Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1924–1930

1925. szeptember

54 Iskoláink életében fordulópontot jelent az elmúlt tanév, amennyiben iskoláink útjai bizonyos tekintetben szétválnak egymástól az iskolai reform következtében. Budapest és Szarvas humanisztikus gimnázium maradna V. osztályukban megszüntették a görögpótló tárgyakat s ezek fokozatosan fognak megszűnni a többi felső osztályban is. Másik két gimnáziumunk reálgimnáziummá válva Aszód a francia-, Békéscsaba pedig az angol nyelvet választotta. Tekintetbe véve, hogy a görög nyelv tanítása a kiadott miniszteri tanterv ellenére mégis csak az V. osztályban fog kezdődni, a theológiai tanulmányokra és közművelődési szempontokra való tekintetből sokkal előnyösebbnek tartottuk volna, ha a görög nyelv fakultatíve megmaradt volna s a görögpótló tárgyak valamennyiben egy modern nyelv vétetett volna fel. A tanári testületekre vonatkozólag általában jelenthetem, hogy mind a négy iskolában teljesen hivatása magaslatán áll, az iskolai és tanévi munkánkívül résztvesz az illető város, illetőleg gyülekezet társadalmi és szellemi életében. Indítványozom, hogy a kerületi gyűlés fejezze ki részvétét Dr. Serédi Lajos, budapesti tanár elhunyta felett Két érdemes tanár vonult nyugalomba, Békéscsabán Zvarinyi Lajos 26, Budapesten pedig Rátz László tiszteletbeli igazgató 35 évi lelkes és buzgó tanári munkásság után. Inditványozom, hogy a két kiváló férfiú munkássága felett a kerületi gyűlés fejezze ki elismerését és teljes megelégedését. Örömmel jelentjük, hogy az aszódi tanári testületnek a nagyméit. m kir. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úr elismerését fejezte ki azért, mert az I. osztály párhuzamosítása folytán keletkezett 28 órányi óratöbbletet elvállalta. Ugyancsak miniszteri elismerésben és köszönetben részesült a békéscsabai Rudolf főgimnázium kormányzó bizottsága az intézet helyreállítása körüli áldozatkészségéért, az igazgató és tanárikar pedig odaadó, sikeres munkásságáért. ' ' |1 Az iskolaépületekre vonatkozólag jelenthetem, hogy a békéscsai tornaterem lassan­ként rendbejön az oláh megszállás pusztításai után. Az aszódi iskola újjáépítése az elhang­zott Ígéretek ellenére stagnál, bár a tanárikar, mindenek felett pedig Dr. Osváth Gedeon párját ritkító buzgóságot fejt ki az ügy érdekében. Tekintettel iskoláink vallása és hazafias munkásságánák jelentőségére, továbbá arra a nagy veszteségre, melyet alapítványaik meg­semmisülése folytán szenvedtek, indítványozom, hogy a kerületi gyűlés tegyen lépéseket, hogy a középiskoláknak földbirtokkal való támogatása valósíttassék meg az állam részéről, hogy középiskoláink nemzetnevelő céljaikat jobban megvalósítsák és tekintettel evangélikus intelligenciánk leszegényedésére, ne szoruljanak rá más vallású növendékek tandíjára s az egyházerősítő internátusi nevelés kérdésében eleget tehessenek hivatásuknak. A tanulóifjúságra vonatkozólag örömmel jelenthetem, hogy gyarapodott vallásos­ságban és hazaszeretetben. Ilyen irányú fejlődését nagyban előmozdították az illő módon, hagyományosan megtartott egyházi és világi ünnepélyek. Február 18-án, Jókai Mór szüle­tésének centennáriumán mind a négy iskola kifejezést adott a nagy író emléke iránti hódolatának s megfelelő módon méltatta hazafias szempontból egyre növekvő nagy jelentőségét. Az egyetemes gyűlés által elrendelt jótevők emlékünnepét megtartotta mind a négy iskolánk. Aszódon az igazgató a záróünnepen emlékezett meg az iskola jótevőiről, Békés­csabán külön ünnepélyen emlékezett meg az igazgató Breznyik Jánosról, Horváth Jánosról és Zsilinszky Mihályról. Budapesten Schediusz Lajosról tartott külön ünnepélyen felolvasást az igazgató, mely felolvasás az 1905-ös maturansok anyagi támogatásával nyomtatásban is megjelent, mely füzetnek egy példányát jelentésünkhöz is csatoljuk. Az ünnepélynek különös jelentőséget adott, hogy Dr. Raffay Sándor püspök úr tartotta a megnyitó beszédet. Szarvason szintén megtartották az emlékünnepet. Mind a négy iskolánkban nagy mértékben fellendült a cserkészet, ami reményt nyújt arra, hogy növendékeink önállósága, akaratereje, munkakészsége, nemes emberszere­tete, hazaszeretete és meggyőződésből fakadt egyházszeretete a jövőben mindinkább növekedni fog.

Next

/
Oldalképek
Tartalom