Viharsarok népe, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-203. szám)

1950-08-06 / 181. szám

VIHARSAROK NÉPE 7 csak tebemi&eiünk $&hM3&&k életei Az épüleire ráborul az est ho­málya. Belülről, az ablakon ál kiszűrődik a villanyfény, ráve- tőáik a kapun beigyekvő dolgozó parasztok és parasztasszonyok arcára. Ezek az arcok derűsek, mert tudják, itt, ebben az épü­letben lekerül vállukról az egyé­ni gazdálkodás nehézsége, a kü­lönböző gondok, mert ebből az épületből már nagyrészük úgy tér haza, mint a tótkomlósi Vi­harsarok termelőszövetkezet új tagja. A teremben már többen össze­gyűllek. Tizenegy olyan dolgozó paraszt és paraszlasszony, akik egy év óta figyelték a csoport életét, munkáját s az eredmé­nyek arra késztették őket, hogy belépjenek, hevigyék kis földjei­ket, ami ott majd többet tereim, hogy bevigyék a szorgalmukat és közös erővel fejlesszék tovább azt, amit már a bentlévők ed­dig elértek. Otthonosan foglaltak helyet Megindul a beszélgetés Az első kérdéseik rövidek. Hogy vagytok? Milyen munka folyik a csoportban?.;. Szelekíorozunk. Szedjük a tíz hold hagymát — hangzanak el a feleletek. Aztán Horváth János, a cso­port elnöke kezd beszélni. El­mondja, hogy egy évvel ezelőtt ugyanígy jöttek össze néhányan. Semmi nélkül, üres marokkal kezdtek meg a harcot a felemel­kedésért, a csoport fejlődéséért. Tavaly ősszel aztán került négy ló, meg két ökör. Szántáshoz, vetéshez jöttek a gépállomás traktorai, az állam kölcsönt és vetőmagot adott. Tavasszal az­tán újabb négy lovat vásároltak, szarvasmarhákat, lenyészkocákat szintén az állam küldött, ötven­három malacot is vásároltak. Építkeztek, kutat fúrtak a kony­hakertészet öntözésére. Ennek a terméséből továbbadtak öt szál­lítmányt, tizennyolcezer forintért. Eddig nyolcvanezer forint a cso­port bevétele. Pedig a termények egyrésze még kint van a földön. Ezek értékesítésével elérik az egy és félmillió forintot. A vendégek feszült érdeklődéssel hallgatják á mesének tűnő valóságot Tudják, hogy ez mind valóság, hiszen a szemük előtt nőtt és fejlődött a csoport. Látták a ti­zenhárom és félmázsát meghala­dó holdankénti búzatermést, a tizenegy mázsát hozó repcét, a húszmázsás ősziárpa termést Ezeket mind ismerik. Morauszki Pál csak egyes részleteket akar még megtudni, mielőtt a belé pési hyilalkozatot aláírja: mikép­pen biztosítja a csoport a fej­adag kenyérgabonát, hogy törté­nik a takarmány elosztása. Sze- leczki Pál pedig afelől kérde­zősködik, hogy akik funkcióban vannak csoportlagok, azok megkapják-e a fejadagot. Beíve­lik, hogy a csoportba bevitt földekből mennyit lehet ma­gánhasználatra hagyni, s a bevitt jószágok felértékelését. A kérdésekre egymás után kap- jáj< meg a világos, érthető vá­laszt, hogy a csoportban a föld szintén aiz ő tulajdonuk, ők mun­kálják, csakhogy közösen és nincs mesgyékkel elválasztva. És itt az a különbség, hogy az egyéni gazdálkodtíssal járó gondok eltűnnek Nincs ide-oda való kapkodás. Együttesen beszélik át a munka folyamatát. így világított rá erre Horváth János, Lehóczki György és Hirka Jánosomért a csoport­nak, az a célja, hogy elérje azo­kat a magas terméseredményeket, amit a Szovjetunió kolhozai el­értek. Abból aztán