Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)
1950-07-20 / 166. szám
Tapasztalatcsere látogatás a „rizsesek“ között 99» Tapasztalatcsere-látogatásra indultak j» »rizsesek« vasárnap reggel, A sarkadi »Petőfi«, »Lenin«, a méhkeréki »Rákosi«, a kötegyáni «»Bőké«, a gyulai »Népköztársaság«, a gyulavári »Felszabadítók Hagyat téka« termelűcsoportok tagjai a szemerkélő eső ellenére vidám, nótám* -kedvvel indultak útnak,..hegy megbeszéljék a mezőberényi »Dózsa«- és ».Vörös- Csillag« tszcs tagjainál a rizstermelés minden csínját- bin ját. Kint Mezőberényben a csoport- tagok már várták a fellobogózott- autó utasait, S ahogy megérkeztek, a rövid- üdvözlés után már vitték is őket ki, megnézni a rizstelepeket-. Az egyik csoportnak Bereczki Lajos csoportelnök magyarázta, hogyan készítettük éld náluk* a talajt a rizanek Nem hallgatta el a hibákat sem. »Mi itt meg akartuk takarítani a talaj-tárcsázás. költségeit — magyarázta. Ezt sikerült elérni, de bizony, meg kell állapítani, hogy a rizsnek hiányzik. El is határoztuk, hogy jövőre - sokkal nagyobb súlyt fektetünk a helyes talajelőkészi- tésre*, mert az idén megtanulhattuk, hogy sokkal többet vesztettünk az ilyen ,takarékoskodással’-.« A másik csoportnak Plavecz Adum magyaráz, a rizstelep vezetője: Fontos, hogy erős vizgáta- kat építsünk, hogy a legkisebb veszteséggel tudjuk tartani a vizet a földön. A hullámgátak távolságára is ügyelni kell, hogy a hullámverés ne ártson a gyenge gyökerű rizsnek. Egyik-másik papírt szed elő Feljegyezni azt, amit itt jobban csinálnak, mint otthon, hogy hazaérve pontosan beszámolhasson arról, amit tanult a látogatáson. De megmondják azt is, amit itt nem találtak jónak, hogy a mezőbe- rényiek is javíthassanak a hibákon. A különböző módszereket azután Puskás András, az agronomics elvtárs foglalta össze, s elmondta, hogy melyik a leghelyeeabb. A rizstelepekről folyt a szó az értekezleten, de beszóltok itt arról is a csoport tagok, hogyan lehet SntöiésHl termelni más növényeket is Ha ezt is megvalósítják, nem hoz kárt egy-egy aszályos esztendő. Estefelé hajlott az idő, mire a látogatók visszaindultak a tapasztalatcsere-látogatásról. Sokat tanultak ezen a délutánon, ügy tervezték, hogy ezeket a tapasztalatcsere-látogatásokat a jövőben gyakran megismétlik,' mert igy tanulhatják meg mindnyájan a legjobb munkamódszert. Vidáman indultak hazafelé. Nótájukat messziről visszavitte a szél a vendéglátók felé: Zet\g a dal és zúg a gép, az élet víaan árad. az élet vígan árad, Munka épít új hazát.., Gépesííeii szérűk krimi szovhozokban * A GABONAFRONT Csekéné a maga munkahelyén így erősíti a koreai nép harcát A krimi szovliozok június vegére tízezer hektárról takarították be a gabonát és több mint (iáOf) mázsa gabonát adtak be az államnak. A nagy eredményeket elért szovliozok között is kitűnik a leodo szíjai szovhoz'. A- ieodoszijai szovhoz valamennyi kombájnvezetője versenyben áll egymással. Munkájuk minősége kifogástalan. A szovhozban már az aratás kezdetére mindent előkészítettek a gabona feldolgozásához is. A szovhozban összesen 12 válogató-részleg működik. Mindegyik három munkásból áll. A válogató-munkában a legszebb eredményeket Turbajeva, Csalié vae és Nyeinesenko elvtársak érték el. akik a megállapított norma kétszeresét teljesítették. A gabona válogatás 'gépesítése hatalmas megtakarításokat jelent. Három, gépesített válogatóasztal mellett dolgozó munkáját azelőtt 40 ember végezte. Az emberi energia megtakarításán kívül rendkívül nagymértékben gyorsult a munka. Ezt a gyorsaságot legjobban számok fejezik ki: A gépesített osztályozó rostákon egy műszak alatt 17—20 tonna gabona megy ót. Munkabérben 50.000 rubéít takarít meg a szovhoz a gabona válogatásának gépesítésével. A válogató-asztal tulajdonképpen gép, amelynek nagy jelentősége van a betakarítási munkálatoknál. A krimi szovhozofcban rijrgü-tengelyekre állították a válogató-asztalok állványát, hogy szükség szerint a szérű bármelyik pontján dolgozhassanak. Az osztályozó rostákat ugyancsak görgő tengelyekre szerelték. A krimi gabonatermesztési központ 16 gazdaságában (>0 szérűt szereltek fel ez évbén. A szérűk nagysága átlag 100x61 métái’. A megtisztított és leb en gerezett területeket 16 méteres sávokra osztják. Ezeket a sávokat lejtős árok köti össze. A munka itt futószalagszerűen törlénik. Az első sávban lerakják a kombájntól lejövő gabonát. Lemérés után a válogató asztallal együtt átkerül a második sávra. A válogató asztalon elkülönítik a nedves szemeket, meg a zöld részeket. A póttisztítás a harmadik sávban történik. Ebben a sávban osztályozó rosta és újabb válogató asztal működik. Így kerül a gabona egyik sávról a másikra egész a teherautókig. A. beadásra kész gabonát gépesí- síett szállítószalag viszi a teherautókra. Nagy eredményeket értek el a tisztítógépek alkalmazásával a szim- feropolji gabonatermesztő szovhoz szérűiben. Itt a gépi berendezések naponta 95 embert szabadítottak fel a tisztítási munkálatok alól. Ezeket a dolgozókat más munka- területeken foglalkoztatják. A «Szemennyij» szovhozban hat szérűben gépesítették a gabona feldolgozását. Július elejére 4800 mázsa gabonát szolgáltattak be az államnak. A krimi szovhozokban a gn- honabetakarílási munkálatok! most érik el a tetőpontot. A szovhozok dolgozói minden t elkövetnek annak érdckélien, bogy a munka még az eddiginél is gyorsabban, men jen. Ezen a ivódon akarják határidő előtt teljesíteni gabonabeszolgáltalási tervüket, mert tudják, hogy így erősítijk a béke ügyét. Nem változott a földadó Az adógabonát ezidén is a kijelölt gabonabegy üj tőkhöz, föld- nnívesszövetkezelekhez kell beszállítani. A bűzaföld.uló kulcsa nem változott. Tehát változatlan adóalap mellett földadó fejében ugyanannyi terményt kell «A» vételi jegy ellenében beadni, mint az elmúlt évben. A földadót minden külön értesítés bevárása nélkül be lehet adni akkor is, ha az adóívet még nem kézbesítették volna ki. «Mindenki a maga munkahelyén erősítse a koreai nép liar- cát.j így hangzott a békebizottságok, tömegszervezetek felhívása. Dolgozó népünk megértette, hogy míg a koreai nép fegyverrel a kezében küzd az amerikai imperialisták aljas háborús tevékenysége ellen, küzd szabadságáért, addig nálunk a munkapadoknál, a mezőn folyik a harc szabadságunk, békénk megszilárdításáért, megtartásáért. A munkás- osztály példáján a föld dolgozói is versenyre keltek egymással, hogy teljesítsék a minisztertanácsnak a nyári munkálatokra vonatkozó határozatát, idő előtt fejezzék be a cséplést, a begyűjtést. Megindult a harc minden szent gabonáért Ebben a harcban is élen járnak a termelőszövetkezeti csoportok, akik egy percre sem feledték, hogy milyen áldozatot hozott az ő jobblétükért a hatalmas szovjet nép, milyen áldozatot hozott a Párt. Ezért állnak helyt munkahelyükön a kétegyházi «Törekvés» tszcs dolgozói is, akik 13-ra elvégezték a cséplcsl, hasonlóan a gyulavári «Viharsarok» és a gyulai «Népköztársaság tszcs is. De nemcsak a cséplésben járnak élen termelőszövetkezeti csoportjaink, de a termény beadásban is. Az újkígyósi «Dózsa» tszcs dolgozói, ahogy a gép csépelt, folyamatosan hordták gabonájukat a szövetkezet magtárába és boldogan jelentették, hogy «200 százalékra teljesítettük a terménybe- gyüjtést», de jelenthetik büszkén azt is, hogy száz százalékban el végezték a larlóhántásL A termelőszövetkezeti csoportok dolgozói példát mutatnak az egyéni dolgozó parasztoknak, hogy kell helylállani a békéért vívott harcban, hogy kell kitartani azok mellett a jogok mellett, amelyeket Partunk, a munkásosztály kivívott szamukra. Dolgozó parasztságunk megértette, hogy neki sincs kevesebb meghálálni valója, ezért igyekszik elvégezni időben a cséplést és egy percre sem késelekédik termésének beadásával. Gyuia város dolgozó parasztsága az össz- terményének 36 százalékát csépelte el és 40 vagon gahonáf hordtak be a földművesszóvet- kezet raktáraiba. ■ Dolgozó parasztságunk megértette az idők szavát s igyekszik eleget tenni kötelezettségének, a Párt úlmulatasa alapján köröm- szakadtáig harcolni a békéért. Azonban az ellenség nem alszik. úton-útfélen megpróbálkozik késleltetni, vagy becsapni a dolgozókat. Igyekszik megvesztegetni a cséplőgépeknél dolgozó ellenőröket, mint ahogy Gyulán Herman Mihály, Molnár István és id. Borbély Péter kulákok. akarták Cseke Lászlóné. éberen vigyáz a nép kenyerére, a bárom kulák azonban ki akarta használni, hogy «régi» ismerősök és mézet, ruhát, pénzt ígérlek Csekénének, csak lopja meg a dolgozókat. Csekéné azonban jó párttag és tudja, hogy őt . a dolgozók állították oda és ő rá akar szolgálni a dolgozók bizalmára. Visz- szautasilolta az aljas ajánlatot és a három kulákot feljelentette. így telte magáévá Csekéné is, hogy a maga munkahelyén harcoljon s erősítse a koreai népek harcát A kulák meg lépésröl-lé- pésre mutatja az igazi arcát hbgy ő együtt érez az ameriká? imperialistákkal, együtt a háborús uszítókkab Ez a példa is megmutatja, hogy minden munkahelyünkön még fokozottabb éberséggel kell ügyelnünk, meri az ellenség egy. percre sem szunnyadt el, sőt mind erősebben támad ellenünk — jövőnk ellen. A DÉFOSz hibáinak kijavításával bontakozhat ki a verseny Kevermesen «A hordást befejeztük, most már a cséplőgépekhez is biztosítottuk a munkaerőt. A 'begyűjtés is halad. Kisebb-nagyobb zökkenővel, de mennek a nyári munkál« — ilyen választ kap Kevermesen a DÉFOSz-ban. az, aki a nyári munkák, a begyűjtés lől érdeklődik. S ezek után az ember azt gondolná, hogy valóban minden rendben megy. De, ha megnézzük, hogyan végezték el a behordást, hogyan állnak a begyűjtéssel, bizony más kép tárul a kérdezősködő elé. A hordásnál épp úgy, mint az aratásnál, nem voltak éppen élenjárói a megyének a kevermesiek. Az első komoly hiányosság a cséplési munkák beindításával mutatkozott. A községben nem tudták biztosítani mind a négy géphez a szükséges munkaerőt, így késve kezdtek csak a csép- léshez, amikor a doiübiratosiak megérkeztek. — Beszéltünk mi erről a dolgozókkal, hogy menjenek el csépelni, dehát itt nálunk mindenki újgazda. A fejadag megtermett mindenkinek, nem volt rá szüksége, hogy elmenjen a géphez is. — így talál magyarázatot Mag István irodavezető erre a hibára. A hiba azonban másban rejlik. Kevermesen is vannak öntudatos dolgozó parasztok, akiknek, ha megmagyarázzák a DÉFOSz vezetői, hogy nemcsak a saját fejadagjuk biztosítása fontos, biztosítani kell a városi munkások kenyerét is, elmentek volna gépek mellé. Nehezen indult tehát meg a cséplés s ezzel együtt a begyűjtés is. Eddig mindössze 900—- 1000 mázsát vittek be a szövetkezeit ráki árba. Hogy mit leit a DÉFOSz azért, hogy a begyűjtést meggyorsítsa? Valójában nem sokat. A tótkom- lósiak "Versenykihívását megtárgyalták ugyan a DÉFOSz gyűlésen. Itt a .vezetőségi tagok, meg a pártvezetőség egyénileg dolgozó „tagjai kihívlak egymást termény- begyűjtési versenyre. Példájuk nyomán a dűlőfelelősök és a mezőőrök is. így azután negyven ember állt begyűjtési versenyben Kevermesen. S ez a szám bizony elég kevés ott, ahol több mint ezer dolgozó paraszt lakik. Elaludt a verseny Kevermesen Tartott ugyan két esetben 23 helyen kisgyűlést a DÉFOSz, de ebben aztán ki is merült a fel- világosító munka. Az egyéni fel- világosító munka hiányzik a ke- vermcsi DÉFOSz munkájából. Igaz ugyan, hogy Mag István, az irodavezető elvlárs a nap jórészét kint tölti a dolgozó parasztok közölt, magyarázza a begyűjtés fontosságát, ez azonban nem pótolja a népnevelő gárda munkáját. Nézzük meg hát, mi akadályozza a DÉFOSz munkáját? Az első és legjelentősebb, amiért komoly felelősség terheli a DÉFOSz megyei titkárságát is, az, hogy Kevermesen nincs DÉFOSz titkár Tehát nincs olyan ember, aki egyénileg felelős volna a DÉFOSz munkájáért. Igaz ugyan, van egy elvtárs, Berta András, aki a DÉFOSz tilkára lenne, ha sok munkája mellett venne magának annyi fáradságot, hogy el is menjen a DÉFOSz-ba. «Jó példáját» (!) aztán követik az irodavezető és az elnök kivételével a többi vezetőségi tagok is. Az e’ső fe'alat te' át a munka megjavítására egy aktív, DÉFOSz- iilkár megválasztása, aki felelős azért, hogy a DÉFOSz feladatát teljesítse. Meg kell szervezni, helyesebben aktivizálni kell a DÉFOSz népnevelő csoportját. A népnevelők az Ián keressék fel a dolgozó parasztokat s meg kell magyarázóiok, miért fontos, Hogy a géptől szállítsák be gabonájukat F-el kell számolni azt a nézetet a vezetőségen belül is, hogy: a nyári munkák alatt nem érünk rá annyi! foglalkozni a dolgozókkal, majd a télen ... A kevermesi DÉFOSz-ban dolgozó e'vlárváknak fel kell számolni sürgősen ezeket a hibákat, hozzá kell látni a népnevelőm unkához. Fejleszteni kell a versenyt a dolgozó parasztok között. Munkájuk, ha tudatosítják kellően a begyűjtés fontosságát, nem lesz sikerie’en, mert Kevermes dolgozóinak sem mindegy, hogy mikor kerül az uj kenyér a munkások asztalára. S a helyi pártszervezet is fordítson több figyelmet a DÉFOSz-szervezetre, segítsen kijavítani a hibáikat. (eleik)
