Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-22 / 168. szám

4 viharsarok népe Párt és pártépítés Békésszentandráson az osztályellenség hangja érvényesül, mert elhanyagolták a népnevelő munkát A multhétí kiértékelés sze­rint Bpkésgzentaiwlrás a termény- begyűjtésben az. ötödik helyre ke­rült a megyében. E héten kedd délig közel ti ezer mázsa gabona gyűlt össze a földművesszövelke- zet raktárában. A felii eles szem­lélőnek úgy tűnne ezek után, hogy itt nines semmi hiba, hogy itt min­den rendben megy. De mindjárt más kép tárul elénk, ha a cséplő- munkásokkal szóbaelegyedünk, Ki­derül: bizony, van itt javiúani- taló éppen elég. A legalapvetőbb hiba, amelyből a többi is következik; alig, vagy egyáltalán nem folyik népnevelőmön ka a cséplőgépeknél. Ebből következik, bogy az egyik cséplőgép munkásai nem tudják, hogy mennyi volt a másik csép­lőgép aznapi, vagy akár a heti teljesítménye, De az sem tudják, hogy milyen százalékban szállítják a géptől egyenest be a szőve kezeli raktárba az elcsépelt gabonái a dolgozó parasztok a másik, illetve a többi géptől. Egyszóval, min­den a véletlenre van bizva. »Nem érünk mi arra rá« — ilyen vélemény kapott szájra Bé­késszentandráson. Így aztán sem este, a munkanap befejezése után, sem délben, az ebédszünetben nem folyik a gépeknél népnevelő, fel­világosító m3nka. Magyar János elvtárs például még annyi fárad­ságot sem vett magának, hogy1 körülnézzen: kik a párttagok,hány elvtárs van a gépnél. De nem­csak Magyar János elvtárs nem tud erről, hanem a bizalmi sem, Tamoricska Mihály elvtárs. Ko­zák Márton párttilkár elvlárs agy próbálja eltusolni a dolgot, hogy azt mondja: a másik gépnél folyik népnevelőm unka. Azonban egy­kettőre kiderül, bogy a másik gép­nél sem, meg a többinél sem áll különbül a helyzet. S ezek- után nem csoda, hogy az ellenség, a kulákság, a klerikális reakeiá hangja érvényesül a eséplőmunkások között így példáid annál a gépnél, ahol Hamza József az ellenőr, az ellen­ség következőképpen terelte cl a munkások figyelmét a fontos kér­désekről és kerítette befolyása alá: \ agy József 70 holdas kulik en­gedély nélkül vágott birkát. Ami- Kor kitudódott a dolog, a cséplő- munkások előtt siránkozva így be­szélt: Na, látjátok, nektek akar­tam jó ebédet főzni és itt van, a rendőrség meg akarja ezt gá­tolni.« S a munkások, éppen a népnevelőmunka hiányában, el is hitték a kulák hazugságát. Elhit­ték azt, hogy a kulák a dolgozók javát akarta. Nyilvánvaló, ha a népnevelést elsőrendű feladatként kezelték volna, akkor minden dol­gozó tudná azt: ha a vágásokat nem kötnénk engedélyhez, akkor a kulákok mértéktelen módon vag­dosnák le a jószágállományt, hogy így is kárt okozzanak a dolgozók államának, hogy pusztítsák az ál­latállományt. Tudnák azt, hogy nem azért vág a kulák birkát, vagy egyebet, hogy a munkások­nak jobb ételt biztosítson, ellen­kezőleg, azért, hogy pusztítson. Vagy itt van a másik eset. ami szintén fényesen bizonyítja, hogy a kulák befolyása érvényesül ott. ahol hiányzik a népnevelőmunka. Csemus Ferenc ú8 holdas kulák egy hold tengerit vágott le zöldön s erről tudott a cséplőin nullások egv része is s a kintjáró párt- titkámak és JB tagnak csak súgva hívták erre fel a figyelmét. Tehát az éberség is eltompult éppen a néprevelőmimka hiányá­ban. Az osztályellenség szabotázsát is félvállról nézik. Márpedig az osztályellenséget nem félvállról kell nézni, liánéin az ilyen esei- tekhen kíméletlenül le kell súj­tani rá. Hogy mégis a terménybe­ad ásnál viszonylagos jó eredőié­inek születtek, Kozák elvtárs, párttilkár ezt igy magyarázza: Rá vannak nálunk nevelve a dolgozó parasztok arra, hogy beadják feles­leges terményeiket. Elfelejti Kri­zák elvtárs és elfelejtik a többi elvtársak is, hogy a terménybe­adásnak a nagyobb része még hát­ra van. Elfelejtik, hogy a ter­ménybeadás egy részének tettek még csak eleget Békésszentandrá­son is. Elfelejtik, hogy még ko­ránt sein hajtották légre a fel­adatokat, koránt sem fejezték be a gabona front győzelméért folyó harcot. És hogy mennyire téved­nek a szenlandrási elvtársak, ami­kor azt mondják, hogy náluk megvannak nevelve a dolgozó pa­rasztok, mutatja az is, hogy alig lehet látni felhántott tarlót a határban A fenti néhány példa világosan mutatja, ahol étlanyhul a nép­nevelőmunka, ahol az elvtársak nem folytatnak felvilágosító mun­kál dolgozó parasztok között, A tarlóhántás 58 százalékát végezték el eddig a csanádapácai dolgozd parasztok A csépléssel egy időben a tar­tóttá tilás is megkezdődött az orosházi járásban. Ezt a- munkát is versenyben végzik az egyes községek dolgozó parasztjai. A versenyben élen járnak és példát mutálnak a termelőcsoportok. A larlóhántási munkák elvégzésé­ben Csanádapáca vezet, ahol 52304 katasztrális holdon, a tarló­hántásra váró földterület 58 szá­zalékán végezték el ezt a mun­kál. Gerendás és Csorvás közsé­gek állnak a második helyen. Gerendáson 755 holdon, Csorvá- son 2850 holdon fejezték he a tarlóhántást, ami 32 százalékos eredményt jelent. Tótkomlóson 25, Nagyszénáson 20, Pusztaföld­váron 21, Gádoroson és Békés- sáinsonon 15, Kardoskúlon 16, Nagykopáncson 10 százalékig vé­gezték el július 20-ig a tarló­buktatást. Az MDP békéscsabai városi párt­szervezetének Iclctouszáinai: 20-70, 21-96 ahol nem magyarázzák meg a ter- mény begyűjtés, a tarlólián lás fon­tosságát, olt az ellenség magyaráz, ott az ellenség hangja érvényesül. S ahol az ellenség kezdi magva- rázni a dolgokat, mint Békésszent­andráson is, a dolgozók nem lát­ják a végrehajtandó feladatok fontosságát, nem látják azt, hogy a kulá'lflsájgl g a \e!e szövetséges kle­rikális reakció halálos ellenségük s hogy mint az amerikai háboríts uszít ók ötödik hadoszlopa. minden erőt lalbavot. hogy visszaállítsa az elbukott kizsákmányoló társadalmi rendet. Eszközeiben nem válogat: gyújtogat, rémhíreket terjeszt, vas- darabokat rak a csépiéire váró gabonákéi ékbe, egyszóval, minden aljasságra képes, hogy a dolgozók szabad hazájának fejlődése elé aka­dályokat gördítsen. Tehát a békés- szentandrási elvtársaknak is az a kötelességük, hogy ismét kezükbe vegyék az irányitást, szé'es körben megindítsák a népnevelőmunkál és kíméletlenül leplezzék le az osz- lálvellenség mindenfajta mester­kedését. Csak igy tudnak eleget lenni azoknak a kői etelményék­nek, melyeket a Párt, Rákosi elv­lárs, az egész dolgozó nép elvár a kommunistáktól. Büszkén jelenti új győzelmét az endrődi Béke termelőcsoport M az endrődi «Béke» tszcs, tagjai befejeztük a cséplést s az utolsó szem gabonánkat is betakarítottuk. A esóplós befejezés® után látjuk, hogy munkánk nem volt hiábavaló, inert munkánknak megvolt az oredménye s bős<éges termést takarítottunk be. Az elszá­moláskor a tagok megelégedéssel vették át a fejadag-, a takarmány­gabonát s a munkájukért járó pénzösszeget. A takarmánygabona elosztása munkaegységenként