Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)
1950-07-13 / 160. szám
6 VIHARSAROK NÉPE ti hibák kiküszöbölésével fejlődhet tovább a nagyszénás! Táncsics tszcs A nagyszénás! Táncsics termelőszövetkezeti csoport július 1-én befejezte az aratást s az elmúlt szombaton csoportértekezletre jöttek össze tagjai. Ezen az értekezleten a behordás és a cséplés kérdéseit akarták megtárgyalni. A gyűlés elején azonban Bagoly elv- társ. üzomi párttitkár és Ozsgyán Dános, a csoport elnök© vitába keveredett Bányász elvtárssal, a uagyszénási gépállomás vezetőjével, hogy Burzsán György traktorista csépelhet-e a tszcs-nél, mivel az hosszabb ideig, igy még tavaly is Sterbecz József kuIáknál dolgozott?! Ezen sokáig elvitatkoztak és nagysokára szavazták csak meg a tagok, hogy igenis csépelhet Burzsán a termelőceo- portnál. Csépelhet, mert ő épp oly szegény paraszt, földnélküli zsellér, mint amilyenek a csoport tagok voltak, — de sajnos, erre nem jött rá a csoport pártszervezetének titkára, az, akinek meg kellett volna magyarázni, hogy az ilyen kérdés felvetése már alapjában is helytelen. Mikor ez a vita tisztázódott, újabb vita következett, mert Bagoly elvtárs nem látta bö, hogy nincs igaza a fenti kérdésnél. Szemére vetette a csoporttagoknak azt, hogy csak ő dolgozik éjjel. Erre istenezós tört íd és Sárközi József intézőbizottsági tag a nagy zajban, szintén megjegyezte: »Más - is dolgozik éjjel«. A vita még tovább fajult, mikor Bagolv- né, Sárköziné és Borsné is hozzászólt a kérdéshez. A három asszony olyan perpatvart rendezett, hogy az értekezletet be kellett szüntetni és a pártvezetőségnek rög-, ■tönzött ülést kellett tartani, hogy eldöntsék a felmerült vitát. így végződött a szombat esti csoportértekezlet, melyen a csép- lési munkálatok beindítását és a hordást kellett volna megbeszélni. A személyi viták miatt erre egyáltalán nem került sor, igy hétfőn reggel, nagy zűrzavar köze- potto kezdtek hozzá a cséplésliez. Senki nem tudta beosztását, nem tudta munkahelyét. Az ilyen viták nem újkeletuek í. Táncsics tszcs-ben. Tavasz óta már sok ilyen vitáról beszélnek a környéken. Mindez abból adódott, hogy nincs meg a szórás kapcsolat a tagság és a vezetőség között. Sőt, a vezetőség tagjai is haragszanak egymásra. A tagok kritikáját a vezetőség nem bírja, nem fogadja el és legtöbbször durván ledorongolja azokat, akik kritikát mernek gyakorolni. Ennek következtében a vezetőség teljesen elszigetelődött a tagoktól. Egész csomó jegyzőkönyv beszél arról, hogy »igy a régi nevelés, úgy a régi nevelés«. Minden felmerült hibát a régi nevelésbe burkolnak. A jegyzőkönyvek, de maga a csoport tagsága sem beszól arról, hogy a csoportban népnevelő munka folyna. Sőt, arra sem emlékeznek, hogy a meg- alakulás óta egyáltalán lett volna népnevelő munka. A nézeteltérések, a személyi viták apró-cseprő, úgymond: »aszszonyi dolgokból keletkeznek«. Ezeknek a vitáknak a megszüntetésére azonban vajmi keveset tettek még a nagyszénás! Táncsics terme’őszövetkezeti csoportban. A csoport vezetősége nem látja meg a saját hibáját s arra hivatkozik, hogy azért vau nézeteltérés, mert a csoporttagok — volt nincstelenek, cselédek — kapitalista szellemben vannak nevelve. Az elkövetett hibákat egymásra kenik és senki nem vállal semmiért felelősséget. És ezt a hibát már jónéliány hónap óta tudja a nagyszénás! pártszervezet, az orosházi járási bizottság, a Mezőgazdasági Igazgatóság, sőt, a Megyei Bizottság is. Tud a hibákról a Viharsarok Népe szerkesztősége is, annál is inkább, mert a csoport egyik tagja a szerkesztőségben dolgozik, A fenti szervek ennek ellenére mégsem tettek lépéseket a hibák kijavítására. Felvetődik a kérdés: Mi tehát a teendő ? Sürgősen javítani kell a csoport munkáján, meg kell alapozni a népnevelő munkát, - a felvilágosító munkát, hozzá kell fogni a neveléshez. El kell érni a nagyszénási Táncsics termelőszövetkezeti csoportnál ugyanazt, ami a megye legtöbb termelőcsoportjában van: »megbecsülni egymás munkáját, kommunista szellemben építő bírálatot, önbi- rálatot gyakorolni«. A csoport eddig elért eredményei azt bizonyítják, hogy a tagok tudnak dolgozni, hiszen a semmiből teremtettek mindent.. Munkájuk eredményét bizonyítja az is, hogy holdanként 14—16 mázsás átlagtermést értek el búzából. Minden, ami van, a 14 darab tehén, a 15 borjú, a 16 választási malac, a 6 darab ló, a 498 juh mind. azt bizonyítja, hogy a csoport fejlődőképes. Ezért feltétlen fontos a népnevelő munka beindítása a csoportban. Különösen nagy feladat hárul a nevelő munkában a pártszervezetre. Ne szige- telődjön tehát el a termelőszövetkezeti csoport pártszervezete a községi pártszervezettől, forduljon bizalommal a járási és a Megyéi Bizottsághoz. Egy bizonyos, ha a csoport ismételten úgy veszi az épitő bírálatot, mint néhány hónappal ezelőtt, visszautasítja azt, nem fogadja el, akkor nem sokat javul a csoport munkája, hanem tovább romlik és előbb-utóbb az osztályellenség martaléka lesz. Tudjuk azt, hogy a termelőszövetkezeti csoporttagok nem kérnek a múlt cselédéletéből, nyomorúságából. Biztosak vagyunk abban, — ha megfogadják a bírálatot —, hogy a csoportban megindul a népnevelő munka, s rövid időn belli) a nagyszénási Táncsics termelőszö- vetkozeti csoport élenjáró csoporttá lehet ugyanúgy, mint a nagyszénási Dózsa és a Ságvári termelőszövetkezetek. Eg’j elmaradt MSzHSz taggyűlés tanulságai Tanyai ciőíizeiöinkhezt Felkérjük tanyai előfizetőinket, ahová díjbeszedőink nem jutnak ei, hogy a kiküldött postai csekk {elhasználásával esedékes előfizetési dijaikat okvetlenül küldjék be. KIADÓHIVATAL. Megyeszer te vezetőség újraválasztó taggyűléseket tartanak a Magyar Szabadságharcos Szövetség szervezetei Ezeken a taggyűléseken fel kell tárni a szervezetek hibáit, beszélni kell arról, hogyan tisztítsák meg a befurakodott ellenségtől a Szövetséget, akik, miután politikai pártjaikat felszámolták, a tömegszervezetekben próbálnak több-kevesebb sikerrel bomlasztó munkát végezni. Ilyen taggyűlés megszervezése várt a nagyszénási MSzIISz vezetőségére is, a taggyűlést azonban a részvevők kis létszáma miatt nem lehetett megtartani. Hiba volna azt hinni, hogy a taggyűlés sikertelensége csak a hiányos előkészítésben rejlik. Ila megvizsgáljuk közelről a Szövetség eddigi munkáját, szinte magától értetődő, hogy az ellenség ez esetben is, mint annyiszor, sikerrel végezte munkáját. Az MSzHSz feladata: hogy munkájával erősítse a Szovjetunió vezette hatalmas béketábort, hogy tagjai a békés építő munka védelmezői legyenek. Beszélni beszéltek arról Nagyszénáson is, hogy a Szövetségnek a szovjet DOSzÁRM példáját kell követni, de hogy ez valóban így is legyen, azért nem sokat teltek. A Szövetségben elaludt az éberség, így történt me.g, hogy például Bella István kulákfiú nemcsak bejutott a Szövetségbe, hanem komoly funkciót is bíztak rá: nevelési felelős lett. Komoly felelősség terheli a vezetőséget, mert később sem vették észre Bella István romboló munkáját. Nem nézték meg, mi lehet az oka annak, hogy bár a 90 órás alapkiképzést kétszer is megszervezték, a lemorzsolódás miatt mind a kétszer abba is maradi. A Szövetségben nem folyt semi- lyen nevelő, politikai, felvilágosító munka, a lagság elmaradt a taggyűlésekről, kiképzésekről. Ezért a hibáért komoly felelősség terheli az MSzHSz megyei bizottságának nevelési felelősét is, aki csak a legutóbbi időben velle észre, hogy Nagyszénáson nincs minden rendjén. A taggyűlést előkészítő munkába is komoly hibák csúsztak be. Nem előzte meg alapos felvilágosító munka, nem magyarázták meg a tagságnak a taggyűlés jelentőségét s nem ellenőrizték le azt sem, hogy a meghívók idejében kijutnak-e a tagokhoz. Komoly' hibája volt. a vezetőségnek az is, hogy a taggyűlés sikertelenségét hajlandó volt a nyári munkákra áthárítani. Mi tehát a teendő? A hátralévő néhány nap alatt a Szövetség vezetőségének s az av tiv tagoknak komoly felvilágosító munkát kell végezni a tagok kö zött. A tagságnak is fel kell készül nie a taggyűlésre, épitő birálatot, kell gyakorolni a vezetőség eddigi munkája felett s bírálatával áUan dóan segítenie kell az újraválasztott vezetőség munkáját. A taggyűlésen a hibák feltárása mellett egy pillanatra sem szabad megfeledkezni a termelőmunkáról, tudatosítani kell a tagokkal, hogy a szövetség tagjainak a termelésben is derekasan meg kell állni a helyüket. A hibák kiküszöbölése után válik majd az MSzHSz nagyszénási csoportja is a DOSzÁRM méltó követőjévé, (d- r*) KULTÚRCSOPORTOK A SZOVJETUNIÓBAN Sehol nem vált annyira a. dolgozók közkincsévé a kultúra én a művészet, mint a Szovjetunióban. A szovjet emberek nemcsak szemlélői a művészeteknek, hanem maguk is cselekvőén kapcsolódnak bele a kulturális életbe. A városok, falvak, üzemek, kolA Donyec-medcnce »Vörös Csillag«-bánya ének- és táncegyüttese. hozok és szovhozok kultúrházai a középpontjai ennek a pezsgő kulturális életnek. Munka után megelevenednek a kultűrházak. A dolgozók sorra cserélik ki a náluk levő könyveket, az olvasótermekben sorra olEgy abhüz kolhoz műkedvelő gárdájának ének- és táncegyüttese festői népJ viseletben. vassák a legfrissebb folyóiratokat, a gyakorlótermekben az énekkar, színjátszók, zenekar próbáznak. Az ©gyes előadásokra valóké-’ szülésen kívül azonban igen nagy gondot fordítanak az egyes csőA kulturcsoportok tagjai érdeklődéssel válogatnak a kolhoz könyvtárában. portok képzésére is. így válnak tökéletes kultúrcsoportokká a s*ovy jet együttesek s tűnik el a határ a hivatásos színész és »műkedvelő« között.