jut a tagok­nak, jut a csoport fejlesztésére, mert erre is gondolni kell. Nem elletik meg a csoport jövőjét. Az idő tovaróhant, mire a cso­port szervezeti szabályzatát is felolvasták, azért nem siettek a hazamenéssel. Morauszki Pál elsőnek J'ogta a tollat és kanyarintotta alá nevét a be­lépési nyilatkozatnak. így járt aztán a toll kézről-kézre, míg öt új belépő aláírta a nevét Az alá­írás után arra gondoltak, hogy ők hálával tartoznak azért, hogy számukra is megnyílt a lehetőség ahhoz, hogy gondlahuiabbul és jobban éljenek. Ezért elhatároz­ták, hogy táviratot küldenek Rá­kosi elvtársnak. A távirat így hangzik: Szeretett Rákosi Elvtársi Mi, lólkoinlósi dolgozót parasz­tok megláttuk, hogy a társas gazdálkodás egy rövid év alatt hatalmas eredményeket ért el. Meggyőződtünk arról, hogy csak azzal teremthetünk saját magunk és családunk számára gondtalan, jobb életet. Most, mikor a tót­komlósi Viharsarok tszcs-ben n belépési nyilatkozatokat aláírtuk, mi is szorosan felzárkózunk a szocialista mezőgazdaság élhar­cosainak sorába. Ilákfhk és sze­retetünk kifejezésével megfogad­juk, hogy minden munkánkat Párlunk és szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs útmutatásai sze­rint végezve, harcolunk a maga­sabb terméseredményekért s a békénk biztosításáért. Harcos üdvözlettel az új be­lépők értekezletéről: Morauszki Pál, özv. Boros Ja­nó sné, özv. Farkas Márlonné, Szelcczki Pál, Paksi Pál. A SZERKESZTŐSÉG VILLÁMA SZUSZA JANOS, MEZŐHEGYES! GÉPÜZEM! Rendszeresen elkésve jársz be az üzembe. Késéseddel a* termelést akadályozod. Mi a véleményed a munkafegyelemről? SZABÓ GÉZA TRAKTORSZERELŐ, MEZőHEGYESI GÉPÜZEM! Mi a véleihényed azokról a dolgozókról, akik munkaidő alatt sörözni járnak? Ugye, nagyon rossz? Miért követed akkor a példájukat? A SZÖVETKEZETI VÉTELIJEGY-KEZBLőK 1 Somogyi István, a turhosi föld mű vessző ve! kezet vételije gy- kezelője eddig 689 vételijegyet állított ki. Kövessétek példáját, igyekezzetek Ti is ezzel meggyorsítani a tennénybeadás ütemét. BÉKÉSCSABAI ÉS DÉVAVANYAI SZÖVETKEZETEK DOLGOZÓI! Téves információtok miatt lapunkba belekerült, hogy a csabai «Május 1» és a dévaványai «Petőfi» termelőcsoportok még nem fejezték be a terménybcgyüj'.ést. Ez nem felel meg a "valóságnak, mert mindkét csoport már rég beadta gabonáját. A hibát ti követtelek el azzal, hogy nem véielijegyeztétek, no­ha már a gabona rég a magtárban volt. Munkátokat körültekintőbben végezzétek, jelentéseitek Te­gyenek pontosak, ne tévesszétek meg szerkesztőségünket. Holnap már a begyűjtés túlteljesítéséért harcolnak Gerendáson Csorvás, a versenytárs, ha jobban „rákapcsol", még augusztus 20-a előtt 100 százalékban teljesítheti begyűjtési tervét Hírek a megyéből Mezőmegyer A községben augusztus a-án, a cséplés befeje­zése alkalmával ünnepélyt tartot­tak. Az ünnepélyen Gyenge Ger­gely, a község bírója üdvözölte a megje'ent cséplőrrrunkásokat, ven­dégeket. Beszédében megköszönte a munkások fáradságot nem is­merő, odaadó munkáját, amely- ivei végrehajtották a miniszterta­nács batáározatát, harcoltak min­den szem gabonáért. Fazekas elv- társ, az MDP nevében mondott beszédet és felhívta a munkások figyelmét a gyors terménybegyüj- tés fontosságára. Az ünnepélyt szi­lié só tette az úttörők műsora, egy- felvonásos színdarabot mutattak be a dolgozóknak. Az MNDSZ asz­szonyok pedig megvendégelték a cséplőgépnél dolgozott munkásokat, Orosháza A Vörös Csillag tszcs-ben a dohányos brigád jó munkája nyomán a terméskilá­tások biztatóak. Megkezdték a do­hány leszedését és a felfűzésben jó eredmények születtek. Legjob­ban dolgozott Szekeres Jánosné és Csicsora Mihályné, akik egy nap alatt még a szedés mellett 100—100 kötél dohányt fűztek fel. Jó eredményt ért cl még Szeke­res János 90 kötél, özv. Kiss Jó- zseliié 70 kötél dohány felfűzésé­vel. A dohányszedésnél kiértékel­ték és megállapították, hogy Sze­keres János és Szekeres Jánosné dohánya a legjobb minőségű. «ML esorvá-i dolgozók verseny­re hívjuk Gerendás község dolgo­zóit. Vállaljuk, hogy alkotmá­nyunk tiszteletére, augusztus 15-re befejezzük a teíjnénybegyüjtést.» Egy hete, bogy elhangzott ez a versenykihívás Gcredás főterén. — Altjaik a versenyt — fogadkoztak a gerendásiak — és meg is nyer­jük — jelentették ki határozot­tan. — És ennek a kijelentésnek alapja is volt, hiszen akkor va­sárnap már 83 százaléknál tartot­tak a begyűjtésben. De azért nem pihentek meg a -babérjaikon. Már vasárnap este összeült a «hadita­nács», a termény begy ü j tési ver­seny irányitói: a párttitkár, a DÉFOSz titkár, a szövetkezeti ügyvezető, hogy megtárgyalják a teendőket. És másnap űjiílt erővel indultak harcba Most látszik meg, mit jelent az, hogy eddig is jó volt a népnevelő­munka a cséplőgépeknél, hiszen rajtuk múlik a begyűjtés, sikere és «rávertek a munkára». S mint tervezték: péntek délig be is fe­jezték. S a cséplő népnevelői is fokozott erővel folytatták a nép- névelőmunkát. Minden egyes dol­gozó parasztnak megmagyarázták, miről van szó". «Gerendás nem ma­radhat le'» így beszéli a ‘falu­ban mindenki. És igy is cselek­szenek. Batár Sándor, Klampeczki Lajos, Kiss Antal István egymás­után fogtak be, amikor még a gép ott zúgott az udvarban és vitték egyenest a géptől a szövet­kezetbe a fe'esleg gabonát. Bajt a is van a nevük a versenytáblán: Klampeczki Lajos 14 holdas 252 százalék, Kiss Antal István 13 holdas 365 százalék és igy tovább. Tudja is a falu apraja-nagyja, kik az élenjárók ebben a versenyben. Napról-napra feljebb szökött az eredményt jelző százalék. Hogyne lemre igy, hiszen aki egyszer már eleget tett begyűjtési kötelezett- ségének, vagy túl is teljesítette, az is körülnéz a házatáján: mit lehet még bevinni? Busznak Já­nos az Adi-utcából, meg ifj. Kor- csog György a kihívás után, más­Hirdessen lapunkban ! nap be is vitték az utolsó sze- I míg a fölös gabonát, amit még otthon hagytak először. Nem ültek tétlenül a népneve­lők sem. Lassúnak tartották az iramot és megpróbálták gyorsí­tani. Esténként, amikor a tanyák dolgozói befejezték a napi mun­kát, röpgyűléseket tartottak És itt is, az úttörőktől az örege­kig, a begyűjtési versenyről folyt a szó. «Elértük a 98 százalékot.» S most az utolsó mázsákért, az utolsó kilókért 'folyik a harc Ge­rendáson. Összeírták azoknak a gazdák­nak a neveit, akik még elmarad­tak a begyűjtésben. (Összesen ta­lán nyolcvan akad az egész fáid­ban.) Pénteken azután fölkeresték £>ket a népnevelők és az eredmény nem maradt el. Délié már ott állt a szövetkezeti- raktár előtt egész kocsisor. — Bájtunk ne múljon a verseny — magyarázta Bartyik gazda, ahogy emelte le a kövér búzaszemekkel teli zsákokat. Zsák zsák után kerül a szövet­kezet mázsájára. A dolgozók öröm­mel, csillogó szemmel figyelik: egyre közelebb kerülnek a 100 százalékhoz. Ma délié jelenteni akarják: 100 százalékig toljesitat­tuk a begyűjtést. » És hétfőn már a túlteljesítésért harcolnak majd Gerendáson. Csorvás sem aludt a versenykihívás után De azért jól meg kell «húzni» a dolgot, ha be akarják érni a gerendáitokat. Amikor kihívták versenyre a szomszédos községet, náluk még csak 40 százaléknál tartottak. A kihívás után ők is hozzáláttak a munkához. A esép- lőmunkások kezdték. Versenybe léptek, hogy ki fejezi be gyorsab­ban a csépi őst, meg, hogy ki köti kiég a legtöbb verseny szerződést a oséplésnél. Gál Istvánok lettek az elsők, de nem igen hagyták ma­guk mögött Domokos Bandit sem. 627 mázsára köttette meg a ver­senyszerződést. A dolgozó parasz­tok egymásután egyenest a géptől viszik be a gabonát, ahol Domo­kos Bandiék brigádja csépel. Hogy még1 jobban menjen a munka, se­gítség is jött a esépléshez. Ge­rendás, a versenytárs, amikor be­fejezte a csépiéit, két gépet kül­dött át munkásokkal együtt. A cséplés tehát halad s vele együtt a begyűjtés is. A csorvá- siak 40 százalékról 70 százalékra tornázták fel az eredményt egy hót alatt. Nagy haladás ez és még nagyobb lenne, ha nem gon­dolkoztak volna a csorvásiak ‘úgy, hogy «megy ez magától is». Hiszen ott vannak: Kiss Ferenc, Komái János, Balta György, Bencsik La­jos példamutatók és a példájuk nem maradt követés nélkül így azután nem is 'fej;tettek súlyt a népnevelőmunkára. A Párt 150 népnevelője nem lépett harcba az új kenyérért. És a DÉFOSz aktí­váinál?... Ott is csak «mendegél» a ’felvilágosító munka, pedig van rá példa ott a szemük előtt is, hogy ahol a népnevelők nem tét­lenkednek, hanem jól dolgoznak, mint itt C&orváson, ott halad is a begyűjtés, Pető'fi-pugztán pedig, ahol megfeledkeztek a népnevelő- munkáról, bizony lemaradtak. Akad hiba a verseny kiértékelése körül is. A szövetkezet nem tudja, kik azok, akik élenjárnak, várja, mig a közellátás kiszámolja. És a DÉFOSz?... Az mag a szövet­kezettől várja. így azután szinte természetes, hogy hetenként csak kétszer. cserélik a versem táblán a szöveget. így jóval lemaradtak Gerendás mögött, de azért ninos elveszve a dolog. Csak rá kell egy kicsit „kapcsolnií4 A népnevelőknek harcba kell in­dulni úgy, mint a gerendási elv- 4ácsuknak... És a győzelem, ak­kor nem marad el. Erie biztosíték az eddigi eredmény, az, hogy egy hét alatt 30 százalékkal emelték a begyűjtési eredményt. A DÉFOSz-nak is komolyan kézbe kell venni a vei suny irányítását, hiszen ő a «gazdája». A szövet­kezetnek minden este ki kell ér­tékelni a jelentések szerint,, kik azok, akik az nap példát mutattak az egész községnek. Sok a ten­nivaló, de az eredmény nem két­séges. Ha Csorvás nem hagyja magát, ha még Gerendást nem is éri be, augusztus 20-a előtt j- néhány nappal befejezi a teim'nv- begytijtést. Csak hozzá kell Iáin (Dcá

Next

/
Oldalképek
Tartalom