Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-13 / 160. szám

6 VIHARSAROK NÉPE ti hibák kiküszöbölésével fejlődhet tovább a nagyszénás! Táncsics tszcs A nagyszénás! Táncsics terme­lőszövetkezeti csoport július 1-én befejezte az aratást s az elmúlt szombaton csoportértekezletre jöt­tek össze tagjai. Ezen az értekez­leten a behordás és a cséplés kér­déseit akarták megtárgyalni. A gyűlés elején azonban Bagoly elv- társ. üzomi párttitkár és Ozsgyán Dános, a csoport elnök© vitába ke­veredett Bányász elvtárssal, a uagyszénási gépállomás vezetőjé­vel, hogy Burzsán György trak­torista csépelhet-e a tszcs-nél, mi­vel az hosszabb ideig, igy még tavaly is Sterbecz József kuIáknál dolgozott?! Ezen sokáig elvitat­koztak és nagysokára szavazták csak meg a tagok, hogy igenis csépelhet Burzsán a termelőceo- portnál. Csépelhet, mert ő épp oly szegény paraszt, földnélküli zsel­lér, mint amilyenek a csoport tagok voltak, — de sajnos, erre nem jött rá a csoport pártszervezetének titkára, az, akinek meg kellett volna magyarázni, hogy az ilyen kérdés felvetése már alapjában is helytelen. Mikor ez a vita tisztázódott, újabb vita következett, mert Bagoly elvtárs nem látta bö, hogy nincs igaza a fenti kér­désnél. Szemére vetette a csoport­tagoknak azt, hogy csak ő dolgo­zik éjjel. Erre istenezós tört íd és Sárközi József intézőbizottsági tag a nagy zajban, szintén megjegyezte: »Más - is dolgozik éjjel«. A vita még tovább fajult, mikor Bagolv- né, Sárköziné és Borsné is hozzá­szólt a kérdéshez. A három asszony olyan perpatvart rendezett, hogy az értekezletet be kellett szün­tetni és a pártvezetőségnek rög-, ■tönzött ülést kellett tartani, hogy eldöntsék a felmerült vitát. így végződött a szombat esti csoportértekezlet, melyen a csép- lési munkálatok beindítását és a hordást kellett volna megbeszélni. A személyi viták miatt erre egy­általán nem került sor, igy hét­főn reggel, nagy zűrzavar köze- potto kezdtek hozzá a cséplésliez. Senki nem tudta beosztását, nem tudta munkahelyét. Az ilyen viták nem újkeletuek í. Táncsics tszcs-ben. Tavasz óta már sok ilyen vitáról beszélnek a környéken. Mindez abból adó­dott, hogy nincs meg a szórás kapcsolat a tagság és a vezetőség között. Sőt, a vezetőség tagjai is haragszanak egymásra. A tagok kritikáját a vezetőség nem bírja, nem fogadja el és legtöbbször dur­ván ledorongolja azokat, akik kri­tikát mernek gyakorolni. Ennek következtében a vezető­ség teljesen elszigetelődött a ta­goktól. Egész csomó jegyzőkönyv beszél arról, hogy »igy a régi ne­velés, úgy a régi nevelés«. Min­den felmerült hibát a régi neve­lésbe burkolnak. A jegyzőköny­vek, de maga a csoport tagsága sem beszól arról, hogy a csoport­ban népnevelő munka folyna. Sőt, arra sem emlékeznek, hogy a meg- alakulás óta egyáltalán lett volna népnevelő munka. A nézeteltérések, a személyi vi­ták apró-cseprő, úgymond: »asz­szonyi dolgokból keletkeznek«. Ezeknek a vitáknak a megszünte­tésére azonban vajmi keveset tet­tek még a nagyszénás! Táncsics terme’őszövetkezeti csoportban. A csoport vezetősége nem látja meg a saját hibáját s arra hivat­kozik, hogy azért vau nézetelté­rés, mert a csoporttagok — volt nincstelenek, cselédek — kapitalis­ta szellemben vannak