Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-06 / 154. szám

A körösladányi Dózsa tszcs került az élre a termelőcsoportok versenyében 1950 JULIUS 6., CSÜTÖRTÖK Ára 50 fillér Gyorsítsuk a szállítási szerződések kötését VI. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM A behordás és csépiéi sikeréérí eddigi (V. D.) Az országos versenykihí­vások ulán, — amelyek maradék- ta'an megvalósításáért megyénkben is mindenütt a Párt vezette dol­gozó parasztságunkat, — az első szakaszt győzelemmel zártuk le: három nappal a határidő előtt be­fejeztük az aratást. Az eddigi mun­kák során szereztünk egy sor ta­pasztalatot, amelyeknek helyes ki­értékelése és felhasználása bizto­sítéka annak, hogy sikerrel meg­oldjuk a még előttünk lévő fel­adatokat. Mik a pozitívumai az munkáknak? Mindenekelőtt az, hogy ismét bebizonyosodott dolgozóink előtt a kommunisták pártjának hatalmas ereje. Békéscsaba, de egész Békés megye dolgozó paraszt jai soha néni hitték volna el azelőtt, hogy egy hét alalt be lehet fejezni az ara­tást. És ime, a Magyar Dolgozók Pártja bebizonyította, hogy az év- szá alos n.egs okást, az év­százados gyakorlatot, hogy évszá­zadokig soha nem fejeződött he megyénk területén három hétnél előbb az araiás, most sem tudjuk előbb befejezni, le lehet gyűrni és le is gyűrte, mint ahogy azt példa igazolja. De hozzátesszük rögtön: olyan dolgozó parasztság­gal, amely hallgatott a Párt sza vára, amely gerincesen állta a sa­rat, mert az elmúlt évek tapasz­talatai bebizonyították előtte; Párt minden cselei redete a dolgozó nép javára szolgál. Az aratási csatában még inkább összekovácsolódott a munkásosz tály és a dolgozó parasztság szövet sége. Megyénk majd valamennyi üzemének dolgozói aratóhrigádokat alakítottak és a dolgozó parasztok segitségére sietlek ott, ahol erre szükség volt. Dolgozó parasztjaink a reakció suttogására, aknamunká­jára ugv fe’eltek, hogy idejében le­aratták gabonájukat: minél előbb kenyér legyen a szemből, nemcsak a dolgozó parasztok, de az ipari munkások asztalán is. Az aratás sikerével tehát megerősödött pro­letárdiktatúránk, me; t megerősö­dött az egység az üzemek és a földek dolgozói közölt. De menetközben más tapasztala­tokat is szerezhettünk. Láthattuk azt. hogy mig az aratási munkák előkészületeinél a kulák és a kle­rikális reakció »csak« rémhírekkel, a háttérben maradva próbálta elté­ríteni a dolgozó parasztok figyel­mét a feladatokról, addig az aratás megkezdésével és annak derekán már helyenként nyílt támadásba ment át. Yasdarabokat szórt el a tszcs-k földjén, többszöri figyel­meztetés ellenére sem látott hozzá az aratáshoz. A kulák és a kleriká­lis reakció kihasználta azt a rést (amit egyben mint az előkészületi munkák negatívumát könyvelhe­tünk el), melyet pártszervezeteink és népi szerveink hagytak a szá­mára azzal, hogy az első időkben a szervezési munkák miatt elha­nyagolták a politikai felvilágosító munka folytatását, a rendeletiek is­mertetését dolgozó parasztjaink kö­zött. Azokban a községekben, ame­lyekben az aratást késve kezdték meg a dolgozó parasztok, noha már beérett a gabona, hiányzott a kellő népnevelőmunka, de annál inkább hallatszott a kulák hangja Mindezekből levonhatjuk azt a tanulságot, hogy egyrészt: a leü­lök és a klerikális reakció nagyob­bodó eredményeink láttán, nem­hogy feladja a küzdelmet, de még dühödtebben támad, másrészt: a soronlévő feladataink megoldása nak sikere éppen ezért a felvilá­gosit ó munka megjavítása. Hiba volna és további erednie nyeinket veszélyest tné, ha az aratás győzelmes csatája után fe­jünkbe szállna a siker és nem lát nánk meg azokat, a még nagyobb feladatolcat, amelyek előttünk álla­nak. Az aratás befejeztével még nincs biztositva dolgozótok asztalál a kenyér. A nyári munkák má­sodik szakasza, a hordás és csép- lés meg nagyobb lendületet, még szenvedélyesebb akaratot, még na-- gyob)) éberséget követel a népi szervektől és megyénk valamennyi dolgozó parasztjától. 11a az ellen­ség látja, hogy csak egyetlen órára lazítunk a munkafegyelmen, csök­kentünk a munkatempón, kihasz­nálja ezt a rést kártevő céljaira. Kppen ezért úgy kell hozzálátnunk a soronlévő döntő feladat, a be- hordás és cséplós megoldásához, hogy lényegében most dől el; való bon minden szem gabona a dol­gozók asztalára kerüljön. Mit kell tenni ennek érdekében? Legközelebbi feladat « beherdás jó megszervezése. A keresztek na­gyobbrészt még kint vannak a tarlón, ki vannak téve az időjárás iszon tagsága inak, a kulák kár tévé seinek. Döntő kérdés, hogy mi­előbb asziagba kerüljenek. Meg kell szervezni tehát a fogat brigádokat és fejleszteni leéli azt a versenyt, amelyet a behordás mi előbbi elvégzése érdekében Oros­háza fogatosai indítottak, figyel­jenek arra népi szerveink, hogy a behordásl végző kocsik fenekére ponyvák’ vagy zsákok kerüljenek, nehogy a durván deszkázotl, vagy lécezett kocsik fugáin át az útra hulljanak a keresztekből a szemek. Minden szem gabona, amelyet megtakarítunk, egy-cgy puskagolyó az ellenség felé. A bordást juüus i5-ig kell befejezni a versenyben vállalt köte’ezettségünk szerint és ezzel lényegében a csép'és mielőbbi befejezését segítjük elő. A másik front, ahol a »harc minden szem gabonáért« jelszót valóraváltjuk, a cséplőmunkások frontja. Hogy ezt a harcot is si­kerrel megvívhassuk, ahhoz min­denekelőtt az szükséges: minden géphez .biztosítva legyen a munka­erő. Ez-ea a téren pedig elmaradás van, amely különösen Békéscsabán, Szeghalmon és még egynéhány köz« Megnyílt as Oroszországi Szövetségi Szocialista Szovjet Köztársaság Legfelső Tanácsának negyedik ülésszaka Kedden. 19 órakor a Kremlben megnyílt az Oroszországi Szövet­ségi Szocialista Szovjet Köztársa­ság Legfelső Tanácsának negyedik ülésszaka. A küldöttek fl, következő napirendet fogadták el: 1. Az Oroszországi Szövetségi Szocialista Szovjet Köztársaság ál­lami költségvetésének jóváhagyása és lieszámoló az Oroszországi Szö­vetségi Szocialista Szovjet Köz­társaság 1949. évi állami költség­vetésének végrehajtásáról. 2. Az Oroszországi Szövetségi Szocialista Szovjet Köztársaság Legfelső Tanácsa elnöksége ren­deletének jóváhagyása. Az első nepirendi pontról Iván Fagyejev, az Oroszországi Szövet­ségi Szocialista Szovjet Köztársa­ság pénzügyminisztere tartott, be­számolót. A pénzügy-miniszter el­mondotta, hogy a köztársasági és helyi ipar az 1949. évi termelési tervét 106 százalékban teljesítette. A ve­tésterület az 1948-as évhez viszonyítva az elmúlt eszten­dőben 4.9 millió hektárral emelkedett A köztársaságban nagy munka folyt a lakóházak és közüzemek építése, valamint a városrendezés terén. 1948-1949-ben a Szövetsé­ges Köztársaság városaiban és munkáslakó telepein összesen több mint 43 millió négyzetméter lakó­terület épült újjá. A kulturális épí­tés terén jelentős sikereket értek el. 1949-ben a tanulók száma több mint egymillióval múlta felül az előző évi létszámot. A szovjet állam 1950. évi költ­ségvetése az ország további ha­ladását rzolgálja a kommunista társadalom építésének útján. A bevételeket az Oroszországi Szö­vetséges Szocialista Szovjet Köz­társaság minisztertanácsa 1950-ben 54 milliárd 84 millió rubelben, a kiadásokat 53 milliárd 938 millió rubelben szabta meg. A költség- vetés az ehnult évihez viszonyítva 2 milliárd 368 millióval, az 1946 évihez viszonyítva 19 milliárd 37 millió rubellal növekedett. A mi­nisztertanács érdekes, akatokat idé­zett a megtakarításról. A lakosság takarékbetétei majdnem 13 mil­liárd rubelre emelkedtek. Az Orosz- országi Szövetséges Szocialista Szovjet Köztársaság 1950. évi költ­ségvetésének kilenctizedét gazda­sági, társadalmi és kulturális cé­lokra fordítják. Népművelésre, egészségvédelemre és testnevelésre, társadalmi biztosításra és népjóléti •célokra ebben az esztendőben 38 milliárd 109 millió rul>el jut. Mac Arthur főhadiszállásának jelentése a néphadsereg előrenyomulásáról Mao Arthur főhadiszállása jú- «helyezte át támaszpontját». us 3-án közleményt adott ki, melybetnjelenti, hogy az északko­reai csapatok a Han fogyón át előrenyomultak. A közlemény rá- matat, hogy az északkoreai csapa­tok előnyomulásának meggyorsítá­sára minden rendelkezésre álló köz­lekedési eszközt igénybe vettek. A tokiói rádió közli, hogy Li-Szin- Man «kormánya» Taezsonból a 80 km-re délnyugatra fekvő Csondiuba A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ezer és ezer fiatal ha­zafija azzal a kéréssel fordult a kormányhoz, hogy küldjék őket a frontra. A Li-Szin-Man-klikk hit- szegő támadása után már a máso­dik napon több mint 30 ezer fia-- tál kérte felvételét a koreai népi hadsereg soraiba. Július 1-én 115 ezer ifjú hazafi jelentkezett önként a hadseregbe. A pegingí rádió ismerteti a Ko­reai Központi Távirati Iroda be­számoló j át arról, hogy a koreai partizánok a parasztság támögatá- sával tevékenységet fejtenek ki Tegu város körzetében. Az a felke­lés, ami Tegu körzetében lángolt fel, zavart kelt a délkoreai báb­kormány csapatai között. A par­tizánok szüntelenül támadják a dél-, koreai csapatokat és a délkoreai bábkormány rendőrségét. B kemnnista és haladé képviselek éles bírálata nyomán megintett a hárem napja megalakul! Gueiillle-termáity Mint ismeretes, Duclos elvtárs, a Francia Kommunista Párt ne­vében interpellációt kert a Queuille-kormány összetétele és politikája ügyében. A nemzetgyű­lés keddi ülésén Duclos elvtárs éles hangú felszólalásában indo­kolta meg interpellációs kérel­mét: a kormány — mondta a többi között —meg akarja aka­dályozni a vitát az interpelláció kérdésében. Ezzel megmutatja, hogy mennyire semmibe veszi a nép akaratát. Mint elődje, ez a kormány is a nyomor, a fasiz­mus és a háború kormánya, amelyet a népakarat épp úgy el fog söpörni, mint ahogy elsö- pröte elődjét. Ez a kormány csak úgy, mint elődje, Nyugat-Német- ország újra felfegyverzését készíti elő, amelyről világosan tanúsko­dik a Schuman-terv újból meg­induló tárgyalásai. Pierre Cot baloldali haladó képviselő szólalt fel ezután és kellemetlen kérdésekkel árasztot­ta el Queuillet. »Igaz-e, hogy Queuille kormánya újabb jobbra- tolódást jelent?«. »Miért óvako­dik a kormány felvilágosítást ad­ni koreai és vietnámi politiká­járól?« »Mit keres a Truman ál­tal felállított misszió Indokíná­ban?« »Miért bízták Paul Rey- naudra a kormány indokínai és távolkeleli politikájának vezeté­sét?« Que uillere került ezután a sor. Sietve felolvasta kormánynyilat­kozatát, majd kérje, hogy a nem­zetgyűlés »határidő nélkül na­polja el a benyújtott inlerpeh lációs kérelmet« Azzal »fenye­getőzőit«, hogy ha leszavazzák kérelmét, a kormány lemond. Ezután került sor a szavazásra. A nemzetgyűlés 334 szavazattal 221 ellenében elvetelte Queuillenek azt a kérelmét, hogy napolják el az interpellációt. Mint az AFP jelenti, Queuille a szavazás után minisztertanácsával együtt elvo­nult a nemzetgyűlésről és be­nyújtotta kormányának lemondá­sát. Auriol francia köztársasági elnök azonnal megkezdte tanács­kozásait a kormányválság meg­oldására. ségben tapasztalható. Népi szerve­ink döntő feladata, hogy jó fel- világositó munkával minden körül­mények között biztosítsák a gépek­hez a hiányzó munkaerőt. Olt, ahol a szükség úgy kívánja, s'es- senek az egyénileg dolgozó parasz­tok segítségére termelőszövetkezeti, tagjaink is, ha biztositva van cso­portjukban a munkák további vi­tele. Ne vesszen kárba a cséplés késői megkezdése miatt egyetlen szem gabona sem. Mozgósítsák népi szerveink azokat a kis- és közép- parasztokat is, akik már learatták gabonájukat — a cséplőgépekhez való leszerződésre. Ellenőrizzék le újra és újra, rendben van-e min­den a gépeknél, megvannak<s a szükséges tűzvédelmi felszerelések, vannak-e népnevelők a gépeknél. A népnevelőkre most hatalmas fel­adat Vár, amelyet két irányban kell kifejteniük. Az egyik a csép­lőmunkások közötti felvilágosító munka, a gépek közötti verseny jelentőségének, a minden szem ga­bonáért való harc jelentőségének tudatosítása, a másik a csépel tető gazdák felé folytatott felvilágo­si ió munka, hogy a dolgozó pa­rasztok közvetlen a gép faxától szállítsák be a gabonát. Ha népi szerveink, népnevelőink a Párt útmutatását követve lát­nak az uj feladatok megoldásához, nem kétséges, hogy sikerrel meg­oldjuk az előttünk lévő feladato­kat is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom