Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-18 / 164. szám

* A GABONAFRONT győzelméért: * Községeink dolgozói egymással versenyben szállítják be gabonájukat Megyénk községe iljen egyre na­gyobb lendületet vesz a dolgozó parasztok között a termény beadási verseny. Ahol a népnevelő munka jó volt, ott dolgozó parasztjaink egyenest a géptől viszik be ga­bonájukat, mert megértették, hogy a nyári munkáknak ezen a sza­kaszán is a békéért harcolnak. Zsadányban egyetlen délelőtt 200 mázsa gabonát vittek be a szövetkezeti raktárba. A terménybeadás élenjárói Zsa- dányban: László János, aki 350 •százalékra, Mészár Károly újgaz­da, aki 270 százalékra teljesí­tette beadási kötelezettségét. Lip- pai Gyula 12 holdas újgazda ed­dig 30 és félmázsa gabonát adott be, ebből 15 mázsával a szállítási szerződésben vállalt kötelezettsé­gének tett eleget. Mezőhegyesen el­sőnek a Törekvő és a József Attila tonmelőcsoportok szállították be ga­bonájukat. Példájuk nyomán a dolgozó parasztok is egymásután viszik be gabonájukat. Gera Bálint négyholdas dol­gozó paraszt eddig hét mázsa 37 kilogramm búzát, Keresz­túri István ötholdas dolgozó paraszt adógabonáján felül öt mázsát szállított be. ILeiriző Lajos hatholdas dolgozó paraszt az adógabona beadása után beadta a szállítási szerződésben le­kötött búzamennyiséget s ezenfe­lül még egy mázsa feleslegét is. Végegyháza dolgozó parasztjai a reformátuskovácsháziakkal állnak páros versenyben. Kódolás András hétholdas végegy­Leleplezték a népnevelők a kártevő kulákot Most, amikor a dolgozó parasz­tok kemény harcot vívnak a ga- bonafront győzelméért és azért, hogy mielőbb és minél több ke­nyér jusson a dolgozók asztalára, mind több és több példa bizonyít­ja, hogy az ellenség, — a kulák — nem alszik, liánom azon fára­dozik, hogy hátráltassa a cséplési és terménybegyüjtési munkálato­kat, hogy ezzel is kárt tegyen a dolgozók államának. Békéssámsonban is dolgozik az ellenség. Tamási József /fj holdas kulák az aszlagjába rejtett két ka­lapácsot, egy kaszakalapáló ülőt és egy járomszeget azért, hogy a cséplésnél kárt tegyen az ÁMG cséplőjében. Gaztette azonban nem sikerült, mert Rácz Sándor MDP népnevelő és Fodor Pál DÉFOSz népnevelő ezt észrevette- s igy megmentette a gépet a rongálástól. A kulákot átallták a rendőrség­nek s a népbiróság előtt felel majd gaztettéért. Kasza Mihály DÉFOSz-titkár, Békés sároson. háza dolgozó paraszt g cséplós be­fejezése után azonnal bevitte ga­bonáját. Begyűjtési kötelezettségét 100 százalékra teljesítette s ezen­felül három és félmázsa fölösleges gabonáját is beadta. Császár András hatheldas dol­gozó paraszt szintén 100 szá­zalékra teljesítette kötelezett­jét s ezenfelül még 10 mázsa fölös búzáját is beadta. Magyarban hegyes dolgozó pa­rasztjai Kunágotát hívták ki ver­senyre. A dolgozó parasztok kö­zött itt is a kommunisták járnak élen a terménybeadásbaii. Az elsők között vitte be a ga­bonáját Zai Antal ötholdas, ötcsaládos dolgozó paraszt. Az adőgabonáján felül beadta hét (mázsa 89 kiló felesleges ga­bonáját is. Balázs Mihály öt mázsa, Gyúró