Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1907-07-28 / 30. szám

1907. julius 28. BALATONVIDÉK anyából származó szellemi és morális tul becslésünknek a napnál fényesebb ellenbizouyitéka a minap, alig két negyvenuyolo órában lezajlott, a legvadabb Afrika belsejében is vérfagyasztó rablógyilkosság, a melyet az álhumanizmusunk szöruydémona védőszárnyai alatt, kóborcigányaiuk elkövettek. Minő elfajulása egy keresztény állam legszentebb és egyszersmiud legelemibb tanításának : »Szeresd felebarátodat . . .« Minő ijesztő képe a huszadik század culturájának. .. Miuő bűnhalmaza a civilizatió jegyébeu születel,t, a humanizmus álarcában kormányzó hatóságok ténykedésének ! Egy, a művelt nyugattal lépést tartani akaró nemzet huszmilliónyiát, állaudó rettegésben tartja egy alig pár százezer, fajilag és nyelvileg is teljesen idegen kóbor, élősdi ember csorda. . . Öli, rabolja, csalja a békés, civilizált, helyhez kötött munkás polgárságot. S ezt évszázadokon keresztül zsebretett kezekkel nézi a törvényhozás, a megyei közigazgatás. Nem ez az utóbbi eset provokálja — és méltán — a békés polgárság népitéletét, a melyet a szabad Amerika oly szerencsésen praktizál, hauem már utat. mutathatott a tizenkettedik század második felében Bars és Nógrád területén ugyancsak kóborcigányok állal évtizedekig tartó rablógyilkossági és emberhús evési pör, — mely fényt vetett gyarló közigazgatási rendszerünkre és a nép igazságos lelkében megérlelte a sokkal radikálisabb közigazgatás és közbiztonság égető szükségességét. De nem iróniája-e a magyar nemzet sorsának ? Ma sincs sokkal előbbre a sok keserű tapasztalat után. Sőt hova-tovább napról-napra hatalmas szabályrendeletekben siiuitgatja a keményebb rendszabályokat. Ugy bánik a vad-embertömeggel, mint a békés polgárral s csak akkor használ szigorúbb intézkedést, ha egy-két, ember áldozatul esik a már gyöngénket ismerő barbár ember-állatnak. Hogyan lehet megalkudni, még a humanizmus alkuszsága mellett is, azzal az állapottal, hogy egy ugy auyagi, mint szellemi tekintetben magasra törő nemzet testén egy ilyen vad emberfaj élősködjék, sőt raboljon, gyilkoljon ? Nem lenne-e alkalmas a természet; által oly pazarul fizikai erővel felRubázott Fáraó ivadék bárminő erő s testi munkára ? Avagy nem bűnös mulasztása elnézni a hatóságaink részéről, hogy mikor a kivándorlás és e'szegényedés miatt a testileg .1 teljesen fejletlen 8—10 éves gyermek apjával naphosszat, arat ós csépel ; ugyanakkor a cigány henyélve, a munkás, szegény nép keresményére támaszkodva elfekszi a drága napot ? Ijesztő képet ölt a falu, amikor egy ilyen cigánj'kara ván »átutazóban« van. Retteg mindenki, mert fél a vad nép boszujától. Inkább odaadja legutolsó falatját is, csak békével megszabaduljon tőle. Szót, sem emel, ha kisebb értékű tárgyakat elemel házatájékáról. Csak ne gyilkolna ! mert ilyenkor felébred a közigazgatás és szitkozódva üti a nyomát ... s még a sajtó buzdítja, addig folyik a munka, azután . . . ismét futhat a cigány. Erősen hisszük, hogy a oigáuy-kórdés megoldásának ez a tizenkettedik órája. Országos törvényekkel és megyei izabalyrendeletekkel, erős és keztyütlen végrehatói energiával meg lesz törve az a nyers erő, amely ügyes ós erélyes kezelés mellett nemzetgazdaságilag nagyon fontos és hasznos tényezővé lehet. Addig is kövessük Hontmegye erélyes alispánjának módszerét. Utasíttassanak az összes közigazgatási hatóságok, hogy a kóbor cigányok lovait ott, ahol találják árverezzék el s ezt ismételjék mindaddig míg a lóvásárlást, meg nem unja. De minek is neki ló? Nem tud gyalog kóborolni? Ha majd nem lesz lova, nem rabol oly bátran, mert nem bizik annyira inaiban. Ugy-e '.<ár ez nem sérti a divatos humanizmust ? Igazán, ideje lesz, hogy ha a 'hajban erős Magyarc kizsarolt, testét megtisztogatjuk a sok élősdi közül a legveszedelmesebb féregtől, a mely nemcsak gyengíti, hauem el is pusztítja a testet. Ne a magyar meneküljön a dologtalan pióca faj za'ok elől Amerikába, hanem ő mutassa meg nekik azt a gyalog ösvényt, amely Egyptom felé vezet. Yajha igazán eljönne a rövidlátó optimisták ecsetével sokszor falra festett, a liberalizmus paradicsomában bünt-bünre halmozó zsidó sajtó által oly sokszer megénekelt magyar kuliurának az igazi országa ! H—th. Színház. Szombaton e hó 20 áu Szávay, Vágó, Szabados • Szép Ilonká«-ját adták. Az előadást zsúfolt ház hallgatta végig. Ez estéli előadás megérdemelte a telt házat, mert ez estén kitettek magukért színészeink. Egy-két, énekei, nem számítva szép mar vidám kacagás, pajzán nóták verték fel a szerály termeit. Látták Ibrahim basa halavány rózsájának mosolygását ós látták arcának fakadó pírját. Csakhamar hírét vet te ennek Ibrahim is és repeső örömmel sietett Fatimehoz, hogy láthassa ő is a mosolygását, hogy hallhassa csengő édes hangját. Odaült a lábaihoz a lágy szőnyegekre és hallgatta beszédét és csodálta edes mosolygását. Fatime pedig, amint látta urának örömét, összeszedte minden erejét, hogy őt elkábíthassa és elbájolhassa. Beszélt neki véres harcokról, miket atyja oldalán látott, mesélt édes szerelemről, boldogságról, mikről hajdan a pusztában rejtező oázis csergő patakja partján, illatos ciprusok árnyékában álmodott ós mikor Ibrahim teljeseu elbűvölve hallgatta szavait, hirtelen lehajolt hozzája és forrón, tüzesen megcsókolta annak a homlokát. Ibrahim, mint az őrült ugrott fel örömében helyéről, karjaiba kapta a leányt és csókjaival halmozta el. Azután újra odaült a lábaihoz s hallgatta édes-bűvös szavait tovább. — Lásd jó uram — szólt Fatime — a te szolgád gyermeke a te kedvedért mindent megtesz. Örömet varázsol arcára, mikor szivében a bánat, tüze ég, mert nem teljesíthette atyjának utolsó akaratát. De boldoggá tehetnéd a te szolgálódat, ha megtennéd azt, amiért könyörgöm. — Szólj, beszé^, édes-haugu bül-bül madaram — viszonzá Ibrahim — ós én megteszek neked mindent, mit óhajtasz. Kívánj kincset, drágaságot, még életemet is, ón mindenemet neked adom, mert a te örömöd nélkül az élet sem kedves nekem. — Ha ily kegyes vagy hozzám, óh nemes Ibrahim — folytatá a leány — mondd meg nekem, ismersz-e gyaur elleneink közül valami Ambrust ? Ibrahim egy darabig elgondolkozott, azután végig simitota kezével magas homlokát, és szólt : — Ambrust ismerek, a fiatal Hetésy Ambrust, a barátszigeti kapitány az. De mit akarsz te azzal — folytatá keserűen — láttad valahol azt az embert, hogy tudod a nevét ? — Nem tudom láttam-e — folytatá Fatime — de ő volt atyám lesujtója a legutolsó harcban s neki atyám óhajtása szerint pusztulnia kell. Ah ! nemes basa mutasd meg nekem ezen embert, hogy lát hassam atyám gyilkosát ós azután állj rajta boszut atyám haláláért, mert anélkül újra hervadásnak indul az a rózsa, mely a bo szu gondolatára a te szolgálód arcán kivirult. (Folytatjuk.) játékukért, ugy az egyesek, mint az összes dicséretet érdemelnek. Mindeuek előtt, elismerés illeti Csereyt, ki Mátyás királyt kitűnően személyesítette. Vele osztozik a babéron Szilágyi Erzsike, Szép Ilouka, ki ez estén az ő temperamentumának a legmegfelelőbb szerepet kapta. Oly ügyesen beleélte magát különben is hálás szerepébe, hogy egész estén a közönség élénk rokonszenve kísérte. Tapsot aratott még Szilágyi Dezső (cinkotai kántor), ki pompás öi leteivel nagy derültséget keltett. Nem kis mértéiben járult, az estély sikeréhez Kemény (Marcio), ki a könnyekig meghatóan adta az utolsó felvonásban a boldogtalan szerelmest,. Dicséretet érdemelnek még Tóth István (öreg tót), Zoltán (Arragon hercegkisasszony), Takácsné (Szép juhászué) szerepébeu. Ügyesen játszotta az ősz Peterdit Makai. Vasárnap Szigligeti Ede népszinmüve a >Csikos« kelült szilire nagy tetszéssel. Különösen K»mény (Andris), Makai Elemér (Márton), valamint a három részeg asszony játéka kelte't nagy hatást. Hétfőn a Nebáutsvirágot, adták, melyben Kemény, Feledi Boriska, Makai és Németh nyújtottak kitűnő alakítást. Kedden a Gül Babában volt részünk, mely alkalommal különösen megnyerte mindenkinek a tetszését Feledi Boriska gyönyörű játékával, melynek sikeréhez minden tekintetben hozzájárultak Kemény, Makai és Zoltán Ilonka. Szerdán újra a Vig özvegy volt Feledi Boriska felléptével, ki a cimszerepet játszotta. A remek zenéjü darab minden egyes előadas alkalmával több és több nézőt vonz, de ezen est dicsősége különösen Feledy Boriskát illeti, ki igazán víg özvegyhez méltóan, kedvesen és vigan adta a vig özvegyet. Csütörtökön a Durand és Durand került színre, mely kitűnő vígjáték előadása valóban dicséretére válik színészeinknek. Csak az a kár, hogy a minden tekintetben kifogástalan darabot nagyon kevés közönség nézte végig. A péntekre hirdetett Válás után a kedvezőtlen idő miatt elmaradt. HÍREK. — Közgyűlés. A zalavármegyei jegyzői egj esület folyó hó 25 ón ünnepelte évi rendes közgyűlése alkalmával elnöke, Kovács Gyula elnökségének tiz éves jubileumát is. A közgyűlés ezért, a szokottuál nagyobb ünnepélyességgel ment végbe. 24-én este előrtekezletet tartott az egyesület, melyen a közgyűlés elé terjesztendő tárgyak kerültek megvitatás alá. 25-én, reggel 9 órakor ünnepélyes nagymisével vette kezdetét az ünnepély, amelyről a jegyzők nagy számú közönség kíséretében a városháza nagytermébe vonultak, hol Starzinszky Lajos nyitotta meg a díszközgyűlést és méltatta a nap jelentőségét. Majd egy három tagu bizottságot, kért fel, hogy az ünnepeltet, Kovács Gyulát a díszközgyűlésre hivja meg. Kovács Gyula megérkezte után meleg szavakban üdvözölte a jubilánst ós méltatta érdemeit és biztosította őt az egyesület szeretetéről és tiszteletéről. Kovács Gyula megtiatva mondott a lelkes Szávákért köszönetet s kérts a gyűlést,, hogy barátságukkal és jóakaratú támogatásukkal ezentúl is segítsék. A díszközgyűlés befejezése után évi rendes közgyűlését, tartotta meg az egyesület Kovács Gyula elnöklete alatt. Felolvastatott az elnöki jelentés a. mult évről, melj' beszámol az egyesület nagyfokú tevékenységéről. Májd letárgyaltattak az állandó választmány által elfogadott és javaslatba hozott poutözatok. A közgyűlést a Hungáriában tartott bankett fejezte be, mely csak a késő esti órákban ért véget. — Kettős esküvő. Ritka szép látványban volt, része városunk közönségének a mult kedden délután. Csathó Alajos, polgári leányiskolái tanár kedvc-s ós b«jos leányai Irén és Lenke esküdtek örök hűséget vőlegényeiknek Párkányi Lajos mu-