Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-21 / 220. szám

VIHARSAROK NÉPE 7 A tiLitsálc feltárásai niián Tótkomlóson is as őssi munkák gazdájává lett a DÉFOSs A terményei: I>: takarításával be­fejeződik ötéves tervünk első me­zőgazdasági éve. Az új gazdasági évben új feladatok állnak dolgozó parasztságunk előtt. Az elinalt év tapaszta’a^aL megmutatták már. hogy olt, ahol az őszi szántást, vetést idejében elvégezték, ott az aszályos nyár ellenére is jó volt a termés, szép eredményeket ér­tek el. Az új feladat az, hogy dolgozó parasztságunk idejében elvégszza a soron lévő mezőgazda-ági munká­kat, új 'feladótokat ró a paraszt­ság tömegszervezetére, a DÉFÜSz- ra is. Tótkomlóson a Párt és a DKPOSz vezetősége közös értekez­leten értékelték ki az eddigi mun­kák tapasztalatait. Számba vették, miijén hiányosságok ..merültek fel eddig és hogyan lehet ezeken ja- vitani. Az elmúlt őszön a tótkom- lósi DÉFOSz szervezet nem töl­tötte I» a hivatását. Aliban, hogy a községben két héten keresztül ott volt a inegye szégyentóblája, jelentős része volt a DÉFOSz :c--sz munkájának. Up; gondol­koztak egyesit, hogy eddig is szántottak, vetettük a dolgizo pa­rasztok, menni fog ez most is magától. Elhanyagolták a dűlőbiz- tosok munkájának ellenőrzését. De nem ment sokkal jobbau a munka a begyűjtés alatt sem. Nem volt a verseny gazdája a DÉFOSz. Az elmúlt év hibáiból tanult a vezetőség Az őszi munkáknál már úgy ké­szítették el a tervet, hogy felvi- lágositó munkájukkal hozzá járul­janak ahhoz, hogy a község vál­lalásához híven be is fejezze a ■vetési munkálatokat a tanácsvá- laeztás napjára. Az első lépés az ellenőrzés he­lyes megszervezése volt. Felosz­tották a község területét nyolc körzetre. A körzetek élén egv-egy. dülölőztos áll, aki ellenőrzi, a kör­zetéhez -tartozó dülőbiztesok mun­káját. A felelősök mellé a Párt- vezetőség, a DÉFOSz vezetőség, a szövetkezeti alkalmazottak kö­zül egy-egy politikai felelőst állí­tottak be, aki a népuevelőmunka ellenőrzésénél segít. Határozatot hoztak a népnevelő munka ni égj a rí t ásóra is. Eddig a DÉFOSz népnevelői közül mint egy húsz, huszonkettőn a Pártszervezet népnevelőivel A fő gyümölcsöt . .J Jj/v .»lálJjJliJ A szocialista koiío* ezévben döntően hebizonví­"nayvüzemi gazvtáU tóttá, hogy jó munkával Szervezett, tervszerű kima a ló eredménye­ket lehet elérni, függetlenül az idő­járás viszontagságaitól. A ka-za~ peri »Lenin« termelőszövetkezeti csoporttól leküldött le erről' tanúskodik: határában szinten »Kaszaj er május fa csak két eretiien volt kisebb, az egy műiméiért-alig meghaladó eső­zés. Ennek ellenéi« a májusi ká- ■i kail a idején a növőnyápolási mun­kákat az előre merhatározott terv­nek lietarta-dval végeztük el, ho­lott a föld nem látszott gazosnak. Ennek ellenére kujríltuuk; hogy a talaj!au meglévő .nedvességet meg­őrizzük. Azt, hogy a többszöri ka­pálással megakadályozhassuk, a ned­vesség elpárolgását, a Pártunk ál­tal kiadott brosúrákból, melyek a szovjet tajiasztalatok felhasználá­sával készülték — tanultuk meg. A munkák elvégzése mellett ebéd­szünet idején újságolvasást tar­tottunk, melyből többször olvastunk a Szovjet­unió négy természet átalakító épít ’>seiről. Mi ezeket minden­kor megtárgyaltuk, meijvitat- t ik. Csoportunk tagjai a népnevelő mun­ka és az állandó tanulás után meg­találták a helyes utat. És ezt ka­pásnövényeink is bizonyították. Napraforgóból holdanként 9 má­zsás termésátlagot értünk el az egyéni gazdálkodók négy-öt múzsá­jával szemben. <■’ '/lim.í . \/ A cirok 13 —IS mázsa magot . xég O.ttJO, wázu5 kalász-termést Ígér boltianként, mely a környékiinkben a kedvezőtlen időjárás mellett is re,kordter­mésnek számít. Trópusi vendégünk a gyapot, — melynek szedése már több mint három hete folyik — mar eddig is elértük a három mázsás átlagter­mést: Még a mostani, lieállt eső­zésekkel is. ha a fagy későn kö­szönt be, a szakértők véleménye szerint, elérhetjük a hat-hét má­zsás átlagtermést is. Tengerit érmésünk az egyénileg gazdálkodók 10 -14 mázsás hol­danként1 állagával szemben ' összes földterületünkön elérte átlagban a 10 mázsás termést, a szárazság ellenére is. Sokat, tanultunk ebben a gazda­sági évben. Világossá vált előttünk, hogy Pártunk a szocialista munka­módszerek ismertetésével a szovjet tapasztalatok közkim-sévételével ja­vunkat, felemelkedésünket akarja. Az idei év pedig megtanított ben­nünket arra, hogyan kell megbe­csülni a téli nedvességet és n koia- tavaszi esőzést s ezért idejében vé­gezzük el az őszi munkákat ez év­ijen is. Biztosuk vagyunk benne és célul tűztük ki, hogy a jövő­évben az ezévihez hasonló száraz­ság ellenére is kapásnövényeink termésátlagát holdanként további négy mázsával' növeljük, úgy ku­koricából, napraforgóból, mint ci­rokból. Furák Ernő, Kaszaper.« A sajtó nevel, tanít, utat mutat! Olvasd a Viharsarok Népét! eggyütt végeztek felvilágosító munkát. Az aktívák .számát most az őszi "hiunkak folyamán 80 főre emelik fel. Az új DÉFOSz nép­nevelők a cséplő ellenőrök, á jó brigád vezetők és a jó cséplő- munkások közül kerültek ki. Be­vonják a felvilágosító munkába a DÉFOSz idősebb tagjait is, akik szakmai szempontokból is taná­csokat tudnak adni a dolgozó pa­rasztságnak. Az őszi munkákban eddig a vető- szántásnál mutatkozik lemaradó«. Ezt azzal a módszerrel akarják be­hozni, amivel a kukorica betaka­rításnál értek el jó eredményt. Azokat a gazdákat, akik lemarad­tak a törésnél, vagy a szárvágás­nál, a DÉFOSz népnevelői fel­keresték és megmagyarázták, mi­ért fontos a minisztertanács ha­tározatának végrehajtása. Ezzel el is érték, hogy Tótkomlóson már az elmúlt hét közepére 98 szá­zalékban betakarították a kukori­cát. Ahhoz azonban, határozatokat ij hogy ezeket a végre is tudja haj­tani a DÉFOSz, javítani kell már a kezdetben megmutat­kozó hibákon Az őszi munkák már kfean má­sodik hete folynak, Tótkomlóson azonban még mindig nincs meg­szervezve a dolgozó parasztok kö­zötti verseny. Pedig a nyári ter­mény begyűjtésnél bebizonyosodott, hogy a tétkomlósi dolgozókban is meg van a versenykedv. Nem hasz­nába fel eddjg a, DÉFOSz a be­csület és a szégyen táblát, pedig már is vannak olyanok, akik élen­járnak és nem egy olyan kulák van, akik szabotálják az őszi munká­kat, Ezeket a hibákat már kezdet­ben ki kell javítani. S ha a tóit— .komi ősi DÉFOSz az őszi mun­kákban száz százalékig végrehajtja a munka megjavítására hozott ha­tározatát, sikerrel, vívják meg az ötéves terv második terméséért fo­lyó huni első részét. S szovjet parasztság becsülettel