Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-07 / 155. szám

* A GABONAFRONT győzelméért: * A dobosiak így hassák be a lemaradást a ssállítási ssersődések kötésénél — Nagyon le voltunk maradva a szállítási szerződésköté ékkel, elv­társ. Ju’ius elsején mindössze io mázsára volt szerződés, azt is a szövetkezeti dolgozók kötötték meg. És most hatodikén? .. • Néz­ze csak meg a papírokat: !\!\o má­zsa a szerződési'eg lekötött búza­mennyiség. Estére, ha behozzák a többi szerződésblankeltát is, meg lesz a hatszáz, ha nem több. -— Ila’a lünk most már... Mindezeket Crenki István, a do­bozi földmüvesszövetkezet ügyve­zetője mondja el. Bizakodóan cseng a hangja, mikor a hatszáz mázsa szerződésiig lekötött búzá­ról beszél s mikor azt mondja: »Most már haladunk...« Dobozon bizony rosszul fogtak hozzá az e'vtár ak a szállítási szer­ződéskötések beindításához és lemaradtak Az ür'apokat megkapták — átvet­ték. És nem történt semmi több. No, de azért mégis csak valami: a szövetkezet dolgozói leszerződtek arra a bizonyos tiz mázsára ... — Bent a szőre kőzetben úgy gondol­ták: a múlt esztendőben több, mint három vagon gabonát adtak ]>e a dolgozó parasztok »C« vételi jegyre: most is csak behozzák. De ha nem is annyit, — egy va­gonnal biztos lesz, ennyire bizto­san kötnek szállítási szerződtet, így gondolta ezt Csonki elvtárs, ügyvezető is. Nem is le tek a szerződéskötések érdekében különösebbet. Úgy gon­dolták: majd bejöpnek a dolgozó parasztok maguktól is... Nem in­dítottak komoly, szervezett népne- .élőmunkát, nem szerveztek kis gyűléseket sem. Csal? mikor aztán látták, hogy más községek már száz, ötszáz, sőt ezer (Endrőd- Öregszőlő) mázsa járnak, ők is gondolkozni kezdtek a dolgokon Elmaradásukért kritikát is kap­tak a »Szövetkezet«-ben. — Tanultunk a bírálatból — mondja most Csenki elvtárs. — Elmentem a pártszervezetbe, ahol a pártlitkár elvtárssal megbeszéltük a leendőket. A megbeszélés alapján népne- velőér'ekezletet hivtak össze, ame­lyen resztvettek a pártszervezet», szövetkezet, DÉFOSz, MNDSz, DlSz-szervezet, gépállomás, község­háza népnevelői, iTetve aktivál is. Alaposan megtárgyalták a kérdése két, va’amennyien megértették a szállítási szerződések jelentőségét és fontosságát. Másnap már mun­kába is álltak, — több mint negy­venen. Tervszerűen, beosztás sze­rint járták végig az utcákat, a határrészeket Előzőleg megnézték, hogy a mull évben melyik dolgozó paraszt, mennyi búzát adott be »C« vételi jegyre. Ezeket mind felkeresték. Munkájuknak meg is lett az ered­ménye. Harmadikára a volt tíz mázsáról háromszázra, hatodikén reggelre pedig négyszáznegyven mázsára szökött fel a szerződésileg lekötött búzamennyiség. Ez utóbbi szám még nem végleges, sok szer­ződési űrlap van még kint a nép­neveiknél, akik majd ma estére számolnak el... Meg lesz a hat­száz mázsa! A még hátralévő két napon — mert még két nap van nyolcadi­kéig, a szerződéskötések határide­jéig — minden erejüket megmoz­gatják. A cséplőgépeknél dolgozó 'S—4 tagú népnevelő csoportok is megkapták a szerződés-blankettád kát, hogy ott helyben megköthes­sék a csópeltető dolgozó parasz­tokkal a szállítási szerződést. A népnevelők egymással versenyben végezték eddig is a szerződések kö­tését — az elkövetkezendő két na­pon még & tovább fokozzák a verseny lendületét Egresi Lajos, Buzi Ferenc, Tóth Julianna, Gergely Jolán, V. Szabó G. István, Molnár Etelka járnak eddig élen a szerződéskötésben. A népnevelők felvilágosító mun­kájuk középpontjába helyezték az ellenséges kulákagitáció megsem­misítését. Azt híresztelték Dobozon a kulákok, — az olyan Szabó Sán­dor, Szollár András, Vidó Ferenc- félék, — hogy ráérünk a gabona beadással tavasszal is. Meg, hogy nem lehet majd őrölteim, akár mennyit is adnak be a dolgozó pa­rasztok a «C» jegyre, — meg azt, hogy a fejadagot veszik el, ha nem lesz meg a lekötött búzafe­lesleg. A népnevelők rámutattak mind e rémhírek aljas céljaira, hazugságaira. A kulák rémhírek el­leni eredményes harc meg is hozta a gyümölcsét: — a dobozi dolgozó parasztok egymásután kötötték meg az aktívákkal, népnevelőkkel a szál­lítási szerződéseket. Mindez magyarázata annak, hogy Doboz községben meggyorsult a szállítási szerződések kötése, hogy rohamosan emelkedik a szerződési­leg lekötött búzamennyiség. A do- ^jzi olvtársak — ha meg késve is egy kicsit, — jó munkát végeztek I s a hátralévő időben igyekeznek behozni lemaradásukat, (df) Nincs ott hiba, aki az asszonyok is ott varnak a munka frontján : Csépelnek' a nagybánhegyesi Zalka Máté lermelőcsoport íöld- ^ jón. Az egyre kisebbedő asztag. a nagy kazlak, a búgó cséplő­gép megszokott látvány, itt még­is más kép fogad mindenkit. Fenn az asztagon, a gépen, a rudasnál, a mázsánál színes fej- kendők villannak ki az aranyló porból. A tszcs asszonyai árpát csípőinek. Egyikük ügyes kezek­kel adja fel a kévét, a másik se­rényen vágja a kötelet. Két asz- szony éppen a rudassal indul. Arcukon vidám mosoly lníjkál, mintha csak az egész világnak kiáltanák­mi, asszonyait is helytállunk Nincs ezen csodálkozni való. »Zalkáiknál« nincs olyan mun­ka, amiből az asszonyok kivon­nák magukat Mikor alakították a csoportot — ennek még alig egy éve —, az asszonyok is harcoltak a cso­portért. S mikor ősszel 35-en el­indultak a közös gazdálkodás út­ján, a csoport tagjainak több mint a fele asszony volt. Egy év se telt el azóta, de Nagybán- hégyesen nemcsak a csoport, de a falu emberei is megtanulták, hogy’ ahol az asszonyoknak Ls szavuk van, jobban megy a munka. Tavasszal, mikor beosztották a tagokat munkacsapatokba, került V asszony az állattenyésztő brigád­ba is. Nagy Istvánná a férjével együtt malacgondozó lett, s ő viseli gondját a baromfiállo­mánynak is. Jórészt az asszo­nyokból alakultak meg a nö­vénytermesztő brigád munkacsa­patai. És némelyik még több munkaegységet is szerzett, mint akármelyik férfi. Ment is a munka Mire elérlek az aratáshoz, már harmadszor kapáltak mindent. Nagy segítséget jelentett a cso­port asszonyainak a község nap­közis óvodája, ahol gondoskod­tak a tszcs-apróságokról, amíg az anyjuk munkában volt Arra szá­molnak, ha ősszel még több asz- szony belép — és ez biztos is—, akkor a csoport saját maga lé­tesít napközit. Egy asszony, vagy kettő, de attól függ, hány gye­rek lesz, a napköziben dolgozik majd. Nem szótlanok az asszonyok a csoportgyűlésen sem. Dankó- né, Molnámé éppúgy ismerik a csoport ügyét, mint akármelyik intézőbizoltsági tag. Sokszor az asszonyok határozták meg, hogy hol folytassák a munkát és bebizonyosodott, hogy helyesen gondolkoztak Az aratásnál sem maradtak ott- hoh. ők voltak a marokszedők, kévekötők. Ment is jól a munka, de a cséplésnél kicsit megszorí­totta őket a dolog. Ott volt a hordás, a gépekhez nem volt elég ember. Ráadásul most kap­lak 15 tehenet is, s így az állat- tenyészlőbrigádból sem lehetett elhozni senkit Úgy volt, talán hozzá se tudnak fogni a csép- léshcz addig, míg a bordást be nem fejezik. »Majd mi elcsépel­jük« — határozták el az asszo­nyok. Neki is fogtak. Négy óra alatt 50 mázsa árpát csépeltek el. Ezzel is, meg a 14—15 má­zsás búzaátlaggal, a 16 mázsás árpával feleltek meg azoknak, akik még a tavaszon se »jósol­tak« nagy jövőt egy olyan tszcs- nek, ahol több az asszony, mint a férfi. Ma már Nagybánhcgycsen min­denki elismeri, hogy az asszo­nyok jól dolgoznak, ők pedig nap mint nap minden szónál ékesebben bizonyítják mun Icájuk­kal, hogy az asszonyok, ha szí­vükön viselik a csoport érdekeit, minden munkában megállják a helyüket 1). R. OLVASD a Viharsarok Képét! TERM ELŐSZŐVE! KEZET! CSOPORTOK ASSZONYAI! A nagybank: gyesi Zalka Máté tszcs asszonyai, amíg a fér­fiak a hordást végezlek, elcsépeltek a csoport árpáját. Négy óra alatt 50 mázsát csapoltok eb Kövessétek a jó példát! K. NAGY ELVTÁRS, MEZŐHEGYEST JÁRÁSI DISZ­T1TKÁRI Szerkesztőségünk már több ízben kért tőled kiértékelést a járás ifi brigádjainak munkájúrót Mi rt nem küld ed be? Hanyagságoddal a Párt lapjának munkáját hátráltatod! DOLGOZÓ PARASZTOK! Kondoroson Zsjak György 8 holdas újgazda felemelte szál­lítási szerződését, 5 mázsáról 10 mázsára. Kövessétek példáját! FOLIVMC VESSZŐ VETKEZETI DOLGOZÓK! Battonyán Majcsik Vera ezideíg 434 mázsa felesleges gabo­nára kötő t szállítási szerződést a dolgozó parasztokkal. Vegyetek példát jó munkájáról! A cséplőmunkások feladatai Megyénk területén befejeződött a búza, ősziárpa és rozs aratása, melynek sikeres elvégzése után a nyári munkák második szakasza, a cséplés következik. Állami gaz­dasága ink ban, te rme' őcsoport; ain k- ban már hozzáfogtak, sőt helyen­ként el is végezték a cséplést. Me­gyénk dolgozó parasztsága is — a jó felvilágosító munka nyomán — nagy lendülettel végzi a hordást, hogy a cséplést mielőbb befejezze. Az aratás, cséplés, terménybe- gyfijtésről szóló minisztertanácsi határozat megállapította, hogy ez- óvbon lényegesen nagyobb termést várhatunk a gabonafélékből, mint eddig volt. Ezt bizonyítja termelő- csoportjaink szép' eredménye, de dolgozó parasztságunk Is egész évben végzott jó munkája után méltán számíthat a gazdag ter­mésre. Mindezt azonban látja az el­lenség is, a kulákok, a klerikális reakció. Látják a telt kalászokat, a hatalmas osztagokat és dühödt fenevadként indítják támadásaikat jövőévi kenyerünk — a nép ke­nyere ellen. És ebben az egyre inkább fokozódó osztályharcban, amelyben termésünk sikeres be­takarítását kell megvívnunk, nagy' feladat hárul a cséplőmunkásokra. A tapasztalat azt mutatja, hogy minél közelebb kerül a mbona a zsákhoz, az ellenség annál inkább igyekszik benne kárt tenni. Aljas aknamunkájának sokféle módja van, kezdve az időhúzástól, felesleges géphuzatástól a cséplődob rossz be­állításáig, vagy a gép szándékos megrongálásával akarja hátráltatni a termés gyors begyűjtését. A csép­lőmunkások héberen őrködjenek a gép üzemképes állapota felett, vi­gyázzanak arra, hogy azt az ellen­ség nehogy megrongálja kévé Ire­ne j tett vasdarabbal, vagy pedig más módon. Gondoljanak arra, hogy a Párt ráj ukbizta a learatott, be­hordott gabona további sorsát. Ép­pen ezért vigyázzanak a gépek épségére, nehogy csak az átmeneti üzomképtelenség is kárt okozzon a nép kenyerében. A cséplűmunkáeok feladata az el­lenség kártevő munkájának meg­akadályozása mellett az, hogy saját munkájú! at jól, Le'-ye en sse vezzék meg. Őrködjenek az elcsépelt ga­bona tisztaságára és arra, hogy a törekbe, polyvába no kerüljön szem, a szalmába pedig kalász. Munkáju­kat l.elves l eosztással úgy» \é ezzék, hogy a gépet lehetőleg egyszer állítsák be, ne húzogassák ide-oda. És vigyázzanak arra is, hogy a gép minden perce ki legyen használva, ne járjon üresen. Csé; límunkásaink munka közben =ok dolgozó paraszttal kerülnek össze. Végezzenek felvilágosító mun­kát, világosítsák fel őket a gyors termény leadás jelentőségéről, fon­tosságáról. Hassanak oda, bogy a csópeltető gazda a gép farától szál­lítsa lie gabonáját, — kössön szál­lítási szerződést. A nyári munkák sikeres elvégzése osztályharcos feladat. Cséplőmun­kásaink a pártszervezet segítségé­vel megvívják harcukat. Küzdje­nek minden szem gabonáért, lep­lezzék le, semmisítsék meg az ellen­ség aknamunkáját-. Munkájuk vég­zésében gondoljanak arra, hogy a cséplés sikeres befejezése a munkás* paraszt szövetség új megerősítéséé jelenti. A csorvási Új Élet tszcs befejezte a rozs cséplését A csorvási »Uj Élet« tszcs-ben nagy lendülettel folyik a cséplés. Kedden délig 8 hold rozstermést csépeltek el. A cséplést úgy szer­vezték meg, hogy öt kocsit állítot­tak be a hordáshoz, melyek egye- nejen a cséplőgépbe dobálják a ké­véket. A tszcs-nek i5o hold ka­lászosa van összesen és azért vá­lasztották a csépiéinek ezt a mód> ját, hogy ne kelljen a kévéket előbb a kocsira, a kocsiról asztag- ba és úgy a gépbe dobálni. Ez sok időveszteséget jelentene, meg az­tán eső esetén beázna az asztag. A csépléssel párhuzamosan meg­indult a gabona beszállítása is • földmüvesszövetkezetbe.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom