Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)
1950-07-09 / 157. szám
GYŐZELMÉÉRT! » Prorok Mihály cséplőellenőr teljesíti feladatát A körösladányi h&tárrészen már kiút búgnak a cséplőgépek mind. Estefelé, — amikor már teljesen elhal az utca zaja — távolról, innen is, onnan Í3 hallik a halk búgó hang, a gépek bugása. A nádoróri határrészen a Iadányi gépállomás egyik ceéplőgamitúrája dolgozik. Késő délutánra hanyatlik már az idő. Az asztagban, amit most délután kezdtek meg, már jó félig járnak. ITgy tervezik, hogy napnyugtára gépbe adnak minden kévét s majd reggel kezdenek új osztaghoz. A munka serényen folyik. A kövér kévék egymásután kerülnek az asztagoe villájából a gépre, a kévevágó elé. Az felemeli — villan a vágókés s a kéve szétterülve az etető izmos karjába, onnan a gyorsan forgó, búgó dob szájába. Búg a gép, hangja összeolvad az ütemesen dohogó 35-ös Hofherr hangjával. A cséplő faránál pedig egymásután telnek meg a zsákok a drága búzaszemekkel. A zsákok körül foglalatoskodik Prorok Mihály cséplőellenőr. Fiatal, mozgékony ember. Szeme állandóan munkáján van társ mondja, ö maga élenjár a munkában. Ott van minden állításnál. Szigorúan ellenőrzi a dob és a szelelő beállítását. A jó beállításon múlik, hogy hova kerül a búzasaem: a zsákba-e, vagy a terekbe, — a nép asztalára^-©,, vagy a semmibe. De nemcsak az ellenőrzésben, hanem a felvilágosító munkában is élenjár Prorok Mihály cséplőellenőr. Munka közben el-elbeszélgetnek a dolgozó parasztokkal* Egy ilyen beszélgetését igy mondja el: •— Molnár Imre 5 holdas dolgozó parasztnál csépeltünk. Ahogy beszédbe elegyedtünk, feljött a szó a termény begy üj lésről. — Már én pedig azt hallottam — mondja az öreg —, hogy jobb lesz, ha tavasszal adjuk be a gabonánkat. Kár ajjzal úgy sietni, hogy mindjárt a gép farától... Minek ez a nagy sietség... — Megmagyaráztam neki: Nézze Molnár bácsi, ha most innen egyenest beviszi a gabonát, nem kell oktalanul fel- eipelni a padlásra, meg rögtön pénzt kap érte a szövetkezetben. Ne higyjen azoknak, akik mun- kahalogatásra akarják bírni. Rosz- szat akarnak azok magának. Meg ne felejtse el: kell a kenyér a városi dolgozóknak is, a munkásoknak, akik a gépet adják nekünk. Azt is, amivel a magáét most csépeljük ... Molnár bácsi megértette miről van szó. Mint mondta is, ő nem akar hálátlan lenni a munkásosztállyal szemben, akik a gépeket adják. Felvilágositó munkája nyomán a dolgozó parasztok megértik: minden szem gabonával erősödik a mi országunk s ezzel szilárdul békénk is. Népnevelő agitációs munkájával hozzájárul ahhoz, hogy a körösladánvi dolgozó parasztok mind többen a cséplőgéptől szállítsák be termett gabonaféléé legüket. Prorok Mihály esóplőgépellenőt jól végzi munkáját. Becsülettel megállja helyét a gabonafront rtája eső szakaszán! (d. f.) Köszönjük a munkásosztálynak DOLGOZÓ PÁKASZ!OKI Szabó Károly 4 holdas köröstedányi dolgozó paraszt egyenest a gép farától vilié be a 3 múzsa 14 kg búzaíeleskgét Dolgozó parasztok! Kövessétek példáját! Erősítsétek adoL gozók hazáját, saját hazátokal. KŐSZIGETI ÁLLAMI GAZDASÁG VEZETŐJE! Gazdaságotokban miaUgy 25# mázsa gabona van a földre rakva csomóba és így ki van léve annak, hogy kicsírázik, tönkre megy. Sem te, som a gazdaság agronómusa nem gondoltatok arra, hogy milyen kár származhat ebből? Elvtárs! A nép, a gazdaságban rád bízta vágyónál! Tchál úgy is gazdálkodj azzal! KŐSZIGETI ÁLLAMI GAZDASÁG KÖNYVELŐJE! Sok munkádra való hivatkozással nem veiled ki a részed az őrszolgálatból. Neked nem szívügyed az, hogy a gazdaság gabonájában ne essen kár? Állami gazdaságok dolgozói! Nektek mi a véleményetek az ilyen könyvelőkről? MKOSz TAGOK! A mezőberényi MKOSz csoport eséplőbrigádot szervezett a fizikai és szellemi dolgozókból. A brigád már hozzá is fogott a eséplíshcz. Kövessétek a példájukat! Legyetek harcosai a gabona- frontnak! TERMELŐCSOPORTOK VEZETŐI! Hogyan feledkezhettek meg a cséplésről szóló jelentések beküldéséről? Sürgősen küszöböljelek ki a hibát! Kommunisták a termény-begyűjtésben A telt zsákokat félrehúzza s újat akaszt a cséplő szájára. Napjában nem egyszer megkerüli a gépet: uirics-e a polyva között szem, nem hoz-e a szalma magával szemes kalászt. A mázsálást maga végzi. Mindent pontosan jegyez. Mindezeken túl azonban, még időt szakit magámk arra is, — persze munka közben —, hogy elbeszélgethessen. Legalább is néhány szót válthasson a cséplőnél dolgozó parasztokkal . Cséplőellenőrnek lenni nem kis feladat, nagy felelőséggel jár. Ezt tudja ő maga is. Igyekszik muukáját elvégezni becsülettel, de el is vég-zi.,, — Jelszavunk az, — mondja, miközben letörli homlokáról az izzadtságot —, hogy minden szem gabonát zsákba tegyünk. Ebéd közben, vagy állításkor sokat beszélgetünk erről. Megértettük mindnyájan, hogy a Párt ránk, cséplőmunkásokra bízta a learatott gabona sorsát. Nagyon vigyázunk minden szemre ... így is van, ahogy Prorok elvVölgy vári Mihály a Szovjetunióba megy kétszáz paraszt Pirsával együtt. Megnézi, 1 o>gyan jélnek a világ legfejlettebb mezőgazdaságú ban, hogyan dolgoznak a hatalmas gépóriások, a kombájn, meg a többi. Sokat, nagyon sokat tanul majd ott és ha haza jön . .. máris ezer féle tervet kovácsol magának a jövőre. Most még a szarvasi határban lévő kis tanyán számolgatja, bogy hány hét, hány nap van még az indulásig. Több mint két Mire eljöttek a forró nyári napok, amelyek kasza alá érlelték 0 búzakalászokat, már harmadszor is elvégezte a kapálást a kukoricában, napraforgóban, meg a répában. S a kasza is ki- ’élesítve, rendbehozYa várt a munkára. Mikor viaszérésbe került a búza, hozzá is fogott késedelem nélkül az aratáshoz, az ápjával együtt Le is arattak Videjében, majdnem szempergés nélkül. A községben az elsők között voltak, akiknek földjén Csoportunkban, a minisztertanács aratási, cséplési és termény- begyűjtési határozata értelmében igyekszünk mielőbb megvalósítani az előttünk álló harci feladatokat. Az aratást 7 nap alatt fejeztük be s hozzákezdlünk learatott gabonánk csépléséhez. Ezt a munkánkat is műiden erőnket felhasználva sikerrel valósítjuk meg és azon leszünk, hogy felesleges gabonánk átadásával hozzájárulhassunk ahhoz, hogy minél előbb kerüljön az új kenyér dolgozó népünk asztalára. Oszlályharcos munkánk közben kötelességünknek tartjuk, hogy megemlékezzünk azokról a dolgozó társainkról, akik odaadó munkájukkal segítségünkre voltak az aratás mielőbbi befejezésében. Itt elsősorban kell megemlíteni ipari dolgozótársainkat, akik a munkás-paraszt szövetség jegyében jöttek közénk és minhónap telt el azóta, hogy a szarvasi dolgozók bizalma őt jelölte erre az útra. Jó néhány nap, de az első napok lázas, örörnteljes készülődése nem csökkent. De ne gondolja ám senki, hogy tétlenül várta az indulásit! Völgyvári Mihály, ha még csak 24 évet számlál is, jó gazda. Rendben akiarja tudni a házatá- jáf, mire elinduL Két hónap óta úgy osztja be az idejét, a munká ját, keresztekbe került a kalászos. Néhány napot ért a gabona keresztekben, aztán hozzáláttak a hordáshoz. Most már asztagokban várja a búza, az árpa a cséplőgépet A hét másik felében meg a tarlóhántást végezte el. Mert tudja ám Völgyvári Mihály, hogy a tarlóhántás az egyik alapja annak, hogy jövőre is ilyen gazdag termést takarítson "be. den erejükkel támogatták munkánkat. Mi a termelőcsoport tagjai tudjuk azt, hogy eredményeink elérésében oroszlánrésze van ipari munkásságunknak is, akik a mezőgazdasági gépek gyártásával könnyebbé teszik a mi munkánkat Odaadó, lelkes munkával vették ki részüket kalászosunk le- aralásában is a Magasépítési NV orosházi telepének dolgozói, a Tóth-malom, a Villanytelep, a Baromíiértékesítő NV, valamint az orosházi városháza öntudatos dolgozói. Csoportunk minden iagja harcos üdvözletét küldi és küszörietet mond becsületes jó munkájukért, mellyel hozzájárultak ötéves' tervünk első évi sikeréhez a mező- gazdaságban. Juhász István Azemi párttilkár orosházi > Dózsa« tszcs Mikor learatott. 10 mázsára megkötötte a szállítási szerződést is. Ennyit számolt fölöslegnek, de ha több lesz, hát az sem öregszik meg a padláson. A.csépiéinél, ha ő nem lesz itt, az öregek végzik a munkáit s azoknak is meghagyta: a felesleget vigyék be mind. Nappal dolgozott, végezte kint a földön a munkát, este meg sokszor éjfélig égett a lámpa a kisszobáhan, tanult, mert akit ilyen megtiszteltetés ér, hogy a Szovjetunióba küldik. annak fel is kell ám készülni erre. Töviről-hegyire — amennyire csak a könyvekből lehet — ismeri már a szovjet parasztok életét, a kolhozukat, az egész mezőgazdaságot. Most aztán megnézi ő maga is s ha visszajön, mindenkinek elmondja majd az igazságot róla. Asztagban a búza, elvégezve a tarlúMutás, a kapások körül sincs mái* semmi teendő a szarvasi határban lévő kis tanyán. Völgyvári Mihály készen áll az útra. — «tr. — Ez évben mindenfelé csodálatosan szép és dús a gabonatermés. Ahol még nem aratták le a búzát, a nagy kalászokban duzzadnak a szemek. A hezsini, priluki, noviszi és bahesami földeken mindenfelé elvégezték már a tarlóhántást is. Az egész bereznai körzetben nagy lendülettel folyik a munka. Azokon a helyeken, ahol még áll a búzh, tt- gépesitőknek minden gondolata az, milyen módon fokozhatják a csépién ütemét. Valamennyien túl akarják szárnyalni a régi normákat. A régi normák megdöntése elsősorban a kommunisták feladata. Azzal, hogy valósággal ég a kezükben a munka,' teljesitik azt a feladatot. Nagyon szép eredményeket ért pl e téieö a «Praoja»-kolhoz, ahol a pártszervezetnek döntő szerepe volt a ceépléEnél bevezetett új módszerek alkalmazásában. A kommunisták a munka menetének állandó javítását legfontosabb feladatuknak tartják, mint a gabonabeszolgáltatás gyors lebonyolításának elengedhetetlen feltételét. A Párt a kádereket a bolsevik vezetés művészetére tanítja, arra, hogy a munkában észrevegyék a legfontosabbat és mozgósítani tudják a tömogelaet a szocialista építés soronkövetkező feladatainak maradéktalan elvégzésére. A falusi pártszervezetek funkcionáriusai mélyen átérzik ennek a célnak fontosságát. A kolhozokban és ezovhozokban számtalan példát lehet felhozni arra, hogy a pártszervezetek vezetői miként mozgósítják a tömegeket és irányítják bolsevik módon a munkát. Pável MLhajlovics Voszkobojni- kov, a «Pracja» kolhoz pártszervezetének titkára is ilyen vezető, A dolgozók valamennyien tudják, hogy érdemes hozzá fordulni tornácéért, mert segítséget kapnak. Ha új ötletük van, biztosak lehetnek benne, hogy gyorsan megvalósul. Javaslataikat minden esetben a párttitkámak mondják el. Ilyenkor Voszkobojnikov azonnal megtárgyalja a javaslatot a kolhozelnökkel, majd összehívja akol- hozvezetőség kibővített ülését és az aktívákkal megbeszélik az új feladatokat. Azután viszik ki az ösz- ses dolgozók felé. így szerveztek meg a cséplőgépek jobb kihasználásának munkamenetét is. Pontosan kiszámították, hogy hány segédmunkásra van szüksége a dob etetőjének, hány dolgoz» kell a kévéik adogatásához és menynyien szállítsák a szalmát a cséplőgéptől. A munka menetének pontos megtervezése után a pártszervezet arról is gondoskodik, hogy azonnal kifüggesszék és nyilvánosságra hozzák. Menetközben figyelik, hol mutatkozik fogyatékosság és nyomban helyrehozzák a hibát. A munkát új módszerekkel lerövidítik. Különböző újításokat alkalmaznak * szemveezteség elkerülésére. A jó munka, nagy sikereket hoz, a siker újabb munkalendületot ad. így a termés begyűjtése rohamon ütemben történik ée a kolhozok dós termését hosszú sorokban viszik a fellobogózott teherautók és szekerek az állami begyüjtőhelyekm. Kommunisták járnak élen a munkában. Voszkobojnikov, a páittitkár feláll az egyik kombájnra és nézá, hogy hullnak a barnára érett búzaszemek. Közben a távolodó énekszóra figyel. Gondja van a ferméeiB és gondja van az emberekre. A sajtó nevel, tanít, utat mutat! Olvasd a Viharsarok Népéti Völgyvári Mihály készen áll az útra! h°gy mindent rendben hagyjon