nevelve. Az elkövetett hibákat egymásra ke­nik és senki nem vállal semmiért felelősséget. És ezt a hibát már jónéliány hónap óta tudja a nagyszénás! párt­szervezet, az orosházi járási bizott­ság, a Mezőgazdasági Igazgatóság, sőt, a Megyei Bizottság is. Tud a hibákról a Viharsarok Népe szer­kesztősége is, annál is inkább, mert a csoport egyik tagja a szerkesz­tőségben dolgozik, A fenti szervek ennek ellenére mégsem tettek lé­péseket a hibák kijavítására. Felvetődik a kérdés: Mi tehát a teendő ? Sürgősen javítani kell a csoport munkáján, meg kell alapozni a népnevelő mun­kát, - a felvilágosító munkát, hozzá kell fogni a neveléshez. El kell érni a nagyszénási Táncsics ter­melőszövetkezeti csoportnál ugyan­azt, ami a megye legtöbb termelő­csoportjában van: »megbecsülni egymás munkáját, kommunista szellemben építő bírálatot, önbi- rálatot gyakorolni«. A csoport eddig elért eredmé­nyei azt bizonyítják, hogy a ta­gok tudnak dolgozni, hiszen a sem­miből teremtettek mindent.. Mun­kájuk eredményét bizonyítja az is, hogy holdanként 14—16 mázsás át­lagtermést értek el búzából. Min­den, ami van, a 14 darab tehén, a 15 borjú, a 16 választási ma­lac, a 6 darab ló, a 498 juh mind. azt bizonyítja, hogy a cso­port fejlődőképes. Ezért feltétlen fontos a népnevelő munka bein­dítása a csoportban. Különösen nagy feladat hárul a nevelő mun­kában a pártszervezetre. Ne szige- telődjön tehát el a termelőszö­vetkezeti csoport pártszervezete a községi pártszervezettől, forduljon bizalommal a járási és a Megyéi Bizottsághoz. Egy bizonyos, ha a csoport ismételten úgy veszi az épitő bírálatot, mint néhány hó­nappal ezelőtt, visszautasítja azt, nem fogadja el, akkor nem sokat javul a csoport munkája, hanem tovább romlik és előbb-utóbb az osztályellenség martaléka lesz. Tud­juk azt, hogy a termelőszövetke­zeti csoporttagok nem kérnek a múlt cselédéletéből, nyomorúságá­ból. Biztosak vagyunk abban, — ha megfogadják a bírálatot —, hogy a csoportban megindul a nép­nevelő munka, s rövid időn belli) a nagyszénási Táncsics termelőszö- vetkozeti csoport élenjáró csoporttá lehet ugyanúgy, mint a nagyszé­nási Dózsa és a Ságvári termelő­szövetkezetek. Eg’j elmaradt MSzHSz taggyűlés tanulságai Tanyai ciőíizeiöinkhezt Felkérjük tanyai előfize­tőinket, ahová díjbesze­dőink nem jutnak ei, hogy a kiküldött postai csekk {elhasználásával esedékes előfizetési dijai­kat okvetlenül küldjék be. KIADÓHIVATAL. Megyeszer te vezetőség újravá­lasztó taggyűléseket tartanak a Magyar Szabadságharcos Szövet­ség szervezetei Ezeken a taggyű­léseken fel kell tárni a szerveze­tek hibáit, beszélni kell arról, ho­gyan tisztítsák meg a befurako­dott ellenségtől a Szövetséget, akik, miután politikai pártjaikat felszámolták, a tömegszervezetek­ben próbálnak több-kevesebb si­kerrel bomlasztó munkát vé­gezni. Ilyen taggyűlés megszervezése várt a nagyszénási MSzIISz ve­zetőségére is, a taggyűlést azon­ban a részvevők kis létszáma miatt nem lehetett megtartani. Hiba volna azt hinni, hogy a taggyűlés sikertelensége csak a hiányos előkészítésben rejlik. Ila megvizsgáljuk közelről a Szövet­ség eddigi munkáját, szinte ma­gától értetődő, hogy az ellenség ez esetben is, mint annyiszor, sikerrel végezte