Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-20 / 166. szám

GYŐZELMÉÉRT! * FUHip Sábír így hálálja meg a szabad dielet Fekete, üvegből készült arany­betűs tábla áll Mezőkovácsháza község főutcáján. Az arany be­tűk büszkén hirdetik az arrajá- róknak azt, hogy mit kapott a község a hároméves tervtől s hogy mit ad majd az ötéves terv ... Egészségbáz, óvoda, be­kötőút, két artézikul. iskolajaví­tás — ezt kapta a község, de ezen túl még sok mással is gya­rapodott: boldogok, megelégedet­tek a dolgozók, örülnek a szebb, gondtalanabb életüknek. Ezt a boldogságot, ezt a szebb életet is a hároméves terv hozta nekik s most folyó ötéves tervünk egyik feladata pedig az, hogy tovább fokozza mindezt, még több ál­dást hintsen a dolgozókra. Nem egyszer álldogál e tábla elölt Fülöp Gábor mezőkovács­házi dolgozó paraszt. 11a arra járt, pillantása mindannyiszor végigsiklott a betűkön, megállt egy percre, újra csak elolvasta: «... egészségház, • óvoda ...» Igen — fordult meg ilyenkor gondo­lataiban —, ezt mind u hároméves terv hozta , községünknek — nekünk. S lám, az ötéves terv még többet ad majd... Fülöp Gábor nemrégen végzett a hordással. Három hold búza­termését rakta össze asztagba. Gazdag eredményt vár, olyat, amilyen még nem volt azon a földön. A vetésnek gondos gaz­dához illően jól megadta a mód­ját ... — Tizenkét-lizennégy mázsát várok holdjától, ha nem csal a számításom — mondja most. — Olyan negyven mázsa körül a három holdon... Ez valóban szép eredmény. Fü­löp Gábor jó gazda, nem igen szokott csalódni számításában. «Node — mint mondja is —, megvan a helye már minden szemnek.» Igen bizony, Fülöp Gáborék már előre eltervezték, hogy mit, mennyit, hová tesznek. Úgy szá­mítoltál», hogy a negyven mázsa búzatermésből elteszik a fejada­got: az 8 mázsa. A vetőmag 3 mázsa 30 kiló, az adó 8 mázsa 20 — vagyis hát csak 120 kiló, mert a múlt évben 7 mázsa bú­zaadó túlfizetés volt. Ez eddig 12 mázsa 50 kiló összesen. Ma­radt tehát 27 és félmázsa. Ebből tízet a megkötött szállítási szer­ződés alapján visznek be a szö­vetkezetbe a halforintos prémi­um mellett, a többit pedig — mivel arra nincs szállítási szer­ződés — csak úgy rendes búza­áron és a négyfomntos prémium­ért ... A 27 és félmázsáért — amit beadnak — összesen 1890 forint jár. A gyors terménybeadás nemcsak beesületbeli kötelességünk, hanem érdekünk is — mondja Fülöp. — Mi, dol­gozó, parasztemberek így hálálhat­juk meg a terv áldásait, azt a jó­létet, amit á hároméves terv ho­zott és amit az ötéves terv hoz majd nekünk. Fülöp Gábor tudja, hogy min­den buzaszemmel erősödik a mi országunk, hogy minden szem ga­bonával a mi népünk jóléte szilár­dul meg s emelkedik még maga­sabbra. De tudja azt is, hogy amikor beadja búzáját, mindemel­lett még jelentős anyagi előnyök­höz is jut. Pénzt kap, amiből ru­hát, cipőt vehet a családnak. Az ötéves terv első éve termé­séből igy hálálja majd meg Fü­löp Gábor mezőkovácsházi dolgozó paraszt azt a derűs, szabad életet, amiből népi demokráciánk állama, tervgazdálkodásunk neki is, család­jának is bőven adományozott! (*f) DOLGOZÓ PARASZTOK! S. Kovács Mihály és B Irinyi József nagykamarás! do'gozó parasztok nappal a behord.isí végezték, hajnalban pedig a tar- lólianlási munkák így mind a két munkát az elsők közölt vé­gezték ek Kövessétek a példájukat! « BATTONYAI KÖZELLÁTÁSI HIVATAL! Vizsgáljátok ki, mi az oka annak, hogy BaKonyán kevés a kenyér. A dolgozók sort állnak érte akkor, mikor kint a földe­ken a felszabadulás óta a leggazdagabb termést takarítjuk be. Ila megnézitek, az ellenség kezét üt is megtaláljátok! CSÉPLŐMUNKASOK i A gyomai eséplömunkások az ipari dolgozók példájára versenyt indítottak a «legjobb cséplömunkis : címért s a csép­lőgépeknél dolgozók 5 kiló búzával adnak többel hetenként a cím elnyerőjének. Kövessétek a gyomaiak példáját i Idejében végzett tarlóhántással biztosítják a nagykamarásiak a jövő évi jó termést A nagykamarás! határrészeken kilenc gép végzi a cséplést. Amerre a szem ellát, mindenfelé sárguló asztagok vannak: nincs a határ­ban már egyetlen kereszt sem. A nagykamarási dolgozó parasztok — úgy, mint eddig is már — most is megtették, kötelességüket: időben elvégezték a learatott ga­bona hordását, asztagba rakását, t Igyekeztünk a hordással, — mondják többen is — az a cé­lunk, hogy minél előbb elvégez­zük a cséplést is. Márpedig, ha nincs behordva a gabona, nem lehet folyamatosan csépelni.. .« Nemcsak a vándorzászló megtartásáért harcolnak a pnsztaszentetornyai cséplőgép mellett Pusztaszen te tornyán a poros dü- lőúton jövő-menő emberek közül sokan fordulnak az út mellett a ta­nyák közt csépelő gép felé, mely a kövérkalászú búzakévéket nyeli egymás után. A gépek körül szor- goskodőkat látják előbb, de aztán megállnak a szemek a szerszámos bódén, melynek tetején aranysár­ga hímzésű vörös zászlót lenget a nyári szél. Bizony, sokan nem tudják, miért került fel oda az a zászló. Később aztán megkapják a választ: vándorzászló az, mellyel Pártunk tüntette ki az élenjáró csépi öniunkásokat: a kenyércsata élharcosait Kerekes József eséplési ellen­őr elmondja, hogy kemény, ki­tartó munkával szerezték meg a zándorzászlót, melyet hétfőn reg­gel rövid ünnepség keretében adott ít az orosházi pártszervezet. A zászlón a következő felírás olvas­ható: »Az 1950-es évi cséplőver­seny győztesének«, a másik olda­lán: »A munka becsület és dicső­ség dolga«. — Váratlanul ért bennünket ez a kitüntetés — mondja Gajdén Jó­zsef traktorista. Az elismerés, a kitüntetés a cséplőmunkásokat il­leti. ök harcoltak érte, ők küz­döttek, hogy minél több búzaszem kerüljön mielőbb a zsákokba. Nehéz lenne kétfelé választani, ki veszi ki a részét jobban a mun­kából. Egyet lehet csak megálla­pítani : a traktoros, az etető, a szal­marakó mind-mind egy emberként, egy szívvel igyekezett Most is úgy dolgoznak, amikor Szemenvei Antal tanyáján csépel­nek. Az utolsó kévék kerülnek a MNDSz asszonyok a betakarítás sikeréért Mi, a tókési MNDSz asszonyok is magunkévá tettük a miniszterta­nács az aratás, csépiés, terménybe­gy üjtésről szóló határozatát és úgy veszünk részt e munkákban, hogy megalakítottuk 11 személyből a fu­tár-brigádot és mi hordjuk ki a gépekhez reggelenként az újságot. Azonban felvilágosító munkát is végzünk a cséplőknél és itt elma­gyarázzuk a cséplőmunkásoknak, hogy a gabona mielőbbi, szemvesz- * teség nélküli elcséplésével a bé­kénket erősítjük I A termény-begyűjtési munkákban is résztveszünk mi, békési MNDSz asszonyok és megmagyarázzuk a dolgozó parasztoknak azt, hogyha több gabonát szállít be a szövet­kezet raktáraiba, a nép államát, a dolgozó nép erejét erősíti s a spekulánsoknak eladott gabona a háborús gyújtogatok aljas tevé­kenységét segíti elő. Toldi Sűndomé MNDSz. Békés. gépbe, aztán lekerül a nagy szíj s máris indulnak más helyre. Rö- vid ideig tart a házat ás, a beállí­tás s újra felbúg a dob, majd mélyet zümmög az első kéve be­dobásakor. Serényen folyik a munka. Rácz Rozália és Farkas Erzsébet megha­zudtolva korukat, gyorsan hordják a polyvát s a tereket. Cigányasz- szonyok ők, de itt a gépnél jó munkájukon keresztül megbecsü­lésben részesülnek, mert ők is nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy elnyerjék a vándorzászlót. Nem lehet egy lazsáló embert látni munkaidő alatt. Akinek van egy kis ideje az segít a másiknak. A zsákosok az asz- tagosoknak, a rudashordók­nak, a polyvát hardók- nak. Az eredmény nem marad el. Alig múlt el öt óra pár perccel, máris 160 mázsa gabonát mázsál- tak le. > Hull a búzaszem ä zsákok­ba, folyik a mérlegelés s a dol­gozó parasztok a eséplömunkások népnevelő munkája nyomán egy­más után szállítják gabonájukat a nép magtárába, hogy több ke­nyér, fehérebb kenyér jusson min­den dolgozó asztalára. És ezért markolja olyan keményen Nagy János, Prónai József, Bokros Já­nos stb. a villát, a rudasfákat, hogy elérjék céljukat, megtartsák a vándorzászlót s jó munkájukkal segítsenek a békéért, — a bé­kénkért harcoló koreaiakon. ; K. r. így vélekednek a dolgozó pa­rasztok s «így is van, ahogy mond­ják. A szétszórt keresztekben álló gabona messzire van még a csép­lőtől. A jól megszervezett hordás az első lépés ahhoz, hogy mihama­rabb a zsákokba, magtárakba ke­rüljön a szem. S most itt, Kama­ráson jól megoldották ezt a fel­adatot. A község dolgozó paraszt­jainak nagyrésze hármasával, né­gyesével összefogva segítettek egymtísnak asztagba rakni a kereszteket. A hordás alatt vigyáztak, hogy ne nagyon essenek messzire egymástól az asztagok, hogy ne kelljen a gépnek hosszú órákat huzatni, uj- raállni. Ennek a jól szervezett munkának köszönhető, hogy Nagy­kamaráson minden gabona asztal­ban áll, — készen a csáp lésre. De még ennél is többet tettek a község dolgozó parasztjai. Ilég­iói lük— helyesen —, a gazdag ter­més betakarítása mellett a jövőévi termésre is már most gondolnak. Megkezdték — úgyszólván a hor­dással egvidőben — a learatott földeken a tarlóhántást. A községi pártszervezet népnevelői karöltve a közigazgatás, valamint a tömegszervezetek aktíváival gyű­léseken, háziagitáción keresték fel a nagykamarási dolgozó paraszto­kat s ott mindenkinek személy szerint megmagyarázták a nyári munkálatok gyors és sikeres vég­rehajtásának jelentőségét és fon­tosságát. Itt hivták fel a dolgozók figyelmét a tarlóhántásra is. A népnevelők, aktívák felvilágosító munkájuk végzése közben mondták el a dolgozó parasztoknak azt. hogy az aratás után azonnal el­végzett tarlóhánlás biztosítékul szolgál a jövöévi jó termésnek, jobban magába tudja szívni a ta­laj a nedvességet. Rámutatlak a népnevelők arra is, hogy sneni igaz, amit a kulák mond; hogy ba felszántjuk a tarlót, nem lesz le­gelője a jószágnak«. Lesz annak még jobb, ha a barázdából nő ki a £ü. A népnevelők jó felvilágosító munkája nyomán a nagykamarási dolgozó parasztok hozzá is kezdtek a tarlóhántáshoz. Tudják, hogyha azt elvégzik, megtették az első lé­pést a jövőévi gazdag termés felé. Eddig összesen több mint 1590 holdon tarló bántottak, vagyis közel 43 százalékát végez­ték el az előirányzatnak. Ügy mondják: van a községben 320 pár iga. Ez a hordás befejezésével teljesen felszabadult, úgy, hogy most már teljes erővel neki lehet állni a tarlóhántásnak. A számí­tás szerint 3so pár igával vala­mivel több, mint egy hét alatt el lehet végezni ioo száza’ékig a tarlóhántást a községben. így tervezték a nagykamarási dolgozó parasztok: Mire a csépiés befejeződik, — mert ezzel is igye­keznek, nem akarnak még egy hét­nél tovább csépelni — befejezik » tarlóhántást is e ezzel valóban megteszik első lépésüket a jövőévi még jobb terméseredmények felé. 01) Vasdarabot rejtett az ellenség a búzakévébe Két task úton A mezőberényi kettőskuti »Elő­re« tei-melőszövetkezet az aratási és eséplési munkáját a jó szerve­zés folytán a minisztertanács ha­tározata szerinti határidő előtt be­fejezte. E jó eredmények láttán a község egyéni dolgozó paraszt­sága is nagy érdeklődést tanúsít a termelőszövetkezet iránt és tag­felvételét kéri a szövetkezetbe. Am a kulák sem alszik s fel­figyelt a jól megszervezett aratási és eséplési munkálatokra és fájó szívvel nézi az egyéni dolgozó pa­rasztok érdeklődését. Egy ismeret­len kulák, — de akinek kilétét kinyomozzuk — a kévébe dugott mintegy 15 cm-es és kb. 40—50 dkg-os súlyú vasdárabot, hogy ez­zel kárt tegyen a cséplőgépben. Azonban Tóth Sándor, a gép ete­tője éber volt és megtalálta p vasdarabot, ami által elkerülték, hogy a cséplőben kárt tegyen a vasdarab. A mezőberényi kettőskuti »Elő­re« termelőszövetkezet dolgozói lát­va a kulákság ezirányú támadását, Ígéretet tettek, hogy még jobb munkájukkal, még fokozottabb éberséggel válaszolnak az ismeret­len kuláknak. Eperjesi Elvira, kettőskúti »Előre« fezca

Next

/
Oldalképek
Tartalom