teljesíti hazafias hitelességét A fcolhozparaszlsáig, a gép- és traktorállomások, szovhozok dol­gozóinak munkája dús termést ho­zóit. Az egész országban hatalmas ütemben folyt a betakarítás és begyűjtés munkája. A belakaritás és tc.rménybegyüj- tés kezdete egybeesett a Stockholm mi béke'e'liivással kapcsolalos alá­írásgyűjtési mozgalom megindítá­sával. A kolhozparasztság nagy lel­kesedéssel irla alá a stocKholmj békefelhrvást és fogadalmat tett. hogy kettőzött energiával dolgozik a szocialista haza megerősítéséért. A szovjet dolgozóknál a szót tett követi. Augusztus hónap folyamán a krasznodari vidék, az Orossz Fö- deráció asztraháni és rósz lövi te­rületei, a Moldván Szocialista Szovjet Köztársaság, az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaság 15 területe je’entette» hogy határidő előtt teljesítette a termény begyűj­tés állami tervét. A szovjet parasztság tisztában van azzal is, hogy a nyári mun­kálatok elvégzése az őszi munkála­tok kezdetét jelenti. A szovjet parasztság tudja, hogy az őszi növények vetése felelősségteljes szakasz! a gabonafélék nagy ter­méséért folytatott harcban. Az őszi növényeknek a Szovjet­unió igen nagy területén óriás» gazdasági és agrotechnikai jelen­tősége \an. Elsősorban csökkentik a munkatorlódást a tavaszi vetés idején, másodszor az ősziek igen sok vidéken nagyobb lerniést ad­nak és jobban használják fel fi talaj őszi, téli és tavaszi nedv- t art almát, kevésbbé árt nekik az aszály, gyorsabban beérnek és ez Lehetővé teszi a termésbe la kariiád egyenletesebb elvégzését. A kolhoz- parasztok nagy szeretettel és szak­értelemmel termesztik az őszi ga­bonaféléket. Nem véletlen, hogy éppen őszí rozsból és búzából el­ért nagy terméseredményekért ka-> polt sokezer élenjáró kolhozmun- kás magas kormánykitüntetéseket­Az őszi munkák az idén is nagy lendülettel indultak meg. Hozzá­láttak az őszi vetéshez az északi.' és központi területeken, délkelé ten, Szibériában és Ukrajna sok körzetében. A gép- és traktoráUo- mások technikai felszerelése ebbek az'évben még nagyobb lehetősége1 nyújt az őszi gabonafélék jómi- nőségü vetésére.. Az őszi növények termésered­ményének biztosítására igen nagy mennyiségben használnak a Szov­jetunióban gyárilag készített szemcsézett szuperfoszfálot és , a kolhozokban is készítelek szer­ves és ásványi műtrágyákat. A kolhozok és tudományos kutató­intézetek tapasztalatai mulatják hogy az őszi vetés alkalmával elszórt, szuperfoszfát jelentősen fokozza a termést. \ déli körzetekben, ahol f i őszi vélemények hatalmas terü­leteket foglalnak cl, szintén meg­indultak a munkálatok. Ukrajná­ban a krasznodari és szlavropoiji vidéken közvetlenül az aratás után kezdték el a szántást. A gép- és Iraklorállomások munka versenyben végzik a hatalma» munkát. Itt az ősziek vetéséi auguszlus 20-a és szeptember 5-c közötti időszakban elvégezték. Természetes, hogy az ilyen lerö­vidített határidő mellett a leg­tervszerűbb munkára volt szük­ség. A dnyepropetrovszki terülő' egyik gép- és Iraklorállo.másónak munkatervi szerint az őszi nö­vények vetésénél 18 darab 11 TZ« Iraktort, 13 univerzál traktort és 11 ; SZTZ-NATI« traktort hasz­nálnak. A Iraktorgépesoporlokkal 78 fogalos velőgépeket is fog­lalkoztatnak. Minden. kolhoz, szovhoz, yala- mint gép- és Iráktoráliomás nmnkálerveket készít. Ez az elő­feltétele annak, hogy az őszi munkálatokat időben elvégezzék és ezzel biztosítsák a jövő évi még nagyobb terméseredményt. A szovjet kolhozparasztság és a gépállomások dolgozói tudják, hogy munkájukkal erősítik a szovjet hazát, mely a béke tá­borának legerősebb básíyája. A dolgosok hatalmas tömegszervezetévé fejlődtek a lengyel szövetkezetek A llépi demokrácia országai közül az új társadalom építésé­nek lendületével is kiemelkedik a népi demokratikus Lengyelor­szág. A szövetkezeti mozgalom az újjáépítés és a szocialista tár­sadalom kialakításának egyik fontos tényezőjévé vált. Ennek során az osztályharo eszközévé fejlődtek a szövetkezetek, külö­nösen 1918 után, amikor a dol­gozó parasztsággal szövetséges munkásosztály vette kezébe a ha­laimat. A szövetkezeti mozgalom a közvellen gazdasági feladatok végrehajtásán túl céltudatosan harcol a kapilalisla eleinek visz- szaszorílásával a szocialista gaz­dasági forma kialakításáért. Eb­ből a szempontból különösen a dolgozó parasztság szövetkezeiéi, a parasztönsegély községi szö­vetkezetek. mellett megszervezett szövetkezeti gépközponlok igen jelentősek. A termelőeszközeitől megfosztott lengyel mezőgazda­ság bennük megkapla azokat a nagyüzemi szervezeteket, ame­lyek biztosítják a modern ter­melülechnikát. Fejlődésük szédü­letes üteme mutatja legjobban, milyen szükség volt rájuk és mi­lyen nagy hiányt pótoltak. Míg 1918 elején csak 100 szövetkezeti gépközpont volt, körülbelül 1300 géppel, addig 1919 végére számuk méghaladta a hatezret és a bir­tokukban levő különféle mező­gazdasági gépek száma megkö­zelítette a 180 ezret. A lengyel szövetkezeti mozga­lom rohamos fejlődése és (öineg- mozgalmi jellege különösen a szövetkezeti tagok létszámának növekedésében mutatkozik meg. 1919 folyamán a szövetkezeti tagok száma közel egymillióval növekedett, úgyhogy túlhaladla az ülmillidkétszázezres létszá­mot. Az 1919-es egymilliónégy- százezer főnyi létszámról több mint 1 millió 800 ezerre emel- kedelt tagjaik szúrna. Nem ma­radi el e mögött a községi pa- rasztönsegély-szővelkezelek tag­ságának növekedése sem. A jel­zete idő alatt egymillió G00ezer­ről 2 millió 100 ezerre emelke- dett tagjaik száma. De erőtel­jes a kisipari szövetkezetek fej­lődése is. Tagjaik száma körül­belül 30 ezerrel növekedett és ma mintegy 110 ezerre rúg. Ezek az adatok ,meggyőzően mulatják, hogy a szövetkezetek a népi demokratikus Lengyelor­szágban hatalmas arányú tömeg­szervezetek, amelyek a lakosság 25 százalékát tömörítik maguk­ba. 1918—19 folyamán fokozato­san kiszorullak a polgári, vagy kulákelemek, úgyhogy az elmúlt tavasszal 1 százalékra csökkent azok száma. A mezőgazdasági munkások és szegényparasztok arányszáma elérte a 15, a kispu- rasztolc száma pedig a 30 szá­zalékot. Ugyanez állapítható meg a városi fogyasztási szövetkeze­tekről is, amelyekben az ipséi munkásság arányszáma meg!«*» ladta az 50 százalékot. A Lengyel Egyesült. Mimkún- párt vezetésével cs támogatású-» val, valamint a többi deme/kra- likus jíártok és a tőmegszerve- zetek közreműködésével a fai-isi lakosság kétharmada te knpeoo- lódote a szövetkezete .mozgalomba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom