Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-08 / 156. szám

VIHARSAROK NÉPE

Mint Idősebb íesívér”

segftí a végegyházi Szabadság tszcs az új csoportot

Tiienhelen kezdték-, összeadták a földeket, megállapodtak, hogy ezentúl csoportban, közösen dolgoznak. Tudták, mibe fognak, hi- 6zen mindegyik alaposan megfontolta; mielőtt belépett. Kerekes

András, Törköly János, meg a többiek is elmentek közöst nézni nem is egyszer. Megnézték, csakugyan könnyebb-e ott a munka. Aztán be'evágtak.

Megalakították Végegyháza első termelőcsoportját

A csoport neve »Szabadsági lett, ezzel is azt akaTtúk kifejezni» hogy a föld szolgáiból a föld* urai lettek.

Nehéz volt az élet az első hónapokban. Kevés volt az iga, de ezen hamar segített a gépállomás. Volt a csoportban eleinte nézeteltérés is, nem is egy,. Voltak1 olyanok, akik nem látták, hogy a sajátjukon dolgoznak. Úgy érezték magukat, mintha napszámosok lennének olt és így is ment náluk a munka.

Kemény, szívós felvilágosító fnunka kovácsolta eggyé a csoportot. A belső nehézségek mellett lépben-nyomon meg kellett küzdeni a klerikális reakcióval, a, kidákokkal, akik befolyásuk alá kerítettek sok embert a faluban. A gyerekekre az iskolában, az! asszonyokra az utcán rákiabáltak. Nyíltan és burkoltan próbálták akadályozni a munkájukat.

De a fejlődést az uj, jobb győzelmét a régi rossz felett senki sem akadályozhatta meg.

A tszcs meggyőző ereje munkájában rejlett

Tavasszal a nagycsaládosokat, akiknek elfogyott a fejadagjuk, ki- Ségi:ették gabonával. Kinn a határban- párját ritkitotta a bzcs ,ga- Vmája, olyan szép volt. Egyre többen léptek be, tavaszra már 5 2 tagot számlált a végegyházi tszcs.

Az egész falu figyelte az életüket. Kuli Ferenc, Szalka Pál; meg még jónéliányan gyakori vendégek lettek a csoportnál. Nézegették, hogy megy a munka, kérdezgették, hogy osztják el a jövedelmet. Látták, hogy míg náluk 8—9 mázsa búzát fizetett a föld, a tszcs-jén megadta a i3— iá mázsát s volt olyan táblájuk, ahonnan 16 mázsát takarítottak be. Egyszer csak kirukkoltak a dologgal:

Őszre mi is közösbe megyünk

— jelentették ki és ez a iterve még vagy iö dolgozó parasztnak.

Kerekes Andrásék örömmel vették. Hogyne, hiszen ez a szövetkezet győzelmét jelentette. Egyre többet beszélgettek ezekkel a dolgozókkal. Elhívták őket a csoportba, megmagyarázták nekik a munkaegységet. A csoport népnevelői

is rendszeresen foglalkoztak velük. Beszéltek nekik arról, hogy a csoport földje az egyformán a sajátja minden csoporttagnuk. ök már tudták, mit jelent az, ha a csoporttagok nem éreznek sajátjuknak minden darab jószágot, minden talpalatnyi földet. Nem megy úgy akkor a munka se«» és hamarabb van alkalom összezördülésekre is.

Az uj csoport leendő tagjainak

átadták minden

tapasztalatukat

Úgy akarják, hogy a kezdetben tanuljanak a régi csoport hibáiból, kerüljék el azokat.

Végegyházán uj csoport van alakulóban. A szövetkezeti gondolat, amit 17 ember kezdett itt valóra- váltani, egyre jobban terebélyesedik. Uj emberek indulnak el ezen az utón a »Szabadság« csoport példáján. És Kerekes Andrásék, mint »idősebb testvér« segítik őket. — DR —

fi szovjet grafikai kiállítás Békéscsabán vasárnap déleién 10 órakor nyílik meg

A szovjet grafikai kiállítás megnyitása vasárnap lesz a városi múzeumban. A megnyitóbeszédet Keleti Ferenc elvtárs mondja el. Az ünnepségen résztvesz a MÁV szimfonikus zenekar is.

A kiállítás előkészületei a mai nap folyamán befejeződnek és a

leggyönyörűbb művészeti alkotások sorakoznak fel, melyeken keresztül megismerhetjük a szovjet realista művészet * nagyszerűségét. Szén, fametszet, linóleum, a grafika minden ága helyet kapott ezen a kiállitáson.

Már az első napokban jó eredményeket értek el a cséplésnél

Békés megye állami gazdaságaiban, termelőcsoporljaiban már napokkal ezelőtt, de az egyénileg gazdálkodó parasztoknál is általánosan megkezdődött már a cséplés.

fl Szovjetunió külügyminisztériumának közleménye

A Szovjetunió külügyminisztériuma julius á-én jegyzéket kapott pz USA nagykövetségétől. A jegyzék közli: »Az Amerikai Egyesült Államok elnöke támogatva az Egyesült Nemzetek Biztonsági Takácsának azt a kérését, hogy nyújthattak segítséget a koreai köztársaságnak az északkoreai osztagok bevonulásának visszaverésére és újabb előrehaladására Koreába, parancsot adott a koreai partvidék tengeri bid- kád alá vételére.« A Szovjetunió' külügyminisztériuma julius 6-an az USA nagykövetségének a következő tartalmú jegyzéket intézte: »A Szovjetunió kormánya Trigwe Lie urnák, az Egyesült Nemzetek .Szervezete főtitkárának felhívására adott junius 29-én válaszában már kijelentette, hogy a Biztonsági Takácsnak a koreai kérdésben hozott említett határozata az Egyesült; ■Nemzetek Szervezete alapokmányának megsértésével fogadták el, ezért nem jogerős, ami következő- lesen nem szolgálhat jogalapul ‘pemmifé’e rend újabb foganatosítására Koreára vonatkozóan és koreai tengerészeti blokád alá véte- "íére sem. Ez a blokád éppen olyan összeegyezhetetlen az Egyesült Nemzetek alapelvével, mint az Egyesült Államok egész fegyveres

tiek értelmében a Szovjetunió kormánya az Amerikai Egyesült Államok kormányát felelősségre fogja vonni annak a lépésnek minden következményéért, ami a Szovjetunió érdekeit a fentemliiett blokád kérdésével kapcsolatban érheti.«

R TRSSZ hírügynökség közleménye:

Az angol

... .-ugjOiiniszlenum

képviselője julius 5-én Londonban egy sajtókonferencián kijelentette, hogy Anglia moszkvai nagykövete utján javaslattal fordult a szovjet kormányhoz a koreai kérdés békés rendezésére vonatkozóan és hogy Anglia választ vár a szovjet kormánytól.

A TASSZ-t felhatalmazták annak kijelentésére, hogy Anglia moszkvai nagykövete a Szovjetunió külügyminisztériumának képviselőjével folytatott megbeszélésével a koreai kérdés békés rendezésével kapcsolatban semmiféle javaslatot nem nyújtott át a szovjet kormánynak és pusztán annak a reménynek a kifejezésére szorítkozott, hogy a koreai konfliktust időben megoldják. Nyilvánvaló, hogy Anglia moszkvai nagykövetének kijelentése a Szovjetunió kormánya részéről semmiféle vájja tervenciója Koreában. A faár faszra nem szorul.

A mezőhegyes! állami gazdaság akasztópusztai üzemegységénél eddig 880 mázsa búzát és 577 mázsa tavaszi árpát, a ballal gazdaságban 982 mázsa búzát és 121 mázsa ősziárpát csépeltekéi. A zsadányi állami gazdaságban is szépen halad a cséplés. 1500 mázsa búza, 315 mázsa rozs, a kereki gazdaságban pedig 1000 mázsa búza, 180 mázsa ősziárpa és 20 mázsa tavasziárpa van elcsépelve. A csabacsüdi állami gazdaságban búzából 503 mázsát, ősziárpából 632 mázsát csépeltek mái* el, a mezőberényi gazdaságban pedig 654 mázsát csépel- és 363 mázsa ősziárpát.

A békéscsabai Béke tszcs is megkezdte már a cséplés t. A cséplés eredménye: 1 kát holdon 13 mázsa búza lelt, teljesen tiszta, 'a fajsúlya 85.1 százalék. A magyarbánhegyesi Dózsa termelőcsoport is szép eredményt ért el. Egy kát. holdon 1G mázsa búzája termett a csoportnak az egyénileg dolgozó pa rasztok 8 mázsájával szemben A Zalka Máté tszcs-ncl pedig 14 mázsás átlagtermés lelt

Gádoros községben, mely Bé kés megyében elsőnek fejcz'te be az aratást, elsőnek állítottál munkába az összes cséplőgépe két. Az általános cséplés hétfőn délután kezdődött meg. Július 6-ig 1455 mázsa búzát csépeltek le az egyéni gazdálkodók. A gá- dorosi dolgozó parasztok, versenyben a tótkomlósi dolgozó parasztokkal, a gép mellől adják be a gabonát. Eddig 510 mázsa búzát szállítottak be a földmíí- vesszövetkezet raktárába*

Az ipari műszaki fejlesztés kérdései

megyei üzemgazdasági munkaközösségeink / tapasztalatcsere értekezletének előadása

I. rész

Mint már beszámoltunk róla, a napokban újabb tapaszti latcsere- értekezletre gyűltek össze a j’i- ahrsarok A 'épe szerkesztősében megyénk üzemgazdasági munkaközösségeinek vezetői. Az értekezleten Mitykó János elvtársnak, a békéscsabai Pamutszövő N V. vezető technikusának az ipari műszaki fejlesztésről szóló előadását vitatták meg a részvevők. Az előadás nyomán számos, értékes hozzászólás hangzott el, amelyek felvetették megyénk üzemeinek műszaki fejlesztési problémáit. Ezeket a problémákat a tapasztalatok kölcsönös kicserélése révén meg is oldotta az órtelcezlet. Az alábbiakban a tapasztalatcsere súlyponti problémáját ismertetjük, hogy ezzel is elősegítsük üzemgazdasági műnk aközösségei nk további jó munkáját a terv célkitűzéseinek megvalósítása során.

Megyénk üzemeinek belső életét megfigyelve, megállapíthatjuk, hogy üzemeink nagyrésze szerve- zésileg, — de különösen műszakilag rendezésre szorul. Ennek ma*- gyarázata elsősorban az, hogy üzemeink fejlődését a 'felszabadulás előtt nem a célszerűség, hanem a hajdani, letűnt tőkések mérhetetlen profitéhsége határozta meg. Több üzemünkben találkozunk olyan jelenséggel, hogy az egyik üzemrész zavartalan, folyamatos munkáját nagyban akadályozza a hosszú belső szállítási út. amelyet a további feldolgozásra váró félkész áru megtesz. Sok esetben egyes gépcsoportok állnak a feldolgozásra váró nyersanyag útjába s eát a — gépcsoportokat kerülgető — gyártási folyamat nagy időveszteséggel s ezen, keresztül magas önkölt éggel jár. A hajdani tőkés uraknak kisebb gondjuk is nagyobb volt amiál, hogy az egyes üzemrészeket célszerűbben rendezzék át, hiszen az, ezzel kapcsolatban várható teljesit- mcnyemelkedés átmeneti gyártáskieséssel járt volna. A gyártás- kiesés pedig kapitalista szempontból nem kevesebbet jelentett, mint alulmaradni a piacért, az áruelhelyezés biztosításáért folyó elkeseredett marakodásban. Ezért volt alapjában véve célszerűtlen, kizárólag csak a pillanatnyi erőviszonyokat és érdekeket mérlegelő a tőkés műszaki fejlesztés. Ma, a szocialista tervgazdálkodás idején, megyénk üzemeil»en természetesen minden célszerűtlenséget kiküszöböltek a műszaki fejlesztés terén. De a szocialista gazdálkodás lényegéből fakadó célszerűség megvalósulása még nem jelentette egyben az itt-ott megmutatkozó ka- pitalista üzem-elrendezés maradványainak kiküszöbölését is. Nem egy üzemünkben az a helytelen felfogás járja, hogy szükséges és helyes ugyan az üzemek célszerű átszervezése, de a terv végrehajtása, — a gazdasági erők legnagyobb erőfeszítése idején erre nincs idő. Ez a nézet a szocialista tervgazdálkodás alapvető tételeinek mond ellenit s ezért mindenütt, ahol felbukkan, harcolni kell ellene. A legmeggyőzőbb érv az, ha ilyen esetben a várható teljesítmény emelkedést szembe állítjuk az átmeneti gyártáskieséssel járó elmaradással. Ez azonnal kimutatja az átrendezés célszerűségét és konkrét hasznát.

Itt hangsúlyoznunk kell, hogy a műszaki fejlesztés terén az első lépés a racionalizálás. Az üzemi racionalizálást természetesen nem szabad egyoldalúan, mint a gyártás problémáját felfognunk, liánom azt mint az üzemen belül történő gazdaságossági rendezést kell tekintenünk. Ezt a fontos munkát a legjobb eredmények és a követelmények mindenkori összeegyeztetésével tudjuk csak jól elvégezni. A racionalizálásnál kiinduló pontunk mindig az üzem és annak gyártási lehetősége legyen.

Megyénk üzemeiben tisztán kell látnunk az üzemrészek elrendezésének és berendezésének hatásait a teljesítményre. Ez a hatás a következőkben mutatkozik meg:

a) a technológia jobb alakulásában;

b) a munkaerők egészségvédelme terén és

c) a dolgozókra gyakorolt lélektani hatásban.

Az üzem átszervezése szorosan összefügg a gyártási lehetőségek bővülésé\íeL A gyártási lehetőségek kiszélesítése szempontjából a következő feladatok várnak megyénk üzemeire:

1. a gyártási eszközök és módszerek átvizsgálása, kiértékelése c* rögzítése;

2. az anyagellátás és anyagvizsgálat megszervezése;

3. az irányítás és ellenőrzés jó kiépítése;

4- oktatás, nevelés fokozása;

5. a munkaidő kiértékelés és ennek alapján a darabbérrendszer helyes bevezetése;

6. a dolgozok alkotó versenv- lendiiletének és .munkakedvének fenntartása, illetve fejlesztése.

A gyártási eszközök átvizsgálása után azok helyes beosztása, — a folyamatos javítások helyes ütemezése — és a manuális munka gépi munkára való átállítása legyen a mérvadó. A gyártási eszközök mellett magát a gyártási módszert, a legyártandó cikk mennyisége is letolj'ásol ja. A tervkészítésnél általában a, darabszámúnk megfelelő munkamódszert kell választanunk s ügyeljünk arra, hogy a hatásfokot reális alapokra építsük.

Az anyagellátás terén elengedhet tetlen követelmény a megfelelő rugalmasság. Az összes szerveket, amelj’ek anyagellátással foglalkoznak, önmagukban — és kapcsolata^ ikban egyaránt képessé kell tenni a rugalmas működésre, hogy ezzel is elősegítsük az itt-ott még mindig előforduló anyagellátási (főleg segéd-anyagellátási) zavarok teljes kiküszöbölését. Az anyagellátás alapvető követelménye az anyagfelhasználás — és anyagtakarékos-' ság helyes megszervezése, amelyet a felső szervek pontos anyagelosztásának kell kiegészíteni.

A jó anj’agmozgatás nagyban be- folj’ásolja a terv célkitűzéseinek sikeres megvalósítását.. Éppen ezért megjénk üzemeinek az eddiginél még nagyobb gondot kell fordítani az anyagmozgatás megszervezésére.' Ennek érdekében megfelelő hálózatot kell kiépíteni, hogy az anyagmozgás útját egyértelműen és rövi-j den mindenkor meg lehessen jelölni (Üzemgazdasági munkaközösségeink; tapasztalatcseréjének súlyponti kér-I dóséit lapunk legközelebbi számában folyamatosan ismertetjük.)

A chiliéi dokkmunkások megtagadták a Dél-Koreába induló szállítmány berakását

Tocopilla, északchillei kikötő dokkmunkásai kedden megtagadták a Dél-Koreába induló réz- és salélromszállítmány berakását. A chilei kormány a dél-koreai bábkormány és az amerikai támadók rendelkezésére bocsá-} tolta ezeket a létfontosságú nyerse - anyagokat