Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-19 / 165. szám

1950 JULIUS 19., SZERDA Ára 50 fillér Sorra fejesik be a termelőcsoporíok a cséplést Őszre Vizesfáson is elindulnak a könnyebb élet felé VI. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM A laza normák felemelkedésünk akadályai Pandit Nehru levele Sztálinhoz - Sztálin válasza és Nehru viszontválasza Békés megye befejezte a hordást Lapzártakor Érkezett jelentés szerint Békés megy* 100 száza­lékban befejezte a hordási munkálatokat. A szeghalmi járás és Bé­késcsaba város a mai napig a cséplési munkák 55 százalékát vé­gezte el. Mi is segítjük a hős koreai népet Megindult a gyűjtés megyénkben a Koreába küldendő tábori kórházra A »Megvédjük a békét «-mozgalom Országos Tanácsa által jú­lius 15-én a Budapesten összehívott tiltakozó nagygyűlés haUírO- zati javaslatot fogadott el, amely arra hívta fel a magyar népet, hogy küldjön a koreai nép szabadságharcának megsegítésére a Ko­reai Népköztársaságba egy tábori kórházat orvosokkal, ápolósze­mélyzettel, teljes orvosi félstereléssel és gyógyszerekkel. Ez alkalommal a »Megvédjük a békét «-mozgalom felhívással fordult a magyar dolgozókhoz, hogy mindenki, aki a békét szív­ügyének tekinti, erejéhez mérten támogassa azt a gyűjtési mozgal­mat, amelynek célja, hogy minél hamarabb elküldhessük a tábori kórházat Koreába. Ezzel segítsük a hős koreai katonákat, az ame­rikai imperialisták gyalázatos légitámadásai által szenvedő koreai asszonyokat és gyermekeket. csőn a Szovjetunió, a* USA és Kina nemhivatalos érintkezése utján és a többi békeszerető ál­lam segítségével és közreműködésé­vel megtalálhassák az alapot a koreai problémák végleges meg­oldására. Ezért kéri Sztálin gene­Pandit Dzsavaharlal Nehru úr, ő nagy méltóságának, az Indiai Köztársaság miniszterelnökének képviselőjének feltétlen részvéte­lével. Úgy vé'om, a koreai kérdés gyors rendezése céljából célszerű lenne meghallgatni a Biztonsági Tanácsban a koreai nép képvise­lőit. Nagyrabecsüléssel I. V. SZTÁLIN, a Szovjetunió miniszterebiöke * Pandit Dzsavaharlal Nehru vi­szontválaszában háláját fejezi ki a gyors ét helyeslő válaszért és felajánlja, hogy haladéktalanul érintkezésbe lép a többi érdekelt kormánnyal is. Üdvözlöm az ön békés kezde­ményezését. Teljesen osztom az ön nézetét a koreai kérdés békés rendezésének célszerűségére vonat­kozólag a Biztonsági Tanács utján az öt nagyhatalom képviselőinek és köztük a kinai népi kormány ralisszimuszt, hogy használja fel magas tekintélyét és befolyását en­nek a közös célnak az elérésére, amelytől az emberiség jóléte függ. I. V. Sztálin, a következő választ adta Nehru levelére: (HS) Naponta érkeznek szer­kesztőségünkbe a dolgozók levelei, amelyek a laza normák felülvizs­gálását követelik több munkahe­lyen. Ezekben a levelekben a dol­gozók rámutatnak arra, hogy a laza normák nemcsak tápot ad­nak az ellenség aknamunkájának, hanem egyéitelmííek azzal, hogy az illetéktelenül felvett magas bé­reken keresztül, feléljük jövőnket, amelyet nap mint nap kemény munkával magunk építünk a mun­kapadok mellett. Ezekkel a leve­lekkel egyidejűleg szebbnél szebb jolentések futnak l>e megyénk üze­meiből az ötéves terv első felé­nek nagyszerű győzelmeiről, az egyre szélesedő versenymozgalom sikereiről. Az egyszerű sorok a laza normák felülvizsgálásáról — és a békéscsabai Kötöttáru NV átlag 110 százalékos, — a Pamut- szövő NV állag 105 százalékos terv teljesítésé — hogy csak né­hány példát említsünk — ugyanazt bizonyit ák : mern énk dolgozóinak alapvetően megváltozott a viszo­nya a munkához és a nép államá­hoz. Ez a munkához való új vi­szony a szocialista verseny for­rása, ugyanakkor a szocialista ver­seny a munka ösztönző ereje. A szocializmus építése és a mvm- kaverseny fokozása valóban, me­gyénkben is elválaszthatatlanul öaz- eaeforrt. Az .» verseny azonban,- amelyben .n^gyénk dolgozói egyre újabb ■•és újabb győzelmeket vív­nak ki, alapvetően, különbözik at­tól a versenytől, amelyet a tő­kés urak folytatlak egymás között annakidején. Ez a verseny nem a mérhetetlen profitéhség talajából nőtt ki, s ezt a versenyt nem megyénk dolgozóinak teljes kö­zömbössége és szenvedése kíséri. Ez élesen mutatja a kapitalista És a szocialista verseny közötti kü­lönbséget. Megmutatja- azt, hogy mig az egyikben a nagyétvágyú urak »versengtek« a nagyobb pro­fitért, addig a másikban a töme­gek verseiryeznek a magasabb ter­melékenységéit, a dolgozó társa­dalom felemeléséért. Egyedül az ilyen verseny lehet ösztönző, egye­dül ez tudja magával ragadni s a munka hőseivé formálni dol­gozóink tömegeit. Ez változtatta új emberré Sitcz Györgyöt és Kriskó Mihályt, a békéscsabai Ma­gasépítő NV sztahanovista kőmű­veseit, — Ficzere elvtársat, a MÁV sztahanovista esztergályosát, — — Verba Jánostól, a kötszövő szakma legjobbját, — megyénk él- munkásait és versenj'elsőit. Ez a- verseny segítette új embe­rekké formálni azokat is, akik a napokban egyszerű szavakkal kér­ték leveleikben a laza normák fel­számolását, mert mint többek kö­zött Zsíros Pál, a békéscsabai Kö­töttáru NV felvetője irta: »Csak­is így érhetjük el azt, hogy a munka termelékenységével együtt még inkább emelkedjen az élet­színvonalunk«. Sokait nevében ke­rült papírra ez a néhány szó. Azok nevében, akik megértették, hogy a tnunkaverseny a termelékenység fokozásának egyik legdöntőbb esz- Jtöae, s ezen keresztül a szocializ­mus építésének leghatékonyabb, kommunista módszere — és azok nevében is, akik tudják, hogy a laza norma a munkaverseay ki­bontakozásának legnagyobb kerék­kötője. Éppen Zsíros elvtárs le­velében olvashatjuk azt is, hogy a norma, amelyet 8 hónappal ez­előtt állapítottak meg a Kötöttáru NV lánckötő üzemrészében, régen idejét múlta, mert azóta alapve­tően megváltoztak a technikai fel­tételek, »Munkánk lényegesen meggyor­sult, s megkönnyebbült és a nor­mánk mégis a régi maradt!« — Több -megyei üzemünkben elmond­hatnánk ugyanezt, s akadtak is szépszámmal az öntudatos dolgozók körében, akik rámutattak nem egy helyen arra, hogy a bevezetett újítások, racionalizálások, új gé­pek beállítása, stb. révén lénye­gesen megváltoztak a munkafel­tételek, tehát meg kell változtatni az avult normákat is. Ezek a dol­gozók megértették, hogy a Békési Téglagyárak NV telepein, — a békéscsabai Ruhagyárban, — a Kö­töttáru NV-ben, — a gyulai Co­lumbiában beállított többmillió fo­rintot érő új gépek nem az égből pottyantak, hanem a munkaver­seny, — a termelékenység állandó növolcsének eredményei, mint ahogy ennek eredménye az is, hogy az összes létfenntartási költségek átlag 7.4 százalékkal csökkentek az elmúlt évhez viszonyítva. így ve­zet a növekvő termelékenység az egész dolgozó társadalom életszín­vonalának emeléséhez. De mást is bizonyítanak a szer­kesztőségünkbe érkezett levelek. Az öntudatos dolgozók rámutatták arra, hogy éppen azért, mert a laza normák fékjei a termelékeny­ség fokozásának s nem ösztönzik a dolgozókat újítások, racionalizálá­sok bevezetésére, — éppen ezért igyekszik a reakció ezen a fron­ton csoportosítani maradék erejét. Ezért próbálják a jobboldali szo­ciáldemokraták és a klerikális reak­ció uszályába került öntudatlan dolgozók a munkaverseny, — jó normák. — a termelékenység fo­kozása ellen fordítani megyénk dol­gozóit. Ezek a próbálkozások azon­ban minden esetben megbuktak az öntudatos dolgozók éberségén. De nem árt ebből is levonni a tanul­ságot: az ellenség — és ügynökei­nek aknamunkájában nem csupán az a hasonlóság, hogy gyökerei ugyanoda nyúlnak vissza, hanem az is, hogy az ellenség mindenkor a maradira, az ócskára, az emberek gondolkodásában még méglévő ka­pitalista sövényekre épít. Mi másra építenének például a megyénküze- meiben meghúzódó jobboldali szo­ciáldemokraták, amikor a kevésbbé öntudatos dolgozókat, az új, reá­lis normák ellen izgatják, arra biz­tatják, hogy minél többet csikar­janak ki, minél kevesebb munká­ért. — mint arra, hogy a kapi­talizmusban eltöltött évtizedek so­rán lieivódott megyénk munkássá­gának vérébe a kapitalista körül­mények között folytatott harci mód­szer. Ebből adódik,, hogy az ellenség elleni harc nemcsak a normacsalók, bérdemagógok leleplezését és meg­büntetését jelenti csupán, — hauen», ezenkívül szívós felvilágosító mun­kát is jelent a kevésbbé öntudatos könnyen feli evezethető dolgozók kö­rében a légi szokások, a kapitalista (Folytatás a 2. oldalon.) Moszkvában közzétették Nehru- nak Sztálinhoz intézett levelét, Sztálin válaszát Nehru levelére és Nehrunak Sztálinhoz intézett vi­szontválaszát. Pandit Nehru Dzsa­vaharlal indiai miniszterelnök I. V. Sztálinhoz, a Szovjetunió mi­nisztertanácsa miniszterelnökéhez intézett julius 13-i levelében kife­jezésre juttatta: India célja az, hogy a Biztonsági Tanács mostani zsákutcájából kiutat kereshessen, olymódon, hogy a kinai népi kor­mány képviselője elfoglalhassa he­lyét a tanácsban, a Szovjetunió visszatérhessen a tanácstól és a ta­nács keretein helül, vagy a taná­A békéscsabai üzemek közül a Pamutszövő NV-ben indult meg elsőnek a gyűjtési mozgalom. A csévélő üzemrészben a Böjté if­júsági brigád tagjai valameny- nyien olvasták a Szabad Népet, amelyben megjelent a budapesti üzemek kezdeményezése. A bri­gád élenjáró munkásnője, Ter- novszld Teréz sztahanovista-jelölt munkaközben néhány pillanatra odahívta a brigád tagjait és rö­viden elmondta, miről van szó. — Szakíársnők — mondotta —, azt hiszem, nem kell részletez­nem, hogy miért hívtalak össze benneteket. Úgy érzem, nekünk is köte­lességünk támogatni a hős koreai népet Valamennyien engesztolheiellemil gyűlöljük a népek biztonságának leg­ádázabb ellenségeit, az ame­rikai imperialistákat. Most azzal, hogy orvosaink, ápo­lóink legjobbjait, kórházi fel­szerelést, gyógyszert küldünk a dicsőséges koreai néphad­seregnek, segítünk be hegesz­teni azokat a sebeket, ame­lyeket a vesztüket érző ame­rikai barbárok ülnek a ko­reai nép testén. Én a magam részéről 2 órai munkabéremet ajánlom fel Knyihár Mária szólalt meg el­sőnek. — Igazad van, Teri. — Én ma alig vártam, hogy bejöj­jek az üzembe és megbeszélhes­sem veletek ezt a fontos dolgot. A magam részéről én is kétórai munkabéremet ajánlom fel a tá­bori kórház céljaira 1 Egymással versenyezve írták alá az ívet Kubik Judit, Vozár Ilona, Magva» Etel valamennyien két-kétórai munkabért ajánlottak fel. — Tudom, hogy mit jelent a háború, az éhezés — mondta ko­moly arccal Magyar Etel. — Jól emlékszem azokra az időkre, amikor rettegni kellett az ellen­séges bombázóktól. Nekünk, ifjaknak különösen védeni kell a békét, hiszen a ini jövőnkrőí ^íin szó. És én ezzel is védeni akarom, hogy felajánlóin 2 órai mun­ka bér in. t. A brigád vezetője, Böjté József kíváncsian lépett a lányokhoz. Amikor megtudja, miről van szó, felvette a ceruzát és beírta ő is a nevét a többi alá. Háromórai munkabérét ajánlotta fel a ko­reai nép megsegítésére. A brigád tagjai néhány perc múlva szétszéledtek. Ki-ki a mun­kahelyére. És fokozott erővel láttak a munkához, hogy az eddig tű­ért 150 százalékos áí hígtólje- sílményt még fokozhassák. Munkájukban lendül: let ad nekik az a Indul, hogy vá­laszt küldhették az amerikai gyilkosoknak. így siettek segítségül a Pamut- szövő NV dolgozói azoknak a sebeknek a gyógyítására, amelyet az amerikai halálgyárosok ütöt­tek a békés koreai nép testén. És ahogy a koreai nép fegyverrel ad választ az amerikai imperialis­táknak, — úgy megyénk minden dolgozója a szocializmus építésé­nek meggyorsításával felel bű­nös terveikre. • Az állami gazdaságok békés­megyei központjának dolgozói tegnapi sajtóértekezletükön szin­tén foglalkoztak a hős koreai népnek az imperialisták ellen folytatott szabadságharcával s el­határozták, hogy ebben a harc­ban azzal lesznek a szabadság- harcosok segítségére, bogy a ma­gyar dolgozók áltat felajánlott kórház felállításához anyagi lo- hetségükhöz képest hozzájárul­nak. A központ 38 dolgozója pár perc alatt 1380 forintot aján­lott fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom