Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1908–1912

1912. szeptember

5 közgyűlés megtartása után dr. Zsigmondv Jenő ker. felügyelő 1. megnyitotta a ker. közgyűlést. A megjelenteket szívélyesen üdvözli és kéri most, midőn először foglalja el a rendes közgyűlés elnöki székét, hogy elnöki teendőiben támogassák; nyilvános köszönetét fejezi ki az egyházmegyéknek azon szíves üdvözlésekért, melyekben őt a közgyűléseiken részesítették és a maga részéről melegen üdvözli a kerület püspökét, ki augusztus folyamán töltötte be 70-ik életévét. Ezután áttér a napi kérdésekre, de miután nem kívánja hosszabb beszéddel a drága időt vesztegetni, csak két kérdést kíván hangsúlyozni és azután következőkép folytatja : Évek óta napirenden van az 1848 : t.-cz. végrehajtásának kérdése. Évről évre sürgetjük a kérdés elintézését, egyik felirat a másikat követi, egyik küldöttség a másiknak nyomába lép, az eredmény — alig több, mint semmi, vagy legjobb esetben ígéret, melynek beváltását hiába várjuk. Nem mondom, hogy az egymást felváltó kormányokban teljesen hiányoznék a jóakarat; a minek bizonyítékát képezi az állami dotácziónak habár csak igen szerény, de állandó felemelése. De igenis állítom, hogy a fel- és letűnt kormányok egyike sem tulajdonított e kérdésnek olyan nagy jelentőséget, mint a mily nagy jelentőséggel és fontossággal az tényleg bír. Mert nem férhet kétség hozzá, hogy protestáns egyházaink rendkívül nagy fontosságú kulturális feladatokat teljesítenek a népnevelés és az erkölcsnemesítés terén. Úgy az egyik, mint a másik az állam legerősebb oszlopa, mert az az állam, a melyben a nép sötét tudatlanságban marad, és a nép erkölcse züllésnek indul, soha sem lesz képes úgy fejlődni és megerősödni, mint azok az államok, a melyek az állami hatalom első és főfeladatának tekintik, a népességnek általános míveltségi színvonalát minél inkább emelni. Az állami hatalom és tekintély emelésére, az államoknak egvmás közti versengésében sikereknek elérésére sokkal kisebb Ow O • jelentőségű a katonaság nagy serege, az öldöklésre szánt, de gyakran hasznavehetetleneknek bizonyuló fegyvereknek és ágyúknak óriás mennyiségben való beszerzése, mint az a csendes munka, a melyet a kultúra szerény napszámosai, még szerényebb ellenszolgáltatásért, a nép felvilágosodása és erkölcsi érzékének fejlesztése érdekében napról napra, vajmi gyakran anvagi gondoktól üldözve és sanvárú nélkülözések ~ J „ O O V között végeznek. Én egyáltalján nem zárkozom el annak felismerése elől, hogy a mai viszonyok között, a mikor minden állam főtörekvése a fegyveres erőnek fejlesztése és a mikor egyik állam a másikon akar túltenni a fegyveres hatalom erejének tünteté-