Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1908–1912

1912. szeptember

116 Perselvpénzből és offertóriumból összegyűlt 244 K 10 f, a mi olyan kis gyülekezet dicséretére válik. Jótékony czélokra egyházunk hívei 136 K 33 f-ért adakoztak. Egyházközségünk kapott egyesektől 92 koronát, az egyházmegyei gyámintézetből 30 koronát, a missziói segélyalapból 50 koronát, a Baldácsialapból 50 koronát, a Gusztáv Adolf-egylettől 585 koronát. A lelkész felkeresi a hiveket otthonukban, érdeklődik testi-lelki hogylétök iránt, szolgál nekik felvilágosítással, útbaigazítással, vigasztalással, bátorítással; előmozdítani igyekszik az anvagi haladásukat is, pl. kieszközölt tíz földművesnek a toron tálvármegyei gazdasági egyesületnél olcsó törlesztéses kölcsönt tenyésztehenek vásárlására, beszedi és beküldi az esedékes kamatokat és törlesztési részletösszegeket stb. 1911. évi május hó 23-án vasárnapon Hermann Pál markneukircheni lelkész a Gusztáv Adolf-egvlet kiküldöttje meglátogatta egyházközségünket, aznap este kedves vendégünk nagyon tanulságos, épületes prédikácziót tartott rendkívül nagyszámú hallgatóság előtt; zsúfolásig megtelt volt a németajkú hívek imaháza, mert tótajkú híveink közül is számosan veitek részt ezen a szép esteli istentiszteleten, sőt a katholikusok közül is többen jöttek el. Tiszaszentmiklóson, 1912. évi április hó 27-én. Trompler Ernő, missziói lelkész. D) A stájerlaki missziói kör. Missziói jelentésemet röviden a következőkben foglalom össze: I. Stájerlakanina, ezen bányahely, egy politikai községet képez ugyan, de 10 kilométernyi terjedelménél fogva a munkálkodást nagyon megnehezíti a lelkésznek. Ahhoz járul még azon körülmény is, hogy a kőszénbányászat éjjel-nappal üzemben van, a vasgyárak pedig reggeli 6 órától esti 8 óráig foglalkoztatják munkásaikat, úgy' hogy a lelkész csak akkor érintkezhetik híveivel, ha azoknak a lelkészre szükségük van. De nemcsak a hétköznapokon, hanem sokszor vasárnapokon is kénytelenek a bányászok dolgozni, sőt a bányaüzemvezetőség arra akarta kényszeríteni a bánvászokat, hogy nagypénteken is dolgozzanak, de nem dolgoztak. A kivándorlások még folyton tartanak a rossz kereset miatt, mivel a bányászok és a vasgyári munkásoknak legnagyobb része annyit sem keres, hogv keresménvéből megélhetne és családját eltarthatná. A munkások kérve-kérték az osztr. magy. államvasuttársaság igazgatóságát napi 20—40 fillérnvi bérjavításért, de a kérelemnek hely nem adatott, a miért is fiatalabb mun-