történt, egy egységre fól kilogrammot kaptak. Pénzben átszámolva az ö—^járan­dóságuk munkaegységenként 14 fo­rint. Ila például egy családot ki­ragadunk a csoporttagok közül, lát­hatjuk, hogy milyen szépen kems- tek a csoportban e keresetükből a kenyér- és a takarmánygabonán kí­vül bizony bőségesen marad pénzük ruhára, meg erre-arra. Szabó Jó­zsef, a csoport kanászának 214, fe­leségének. aki baromfiállománnyal foglalkozik, 81 munkaegysége és leányának, aki ópítőcsoportban dol­gozik, 86 munkaegysége van, te­hát ez összesen 381 munkaegység. Ha kiszámítjuk, hogy összesen mennyit ke e ott a család, láthatjuk, hogy 17 mázsa búzát, 1.88 mázsa ái'pát s 3880 forint pénzjárandósá­got kapott összosen. IN e nemcsak Szabóókat’ tölti ** el ez a boldog megelége­dettség, hanem a csoport többi dol­gozóját is, akik hálával és szere­tettel gondolnak azokra, akiknek ezt a szép, boldog életet köszönhe­tik: a felszabadító Szovjetunióid annak bölcs vezérére, Sztálin olv- társra, a Párta® s Rákosi elvtársra, aki által lehetővé vált, hogy dol­gozó parasztságunk a társas gaz­dálkodáson keresztül ráléphetett arra az útra, mely felemel kedé­sünkhöz, a boldogabb élethez ve­zet. S számtalan c-altén össze­hasonlítják az életüket a múlt ka­pitalista. kizsákmányoló rendszer­ben folytatott életükkel, amelyben csak a robot volt osztályrészük, mégsem jutott még kenyérré sem keresői ük bői. A csénlés lefejezésével azonban tovább folyik a munka a csoport­ban s a tarlóhántást is már 80 százalékban befejeztük. Hozzáfog­tunk az épület tatarozásához; a fel­készülünk a következő nagy mun­kához: a rizsaratáshoz, amitől meg sokkal nagyobb eredményt várunk. E redményeinket látva, a kör­nyékbeli kis- és középpa­rasztok állandóan jelentkeznek a csoportban, felvételre. Köztük van Sulianveczki Mihály 12 holdas kö­zépparaszt, aki elmondja, hogy 3 is csak a társas gazdálkodásnál látja a jobb, szebb élet felé ve­zető utat. Ezek után bátran elmondhatjuk, hogy tagságunk elégedett a kői­tek ti v munka eredményeivel és megfeszített erővel harcolunk a lé­kéért, a szocializmus végső győ­zelméért. Farkas Mihály ** endrődi «Béke» tszcs, elnöke. A feketeéri Lettin termelőszövetkezet kimagaslik terméseredményének „titka“ Boros Sándort ritkán léhetrílveu dologidőben az irodában tíualnr. Hogy is lehetne, amikor annyi a dolga, hogy két ember is meg­izzadna bele. Boros elvtúrs az ön­állóvá alakult, feketeéri »Lenin« tormelőcsöport elnöke. Több mint 150 csoporttá" bízta meg azzal, hogy nevükben, az összesség ne­vében eljárjon. Azelőtt ? Cseléd volt ezeken az urasági földeken a töb­bi társaival együtt. Verejtéke, iz­mainak feszülése a 'földesurat gaz­dagította. „Az.,AJ11visi.nk.it. ipeg a Többieket. Ssk a 'cselédek keser­ves munkájának értékéből adták le egy részt az államnak, gyűlölt kakastollasok tartásává, hogy a nyomorúságos vUkok között vil­logjon a csendőrszurony, ha Bo­ros Sandorék embertelen sorsuk elleti lázadoznak. A Szovjet Hadsereg szedte lo laz ő nyakukról is a piócákat. Az Állításiak rogyadozó cseléd lakásai­ban 60 volt nincstelen egyenesítette ki a derekát a új életet kezdett. Boros Sán­dorok közvetlen a felszabadulás után 286 holdon ráléptek a közös gazdálkodói útjára. Az első évek súlyos nehézségekkel teltek, de a közös erő, az összefogás legyűrte a nehézségeket. Egyjkük-mási’. nk, mint például D. Kovács Imre, a kezdeti nehézségektől megijedve ki is lépett a csoportból, de ahogy a tagok beszélik, — rég meg­bánta már ezt s útban van is­imét a elsöpört felé. . Csoda ez? Vagy talán akadnak emberek, akik készek minden meg­győződés nélkül máról-holnapra változtatni álláspontjukon? Nem csoda és nem is köpönyegforgatás­ról van szó, hanem arról, hogy egyre világosabbá válik az egyéni dolgozó parasztok előtt: amíg ők kis parcelláikon éppen hogy élde­gélnek, addig a csoporttagok evt-öl-évro gyarapodnak Tavaly a »Lenin«-c£oport föld­jein 14.9 mázsát fizetett holdjá­ról a búza, 100 mázsát pedig át­lagban a cukorrépa. Ugyanakkor Sarkad község egyénileg dolglfeó parasztjainak átlagtermése búzából 6.5 mázsa, cukorrépából pedig 56 mázsa volt. De szembetűnő a szö­vetkezet idén elért eredménye. Ví­gan csépelnek a csoport tagjai, mert jó munkájuk következtében most még több lesz, mint tavaly: 18 mázsát mutat a mérleg egy hold búza után, árpából pedig 22.39 mázsa átlagot! Hogv -érték ezt el? A közös gazdálkodással, földjeik szakszerű tiki {művelésével, növényeik gondos ápolásával, u gépál lomás segítségével. Összefogással Mert melyik kis- vagy középpa­raszt tudja megvalósítani például az állattenyésztésben az egyedi ete­tést? Egyik sem, nincs rá lehető­sége, A feketeéri »Leninc-szövetke­zet pedig ilyen módón éit' el ki­váló eredményeit a sőrehizlnl tsnál. A csoport maga építette istállójá­ban naponta 1.35 kilógramot h iz­ünk «“sőrék. A korábban elszállí­tottak után 38 ezer forint tiszta jövedelme lett a csoportnak. Ezek­ből a lehetőségekből tellett, hogy az utóbbi gazdasági éviven 30 ezer forintos kö.tséggei 173 darab állat befogadására nagy istállót, 6 ezer forintos kőit éggel hatalmas silót, egy sértő-tenvésztörzsnek való fi- nztntót', «uonkafelajáíílássál 100 fé-. lőhetve« sertéshizlaldát építettek a csoporttagok, ezenkívül mégivno- váiták a/, összes gazdasági épü­leteket, lakóházakat, parkíroztuk és 3600 facsemetét ültettek föld­jeiken. A csoporttagok gyarapodása s a kiváló terméseredmények láttán , z- ideig közel 30 kívülálló kéri fel­vételét a szövetkezetbe, amely­nek tagjai örömmel fogadják a boldog élet útjára lépő társakat. így harcolnak a békéért a gádorost asszonyok Mi, a gádorost MNDSz-asszo- nyoE is felismertük a lermény- betakarítás elvégzésének jelentő­ségéi s éppen ezért összefogtunk, hogy résztvegyünk ezekben a munkákban. Először a magtára­kat takarítottuk ki, hogy mire szükség lesz rá, kitakarítva vár­ja a dolgozó parasztok által be­gyűjtött gabonát. Amikor ezzel készen voltunk, a 17 fogaiból álló brigádnak segítettünk a bc- hordásnál. Köztünk volt Ficzere Jánosáé háromgy ermekes anya és Juharost Jánosné, akik — a sok- százezer anyával és dolgozó asz- szonnyal együtt — a legnagyobb undorral gondolnak az amerikai imperialistákra, azokra, akik fel­forgatták Korea nyugalmát, sok édesanva szívét keserítették el Éppen ezért mi úgy harcolunk a békéére bogy segítünk a fér­fiaknak az uralást, cséplőid é«j_ hehordúsi munkálatoknál s őr­ködünk minden szem gabona fe­lelt. Húsz asszonytársunk dolgo­zott a termelést szerződések kö­tésénél is s igen szép eredmény­nyel. Mi, gádorosi asszonyok még úgy is kivesszük részünket a ga- bonafront győzelméért és a bé- kéérL vívott harcból, hogy kis- gyüléseken és házi agitáciőkon keresztül felvilágosító munkát végzünk a dolgozó parasztok kö­zött, hogy a tömegek fel világosi- lásával is a békénket erősítsük. Szabó Mih-’dyné K MNDSz. GáleroC

Next

/
Oldalképek
Tartalom