munkáját. Az MSzHSz feladata: hogy munkájával erősítse a Szovjet­unió vezette hatalmas béketá­bort, hogy tagjai a békés építő munka védelmezői legyenek. Beszélni beszéltek arról Nagy­szénáson is, hogy a Szövetségnek a szovjet DOSzÁRM példáját kell követni, de hogy ez valóban így is legyen, azért nem sokat tel­tek. A Szövetségben elaludt az éber­ség, így történt me.g, hogy pél­dául Bella István kulákfiú nem­csak bejutott a Szövetségbe, ha­nem komoly funkciót is bíztak rá: nevelési felelős lett. Komoly felelősség terheli a vezetőséget, mert később sem vették észre Bella István romboló munkáját. Nem nézték meg, mi lehet az oka annak, hogy bár a 90 órás alapkiképzést kétszer is megszer­vezték, a lemorzsolódás miatt mind a kétszer abba is maradi. A Szövetségben nem folyt semi- lyen nevelő, politikai, felvilágo­sító munka, a lagság elmaradt a taggyűlésekről, kiképzésekről. Ezért a hibáért komoly fele­lősség terheli az MSzHSz me­gyei bizottságának nevelési fele­lősét is, aki csak a legutóbbi időben velle észre, hogy Nagy­szénáson nincs minden rendjén. A taggyűlést előkészítő munká­ba is komoly hibák csúsztak be. Nem előzte meg alapos felvilágo­sító munka, nem magyarázták meg a tagságnak a taggyűlés jelentősé­gét s nem ellenőrizték le azt sem, hogy a meghívók idejében kijut­nak-e a tagokhoz. Komoly' hibája volt. a vezetőségnek az is, hogy a taggyűlés sikertelenségét hajlandó volt a nyári munkákra áthárítani. Mi tehát a teendő? A hátralévő néhány nap alatt a Szövetség vezetőségének s az av tiv tagoknak komoly felvilágosító munkát kell végezni a tagok kö zött. A tagságnak is fel kell készül nie a taggyűlésre, épitő birálatot, kell gyakorolni a vezetőség eddigi munkája felett s bírálatával áUan dóan segítenie kell az újraválasz­tott vezetőség munkáját. A taggyűlésen a hibák feltárása mellett egy pillanatra sem szabad megfeledkezni a termelőmunká­ról, tudatosítani kell a tagokkal, hogy a szövetség tagjainak a ter­melésben is derekasan meg kell állni a helyüket. A hibák kiküszöbölése után vá­lik majd az MSzHSz nagyszénási csoportja is a DOSzÁRM méltó követőjévé, (d- r*) KULTÚRCSOPORTOK A SZOVJETUNIÓBAN Sehol nem vált annyira a. dolgozók közkincsévé a kultúra én a művészet, mint a Szovjetunióban. A szovjet emberek nem­csak szemlélői a művészeteknek, hanem maguk is cselekvőén kap­csolódnak bele a kulturális életbe. A városok, falvak, üzemek, kol­A Donyec-medcnce »Vörös Csillag«-bánya ének- és táncegyüttese. hozok és szovhozok kultúrházai a középpontjai ennek a pezsgő kulturális életnek. Munka után megelevenednek a kultűrházak. A dolgozók sorra cserélik ki a náluk levő könyveket, az olvasótermekben sorra ol­Egy abhüz kolhoz műkedvelő gárdájának ének- és táncegyüttese festői népJ viseletben. vassák a legfrissebb folyóiratokat, a gyakorlótermekben az ének­kar, színjátszók, zenekar próbáznak. Az ©gyes előadásokra valóké-’ szülésen kívül azonban igen nagy gondot fordítanak az egyes cső­A kulturcsoportok tagjai érdeklődéssel válogatnak a kolhoz könyvtárában. portok képzésére is. így válnak tökéletes kultúrcsoportokká a s*ovy jet együttesek s tűnik el a határ a hivatásos színész és »műked­velő« között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom