyen lemérhető, mert a brigádok valamennyien felosztott területen dolgoznak- jutalomban részesül. A jutalmazás ilyen széleskörű tudatosítása méginkább ösztönzi a brigádtagokat, hegy jó munkát végezzenek. Van még javítani való is a dombegyházi állami gazdaságban a gyapotszedésncl. Nem támogatja eléggé a gazdaság vezetősége a szovjet módszerek alkalmazását. így például nem gondoskodik arról, hogy a telt kötények elhordására mindenkor biztosítva legyen a munkaerő. Arra hivatkoznak: a dolgozók maguk is vállalták, hogy elhordják a kötényeket. Ezen sürgősen javítani kell, mert az eddigi példák mind azt bizonyítják, bogy sokkal több gyapotot tudnak leszedni a dolgozók, ha külön munkaerő végzi a kötények kiürítését. Másik hiányosság a verseny értékelésében és nyilvánosságában van. A gazdaság vezetőségének gondoskodni kell arról, hogy az eddigi heti értékelés helyett naponként értékeljék a versenyeredményeket és asek szemléltető módon ismertessék a dolgozókkal. Csakis igy érhetik el, a gyapotszedés gyors befejezését. (zs. m) A brigádok, munkacsapatok egymással versenyeznek Évvégéig 18 termelőcsoportunkban szolgálja a villany a fejlődést A pártszervezet és a tanács gondja is, hogy az almáskamarást I-es mintájú „Új Elet“ tszcs-ben alapszabály szerint dolgozzanak Még a tavaszon beszéltek a csoportalakításról, aztán abbamaradt, mert a járási mezőgazdasági osztály nem továbbította kérvényüket, így a nyáron még egyénileg dolgoztak, igaz, segítettek egymásnak aratni, de úgy tervezték, őszre már közösen vetnek. Nyár végére jött meg a működési engedélyük. Jóváhagyták tehát, hogy húsz dolgozó paraszt megalakítsa az almásba- marási I-es típusú »Uj Elet« tazes-t, hogy ezután közösen dolgozzanak, mert megértették: fel- emelkedésük útja a nagyüzemi gazdálkodás. Húszán vállalták, hegy az alapszabály szerint végzik munkájukat, mely többek között feladatul tűzi a csoportok elé: »a csoport által művelt földeken a táblás művelésnek és a közös szántásnak, valamint a gépi erővel elvégezhető közös vetésnek megszervezését«. Bs hogy dolgozik a csoport? Apró, kis parcelláján ki-ki egyénileg szánt, vet, nyomát sem találjuk a közös gazdálkodásnak. Igaz ugyan, segítenek egymásnak szántani, vetni, de erre kötelem a minisztertanács határozata is, mely minden fogat- erőtulajdonos részére előírja ezt. Nagy Ernő, a csoport elnöke arra hivatkozik: »széjjel vannak a földek, nem kaptunk engedélyt tagosításra, hát azért dolgozunk igy.« Az a véleményük, tagosítás nélkül nem lehet táblás gazdálkodás. Ez pedig nem egészen igy van. Ha a csoport az alapszabály szerint dolgozna, igy nézne ki a munka: kora őszön az intézőbizottság javaslatot készít a vetésforgóra, amit aztán a csoportértekezlet jóváhagy. A vetésterv alapján ki-ki elkészíti a tkját tervét. Például úgy: öt hold földből 2800 négyszögölön búzát termel 1200-on kukoricát, 800 szögölön ősziárpát, aztán igy tovább, napraforgót, répát, stb. Ezekután, ha az intézőbizottság jóváhagyta mindenkinek a vetéstervéit, akkor a lehetőség szerint egy táblába vetik az azonos fajta növényeket Például úgy, hogy Laukó István nyolc holdján legyen csupa búza, Oláh Mihály hét holdján kukorica, kinek, milyen földje van, amelyik- ltez a legalkalmasabb. A közös vetés után meg az egyes táhlákon belül ki kell jplölni olyan területet egy-egy tagnak, ami megfelel az ő vetéstervének. így sokkal jobban ki lehetett volna használni a gépeket, magasabb eredmények elérésére. Hogy a csoport igy dolgozik, azért felelős a községi pártszervezet is, mert nem magyarázta el a csoporttagoknak: csak akkor érhetnek el magasabb terméseredményt, akkor válik valóban a felemelkedés útjává a közös gazdálkodás, ha az alapszabályok szerint valóban közösen is gazdálkodnak. És fokozottabban felelős a pártszervezet, mert maga a községi párttitkár, Teklesz János elvtárs is tagja e csoportnak. Nem segítette eléggé a tanács sem a csoport munkáját, bár, a tanácselnök, Márton József elvtárs szintén tagja a csoportnak. A mezőgazdasági előadó pedig még egyetlen egyszer sem látogatott el a csoporthoz, nem segített nekik tervet készíteni. Hibát követett el a járási tanács mezőgazdasági osztálya is, mely nem figyelt fel eléggé ana, hogy az almáskamarási »Uj Elet« tezos és velük együtt egész sor más I-es típusú tszcs nem dolgozik az alapszabály szerint. Sok terve van a csoportnak, azon gondolkoznak, közös állatállományt kellene létesíteni. A pártszervezet, a tanács segítségén múlik, hogy a tszcs-ben lévő dolgozó parasztok helyes kezdeményezései valóra váljanak; a csoport helyes úton, a közös gazdálkodás útján haladjon. (d) | A kukoricabegyüjtés élharcosai LÁTSZIK JANOS, tótkomlóst hétíioldas dolgozó paraszt hűkor i- beadási kötelezettsége 5 mázsa 56 kg, ezzel szemben 16 mázsa 4 kg kukoricát szállított beMOLNÁR ELEK, kardoskútd kilencholdas középparaszt 14 mázsa 80 kg kukorica beadásával 229 százalékra teljesítette kötelezettségé t. KATÓ LAJOS, gyomai 14 holdas középparaszt beadási kötelezettségén felül 4 mázsa 88 kg kukoricát vitt be C-jegyre, öt mázsára pedig szállítási szerződést kötött. MÁKOS ANTAL, végegyházi 3 holdas kispamszt 600 százalékra teljesítette kukoricabeadási kötelezettségét. VÖRÖS ISTVÁN, háromholdas végegyházi kisparaszt kötelezettségén felni 4 mázsa 46 kiló kukoricát vitt be 0-jegyre. Kötelesség is másnak szántani, vetni Sok mindent köszönhet Dodi tg L-eontia a Pártnak, A jogait, a szabad életét. Mert szabadon él itt Magyarországon, nem úgy, tiH&A Tito Jugoszláviájában a délszláv dolgozó parasztok. Azok odaát a ku- lákokat hizlalják, itt az 6 munkája nyomán saját élete szépül. Olt erőszakkal elveszik az egész évi munka gyümölcsét, annyit sem hagynak,, hogy a családnak kenyere legyen. És ő? A bő termésből, ha .túlteljesíti kötelezettségét, az egész község megbecsülése övezi. Érthető, hogy odaát nincs kedve a parasztnak szántani, vetni- Mennyivel más itt. Érdemes dolgozni. Így érzi ezt Dódity Leon - tia. Sohasem volt dologkor ülő ember, de mostanában sokkal nagyobb kedvvel munkálja négy holdját. És úgy dolgozik, ahogy a Párt javasolja Hogy érdemes, azt a saját példájával bizonyítja be. Tavaly nyáron 7 mázsás búzatermést takarított be holdanként. Ősz- szel, mikor arról beszélgettek a népnevelők, hogy korán kell vetni. cl is vetett még október első napjaiban. Nem vallotta kárát. Az idén tízmázsás terméssel fizetett a föld az időben végzett munkáért- Másfél hold búzájánál ez már négy és fél mázsa többletet jelenteit- Bőven telt arm, hogy 500 száza leköt teljesítsen. Tavasszal korún vetette a kukoricát. Szépen termett az is, abból is becsülettel eleget tett kötelezettségének. Tanult ebből s amikor elolvasta a minisztertanács határozatát, úgy határoztak az asszonnyal: az idén is megfogadják a tanácsos- Persze, nem elég csak korán vetni, az sem- mindegy, hogy szántanak, Legalább húsz centi mélyen kellene- Egy lóval nehéz volna. Megbeszélték hál a. szomszéddal, Lung Kosztárai, összefognak. Húsz centi mélyen szántottak búza alá Előbb Dódityék, aztán Lungék földjén vetették el a kenyérnekva- lót, csírázik is már. De aztán sem kötötték u jászol mellé a lovakat, meg úgy sem tettek, mint ahogy egyesek oil Hat-tanyán is, hogy elvetették saját maguknak, aztán meg szárat, szalmát hordanak. Nem élég az, ha csak mi vetünk idejében, máshol is kell a bő termés — igy meséli az asszony. Meg kötelesség is -másnak szántani. Elmentek ők is. Először JlorváiJiék vetették él a három holdon-, most L,ovasék földjén dolgoznak, aztán Szabó Istvánná jön sori#, utána mások, ügy mondják: addig, amíg szántani, bevetni való föld van a battonyai határban. — deák — Újítással, Gazda-mozgalommal a tervteljesítésért Az Orosházi Növény olajipari VáL lalat dolgozói évi tervük teljesítése érdekében újításokkal, illetve azok bevezetésével, fokozottabb anyagtakarékossággal küzdenek. A vállalat nagyraktárából a silosba (körülbelül 40 méter távolság) eddig kocsin zsákokban hordták át a feldolgozásra kerülő magot. Yéber István művezető egy újítást nyújtott be, mely szerint fúvócsövön keresztül ventillátor légáramával kell szálli- litani a magot. Rendkívül sok idő, munkaerő megtakarítást jelent a lényegében és kivitelében egyszerű szerkezet. Az újítást, ventilátort, csöveket és egyéb szerelékeket már elkészítették s amint a raktár alkalmas része szabaddá válik, kiürül, megkezdik az újítás beépítését. Azelőtt nehéz eset volt a csigaprés- kosarak szakadása, mert ilyenkor a javítási munkálatok hatórai termeléskiesést jelentettek. Balogh Ernő műszaki vezető a préskosár szakadása megelőzésére elmés javaslatot tett A préshajtó erőátviteli szíját keskenyebb méretűre cserélte fel, ha túlságosan megtömődik a _ kosár, akkor a présgép megáll, kosártö- rés nem történik. A préskosár tartalma néhány perc alatt fellazítható. Ugyancsak Balogh Ernő nyújtott be javaslatot a préskosarak átalakítására is. A régi kosarak merevítő gyűrűit leszerelte, a kosarakat meghosszabbította. Újítása bevezetésével préseléskor nem gyü- lemlik fel olaj a gyűrűkön s préselés után sem szívódik vissza az értékes olaj. Az üzem dolgozói jelentős eredményeket érnek el az anyagtakarékosság terén Asztalosmunkában szijvédőket^ védőberendezéseket ,csúzdálcat, mind- mind hulladékanyagból készítik. A lakatosok az üzem karbantartási1 és javítási munkálatait, továbbitó csigákat, pogáosazúzó gépet, hengerszékeket használt, hulladékfém- rószekből készitik. Az üzemben nincsen kimutatás az anyagtakarékosság, Gazda-mozgalom eddigi eredményeiről, de megállapítható hogy rendkívül jelentős az eddigi megtakarítás is. A vállalat dolgozói közül eddig mintegy negyvenen vettek részt a békéscsabai gazdamozgalmi kiállításon. Az ott látottak, a gazdag tapasztalaink még nagyobb eredmények elérésére, fokozottabb anyagtakarékosság- ra buzdítják a dolgozókat. Gépállomásaink, traktoristáink az őszi tervéi t Traktoristáink vasárnap is dolgoztak, hogy minél hamarább befejezzük az őszi szántás-vetési munkát. Király István elvtárs, a kaszaperi gépállomás traktorosa 95 százalékos üzemanyagfogyasztás mellett 150 százalékra teljesítette napi normáját. Király elvtárs jól szervezte meg a munkáját és miután gondosan kezeli gépét, nem' volt gépkiesése. Hasonlóan jő munkát végzett Pránya Pál elvtárs a dobozi gépállomás traktorosa. Váltójával együtt »melegváltást« vezetett be, vagyis munkaközben veszik át a gépet. Pránya elvtárs 144 százalékra teljesítette normáját, az üzemanyagfogyasztásnál azonban javítania kell, mert egy százalékkai túllépte az előirányzatot. * Jő munkát végzett a csorvási gépállomás »Uj Élet« brigádja. A brigád 97 százalékos üzemanyagfogyasztással 105 százalékra teljesítette napi tervét. Ungor Mihály elvtárs, pártvezetőségi tag minden nap megbeszéli a brigád tagjaival a napi feladatokat, állandóan foglalkozik a traktoristákkal, átadja tapasztalatait. Néma Bél? a békéscsabai gépállomás főgépésze. Gépállomásán bevezette, hogy minden alkatrész!, amit némi javítással használhatóvá lehet tenni, felhasználjanak. Gondosan rendbentartják a munkagépeket is, például mór megkezdték a cséplők rendbehozását, a téli időszak előtt leolajozták és megtisztították. Gondosan javítják a traktorokat, ennek tudható be, hogy itt van a legkevesebb gépkiesés.