István három és fél mázsa búzát szállított be kötelezettségén felül, Cséplő brigádjaink közül jó eredményt ért el a mezőberényi MKOßz cséplőbrigád, amelyik át­lagosan 191 mázsa gabonát csé­pel el naponta. A cséplési munkák mellett ter- melőcsoportjaiukban nem marad­nak el a többi munkával sem. Mezőberény-kettőskúti Előre ter­melőcsoportban özv. Bacsó Péter- né munkacsapata tűnt ki tervsze­rű munkájával. Feldmüller József tehenész a tejhozam emelésével ért el jó eredményt. A napi fejési átlagot hét literről 10 literre emel­te. Elvégezte a csoport 80 holdon a terlóhántási munkát, 9 holdon a másodvetést is. GÉPÁLLOMÁSOK CSÉPLŐBRIGADJAI! A mezőberényi gépállomás Kozma-brigádja éjszaka fény­szóró lámpát szerelt fel a traktorra s így lehetővé vált, hogy éjjel Is dolgozzanak. Ezzel hozzájárulnak ahhoz, hogy a csép- lésl minél hamarabb befejezhessük. Kövessétek a példájukat! KASZAPERI FOLDMf VESSZŐ VETKEZET! ' Verseny táblátokra nem írjátok ki naponta, kik az élenjárói a terménybegyüjtési versenynek. Mi a véleményetek az élenjárók népszerűsítéséről? Aki a dolgosok ellen tőr9 kíméletre nem ssámíthat! Felakasztották a gyujtogatá köröstarcsai kulákot Elnök: Bűnösnek érzi magát? I \ ádloít: Igen . .. ... És sorra jön a többi kérdés, . melyekre a vádlott, Molnár Sán­dor köröstarcsai kulák sunyi kép­pel válaszol. Érzi, hogy. itt, a rög­tönitelő biróság előtt már hiába tagad. Több mint háromszáz em­ber hallgatja: munkások, dolgo­zók, akik gyűlölettel néznek a gyújtogató kulákra. összehúzza a vállát és beszél... A kérdések és fe'eletekből kibontakozik a munkásgyülölő kulák élele. ... Molnár Sándor ' i goi-ben született- Gazdag kulák család sar­ja, akinek egész tevékenysége a dolgozók kizsákmányolásában me­rői t. ki. Az alkalmazottjaival, cse­lédeivel a lehető le-gemberteleneb- _ bül bánt. Állandóan lelencgyerme- kckkel dolgoztatott, akikkel a leg­nehezebb munkákat végeztette el. A környezete, baráti köre csak a hozzá hasonlókból állott. Bátori lnne, Gál Sándor kulákok, Su- lyok-Pfeifer hivők, akikkel együtt tervezték a «szebb jövőt« amikor újra az ő kezükbe kerülhet a ha- ta'pm. A nyári munkálatokat is immel-ámmal végezte. Állandóan azt hangoztatta, hogy nem érdemes dolgozni, ebből neki semmi hasz­na nincs. Most is, amikor a dol­gozó parasztság nagy csatáját vívja a gabonafronton, ő az aratást egy ét­ién kaszával akarta elvégezni. * ‘ Molnár Sándor, /19 éves io5 holdas kulák a rögtönitélő biróság előtt áll, mert június 3o-án azzal az ürüggyel, hogy ebédet akart főzni, Füzesgyarmat határában lé­vő 10 katasztraliä hold legelőjén tüzet rakott, amely legelő lángra- lobbant és leégett. A tűz átcsapott a legelő közvetlen közelében lévő 800 négyszögöl erdőre. A tűz to­vábbterjedését a közelben lévő ta­nyák és a gépállomás dolgozói akadályozták meg, akiknek éber­ségén múlott, hogy a legelő déli részével határos tszes-nek 1000 ke­reszt gabonája lángra nem ka­pott. A szakértők megállapításai szerint bármely irányban terjedt volna a tűz, ezer és ezer holdat pusztított volna el. Molnár Sándor, aki gyerekkora óla gazdaságban nőtt fel, tizen­kilenc éve I>edig önállóan gazdál­kodik, jól tudta, hogy ha olyan rekkenö hőségben, mint amilyen aznap volt, déli időben a száraz »cigánybuzávah teli rét kellős közepén tüzet gyújt, ebből elkerül­hetetlen tűzvész származik. A vele olBévő Boldizsár Sándor 10 éves kisfiú —, akit öl és fél katasztrá- lis hold búza Maratásához, mint gyűjtőt vitt magával — figyelmez­tette, hogy ne gyújtson tüzet, mert ebből baj lesz, Molnár durván elutasította, hogy ne tanítsa őt. Amikor felgyújtotta a legelőt, ahe­lyett, hogy oltotta volna, lábával rugdosni kezdte a parazsat, hogy a tűz továbbterjedhessen A gyer­mek húzott vagy öt-hat veder vi­zet, oltani próbálta a tüzet, de hamar kimerült. Ekkor már jöt­tek is az emberek és azok foly­tatták az oltási munkálatokat. Molnár mindezt cinikusan nézte. Csupán saját kunyhóját és ruháját igyekezett menteni. Ö jól tudta, hogy ha sikerül, — a dolgozók kenyerét pusztítja. Nem érdekelte, hogy dolgozó parasztok verejté­kének gyümölcse pusztul ei né­hány órán helül. Annak örült1 volna, ha a tűz tönkreteszi a tszcs, a kisemberek, ujgazdák fá­radságos munkája eredményét, a 170 katasztrális hold gabonát. El­szánt düh fütötte a dolgozók, a népi demokrácia pllen, annak ve­zetői ellen. Ez a düh fütötte tet­tének elkövetésekor is, azért tudta egykedvűen nézi az emberek küz delmét a tűzvész megakadályozásá­ban. * Súlyos ütésként zuhognak a sza­vak. A bűnös érzi, hogy zsák­utcába futott a nép igazságos Íté­lete elöl. A vádló nemcsak az ügyész, aki ezeket a fejére ol­vassa, hanem az egész dolgozó nép. Aki a nép kenyerére tör, annak nincs kegyelem, súlyosan bűnhőd­nie kell. És Molnár Sándor bűnhődött: A nép bírósága halálra ítélte. Az ítéletet szombaton végrehajtották a gyújtogató kulákon elrettentő példaként azok felé, akik a nép ellen törnek, Hogy a cséplésnél is jé munkát végezhessen a szeghalmi „Ady“ tszcs, ki kell javítani a hibáit ­Már jó benne vagyunk a csép­iéiben: — a jelentések egyre-másra számolnak be a cséplőbrigádok jó teljesítményéről, a jó eredményekről. Nem ritka az a gép, amelyiknek napi 190—210 mázsa a teljesít­ménye. Persze nem mindenütt van ez így. Vannak megyénkben olyan gépek is, amelyek, — hogy-hogy nem, •— még a 100 mázsás napi át­lagot sem érik el. Ilyen például Szeghalmon az Ady tszcs, gépje. A termelőcsoportban e hó 5-én kezdték meg a cséplást. 81 hold gabonatermést ott Alit osztagokban, készen a cséplésre Kora hajnalban indult a gép s úgy fél nyolc—nyolcra el is csépeltek 37 mázsát, amit még akkor mind­járt a gép farától be is vittek a földművesszövetkezetbe. A géptől tizenhatan kisérték a zászlókkal és feliratokkal díszített vontotót az ünnepélyes gabonaátadásra. A szö­vetkezet — az ünnepség tisztele­tére — negyven liter bort hoza­tott ki a részvevőknek. Az átvé­tel után — de még közben is — hozzáfogtak az iszogatáshoz. Gyor­san elfogyott a negyven liter, a tszcs, tagjai úgy gondolták: «Hát ha elfogyott, folytatjuk a Baját zsebünkre.» Meg is ittak ott rögtön 125 forint ára bort, pálinkát, — ki, mit. Akik a gépnél kinn maradtak, várhattak rájuk, hogy folytassák a munkát. Azok pedig csak úgy dél leié mentek vissza. Nem is csépel­tek aznap többet. De másnap se. Július 15-én, szombaton úgy állt a helyzet, hogy a megindulás napjától mindössze 284 mázsa 66 kilót csépeltek el, — annyit, mint más gép két nap alatt! Súly«« hibák vannak ! a csépié« körűi az „Ady" tszcs-ban Az ellenség fészkelte be ma­gát soraik közé. A hiba ott kez­dődött, hogy a tszcs tagjai ide­gen munkaerővel akartak elcsé- pelni. «Kevesen vagyunk, más munkát is kell végezni — mond­ták —, nem élünk rá a csép- lésre.* Kérésükkel a szeghalmi DÉFOSz-hoz fordultak — ahol meg is kapták az ígéretet: «Lesz munkás a géphez.» De csak nem lett. A gép kiment s nem volt vele más. mint az ellenőr és két etető, meghat a traktorvezető, összesen négyen. Volt ám fel­zúdulás. «Hogy-hogy nincs mun­kás? Mi nem érünk rá! Keres­sen cséplőket a DÉFOSz!» Meg így, meg úgy... De volt más hiba is. ha lehet, még súlyo­sabb. Megtörtént, hogy, amikor az ellenőr mondani akart va­lamit, úgy torkolták le, hogy «Fogja be a száját!» Megtörténi az is, hogy amíg a gépállomási etető a dob szája körüli kap áré kot eresztette a gépbe, a tszcsK tagok leszálltak a kazalról, as2> tagról — egy cigarettára. Az etető már elvégezte a kaparék eltaka­rítását. «Induljunk emberek! —• kiáltotta, de senki sem mozdult, nem akarták eldobni a félig szí: volt cigarettát De hiba van a cséplő­gép körül is. Hol a beállítással, hol a szelelővel, hol a ezemfel- fogó ponyvával. Naponként há- romszor-négyszer meg kell állni s hosszú percek vesznek el a cséplésből. Nehezen indul meg a munka s mire mégis lendületbe jönnének, újra meg kell állni, mert például elszakadt az elevátor szíja vagy éppen elfogyott a zsák. Ez a magyarázata annak, hogy a szeghalmi sAdy« tszcs-Len ilyen rosszul mennek a munkák. Laza munkafegyelem, tervszer ütlenség — ez jellemzi munkájukat. Sl mi a magyarázata mindennek? A gépnél egyáltalán nincs megszervezve a népnevelő felvilágosíté munka Nincs senki, aki megmagyarázná a dolgokat, hogy az a munka, amit most végeznek, többet árt, mjpt basznál. A gabona átt áll asztagokban még most is, — érik, hull belőle a szem. A környező kulákok, — mint például Túri Mátyás is, — pedig jót nevetnek óvódásukon, elégedetlenségükön, tervszerűtlen munkájukon. Nem n csoda, ha megindul a suttogás» »Látjátok a csoportot, — veszek­szenek .. Mi a feladat? A csoport tag­jai szervezzék meg munkájukat újólag. Osszák fel maguk között a feladatokat, úgy, hogy ne legyen fennakadás. Meg kell indítani • felvilágosító munkát is a brigádon belül, hogy ne csak névleges», hanem a gyakorlatban is legyenek agitátorok, népnevelők a dolgozók között. Fel kell ismemiök, hogy ez a laza munkafegyelem nem a mi népünket, országunkat szolgál­ja, hanem az ellenséget, aki meg akarja semmisíteni a mi, becsü­letes munkákkal elért eredménye­inket. Ha mindezt megvalósítják; nem 1«»« hiba további mun­kájukban. Becsülettel ki tudják venni részüket elkövetkező felada­tuk megoldásából 1 (df)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom