Viharsarok népe, 1950. október (6. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-19 / 244. szám
4 VIHARSAROK NftPE Húréban a népnevelők A VÁLASZTÁS GYŐZELMÉÉRT »A fanácsválasztás ütközet, benne a s®ivaaceétfti!a a fegyver.« (Rákosi elvtárs cikkéből.) Kevrrmesen a határőcök, a honvédek is kiveszik részüket a felvilágosító munkából. Tuka János honvéd népnevelőtől megkérdezte több dolgozó paraszt: »Minek fegyverkezünk, ha békét akarunk?« A népnevelő igy válaszolt: —»Mi meg akarjuk valósítani ötéves tervünket, azt akarjuk, hogy a villany, fürdő mellett még-sok más létesüljön. Kever- mesen. De ennek megvalósításához béke kell. Na mármost, ha engem tegyük azt, valaki meg akar támadni és kés van nála, énnálam meg puska, akkor meggondolja, hogy támadjon-e. Az amerikai urak, olyanfélék, mini itt Ke vermesen a volt Brcda és Vásárhelyi földesurak, azt akarják, l ogy ne építsünk tovább, háborúra gondolnak. A koreai nép is békét akar, mégis rárohantuk az amerikai fenevadak, llát azért kell erősíteni hadseregünket, hogy ne merjenek ránk Lámadni a fenevadak, megvédj ük a magunkét, meg azért, hogy békében élhessünk. A szavazó- cédula is fegyver ám, a választás meg egy nagy' csata. A szavazócédula olyan fegyver, amelynek segítségével védjük a magunkét, csapást mérünk a gaz fenevadakra. A szavazócéd illát, a fegyvert jót kell, hogy használjuk október 22-én.« ».. a hu lóság akku! való írínt- li-’zís legtöbbszer Véget nem érő látási-futást j l’ntctt...« (Rákosi elvtárs cikkéből.) Zsílák György Jiékéscsabi. népnevelő, saját étele példájával mutat rá arra agiiációja során, hogy a múlt közigazgatása mennyire nem törődött a dolgozókkal. így agitál: — 1937-ben beteg lett a feleségem, ile pénzem nem volt, hogy gyógyUlassam, szegénységi igazolvány kellett vphia. Egyik hivatalból a másikba szaladgáltam és csak 12 nap múlva kaptam meg az igazolványt De akkorra olyan beteg lett, a feleségem, hogy a kórházban csak úgy tudlak volna segíteni rajta, ha drága injekciót kap. Eire pénzem nem volt és igy a múlt átkos közigazgatása miatt, az urak miatt meghalt a feleségem. Most a tanácsok megválasztásával a mi közülünk valók intézik ügyeinket, gyorsan és a mi érdekünkben, a mi m$gbizalá- sunkból. 1947-ben a fiam jelentkezett a Kossuth Akadémiára és most állampolgársági igazolványra volt szükségem. Felmentem az ideiglenes városi tanácsihoz és fél óra múlva már kezemben volt az igazolvány. t... dolgozó népünk a választásokon újra hitet akar tenni a népi demokrácia melleit.« (Rákosi elvtárs cikkéből.) Békéscsaba első kerületében a jó felvilágosító munka következtében több utca dolgozói elhatározták, hogy a szavazásra közösen, zászlók alatt vonulnak fel. így tesznek például a Csánvi-ut- cában lakó dolgozók is és mái- a koradélelőtti órákban leszavaznak a hőkére, az ötéves tervre, hitet tesznek újra népi demokráciánk mellelL Kucsera Judit, a békéscsabai IV. számú általános iskola úttörője is résztvesz a kisgyűlések megszervezésében, az egyéni agitáció ban, Egy idősebb bácsi megkérdezte Kucsera Judittól, hogy minek a kisgyűlés. Erre az úttörő megkérdezte: »Van-e a bácsinak családja, mit csinál?« Az idős ember erre azt válaszolta, hogy nyolc gyermeke van, hadirokkant, nyugdijat leap, míg a múltban nem kapott nyugdíjat. Kucsera Judit erre azt felelte: »Ilát, bácsi azért kell a kisgyűlés, hogy méhészé tjük a tanácsyálaszlás jelentőségét, azt. hogy nyolc gyermek éleiéért mi a kötelessége. 11a szereti a családját, akkor segíteni kell a jobb élet kíatáblását úgy is, hogy eljön a jfisgyülésre, meg szavaz is.« Az idős bácsi erre azt mondta: »Helyesen beszéltél fiam, elmegyek a kisgyűlésre, egyedül megyek szavazni, hívom a szomszédokat is. ».. .az ellenség nem alszik« . (Rákosi elvtárs cikkéből.) 11 at tony án az osztályellenség elhíresztelte, hogy minden tanácstag jó fizetési kap majd és .ennek fedezésére felemelik az adót. Adamcsák Béla népnevelő a dolgozók ilyen irányú kérdésein; igy válaszolt;- Mi, október 22-én 101 tagú tanácsot választunk, a tanács tagjai azután maguk közül megválasztják a végrehajtó bizottságot. A tanácstagok továbbra is eddigi munkájukat végzik, mindegyik tanácstag továbbra is két keze munkájával keresi kenyerét, egy fillér fizetést nem kannak de még a végrehajtó bizottság egyik tagja sem kap fizetést A kuíákok azért terjesztik a hameg elsőnek szavazok majd lejzugságot, hogy nyugtalanságot gyermekeim szép jövőjéért. Nem Ikeltsenek. .Köszönjük neked G. Sitarev elvtárs Békéscsaba I. pártszervezete tanult a szovjet agitátoroktól Brosúrát A fedelére ezt írták: G. Sitarévtől: A lakosság' 0- kóhelyén folytatott agitációs munka formái és módszerei. A* fedőlap alján pedig ez olvasható: Tanuljunk a szovjet agitátoroktól. , Ezt a füzetei * olvasta több éjszakán át Dobróezki András elvtárs, Békéscsaba I. kerülete párt- szervezetének titkára. A brosúra 38-ik oldalán ezt olvasta: «Okosan fel kell használni az agitáció birtokában lévő módozatok minden gazdagságát. Ennok igen nagy jelentősége van a lakosság körében dolgozó agitátor számára.» Felje- "gyézte ézf is magának Dobróezki elvtárs. Későre járt már az idő, de mégis olvasta tovább a füzetet. A 63-ik oldalon újabb szempontot kapott: «A dolgozók lakóhelyén folytatott politikai munka nagy szervezeti tevékenységet követel. A bolsevik agitáció harcos . ..» Aztán Obuhoz, az isztomkinszki • fonószövőgyár egyik agitátorának módszerét olvasta figyelmesen. Azt. hogyan adja át tapasztalatait, miként készít magának jegyzeteket, stb. ■H Már régebben olvasta Dobróezki elvtárs G. Sitarev elvtárs füzetét az agitációs munkáról. Azóta pedig az első kerület pártszervezete sok hasznos dolgot valósított meg a felvilágosító munkában azokból, melyet G. Sitarev elvtárs füzetéből tanultak. A sok közül néhány példát nézzünk meg erre: Az első kerület mintegy 630 lakóházát 43 háztömbre osztották, egy háztömbhöz pádig 12—14 lakóház jut. Minden népnevelő (iáihoz 12—14 lakóház tartozik és állandóan ennél a tömbnél végez fel- világosító munkát. A népnevelők barátjaivá válnak a családoknak, minden kérdésben bizalommal fordulnak tanácsért a népnevelőhöz. Az első kerület népnevelői állandóan kiesor/dik egymás tapasztalatait-, módszereit, sőt ezen túlmenően próbaagitációt is végeznek egymás között. Most a tanácsválasztás győzelméért folytatják harcukat az első kerület népnevelői. Dobróezki elvtárs G. Sitarev elvtágstól tanultak alapján is helyi érveket, példákat hozott fel a népnevelő értekezleten arról, miként keli úgy végezni az agitáeiót, hogy megértsék a mondanivalót azok a dolgozók, akiknek szól. Kvasz János elvtárs, népnevelő az agitáció során elmondja, hogy a múltban' gróf Almássy Lajos 83 ezer holdas nagybirtokos, Bóhner József bankár, vezérigazgató, vitéz Iléthy Béla földesúr, dr. vitéz Jánossy Gyula intézte a megyének, városnak a sorsát, semmit nem tö~ máskor is kisgyülést, hogy meg- mt beszéljük a feladatokat.» Az első kerület népnevelőinek jó munkáját bizonyitja az is, hoc több utca dolgozói elhatározta, zászlók alatt, közösen vonulnak rődtek a dolgozókkal és legtöbb- /\ tanács túgjetaltek, béke bizottság szőr azt mond tik: «Büdöä a dolgozó, kifelé!» Most pedig — szokta mondani Kvasz János — a dolgozók veszik kezükbe a mogyo, a város ügyeinek intézését a mi megbízásunkból. A mi kerületünkből 14 tanácstag jelölt van: Gelé- nyi Imrénó háztartás beli, Zsilák Adám dolgozó paraszt, Urabov- szky Pál sztahanovista, Hangyán György értelmiségi, még hozzájuk hasonlók. Ökot liizzuk meg azzal, hogy segítsük a magunk boldogulását. , Szabó elrtárs, népnevelő a The?.védik-utcában Kvasz M iIrályoknak mondta el a béke' megvédéséért való kötelességeket. Azt mondták Szabó élvtársnak: «Megértettük beszédét, aztán október 22-én teljesítjük kötelességünket.» A Bethlen-utca 28 számú házban Dér Eerencné elvtársnő tartott kisgy ülést. Egyszerű szavakkal, helyi példákkal beszélt, — a dolgozók szivéhez megtalálták szavai az utat. S azt mondták a népnevelőnek a Bethlen-utca 28 számú házban: «A felvilágosítás után eloszlott a köd előttünk, tisztán látjuk, hogy mi a tennivalónk. Tartsunk fet szavazni. így döntöttek például a Csányi-ufeában lakó dolgozók is. tagjai is végzik az agitáeiót, saját életük példájával mutatnak rá a kapitalista -Magyaros zóg és a szocializmust építő Magyarország közti különbségre. v . * Az elv* kerület népnevelői nem bízzák el magukat, tudják, hogy támad az ellenség. A Corvin-ut-' cában lakó 100 holdas Gajdács nevű krtlák, meg az .A rany. -dános-utcai 90 holdas Benyó János kulák megpróbálta elhíresztelni: «Minden te náesíag fizetést kap, címek fe< zésére falemelik az adót, meg csak párttag!; lesznek a tanácsban.» A népnevelők: Kvasz, Szabó és sorra a többiek leleplezik ennek a hal zugtágnak a célját. G. Sitarev elvtárs füzete az agitáiaós munkáról az első kerületben erővé vált s segíti a népnevelők harcát. Az eredményekhez ■— melyeket fent leirtunk — a A brosúra is hozzásegített. Dobróezki elvtárs pedig amikor most újból kezébe veszi a füzetet, arra gondol: «Köszönjük neked G. Sitarev elvtársi» Morvay Sándor. Őszről sült ig a szellő, a fák hullat jól: Je e’eik t. homes Sándoréit tanyája is kitetszik már a: útig, me t a zöldclö fák leveleit/k lombjaikat. Ősz van, amely a: e’mulást jelképed. Azonban a zúgó traktora!:, a feketéllő földeli —, mzi Ivekbe hu’l a mag, a jövő évi terméé, süld:, kenyerünk biztosítására — élet- röl beszélnek. Életet jelentenek az orosp házi »Vörös Csillaga termelőszövetkezeti csoport hígjainak, de egész dől gozó nét. pünkr.eV is. homes Sándorék tanyája mellett elhaladva. lágy, csengő hangú, vidám énekszó hallót szil:: Kovácsék kisláinya éneket, önkéntelenül a tanya felé irányítom:, lépteimet s látom az udvart seprő kis. leánykát. — Anyukád hol van? •— Itt van a fák alatt, a kutnál, libát kopás, t — feleli. Kovács Sándorné máris jön s mosolygás arccal, vidáman mondja: — Örülök, hogy eljöttél hozzánk. Legalább megbeszéljük az eseményeket. — Eljöttem megnézni, hogyan érzi- lek magatokat, mióta beléptetek a cső- portba. jhéliÁ leátteU a nétt, (UbaituHá — Iigy érezzük magunkat, mintha ujjas: ölel tünk volna, amióta itt dolgozunk. Most látom csak igazán életünket biztosítva. Itt a nehezebb munka fi a gépek végzik s nekünk öröm itt dolgozni. Én bizony, nem bántam meg, hogy Leléptem, csupán azt bánom, hogy nem volturdc az elsők között, hanem ilyen sokáig vártunk a belépéssel. Ai csoport gondtalan életet biztosit családom s oá mára s ennek tudatában sziveién dolgozom, népnevelő munkál is végeztem a békekölcsön jegyzéskor, melyet győzelmesen befejeztünk. Azután szó kerül az eUzövetlzezcndő tanácsválasztásokra. ~ ' — Hiszem, hogy minden dolgozd, megérti az idők szavát, igy megérti a tanár sválasztások jelentőségét is —- mondja Kovácsné, — Hiszen akiket most jelölt a nép a ,tanácsokba, mind. kiváló munkások a termelésben, becsületes, néphez hü emberek. — Talán műi- tudod is, lzik lesznek a jelöltek? ■— Persze, hogy tudom, itt, helyi viszonylatban. Itt, csoportunkban Don Pálné, Pártunk uj tagjelöltje, Kovács {Sándor do’gozó paraszt, aki a Szentesi- útnál lakik s becsülettel megállta a helyét a munkában, a beszolgáltatásban egyaránt, pedig csal: feles földön dolgozik. A termelőcsopor tankból még tíalcsa János van jelölve. Mi a véleményed erről az emberről? — Én helyesnek tartom, hogy őt, ii beválasztjuk mert nagyon becsületes, rendes ember, jó a viszonya úgy a munkához, mint dolgozó társaihoz s biztosan tudom, hogy a mi érdekeinket hűségesen fogja szolgálni. Most néhány percnyi csend következik, nurjd megkérdezem Kovácsáétól. —- Csak ennyiről tudsz? , ■— Nem, még egy jelöltről tudok —> feleli — ugyanis (ngem is jelöltek a tanácsba. — És miért szerénykedtél, miért nem mondtad el ezt nek m hamarább, hiszen te is igen értelmes asszony .vagy, sze- te'ed a dolgozó társaidat, kiveszed részei a termelőmunkából, amellett van. időd arra is, hogy agitációs munkát végezz a dolgozó parasztok között, hogy elvidd a Párt szavát közéjük. — Igen, mindent megteszek, hogy méltó legyek a nép bizalmára, hogy engem is beválasztott a jelöltei: közé és Ígérem, hogy a tanácsokban teljes szivemből fogom képviselni a dolgozó társaim érdekeit, minden erőmmel harcolok a békéért, kíméletlen harcot folytatok a: ellenség, a háborús uszitók közénk lefurnkadolt ügynökei ellen. Még s-.kiig elbeszélgettünk volna, azonban hivott <i kötelesség és elbúcsúztam Komcs Sándornélól, aJsi egyike lesz azcknaJz, al:i. e október 22-én boldogan adjuk le szavazatunkat. Tudjuk, hogy az ilyen becsü'etes dolgozó társainkban nem csalódunk, mert ők is, mint mi, egyszerű, dolgozó parasztemberek és hűen. fogják képviselni a nép érdekeit. GÁSPÁR ‘ ISTVAKNÉ levelező, » Orosháza, * Vörös Csillag« tszcs.
